Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. április 9., szerda ■KTClUJl-fíTd II Varsói Szerződés tagállamainak felhívása (Folytatás az 1. oldalról) Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező orszá­goknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvereket, és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagy­mértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő gáranciá- kat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Fran­ciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üd- vözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi ré­szén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai » reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben részt vevő államoknak — két- vagy többoldalú egyezmények­ben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet haté­konyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szer­ződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szov­jetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi ré­szén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irá­nyuló balkáni erőfeszítéseket is. Udvözlik az ez ügyben meg­kezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmé­lyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszín- téri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelésének céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonal­tól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikai­műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati meg­valósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegy­ver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészle­teiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek terü­letén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nuk­leáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szüksé­gességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek éle­téből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyver­mentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott ta­pasztalatokat, a Helsinki Záróokmány elveit és ajánlásait fi­gyelembe véve, az össz-európai folyamat fejlesztésére töre­kedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenyked­jenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycse­rében az észak-európai és a balkáni atomfegyvermentes öve­zetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetsé­gek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — ener­gikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész né­pei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton." Mihail Gorbacsov látogatása Togliattiban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára kedden találkozott a volgai autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozókollektíváinak kép­viselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból mon­dott beszédében a többi kö­zött hangsúlyozta: A mostani találkozó cél­ja az SZKP XXVII. kong­resszusáról megkezdett pár­beszéd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi je­lentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait­Az SZKP XXVII. kong­resszusán — folytatta — összegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelő­erőkben, szociális és szelle­mi vonatkozásban. A Szov­jetunió katonai—hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehető­ségeit egy nukleáris háború kirobbantására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utób­bi években észrevehető le­maradás mutatkozott a gaz­dasági fejlődésben. Vonatko­zik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a haté­konysági mutatókra és a műszaki—tudományos hala­dás eredményeinek lassú át­vételére. A pártot és a népet ag­godalommal töltötték el az elosztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyen- lősdi mutatkozott a bérezés­ben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista tár­sadalomban, nemcsak gazda­sági, hanem erkölcsi meg­fontolásokból is. Mihail Gorbacsov a kong­resszusi határozatok megva­lósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszö­gezte: az elkövetkező 15 évben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet ha­talom majd 70 éves fennál­lása alatt termelt. A társa­dalmi-műszaki fejlesztés te­rén a feladat a termelési potenciál megkétszerezése, a termelékenység két és fél­szeres növelése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szintre emelni a nép jólétét, a jelenleginél kétszerte több erőforrást irányítva erre a területre. A szónok ezután kifejtet­te, hogy mindenekelőtt a munkastílus és munkamód­szer, a gondolkodás és a szervezés átalakítására van szüks6§ Az SZKP KB főtitkára ki­emelte az irányítási és a gaz­dálkodási módszerek gyöke­res reformjának végrehajtá­sával összefüggő kérdések fontosságát, kitért az Ural- mas kollektívája által elért eredményekre, a meglevő hiányosságokra, majd kije­lentette: a gépgyártásban és más ágazatokban fellelhető negatív irányzatok azzal függenek össze, hogy nem mindenhol törekednek a leg­korszerűbb technika megho­nosítására, hanem gyakran megelégednek a már meglevő gépek apró-cseprő javítgatá­sával. A szocializmus fölé­nyének nemcsak a politikai rendszerben, hanem a gazda­sági eredményekben, az élen járó technológiában és a ki­váló minőségek előállításá­ban is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírá­latának célja — mondotta a szónok — nem az, hogy le­kicsinyeljük a gépgyártás­ban, a könnyűiparban, a rá­dióelektronikában és más területen elért hatalmas ered­ményeket. Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírá­lat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy vé­get ért a kongresszus, „ki­bírálták” magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Szá­munkra a bírálat és az ön­bírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó he­lyet kell biztosítani a tár­sadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást, a fejlődés meg­gyorsítását. Nem szabad el- nézőnek lenni a hibákkal és a fogyatékosságokkal szem­ben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírá­lat és az önbírálat egyfajta divatjelenséggé váljék. Saj­nos, van, ahol ilyesmi törté­nik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírálat és az önbírálat cse­lekvést követel, s ha a hi­bák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szavakat nem követik a tet­tek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásos­ságát, és a benne tapasztal­ható összefüggéseket. Mo­dern világunk problémáinak megoldásához teljesen el­engedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói meg­közelítés, annak felismeré­se, hogy a fegyverkezési haj­sza és q haditechnika fejlő­dése elérte a kritikus pon­tot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempóntból ellenté­tes rendszerrel, s s béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányza­ta sehogyan sem tud lemon­dani a korábbi idők meg­szokásairól, és a jelek sze­rint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — De mi a helyzet Nyu­gaton, hiszen tőlük is köz­vetlenül függ a fegyverke­zési hajsza megszüntetése, a nemzetközi légkör javítása. Hogyan viselkedtek Genf után? Milyen irányvonalat követnek? Először is, nem kaptunk' kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunk­ra. Az pedig, amit elküldték nekünk, kibúvás a dolog lényege alól, kísérlet arra, hogy elégedjünk meg fél­megoldásokkal, ködös ígér­getésekkel. — Hány éve állítják, hogy az oroszokban nem lehet bízni, mert nem engedik meg a helyszíni ellenőrzést! Bele­egyeztünk a helyszíni ellen­őrzésbe. Válaszul Reagan el­nök azt javasolja, hogy ne az atomrobbantások betiltá­sát, hanem az atomfegyverek tökéletesítésének eljárását „ellenőrizzük”. Mi természe­tesen ezzel nem értettünk egyet. Ügy tűnik, hogy az egyetlen, ami Géniből meg­maradt az amerikai kor­mányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Álla­mok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egy­szer kijelentem: a találkozó mellett vagyok, azt semmi­lyen előfeltételhez nem köt­jük. Azt szeretnénk, hogy abban az értelemben kerül­jön rá sor, ahogyan az el­nökkel megállapodtunk, ne­vezetesen, hogy előbbre lép­jünk és a találkozó gyakor­lati eredményeket hozzon a fegyverkezési hajsza beszün­tetésében. — És még egyet: akkor ke­rülhet sor rá, ha fennmarad, ha újjászületik Genf légkö­re. — Mint a Központi Bi­zottsághoz érkező számos le­vélből látható, nem kevés ember aggódik: nem történ­het-e meg, hogy a békeszóla­mok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegy­verkezésben, hogy nem ma­rad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reá­lis tényezők számításba vé­telével folytatja. Nem en­gedjük, hogy váratlan meg­lepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben be­bizonyította, hogy képes vá­laszolni bármilyen kihívás­ra. Ha szükséges, megfelelő­en tud válaszolni ez alka­lommal is. — A kongresszuson meg­határoztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű baráta­ink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek va­gyunk, s ez a felelősség kö­zös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepolitikát közösen foly­tatjuk, és egyeztetjük távla­ti stratégiánkat, a béke ér­dekében tett elvi lépésein­ket — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem sza­bad elfelejteni, hogy a bé­keharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tö­kéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, nép­gazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és er­kölcsi erejének növelése. Elmaradt atomrobbantás Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kí­sérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett földalatti nukleáris kísérleti robbantást. A hírt Washingtonban közölte az energiaügyi minisz­térium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzött hozzá, és azt sem mondta meg, hogy végleg letettek-e a robban­tás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. A hírügy­nökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a kísérletet azon a napon fújták le, amikor Reagan elnök találkozott Anatolij Dobrinyinnal, a Szovjetunió távozó nagyköveté­vel. Reagan—Dobrinyin találkozó Az előre jelzett 15 perc he­lyett egy óra 15 percig tar­tott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai el­nök és Anatolij Dobrinyin ta­lálkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresszusán a Központi Bizottság titkárá­vá választottak, csaknem ne­gyed századon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a mi­nőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsola­tok helyzetét, időszerű kér­déseit, beleértve a csúcsta­lálkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy a két ország veze­tőinek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, idő­pontról azonban nem szüle­tett megállapodás. Azt azon­ban bejelentették, hogy Edu­ard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter várhatóan má­jus közepén Washingtonba látogat, hogy amerikai kollé­gájával, George Shultz-cal megkezdje a találkozó elő­készítését. Shultz egy későb­bi időpontban Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mon­dották, hogy a csúcstalálko­zó elé egyik fél sem szab feltételeket. Korábban Wa­shington álláspontja az volt, hogy a Szovjetunió „felté­telt” szabott Reagan és Gor­bacsov újabb találkozója elé, amikor a szovjet vezető az SZKP kongresszusán kijelen­tette: a csúcstalálkozón ér­demi előrelépést kell tenni a fontos nemzetközi kérdések, így a leszerelés egyes kérdé­sei megoldására. Anatolij Dobrinyin átadta Reagan elnöknek azt az üze­netet, amelyet Mihail Gor­bacsov küldött az amerikai államfőnek. Ez értékelte a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelenlegi helyzetét és rá­mutatott, milyen lépések szükségesek azok javítása érdekében. Jerzy Urban sajtóértekezlete Elhalasztották a lengyel külügyminiszter e hó végé­re tervezett nagy-britanniai hivatalos látogatását, mivel a brit fél diszkriminatív mó­don csökkenteni akarta a lá­togatás rangját. Mint Jerzy Urban kormányszóvivő ked­di sajtóértekezletén közölte, Marian Orzechowskit Lon­donban nem akarták ugyan­olyan magas szintű fogadta­tásban részesíteni, mint ami­lyenben Sir Geoffrey Howe brit külügyminisztert részesí­tették tavaly áprilisban Var­sóban. A brit diplomácia ve­zetőjét ugyanis — éppen brit kezdeményezésre — fogadta a lengyel államtanács elnöke és a kormányfő. Lengyelor­szág a kapcsolatok fejleszté­sére törekszik Nagy-Britan- niával, de csakis a kölcsö­nösség, a kölcsönös előnyök alapján — szögezte le Jerzy Urban. Szerdán tárgyalások kez­dődnek Varsóban a nyugati kereskedelmi bankokkal szemben fennálló lengyel adósságok átütemezéséről — jelentette be a kormányszó­vivő. Jerzy Urban kedden nem zárta ki annak lehetőségét, hogy találkozóra kerül sor Wojciech Jaruzelski államfő és Jozef Glemp bíboros, len­gyel prímás között. A prí­más közelmúltban tartott sajtóértekezletén immár má­sodízben adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a megbeszélésre sor kerül. Kadhafi kizárása a diplomáciai életből A hét végi nyugat-berlini merénylet nyomán az Egye­sült Államok ismét azt kö­veteli az NSZK-tól, hogy csatlakozzék a Líbia ellen korábban elrendelt amerikai „büntető intézkedésekhez”. Bonni kormánykörökben azonban emlékeztetnek a tényre: nincs bizonyíték ar­ra, hogy Líbiának köze lett volna a múlt szombaton Nyugat-Berlinben végrehaj­tott pokolgépes robbantás­hoz. Richard Burt, az Egyesült Államok NSZK-beli nagykö­vete, akit jelentéstételre ha­zarendeltek, egy tévényilat­kozatban felszólította Was­hington szövetségeseit: „zár­ják ki Kadhafi líbiai veze­tőt a diplomáciai életből”- Búrt szerint „világos jelek" utalnak arra, hogy Líbiának része volt a sok amerikai katona által látogatott nyu­gat-berlini diszkóban elkö­vetett merényletben. Nyugatnémet részről egye­lőre nem tettek eleget annak az amerikai követelésnek, hogy drasztikusan csökkent- - sék Líbia bonni nagykövet­ségének létszámát. Hoztak azonban bizonyos „elővigyá­zatossági intézkedéseket” — közölte egy bonni kormány- tisztviselő. Így fokozott éberséggel figyelik a líbiai nagykövetséget, és a szoká­sosnál szigorúbb ellenőrzést gyakorolnak a nyugatnémet határőrség szervei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom