Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

NÉPÚJSÁG 1986. április 6- vasárnap . Nagyot lépett előre az Unior Hátrányos helyzetben (?!) Békés megyében a legnagyobb leányvállalat a Délép Békés Megyei Építőipari Leányvállalata. Mi tagadás: zű­rös előélete volt a vállalatnak, míg a mostani szervezeti formája kialakult. Az utóbbi évtizedben jogelődjét több­ször is átszervezték, gyakran cseréltek cégtáblát, ráadásul éveken át előítéletekkel is meg kellett küzdeniük. Az Orosházi Unior Szö­vetkezet nagy lépést tett előre a VI- ötéves terv fo­lyamán. Gyökeres változá­sok történtek a szövetkezet életében 1981 óta. Ennek érzékeltetésére csak egy számadat: 1980-ban 28 és fél millió forintos árbevételt ér­tek el, míg az elmúlt év vé­gén ez a szám meghaladta a 150 milliót. A növekedés 530 százalékos. A jó ered­ményekhez hozzájárult az is, hogy célszerű műszaki fej­lesztéseket és beruházásokat valósítottak meg a VI. öt­éves terv során, mintegy 17 és fél millió forint értékben. ♦ Sok új, a piaci igényeket kielégítő szolgáltatást és terméket vezettek be. Elter­jesztették szinte teljes körű­en a teljesítménybérezést, az érdekeltségi rendszert a gaz­dasági növekedés szolgálatá­ba állították. Sikerült tarta­niuk az előírt 51 százalékos szolgáltatási arányt. Szabó Géza, a szövetkezet fiatal elnöke elmondotta, hogy je­lentős fejlesztéseket valósí­tottak meg az elmúlt öt év­ben. Üj üzemcsarnokba köl­töztek a hűtőgépszervíz dol­gozói, majd később az épü­letgépészek és a kazánszere­lők. A lakosság kereskedel­mi ellátását szolgáló lakbe­rendezési szaküzletet, vala­mint a Ramovill-lal közös üzemeltetésű híradástechni­kai üzletet nyitottak nem­régen- Felújították a nyom­da-, a motorkerékpár- és la­katosüzem, az autószerviz épületeit. Az évek során bő­vült tevékenységi körük, az orosházi üveggyárral közö­sen üvegezési tevékenységet folytatnak, s megkezdték a hőszigetelési feladatok ellá­tását is. Az épületgépészeti szolgál­tatások terén napjainkra ki­dolgozták a komplex szolgál­tatást. Így a gázhálózat ter­vezésétől a kivitelezésen át a műszaki ellenőrzésig va­lamennyi munkafolyamatot vállalni tudnak. Ezen a fon­tos szolgáltatási területen a megye legnagyobb kapa­citásával rendelkeznek. Bé­kés megye délnyugati részéit, Battonyától Szarvasig foly­tatják ezt a tevékenységet. Mindezt egy 70 tagú kollek­tívával látják el. Egyre erő­teljesebben fejlődik a szö­Több új termék gyártását kez­dik meg az idén a Pápai Elek- thermax Gyárban. Az egyik új donság — a Panel nevű fűtő- készülék — első példányai már készen is vannak. A 750, 1000 vetkezetnél a lakáskarban­tartás. Kőművesek, asztalo­sok, lakatosok vállalják Orosházán és környékén a karbantartási munkát. Az elnök azt is elmondta, hogy továbbra is létszámhiánnyal küszködnek a híradás- és háztartási gépek javításánál és a hűtőgépszervizben. Igyekeznek a jövőben ezen a területen is növelni a ka­pacitást, javítani a minősé­get. Az Unior szövetkezet au­tószervize magas költséggel, veszteségesen dolgozott az elmúlt időszakban. Számos új szervezeti formát bevezet­ője, de ezek nem hozták meg a várt sikert- Legújab­ban az autószerviz március 1-től a cipőfelsőrész-készítő üzemmel, valamint a mun­kásszállással együtt leány- vállalatként működik. Az autószervizben fejleszteni kellene több szolgáltatást, de sajnos erre nincs pén­zük. Nyomdaüzemük a la­kossági igények kielégítése mellett a közületeket látja el meghívók, névjegykár­tyák stb. készítésével. Ta­valy 6 millió forintos árbe­vételt értek el. Tüzoltóké- szülék-javító és -ellenőrző tevékenységük is továbbfej­lődött, az elmúlt esztendő­ben 7 millió forintos árbevé­telt termelt. ♦ A szövetkezet vezetése a VII. ötéves terv során to­vább kívánja javítani a la­kossági szolgáltatások szín­vonalát Orosházán és kör­nyékén. Tanácsi segítséggel szeretnének több beruházást megvalósítani. Bővítik az új lakótelepeken, valamint Rá- kóczitelepen, Szentetornyán és a Szőlő-városrészben a felvevőhelyek számát. A környező községekben a he­lyi tanácsok támogatásával szintén felvevőhelyeket akarnak létrehozni. A keres­kedelmi szolgáltatásoknál a profilba vágó tevékenységi köröknél terveznek fejlesz­tést. A szolgáltató-tevékeny­ségek bővítésénél elsősorban a rugalmasabb alkalmazko­dást tekintik fő feladatnak- Az egyéni érdekeltség teljes körű megteremtésével növe­lik a munka hatékonyságát. Az ipari termékek gyártása során a jelenlegi kazán- gyártás folytatásához új, be­ás 1500 Watt teljesítményű, könnyű, falra szerelhető elektro­mos fütőalkalmatosságokat fő­ként nyaralók fűtésére ajánlják. A közkedvelt hőtárolós kályhák­nak négy új változatával jelent­lépő termékek bevezetését tervezik. Elsődleges célkitű­zés a minőség javítása, s az exportképes árualapok nö­velése. Az építőipari tevékenysé­gek fejlesztésénél elsődleges cél a magánerős lakásépítés támogatása. Nagyobb részt vállalnak a-jövőben a laká­sok korszerűsítéséből, felújí­tásából és karbantartásából. Fontos szempont a haté­konyság fokozása, a vállal­kozói készség kiterjesztése, a jövedelmezőség növelése. A VII. ötéves terv folyamán az igényekhez igazodó szer­vezeti felépítést kívánnak létrehozni, amely jó alap lehet a tervek teljesítéséhez. Az Unior vezetői úgy lát­ják, hogy az egyének és a közösség érdekeit úgy kell egyeztetniük, hogy a meg­lévő erőket a közös célok érdekében mozgósítsák. 1986- ra az árbevétel 8 százalékos növelését tűzték ki célul. Ügy vélik, hogy elérhető lesz a mintegy 8 millió fo­rintos nyereség teljesítése. Előrelépést terveznek a bér- színvonal emelésében is. To­vábbra is figyelemmel kísé­rik munkájuk során az ener­gia- és anyagtakarékos el­járásokat­♦ Az Orosházi Unior Szö­vetkezet egy igen nehéz idő­szakban a számos ellent­mondással, problémával küszködő szolgáltatások fej­lesztésében ért el a megyé­ben, de országosan is ki­emelkedő eredményeket a VI. ötéves terv folyamán. Mindezt nem kis áldozatok árán valósították meg, hi­szen jelentős volt a munka­erőmozgás is a több, mint 300 dolgozót foglalkoztató szövetkezetben. Jól tudják, vannak még hiányosságok, fogyatékosságok, de az ed­digi eredmények olyan szi­lárd alapot jelentenek, amelyről — ha a korábbi­nál szerényebb mértékben is —, tovább lehet lépni. Ehhez megfelelő szakember- gárdával, jó feltételekkel bírnak- Arra törekszenek, hogy az egyre inkább foko­zódó lakossági és közületi igényeket ki tudják elégíte­ni Orosházán és a város- környéki településeken. kezik a gyár. A korábbiaknál jobb lesz a hőhasznositásuk, s a színük is jobban alkalmazko­dik a ma divatos bútorokhoz. Finn cégtől vásárolt lícenc alap­ján óránként ezer tányér tisz­títására, szárítására alkalmas nagykonyhai mosogatógépek gyártása mellett háztartási mo­sogatók kifejlesztését is meg­kezdték a gyár szakemberei. — Napjainkban a leány- vállalattal szemben vannak-e előítéletek? — faggatom Pus­kás Imre igazgatót. — Vannak — hallom a tö­mör választ. — Mindez miben nyilvánul meg? Hosszasan töpreng, gondo­latait rendezi. Szemmel lát­hatóan formálja a választ, nem akarja elhamarkodni, szeretne pontosan, érthetően fogalmazni. — Nehéz mondanom, de mondom: tudom, hogy a me­gyében még sok ember szíve fáj azért, hogy Békésben nincs tanácsi építőipari vál­lalat. Ezt sok helyen hallom, vállalatunk megítélésénél pe­dig érzem. Nevünkben benne van a „délép”, s ezért sokan úgy tartják: betolakodott a megyébe. De mit tegyünk? Jogszabály határozza meg a leányvállalat nevét... Szó­val, megyén kívülinek tarta­nak bennünket itt, s bizony ebből van hátrányunk. No, és a visszaköszönő munkák sora ... Vagyis, 8—10 évvel ezelőtt átadott létesítmények hibáit kell nap mint nap ki­javítani, de már mint Dél­épnek. Senki sem azt kutat­ja, hogy ki, vagy, hogy me­lyik szervezet építette rosz- szul, adta át hibásan. Csak úgy fogalmaznak becsmérlő­en: ezt is a Délép csinál­ta... S mi mit tehetünk? Amennyiben elmarasztalnak bennünket mint jogutódot, úgy kijavítjuk a hibákat. Szóval, a korábbi veszteséges gazdálkodást, a többszöri át­szervezést a leányvállalat sínyli meg. A Délép Békés Megyei Épí­tőipari Leányvállalata a me­gyében — a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatot követően — a második leg­nagyobb építőipari szervezet. Az 1060 dolgozót foglalkozta­tó cég generálkivitelezésben évente több mint félmilliárd forint értéket állít elő. Az egységet 1984. január 1-én — két hónappal visszamenőleg — hívták életre. A mostani leányvállalat alapját akkor a megyében dolgozó üzem- igazgatóság adta. Az alapítás évében 4,5 millió forint nye­reséget produkált a leányvál­lalat, az elmúlt esztendőt vi­szont 1,4 millió forintos vesz­teséggel zárta. — Kis szerencsével lehet­tünk volna nyereségesek is, de lehetett volna nagyobb is a veszteségünk — jegyzi meg keserűen az igazgató. A veszteség okait kutatjuk, próbáljuk elemezni az elmúlt évet. Még mielőtt bárki is pálcát törne a vállalat fe­lett, legyünk őszinték: utó­lag könnyű okosnak lenni. Szóval, a külső körülmények összejátszása és a saját szer­vezési hibáikban rejlenek a veszteség forrásai. Ezt ön­kritikusan el is ismerik. Nem mentségként, de azért ezek közül néhányat említünk, csak címszavakban: olyan beruházások maradtak el, amelyek magasabb nyereség­tartománnyal építhetők. Az­tán az elmúlt év második fe­lében — kellő időben meg­rendelt és előre ütemezett 75 lakás — Orosházán épül — paneljei nem érkeztek meg Szegedről, az anyavállalat­tól. Állítólag szállítási gon­dok voltak. Aztán nem sike­rült csökkenteni a személy- szállítás költségeit sem, ami csak egymagában 14—15 mil­lió forintra rúg évente. Na­ponta 8—10 autóbusz és mik­robuszok sora szállítja mun­kába és haza a vállalat dol­gozóit, ráadásul igen nagy távolságokból. Továbbá, s ezt is elismerik, a belső szer­vezési hibák sora is jelent­kezett, mint például a kész­letgazdálkodás, a göngyöle­gek időbeni visszaszállítása, a munkaidő nem kellő ki­használása, s ráadásul az ütemtelen árbevétel miatt hi­teleket kellett felvenniük, amit természetesen kamatos­tól fizetnek vissza. Közben előkerül a munka­helyek listája. Csak érdekes­ségként írom a településeket, ahol a Délép leányvállalatá­nak építőmunkásai dolgoz­nak: Békéscsaba, Szeghalom, Gyula, Mezőberény, Szarvas, Orosháza, Tótkomlós, Mező- kovácsháza, Battonya, Sar­kad és Méhkerék ... Az elmúlt évből még két veszteségforrást említ az igazgató: Battonyán és Tót­komlóson elkészült, de még eladatlan lakások tucatjait fűtik, aminek költségei ter­mészetesen őket terheli. S még valami: a múlt évben volt egy halálos balesetük, ami egymagában csaknem egymillió forintjába került a leányvállalatnak. Felsorolni is sok a veszte­ségforrásokat, nem hogy ezekkel élni, dolgozni, alkot­ni lehessen, s valamennyivel nap mint nap szembenézni. — Mennyire önállóak? — Teljesen azok vagyunk. Igaz, az anyavállalattal van függőségünk: ha vesztesége­sek, vagy alaphiányosak va­gyunk, akkor a Délépre há­rul ennek a rendezése. Ha viszont nyereséget érünk el, akkor a tiszta jövedelem egy részét leadjuk. A veszteséget kiegyenlíti úgy, hogy ré­szünkre a hiányzó fedezetet megelőlegezi, amit nekünk aztán ki kell gazdálkodnunk. Ez kötelességünk is, mert a Délép úgy alapította a le­ányvállalatát, hogy azért ilyen formában kezességet vállal — folytatja az igazga­tó. — Milyen a Délép és a le­ányvállalat között a kapcso­lat? — Munka, és üzleti kap­csolatot tartunk. A Délép­től rendeljük és vásároljuk a panelt, alvállalkozóként, ha igény van rá, vagy ők, vagy mi bedolgozunk a másiknak. Mi főként lakatosmunkák­ban és vasbeton elemek elő- regyártásában segítünk az anyavállalatnak, ők pédig gázvezeték építésével, mély- alapozással és szállítással enyhítenek gondjainkon. Per­sze, nem ingyen. Az ilyen fajta együttműködés nem előírás. Ha van olyan szerve­zet, amelyik alvállalkozóként a munkákat olcsóbban, vagy kedvezőbb feltételek mellett vállalja, akkor kölcsönösen ahhoz fordulunk. Ilyen for­mában szabadon kereske­dünk. — Kócos a múlt, de vajon milyen a jövő? — Ha ki tudunk lábalni a hullámvölgyből, akkor derű­látóak vagyunk. Most úgy fest: munkánk van, dolgozó­ink többsége megértette az idők szavát, szemléletében változott a kollektíva, s ma már' nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is tud pro­dukálni. Szerintem a leány- vállalatnak van jövője, leg­alábbis a mienknek bizto­san van. Annyi a munkánk, amiből meg tudunk élni, és bízom abban, hogy az elődök hibái egyszer csak elfogynak — mondotta befejezésül Pus­kás Imre kVWWWmWWM Az elmúlt évet a szegedi Délép is veszteségesen zár­ta. Az a hír járja, hogy az anyavállalat két leányválla­lata közül — a budapesti és a békéscsabai — a fővárosit megszüntetik. Szekeres András Verasztó Lajos Háztartási mosogató Közlekedőknek — tavaszi jó tanácsok A tél múlásával fokozatosan javulnak a közlekedés felté­telei. Azt gondolná az ember, hogy ez a baleseti veszély ha­sonló arányú csökkenéséhez vezet. A statisztika ezzel szem­ben megdöbbentő adattal szolgál. A tavaszi hónapokban a közlekedési balesetek száma ugyanis mintegy 25 százalékos emelkedést mutat a téli időszakhoz képest. Ahhoz, hogy ez­zel a jelenséggel szemben eredményesen vehessük fel a har­cot, meg kell vizsgálnunk, hogy mi idézi ezt elő. Közismert tény, hogy a közlekedésbiztonság három alapvető tényezője az ember, a jármű és az út. Vegyük tehát sorra ezeket ab­ból a szempontból, hogy milyen kedvezőtlen irányú változást okoz bennük a tavaszi időjárás. Kétségtelen, hogy a felso­roltak közül legfontosabb az emberi tényező. A különbö­ző hatások, ingerek a szerve­zet fizikai állapotára, mű­ködésére, illetve a pszichés tevékenységére hatnak. A tavasszal bekövetkező változások pszichés szem­pontból serkentő hatásúak. Ez a hatás azonban veszélyt okozhat. A közlekedést aka­dályozó tényezők megszűné­se megkönnyebbülést, fel- szabadultságérzést idéz elő, és ez gyakran túlzott és in­dokolatlan biztonságérzethez, ezáltal pedig meggondolat­lansághoz, felelőtlenséghez vezet. Nagyon gyakran ez rejlik a biztonságos sebesség túllépése és a szabálytalan előzések hátterében. Főleg pszichés tényezők­nek tekinthetők a tavasszal gyakran kialakuló időjárási frontok hatásai is. Az embe­rek egy része ezekre érzé­keny, és náluk a frontok ke­délyingadozást, érzelmi és indulati hullámzást, sőt, nem ritkán szervi tüneteket is okoznak. A szervezet fizikai állapo­tát, teljesítőképességét nagy­mértékben rontja a tavaszi fáradtság, mely kisebb-na- gyobb mértékben mindenki­nél jelentkezik. Ennek oka­ként általában a vitaminhi­ányt, nevezetesen a C-vita- minét szokták megjelölni. Kétségtelen, hogy ez is köz­rejátszik, hogy nem ez az egyetlen ok. A téli időszak­ban az emberek többségének életmódja kedvezőtlenül vál­tozik. Sokat tartózkodnak zárt helyiségben, a szabad idő eltöltésében pedig a szó­rakozás passzív módjai ke­rülnek előtérbe. Ennek kö­vetkezménye a szabad levegő és a mozgás hiánya. Gyak­ran testsúlygyarapodás is bekövetkezik. Mindez a szer­vezet energiatartalékainak kimerüléséhez, és ezáltal ki­fáradásához vezet. Ennek le­küzdéséhez, a kedvező álla­pot helyreállításához a vi­taminszükséglet biztosításán kívül feltétlenül szükséges, hogy a javuló időjárás adta lehetőségeket kihasználva, minél előbb egészségesebb életmódra térjünk át, és ki­rándulással, sportolással fris­sítsük fel szervezetünket. A tavaszi fáradtság egyéb­ként még azzal a kellemet­len következménnyel is jár, hogy csökken a szervezet el­lenálló képessége. így a kü­lönben kedvező időjárási kö­rülmények ellenére gyakori­ak a hűléses betegségek. Ezek tünetei, a hőemelke­dés, köhögés, tüsszentés, a vezetés közben zavarók le­hetnek. A járművek részéről is számos olyan körülmény je­lentkezik, melyeket figye­lembe kell venni. Ilyen pél­dául, hogy sok olyan jármű kerül vissza a forgalomba, melyet télen nem használtak. Ez a foFgalom sűrűsödésé­hez vezet, és olyan következ­ményekkel jár, mint a hala­dási sebesség csökkenése, forgalmi dugók kialakulása, konfliktushelyzetek szapo­rodása. Emiatt a vezetők idegi megterhelése fokozódik, stressz hatása alá kerülhet­nek. Ez mindaddig tart, amíg a megváltozott helyzethez hozzászoknak, ahhoz alkal­mazkodnak. Fokozottan szükséges az újraalkalmazkodás azoknak, akik télre leállították kocsi­jukat, és több hónapig nem közlekedtek. Nekik fokozott óvatossággal kell vezetniük, míg beidegződéseik újra ki­alakulnak, reflexeik vissza­térnek, és megint „érzik” a kocsit. Akár használtuk az autót télen, akár nem, tavasszal bizonyára nagytakarítást csinálunk benne. Ne feled­kezzünk el ilyenkor arról, hogy az ablakokat belülről is alaposan megtisztítsuk. Az egész télen zárt ablakok mellett a fűtés, és az esetle­ges dohányzás következté­ben az ablakok annyira szennyeződhetnek, hogy az már a látást zavarja. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a nem automata biztonsági öveket a könnyebb ruházatnak megfelelően utá­naállítsuk. A vastagabb ru­házathoz igazított biztonsági öv ugyanis túlságosan bő lesz, amikor a télikabátot levetjük. Tudjuk viszont, hogy a túl bő biztonsági öv nem nyújt kellő védelmet. A forgalom tavaszi növe­kedése abban is megnyilvá­nul, hogy a gyalogosforgalom is nagyobb lesz. Jelentős sze­repük van ezen belül a gyer­mekeknek, akikre ezenkívül kerékpárosként is számíta­nunk kell! A szép idő beköszöntével egyre több lesz a gyermek az autókban is. Helyük ter­mészetesen a hátsó ülésen van. A kicsik részére fel­tétlenül szerezzünk be biz­tonsági gyermekülést. Na­gyobbaknak célszerű lenne a speciális biztonsági gyermek­öv, de ez sajnos, általában nem kapható. Mindenképpen "akadályozzuk meg, hogy a gyermek a kocsiban fölösle­gesen izegjen-mozogjon, az ülésre feltérdeljen, vagy más módon zavarja a vezetőt, egyszersmind fokozott ve­szélynek téve ki önmagát. Az ezen a téren tanúsított en­gedékenység helytelenül ér­telmezett szülői szeretetre vall. A közlekedés tavaszi buk­tatói közül meg kell még említenünk az utak állapo­tát. A téli időjárás mindig károsítja az útburkolatot. Ennek következtében az ad­dig kifogástalan útszakaszon egyik napról a másikra re­pedések, gödrök jelenhetnek meg. Ha az ilyet későn ész­leljük, megsértheti a jár­művet, és a futómű is meg­sérülhet. Időben felkeltheti viszont figyelmünket, ha az előttünk haladó és a szembe­jövő járművek haladását, út­tartását, esetleg hirtelen fé­kezését figyeljük. Különösen veszélyesek az úthibák abból a szempontból, hogy ezek elvonhatják figyelmünket más veszélyekről. — kbt —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom