Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. április 9.. szerda .... ... . . .|ermesZ(gS gondokkal II. Békés megye két hibridve- tőmag-feldolgozó üzeme kö­zül az egyik a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban található. Már évek óta je­lentős területen, több mint 3 és fél ezer hektáron ter­meltet vetőmagot a kombi­nát. A feldolgozás után az itt előállított, jó minőségű vetőmagvak egy része kül­földre kerül. Dr. Papp Tibor, a kombi­nát vezérigazgató-helyettese az idei feladatokról a követ­kezőképpen fogalmaz: Megnövelt területen — Ismeretes, hogy az idén jelentős területen állít elő hazánk vetőmagot. Ezért a korábbi 3 ezer 800 hektárral szemben nekünk is megnö­velt területen, mintegy 4 ezer 200 hektáron kell a partner­gazdaságokkal együtt meg­termelni a vetőmagot. Kom­binátunk elérte a maximu­mot, az idén ugyanis 2 ezer 400 hektáron vetünk hibrid kukoricát. Figyelembe vesz- szük a partnergazdaságok ér­dekeit is, ezért mi nem a ter­mésmennyiségre, hanem a lekötött területre szerződünk. Alapvető fontosságúnak tart­juk, ahol erre lehetőség van, az öntözést. Különösen a kritikus fázisokban van nagy szükség a nedvességre. A hibrid-előállításnál igen éles konkurencia folyik a termelőkért, de mi igyek­szünk állni a versenyt. Sze­retnénk stabilizálni a part­nergazdaságok körét. Ezért határoztuk el, hogy kapcsolt növényeket, például cukor­répa-vetőmagot is adunk azoknak az üzemeknek, ame­lyek hosszú távon, nagyobb területen termesztenek ne­künk hibridkukorica-vető­magot. Az egyes fajtáknál, vonalaknál differenciált árat alkalmazunk, s általában az országos átlagot mintegy tíz­húsz százalékkal meghaladó árat fizetünk. A tenyészidő- szak folyamán a kombinát szakemberei figyelemmel kí­sérik a gazdaságokban az egész technológiai folyama­tot. Elsődleges a minőség Barátiné Pasek Mária, a mezőhegyesi kombinát hib­ridüzemének igazgatója az elmúlt év termesztési ta­pasztalatairól így vélekedik: — Nagyon fontos az idő­beni vetés. Komoly kiesés jelentkezett azokon a táblá­kon, ahol később, rosszabb minőségű talajba került a mag. Nyugaton elsősorban a lapos frakciókat kedvelik. Sajnos, nálunk az elmúlt idő­szakban elsősorban az aszálynak köszönhetően igen sok volt a gömbölyű frakció. A partnerektől azt kérjük, hogy a szállításoknál jobban figyeljenek oda, mivel a pótkocsi különböző tartozé­kai könnyen bekerülhetnek a hibridüzem morzsolójába és tönkretehetik az egész be­rendezést, emellett sérülhet a mag is. Ebben az évben mintegy 1600 hektáron már lekötöt­tük a partnergazdaságoknál a területet, de még van egy pár száz hektárunk, amely­re várjuk a jelentkezőket. Az idén az egyes fajtáknál az előállítás nehézségi foka és más szakmai szempontok figyelembe vételével 2—300 forinttal emeltük az átvételi árat. Örömünkre szolgál, hogy új partnerek is belép­tek hozzánk, így például a Kardoskúti Rákóczi Tsz, a Dombiratosi Béke Tsz, vala­mint a Kövegyi Béke Tsz. A termelőszövetkezeteknek a kétvonalas hibridekből is tudunk alapanyagot biztosí­tani. Ebben az évben a minősé­gi követelmények teljesítését tartjuk a legfontosabbnak. Mindehhez hibridüzemünk szakemberei megadják azt a támogatást a nagyüzemek­nek, amellyel elérhetők a kitűzött célok. A külföldi partnerekkel folytatott cél­termesztésben is emelkedtek a követelmények, ezért el kell kerülni, hogy megsérül­jenek a magvak. A Pioneer- cég 95 százalékos csíraké­pességet ír elő az idén az exoortnál. Kalocsa Ferenc, a szegedi Gabonamag munkatársa ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a gyomirtó szerekkel. A leg­újabb, nagy termőképességű hibridek sokkal jobban rea­gálnak a gyomirtó szerekre, mint a korábban termesztet­tek. Újdonság, hogy 20 darab kétsoros apakivágó berende­zést hozott be az országba a Gabonamag. Ezeknek a tel­jesítménye óránként mint­egy 25 tonna. A rendszer már az idén szeretné kihe­lyezni ezeket az MTZ-trak- torra szerelhető berendezése­ket. Előnyös ajánlatuk az is, hogy azok a gazdaságok, amelyek vállalják az öntö­zést, tíz százalékkal több csí­rát kapnak az idén. Szigorú előírások Kerekes Pál, a Nömi Bé­kés—Csongrád megyei ki- rendeltségének vezetője több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. Ö a következő­ként látja az előrelépés fel­tételeit : — Békés és Csongrád me­gyében az országos vetéste­rület mintegy 26—28 száza­lékát foglalja el a hibrid. A minőségi követelmények mind a vetésnél, mind a cf- merezésnél megnőttek. Idő­ben és gyorsan kell elvégez­ni a címerezést. Biztosítani kell a megfelelő szigetelő tá­volságot a többi kukorica- táblától- Gyakori hiba, hogy az üzf mekben megfeledkez­nek a fattyazás és az ide­genelés szükségességéről. Nemcsak az anyasorok, ha­nem az apasorok idegenelé­sét is meg kell oldani. Ugyancsak gondot jelent, hogy néhány helyen beve­tik a forgót is, s így veszé­lyeztetik a termesztés biz­tonságát. Mivel a gazdasá­gok jó részében háztájiban folyik a termesztés, ezért ar­ra kell törekedni, hogy min­den egyes termelő felelős­séggel, időben befejezze az egyes technológiai folyama­tokat, mivel egy-két ember hanyagsága miatt esetleg az egész tábla kivágásra ke­rülhet. Tudomásul kell ven­ni, hogy jó minőségű vető­magot csak fegyelmezett munkával, az előírások, szabványok szigorú betartá­sával lehet elérni. Kruzsicz Pál, a mezőhe- gyesiek egyik legnagyobb partnerének, az 515 hektáron hibrid kukoricát termesztő Békéscsabai Állami Gazda­ságnak az igazgatóhelyettese így értékel: — Jó a kapcsolatunk a mezőhegyesi hibridüzemmel. Két évvel ezelőtt úgy érzem, jól váltottunk, amikor ve­lük vettük fel a kapcsolatot. A hibridkukorica-előállítása növénytermesztés egyik leg­intenzívebb ágazata. Vala­mennyi fázisban biztosítani kell az optimális időbeni munkavégzést. A címerezés- nél stabil munkaerőháttérre van szükség. Ilyenkor a kö­zépiskolások szervezett épí­tőtáborai csak kisegítő mun­kaerőt jelenthetnek. Nálunk a terület 65 százaléka illet­ményföld. A dolgozóknak egy négyzetméter illetmény után vállalni kell fél négy­zetmétert az állami gazda­ság területéből- Ha kár ke­letkezik, azt köteles megfi­zetni az illető, s a követ­kező évben nem kap hibri­det. Tavaly 2—3 fegyelme­zetlen ember miatt került sor ilyen eljárásra. Ha a legjobb feltételeket biztosítani lehet a termesz­tésnél, akkor az ágazat dup­la nyereséget termel az áru­kukoricához viszonyítva. A mi gazdaságunkban ekkora területen, azaz 515 hektáron tudjuk beépíteni a hibrid kukoricát a vetésszerkeze­tünkbe. A tenyészidő folya­mán a kukorica vízigényét biztosítani kell, ehhez a legjobb vízgazdálkodású ta­lajokra van szükség. A hibridkukorica-előállítás a növénytermesztés egyik legtöbb buktatóval járó ága­zata. Csak jól felkészült szakemberekkel, biztos mű­szaki háttérrel és a címere- zésben jártas dolgozókkal lehet eredményt elérni. A termelők és feldolgozók kö­zött még ma itt-ott jelent­kező feszültségek ellenére a korábbi 2—3 év kritikus idő­szaka után úgy tűnik, az idén javul a helyzet. Ebben az évben olyan nagy köve­telményeknek kell megfelel­ni az ágazatnak, amelynek teljesítése esetén jelentős ex­portbevételekhez jut az or­szág. A lecke tehát adott, a válasz most már a terme­lőkön, forgalmazókon, fel­dolgozókon múlik. Verasztó Lajos Megérkezett a mag at hibridüzembe Fotó: Fazekas László FÉNYSZEDÉS A SZÉKES­FEHÉRVÁRI NYOMDÁBAN. Az év második felében fény­szedésre tér át a Fejér Me­gyei Nyomdaipari Vállalat. Az NSZK-beli Linotype cég­től vásárolt berendezések lé­zerrel viszik át az .elektroni­kusan tárolt betűket fotópa­pírra vagy filmre. Az első ütemben 36-féle hetilap és folyóirat — köztük a Heti Világgazdaság — szövegét ál­lítják elő fényszedéssel, szin­te irodai körülmények között. Ez a technikai eljárás nem­csak a nyomdászokat szaba­dítja meg régi ellenségüktől, az ólomtól, hanem lehetővé teszi azt is, hogy az alkal­mazott vegyszereket a mun­kafolyamat után regenerál­ják és újra felhasználják. A fényszedés bevezetésével tíz­szeresére növekszik a Fejér megyei nyomda szövegelőál­lító kapacitása. Ezért később rátérnek majd a megyei na­pilap fényszedéses előállítá­sára is. VIRÁGKERTÉSZET OLAJ­MEZŐN. Az olajkutatásnak csaknem mindenütt velejáró­ja különböző hőfokú meleg víz feltárása, illetve feltöré­se. A nagylengyeli olajmezőn is számos jelenleg lezárt, de melegvíz-nyerésre alkalmas kút található. Ezek egyiké­nek hasznosítására kéthektá- ros üvegházi virágkertészetet alakít ki a helyi termelőszö­vetkezet. Létrehozására és használatára az ország egyik legtöbb tapasztalattal rendel­kező virágkertészetével, a Szombathelyi Kertész Ter­melőszövetkezettel társultak. A viszonylag olcsó hőener­giát terveik szerint először csak virágneveléssel haszno­sítják, később azonban fólia alatti zöldségtermesztésre is berendezkednek. SAJTCSERE. Külföldi cse­rével is változatosabbá teszi a kínálatot a tejipar. A Tej­ipari Vállalatok Trösztje az idén mintegy 30—32 millió forint értékű tejterméket, el­sősorban sajtféléket hoz be Bulgáriából és Csehszlová­kiából; ugyanennyit ad is cserébe. Csehszlovákiából brindza típusú juhtúrót és hétféle ömlesztett sajtot im­portálnak, mintegy 850 ton­nát. Ennek nyomán hamaro­san újra kapható lesz a ná­lunk is sokak által kedvelt Kvargli pogácsasajt. A tej­ipari tröszt vállalatainak ter­mékéből egyebek között a Trappista és az Ementáli tí­pusú Pannónia sajtot adja cserébe. Bulgáriából egy év alatt 200 tonna sajtot hoznak be. Az itthoni választékot a Csedar és egy ömlesztett fe­hér sajtfélével bővítik. A ha­tárainkon túlról érkező tej­termékeket a tejipar túrajá­rataival a nagyobb vidéki üzletekbe is eljuttatják. TAKARMÁNYADALÉK AZ NSZK-BA. Az NSZK-be­li Hoechst konszern a Phar- matrade Külkereskedelmi Vállalattól megvásárolta egy magyar takarmányadalék ta­lálmányfelhasználási jogát. Ezt az adalékot az általa elő­állított baromfitápszerbe ke­verve hozza majd forgalom­ba. Az NSZK-belr' cég a ké­sőbbiekben sem tervezi az adalékanyag helyi gyártásá­nak megszervezését, azt to­vábbra is Magyarországról fogja beszerezni. A Pharma- trade az első szállítmányt már útnak is indította; jö­vőre több millió márkás: meg­rendelésre számít. ÜVEGHÁZI RÓZSÁK INO- TÁRÓL. Rózsanevelésre is berendezkedett inotai üveg- házaiban a Sárszentmihályi Állami Gazdaság, amely ko­rábban csak szegfűvel és ger- berával foglalkozott. Az e célra kijelölt fél hektáron a piacon legkeresettebb, hosz- szú szárú, nagy fejű, piros, rózsaszín és sárga fajtákat ültették. Az első telepítések már bimbót fakasztottak; egy-két héten belül már fo­lyamatosan szállítanak Ino- táról az üzletekbe az illatos rózsákból. Az inotai üveghá­zak virágai az ország szinte minden részébe eljutnak. TAVASZI ERDŐSÍTÉS SOPRON KÖRNYÉKÉN. Megkezdték a tavaszi fate­lepítést Sopron környékén, ahol az utóbbi években már több száz hektárnyi mező- gazdasági termelésre alkal­matlan területen alakítottak ki új erdőt. A késői kitava­szodás az idén késleltette ezt a munkát. A szárazabb vidé­keken géppel, a nedvesebb, süppedékenyebb területeken kézi erővel rakják földbe a csemetéket. Az ültetési idényben 180 hektárnyi erdő telepítését és felújítását vég­zik el a soproni tanulmányi erdőgazdaság dolgozói. GULIPÁNOK. Megérkez­tek a gulipánok a Fejér me­gyei Sárszentágota határában levő 150 hektáros szikes pusz­tára. Eddig hét párt figyel­tek meg a természetvédelmi területet járó szakemberek. A Dunántúl egyetlen szikes pusztáján ideális életkörül­ményeket találnak a külön­legesen szép vándormadarak. Az ottani tóban ugyanis bő­ven találnak olyan apró vö­rös rákot, amely a gulipánok kedvelt „csemegéje”. Rotációs kapák motorzaja nyomja el a reggeli csendet a kiskertek körül, így vete- ményezés idején. Itt-ott ló­vontatta ekét is lehet látni. A fogattulajdonosok négylá­bú segítőtársaikkal dolgoz­nak. Ök azt mondják, a ló nem füstöl, az üzemanyag le­het a helyszínen nőtt fű is, na és aztán próbáljon vala­ki rotációs kapán lovagol­ni... Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom