Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
1986, április 11., péntek o CH2HSS II MÁV első negyedéve Az év első három hónapjában a terveknek megfelelően alakult a MÁV személyszállítási tevékenysége, összesen ötvenhatmillió utast szállítottak, 115 ezerrel többet, mint tavaly ilyenkor- Tartósnak ígérkezik tehát az a tendencia, hogy megállt a vasúton utazók számának csökkenése, sőt kismértékű növekedés is tapasztalható. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a MÁV fokozott figyelmet fordít az utazás kulturáltságának növelésére, a tisztaságra, a pontosságra. Az utóbbival kapcsolatban jelentős eredmény, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest 10 perccel csökkent az egy-egy vonatra jutó késések időtartama. A nemzetközi expresszvonatok a korábbinál jóval pontosabban közlekednek. Az utasok visszahódításában nem kis szerepet játszottak, illetve játszanak a MÁV üzletpolitikai kedvezményei, melyekkel az elmúlt három hónap alatt is sokan éltek. Az áruszállításra vonatkozó elképzeléseit nem sikerült valóra váltania a vasútnak. Annak ellenére, hogy jelentős kedvezményt — 20 százalékos fuvardíjmérséklést — nyújtottak az előszállítási akció keretében, a tervezettnél kevesebb áru elfu- varozására adtak megbízást a magyar vállalatok. A belföldi fuvarozás aránya maradt el a legjobban a várakozástól, de csökkent a tranzitszállítások mennyisége is. A belföldi igények mérséklődésének elsősorban az az oka, hogy csökkent az építőanyagok iránti kereslet. A tranzitfuvarozások csökkenése részben azzal magyarázható, hogy nem egy esetben a MÁV-nál nagyobb kedvezményeket nyújtanak a külföldi vasutak. A külkereskedelmi kapcsolatok élénkülését jelzi, hogy az export —importforgalom valamelyest erősödött az elmúlt három hónap alatt. Mindent egybevetve összesen 26,5 millió tonnányi árut szállítottak az év első negyedében a MÁV kocsijaiKedvezőtlen jelenség, hogy megszaporodott a kirakat- lan teherkocsik mennyisége. Ennek következtében megnövekedett az úgynevezett kocsiforduló idő, s lelassult az áru mozgása, ami egyben azt is jelenti, hogy a MÁV nem tudta hatékonyan kihasználni kocsiparkját. Áprilisban élénkülés tapasztalható a fuvarpiacon. A vasút arra számít, hogy tartósan növekszik a szállítási kedv, s így sikerül teljesítenie éves tervét. Csökkenő anyag- és energiafelhasználás Az élelmiszer-gazdaság anyag- és energiagazdálkodásának helyzetéről tájékoztatták csütörtökön az újságírókat a MÉM-ben. Kovács István, a minisztérium mező- gazdasági főosztályának a vezetője elmondotta, hogy az elmúlt öt évben az ágazat energiafelhasználása 3,5 százalékkal csökkent. Ezen belül különösen örvendetes, hogy a nagy energiaigényű alaptevékenységben mintegy 4,3 százalékkal sikerült mérsékelni a fogyasztást. Mindenkelőtt a szárítási tevékenység ráfordításai alakultak kedvezően; olyan kukoricahibrideket használnak — ezek aránya az országos termesztésben 26 százalékot tesz ki —, amelyek az érés utolsó időszakában leadják a termésben levő víz jelentős részét. Mind jobban elterjednek azok a takarmánytartósítási módszerek, amelyek fölöslegessé teszik a termés mesterséges szárítását. A folyékony műtrágya alkalmazásaival szintén csökkennek a költségek. Az ilyen halmazállapotú műtrágyával el1 látott terület ma már 600 ezer hektárt tesz ki. Hétszázezer hektáron energiatakarékos talajművelést végeznek. Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője arról számolt be, hogy miközben évente átlagosan 2,4 százalékkal nőtt 1981—85 között az élelmiszer- ipari termelés, az energiafelhasználás csökkent, évente 0,4 százalékkal. Ez azért is jó teljesítmény, mert ez az ágazat a népgazdaság egyik jelentős energiafogyasztója. Az energiahordozók felhasználása átrendeződött: több mint negyedével mérséklődött a benzin és az olaj, míg 28 százalékkal nőtt a villamosenergia-, 35 százalékkal pedig a gázfogyasztás. Az elmúlt három évben az üzemek jól bántak anyagi készleteikkel is, a megtakarítás jelentős: 3.6 milliárd forintot tesz ki. A húsiparban évente 2000 tonna jó minőségű húst nyernek, 11 nagy teljesítményű gép beállításával, mert ezek a kézi erőnél jóval „gondosabban” távolítják el a csontfelületről a húst. Vegyszerek a mezőgazdaságban „Hasznosításra ajánljuk” A mezőgazdaságban évente 65—70 ezer tonna növényvédő szert használnak fel. Egy-két évtized alatt többszörösére emelkedett a növényvédő szerek felhasználása, amivel sikerült is megvédeni a növények nagy részét a kórokozók és a kártevők pusztításától. A vegyszeres növényvédelem a termelési technológiáknak részévé vált. Hasonló a helyzet a műtrágyák alkalmazásában: Magyarországon az 1931—1940-es évek átlagában hektáronként 1,6 kilogramm műtrágyát szórtak ki. Jelenleg a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műtrágya-felhasználása megközelíti a 350 kilogrammot hektáronként. A kemikáliák jelentőségét ma már kevesen vitatják, ám hatásukat annál többen. Mostanában világszerte divat az úgynevezett környezetkimélő termelési módszerekről beszélni. A mezőgazdaságot is gyakorta vádolják, hogy sok növényvédő szert és műtrágyát használ fel. Mi a helyzet a hazai gyakorlatban? Erre a kérdésre július 3—5. között Keszthelyen, a mezőgazdasági kemizálási tanácskozáson keresnek válazt a kutatásban és a gyakorlatban dolgozó szakemberek. Abban általában egyetértenek, hogy kisarkítva csak a gazdag országok teszik fel a kérdést, hiszen ezekben a térségekben élelmiszer-felesleg van, és bő a választék is. Ahol éheznek az emberek, ott örömet jelent a több élelem, s ez független a termelés módszerétől. Másképpen fogalmazva, ahol a napi élelmezés javításáért kell a növényvédő szerek, műtrágyák felhasználását növelni, ott nem lehet kérdéses alkalmazásuk. Manapság a kémiai anyagok használatának a mezőgazdaságban nincs alternatívája. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a műtrágyaadagok növelése veszélyezteti a természeti környezetet. Sokan a műtrágyát tekintik szinte egyedüli bűnbaknak amiatt, hogy a v:zek szennyeződnek, s emelkedik nitráttartalmuk. Nem lehet azt állítani, hogy teljesen valótlan ez a feltevés, de általánosságban mégsem szabad megítélni a műtrágyák környezetszennyező hatását. A káliumtrágyák például teljesen ártalmatlanok ilyen szempontból, a foszfor is csak akkor káros, ha bemosódik a tavakba, folyóba. Ez utóbbit azonban meg lehet akadályozni a mélyműtrágyázási technológiával. S ha ez sikerül, akkor a foszforműtrágya már ártalmatlan, hiszen a foszfor, mint elem, része a talajnak. A legtöbb gondot a nitrogénműtrágyák okozzák, de ezek is csak szakszerűtlen használat esetén. A talajvizek szennyezésének tehát nem elsősorban a műtrágyázás az oka. A kis helyeken nincs csatornarendszer, és több nagyobb településen is megoldatlan a szennyvizek tisztítása. Másfelől például hazánkban az ipari eredetű kénkibocsátás 750 ezer tonna, ami 2,35 millió tonna kénessavnak, illetve kénsavnak felel meg. A légköri eredetű szennyezésekhez képest elhanyagolható a műtrágyák nem hasznosuló hatóanyaga, így a talajok savanyodásában is kisebb szerepet játszanak. Azt kell inkább tudomásul venni, és következetesen megvalósítani, hogy a kemikáliák csak eszközei a talajtermékenység javításának,' illetve a növények hatékony védelmének. Felhasználási módjukról már emberek döntenek, s ezt megtehetik a terméseredmény fokozásának és a környezet- védelmi szempontoknak az egyeztetésével is. A kemikáliák hasznosítása körül dúló vitáknak tehát sokkal inkább az alkalmazás technológiáira kell irányulnia. V. Farkas József A Debreceni Agrártudományi Egyetemen tegnap, csütörtökön tartották meg a MÉM kutató-fejlesztő intézetek szocialista brigádjai „Hasznosításra ajánljuk 1980—85” című innovációs rendezvényét. A kiállítást az Agroinform Dobi István szocialista brigádja rendezte közösen, a DATE Karcagi Kutató Intézetének meliorációs komplex szocialista brigádjával. A VII. ötéves terv gazdasági célkitűzéseiről hangzott el megnyitó előadás, majd ezt követően szekcióülésekre került sor. Az alapkutatás, növényvédelem, növénynemesítés szekciókban bemutatkozott a Szarvasi ÖKI Tessedik szocialista brigádjának tagja, Izsáki Zoltánná dr., aki a fehérhere nemesítéséről és fajtafenntartásáról beszélt. Dr. Janovszky János, a Szarvasi ÖKI kutatója, a dr. Gruber Ferenc nevét viselő szocialista brigád tagja új fűfajtákról tartott tájékoztatást. Az állattenyésztési szekcióban a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet Március 15. szocialista brigádjának képviselője, Rutt- kay András a halivadékne- velés módszerének fejlesztéséről beszélt. A növénytermesztési szekcióban Tóth Sándorné dr., az ÖKI Tessedik Sámuel szocialista brigádjának tagja „A genetikái és ökológiai tényezők szerepe a lucernamag termesztésében” címmel tartott előadást. Az első alkalommal megrendezésre került MÉM kutató-fejlesztő intézetek szocialista brigádjainak innovációs rendezvénye számos újdonsággal, hasznosítható módszerrel járult hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben minél előbb megjelenjenek ezek az új eljárások, technológiák. V. L. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Csirketávlat — szárnyasprognózis Keresett termék a libacomb Magyarország a világ élelmiszerexportjában a rangos tizedik helyen áll. A hazánkban megtermelt élelem SÜSS százalékát külföldön értékesítik. Igen figyelemre méltó, hogy a baromfiipar az évi egy főre jutó 42 kilogramm termékből 21 kilogrammot ad el hazai piacon, ugyanennyit a szocialista és a tőkés országokban. Ez az érem tiszteletet követelő oldala. A másik oldalon a napi küzdelem áll, ahogyan az ágazat igyekszik megfelelni a hazai, a szocialista, és a tőkés vevők igényeinek. Mindig sikerrel? Aligha. De egyre több, ehhez szükséges feltétel birtokában. Integrátor a GT Jól szervezett alapanyagtermeltetés nélkül fölöslegesek az égig törő tervek. Márpedig igencsak tudni kell a szerződéskötés fortélyait, mert Békés megyében a csirke 53 százalékát, a liba teljes egészét a magángazdaságokban termelik. S bár nem minden termelő tagja a lúd- és broyler termelési — vagyoni betét nélküli — gazdasági társaságoknak, de e két szervezet fogja össze az árutermelés döntő hányadát. Gyarapszik a tagok száma, mert az exportérdekeltség a kiviteli eredmény egy részének visszaosztását jelenti. Ez az intézkedés sem szolgál mást, mint a termelői kedv fenntartását. Érzékelhetően kedvező hatást váltott ki az elmúlt év októberében meghirdetett idényfelár is. Csak annyit értek el az intézkedés kidolgozói és elfogadói, hogy a baromfiipar alapanyag-termelési helyzete jó, stabil maradt. S ez nem is kevés, fogalmazhatnánk úgy is, a feldolgozó ipar fejlődésének létkérdése. A téli felár ugyanis hozzávetőlegesen fedezte a többletenergiára kifizetett költségeket. A még szerencsés időben hozott döntés helyességét igazolja, nem szenvedett törést a termelői lendület. Mert ha a termelők nem találják meg számításukat, fölösleges az exportorientált ágazat műszaki fejlesztésére több száz milliót költeni. S mi tagadás, bajban lenne a békéscsabai vállalat, ha a megye északi részén nem neki termelnének élőárut. Óvja hát az érdekeket, az övéit és a termelőkét. Nincs megtorpanás S a zavartalan termeléstől ma 1500 ember napi munkája függ. Csaknem tíz éve, hogv az export árualap-bővítésre felvett hitelekből újjávarázsolták a feldolgozó csarnokokat, hiszen az akkori termelés növekvő üteme indokolta ezt. Jelentősen megnőtt a hazai és a külföl- ni piacok igénye, felvevőképessége. Csak az elmúlt öt esztendőben a tervezett 182 millió forintos beruházás helyett 270 millió forintot fordítottak a műszaki-technológiai fejlesztésekre. Ebben az időszakban a liba és termékeinek piaca kedvezően alakult, s igen nagymértékben, 3 ezer 500 tonnáról 6 ezer 500 tonnára emelkedett az évi libafeldolgozás. Ezért mintegy 70 millió forintos költséggel új libafeldolgozót építettek. A korszerűsített vonalakon 1985-ben a libán kívül 36 ezer tonna árut: csirkét, pecsenyekacsát, víziszárnyast dolgoztak fel. A termelést szolgáló folyamatos fagyasztó alagút pedig hosszú távon kiszolgálja a termelést. A jelenlegi műszaki körülmények lehetőséget adnak arra, hogy az alapanyagtermelés — ha lassabb ütemben is, mint az elmúlt öt év alatt — a következő öt esztendőben is növekedjék. Ám a műszaki fejlesztésben nem lehet megállni. A VII. ötéves tervben világbanki konstrukcióban a csomagolást kívánják tovább korszerűsíteni. Ez fokozhatja a termékek versenyképességét. Erre pedig a termelésfelfutás mellett a külföldi alacsony árakat figyelembe véve, igen nagy szüksége van az országnak. Árak és kereslet Summázva ugyanis az válik világossá — öt év termelési, értékesítési adatait tekintve —, hogy a hazai árak nem, vagy csak alig fedezik a termelési költségeket, amelyek az öt esztendő leforgása alatt másfélszeresére nőttek. A szocialista eladások esetén megtalálja a vállalat számításait, a tőkés piac pedig ha nyomott árakon is, de elismeri a magyar termékeket. Ebben a helyzetben a vállalat olyan hosszú távú stratégiát is kidolgozhatna: visz- szafogni a termelést, megkeresni azt a piacot, amely értékén fogadja, kéri a termékeket. Ehelyett — nem csupán népgazdasági érdekből — úgy határoztak, hogy olyan alapanyagot termeltetnek a termelőkkel, amelyekre várhatóan kedvező lesz a kereslet. Olyanná dolgozzák, fel, úgy csomagolják be, s kínálják, hogy a vevő szíves örömest adjon több rubelt, dollárt, frankot, vagy másfajta devizát a békéscsabai termékekért. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az utóbbi esztendőkben dinamikusan fejlődött. Igaz ez a termékek feldolgozására, az értékesítésre, a műszaki fejlesztésre, s a dolgozók bérnövekedésére is. Tekinthetnénk tehát úgy is, hogy tipikus gazdasági karriertörténetet ismerhettünk meg. Ehelyett azt gondolom, magatartásuk megfelel a népgazdaság támasztotta követelményeknek. ó — a —
