Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-06 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 6., vasárnap „Mások hasznára” Negyven éve, 1946. április 6—8-án tartotta első országos kongresszusát Budapesten a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Bélmegyer VII. ötéves terve Új út Békésre —1,6 millió vizminttségjavíté beruházásra Hz esetlegesség románca — Csörög a telefon 1952 februárjában a presszóban, ahol pénztáros voltam, és mondják a pártbizottságtól, hogy másnap utazzak Pestre. Hű, arról szó sem lehet, életemben nem voltam Pestnek a környékén se, mondtam erre. Azért persze csak felmentem az Országos Nőtanácshoz. így lettem én Orosházán függetlenített városi MNDSZ-titkár — meséli a régi időkről az orosházi lakótelepi lakás otthonos szobájában Szappanos Ferenc- né, akit mindenki Margitkának ismer, és tisztel. ízes beszédű, vidám, szókimondó asszony. Kedves iróniával mutatja be egykori önmagát: a kis munkáslányt, akit az orosházi munkásotthon kul- túrgárdája már 1932-ben szervezőmunkával bízott meg. Természetes volt tehát, hogy 1944. december 5-én ő is részt vett Orosházán az MNDSZ alakuló gyűlésén, sőt 1950-től társadalmi munkában látta el a titkári feladatokat. Ma már kevesen emlékeznek, mit is tett az MNDSZ? — A megalakulás első pillanatától kezdve vállalt szociális jellegű feladatokat a szövetség. Talán elsőként kereste fel a háborúban távol lévő elvtársak családját, élelmet gyűjtöttünk a pesti gyerekeknek meg a napközinek, sőt, több mint 300 fővárosi gyereket sikerült elhelyezni orosházi családoknál. Az átutazó hadifoglyoknak kiflit, teát vittünk az állomásra. Az 1956-os ellenforradalom után, 1957-től a Magyar Nők Országos Tanácsa keretében folytatódott tovább a nőmozgalom. Szappanos Ferencné mostmár mint a járási nőtanács titkára vonattal, busz- szal, gyalog, biciklivel járta a határt, beállt a sorba répát eggyelni, hagymát dugdosni, s közben sorolták az asszonyok, mi a gond a faluban, a téeszben, a családban, hogy kicsi az óvoda, nincs cipőjavító, és hogy igazságtalanul pontozták a szocialista brigádjukat. Az egész hivatali szoba elfért a nőtanácstitkár táskájában — a tábla végén följegyezte a hallottakat, hogy azután a megfelelő fórumon szelíden, de annál konokabb következetességgel kijárja mások igazát. Szinte hihetetlen, hogy már túl jár a hetedik ikszen, 18 éve nyugdíjas, de most sem tétlen. Sőt! Sorolja a társadalmi megbízatásait, s a végén hozzátészi: „Ha jó volt, amikor fizettek érte. akkor most miért ne folytathatnám ugyanazt a munkát, saját kedvemre, mások hasznára? ... T. I. Fotó: Szőke Margit Gyes — gyed Százezreket érintő intézkedések A gyermekgondozási díj továbbfejlesztéséről, valamint a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők kedvezőbb támogatásáról részletes ismertetést kaptunk az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság február 14-i sajtótájékoztatóján. Egy esztendeje, hogy 1985. március elsejétől érvényes az „új” társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj, amely (a terhességi-gyermekágyi segélyt követően) mindeddig a gyermek egyéves koráig járt. Az intézkedés kedvező fogadtatásáról tanúskodik, hogy az anyák túlnyomó többsége — 146 ezer kismama — vette igénybe a táppénzszerű ellátást biztosító gyermekgondozási díjat, amelynek összege havi 2660 forint volt, tehát jóval magasabb a gyesnél. Most 1986. március elsejétől meghosszabbodik a gyedre való jogosultság időtartama. A támogatás ezentúl a gyermek másfél éves koráig jár! Azok a szülők igényelhetik a gyermekgondozási díjat, akiknek a gyermeke 1986. március 1-jéig nem töltötte be a másfél évet (ha viszont már január—februárban egyéves volt a kisgyerek, március elsejétől jár a gyed). Akár gyermekápolási táppénzt vagy a gyest, a gyedet is igénybe veheti az apa is, a gyermek egyéves korának betöltését követően. Kivétel az egyedül állók esete. Ez az intézkedés a gyermek- vállalási kedv serkentésén túl egy fél esztendős „űr” kitöltésére is hivatott; eddig ugyanis egyéves korig járt a gyed, de csak a gyermek másfél éves korától vállalhattak (részmunkaidős) munkát az édesanyák, akik gyesen vannak. A törvényes munkaidő felét tölthetik munkában; Egyszerűsödtek a jogosultság szabályai. Akinek — biztosítási ideje alapján — jár a teljes összegű terhességigyermekágyi segély, a külön elbírálás nélkül, automatikusan Igénybe veheti a gyermekgondozási díjat is: illetve annak lejárta után folytatólagosan jogosult a gyesre. Nem változott a díj összege, ez továbbra is a napi átlagkereset 65—75 százaléka (az érvényes jogszabályok szerint a gyed napi összege a legkisebb öregségi nyugdíj harmincad részénél kevesebb, illetve annak kétszeresénél több nem lehet. Ennek megfelelően a gyed összege 1986-ban: naponta 79 forintnál kevesebb és 158 forintnál több nem lehet. Kivételt képez az az eset, ha a terhességi gyermekágyi segély alapját képező napi átlag ennél kevesebb. A gyessel kapcsolatos változások: Különösen nehéz helyzetben vannak az állandó ápolásra szoruló, illetve a (testileg vagy szellemileg) fogyatékos gyerekek szülei. Körülbelül tízezer ilyen súlyosan sérült kisgyermekről tudunk, akiknek gondozása teljes mértékben leköt egy felnőtt családtagot. Ilyen esetekben a gyermek hatéves koráig jár a gyes, és a családi pótlék is magasabb; havi 1040 forint. 1986. március elsejétől a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket eltartó szülők anyagi terheinek enyhítéséért a gyes összege megkétszereződik! így az első gyermek után 1600, a második után 1800, a harmadik és minden további gyermek után 2000 forint a gyermekgozdozási segély havi összege, ami kiegészül még a 440 forintos jövedelempótlékkal. A „megduplázott” gyesre azok jogosultak, akik a gyermekük után magasabb családi pótlékban is részesülnek. A felemelt gyes 1986. március elsejétől jár, így a kifizetés április első napjaitól esedékes a munkahelyeken. Bélmegyeren március 27-re tervezték azt a tanácsülést, melyen a község VII. ötéves tervét ismertetik meg, s fogadják el a tanácstagok. Az elképzelésekről kérdeztük a közelmúltban Varjú Ferenc tanácselnököt, aki első és legfontosabb célként a közelebb kerülést Békéshez jelölte meg. Persze, nem a települést tolják arráb, hanem el szeretnék készíteni az oly rég áhított 10,1 kilométeres kövesutat, a mostani 23 kilométeressel szemben. A mintegy 26 millió forintos beruházást az idén kezdik, és ha minden jól megy az év végéig be is fejezik. Ezzel komoly javulás várható a község szolgáltató, alap- és egészégügyi ellátásában egyaránt. Ez utóbbi témakörhöz — az egészségügyi ellátáshoz — a tanácselnök hozzátette, itt helyben is komoly változás várható, az orvosi rendelő bővítését, az új váró építését, s a fűtés korszerűsítését várhatóan még áprilisban befejezik. Céltámogatást vesznek igénybe évente 1—1 új szolgálati lakás építéséhez, melynek célja fiatal értelmiségiek letelepítése, egyben az iskola pedagógusellátásának javítása. S ha már az iskolánál tartunk: e tervidőszakban egy tanteremmel bővítik az oktatási intézményt. A kommunális ellátás javítására évente 1 kilométer ■kövesút épül, s a tervidőszak végére minden utcában — legalább égy oldalon —, 1 méter széles járdát építenek. Természetesen ehhez a lakosság társadalmi összefogására is szükség lesz. A településfejlesztési hozzájárulásból, az áfésztől a temetőig készül új járda. Az óvodát 1986-ban építik újjá. Korszerűsítik a fűtést, s egy foglalkoztatóval bővítik az épületet. Befejezés előtt áll a szabadidő központ is. A megyében, Bélmegyeren jött létre először az öregek napközi otthona. Most felújítását, bővítését tervezik. Végül 1,6 millió forintot fordítanak vízminőségjavító beruházásra, melynek eredményeként a tervidőszak végére jó minőségű vízzel látják el Bélmegyert. Megyei küldöttközgyűlés a horgászoknál A napokban gyűlt össze a megye 38 egyesületének 61 küldötte, hogy megvitassa a Magyar Országos Horgász Szövetség intéző bizottságának, ellenőrző és fegyelmi bizottságának a legutóbbi tisztségviselő-választás óta végzett munkájáról szóló beszámolóját, s hogy elfogadják az 1985. évi zárszámadást, valamint megválasszák a következő ötéves ciklusra a megyei horgászszerveket. A mozgalom megbecsülését jelzi, hogy képviseltette magát a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az SZMT, a Kövizig, a Mavosz.-a Gyoma- ■ endrődi Viharsarok Htsz. Az országos központtól pedig jelen volt Tahy Béla, a Ma- hosz titkára. Rigler Miklós elnöki köszöntőjét követően Gulyás György szóbeli kiegészítője hangzott el az írásos beszámolóhoz, majd a küldöttek hozzászólásai, ezen belül javaslatok következtek. Tahy Béla, a Mohosz titkára elmondta, hogy öt év alatt megduplázódott a horgászok száma az országban, hamarosan eléri a háromszázezer főt, ami óriási munkát jelent az apparátusnak. Ennek ellenére sikerült szinten tartani az átlagfogást. Örömmel nyugtázta, hogy a küldöttek által jelzett gondok, a megoldásukra tett javaslatok és a mozgalom érdekében felvetett jobbítási szándék egybeesik a központi vezetés elképzeléseivel, s ezzel alátámasztva az országos küldöttértekezleten is elhangozhat. Ilyenek például a szinte minden hozzászóló küldött által javasolt ifjúsággal való fokozottabb foglalkozás, felkészítés, a horgászvizek megközelítésének lehetősége, a gátakon való közlekedés problémája stb. Az egybegyűltek az írásbeli és szóbeli beszámolókat elfogadták, majd az egy évvel korábban megválasztott jelölőbizottság ismertette munkája eredményét, a jelöltek nevét és tevékenységét, s a szavazólapok elkészülte után megtörtént a titkos szavazás. Mivel a megyében nőtt az egyesületek száma, az újjáválasztott ib is gyarapodott két taggal — 13 fős lett — és új titkárt, valamint egy korábbi ib-tag helyett újat választottak. A Mohosz megyei intézőbizottságának elnöke újra Nagy Jenő lett, társelnöke dr. Várnai Péter. Az új titkár Rigler Miklós, az új ib-tagok: Berták Ferenc, Huny a Miklós és Karaba György. A felügyelő bizottság elnöke Gulyás György, a fegyelmi bizottságé dr. Nagy János. A közgyűlés megválasztotta a szakbizottságok elnökeit, valamint az országos küldöttközgyűlésen résztvevő tízfős csoport tagjait is. Ezt követően Nagy Jenő, az ib elnöke Túri Sándornak, a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület elnökének átnyújtotta több évtizedes munkájáért a Mohosz „Horgászsportért” kitüntetését. A tisztújító közgyűlés alkalmából a küldöttek megtekinthették Gaburek Károly festőművész körösi tájakról készített 16 képből álló tárlatát. A festményeket a csabai művész a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület félhalmi holtág melletti tanyáján készítette. Plavecz Pál flz ország névjegye A Pénzjegynyomdában neves grafikusművészek dolgoztak: Horváth Endre, Nagy Zoltán, akinek nevéhez fűződik az 500-as bankjegy tervezése, vagy Füle Mihály, aki több bankjegy rézmetszésében részt vállalt. Képünkön: A Pénzjegynyomda régi munkáiból egy metszet. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) V alamikor úgy tanították a szakma tudós tanárai: a népművelő első dolga, hogy igényfelmérést végezzen, hogy hozzávetőleg megismerje azt a közeget (várost, községet, gyárat stb.) ahová népművelni érkezett. Ahová kirendelte a sors prófétának, de ahol ezerszer hiba, ha prófétát akar játszani- A múló és változó évek csalhatatlanul bebizonyították, hogy a szakma tudós tanárai nem tévedtek, mert valóban nem születik eredmény ott, ahol nem veszik figyelembe: hol tart a közösség műveltségben, érdeklődésben, mit vagy kit szeretne látni, hallani, mi érdekli a zajos és zajló világból, mi nem érdekli, és mi az, amihez (kezdő lépésként) el lehetne vezetni ? Tudom, hogy most sokan (és okkal) mondják: nem lehetne kevesebb kérdőjellel kezdeni? Sajnos, nem lehet. Meg aztán, sokkal több kérdés is jogos lenne, életmód, mentalitás, lélektan dolgában. Hogy akiket szinte semmi nem érdekel, hogyan élnek? Mifélék a szokásaik, mit gondolnak önmagukról és a világról? Hogy akiket már megcsapott a kultúra „füstje”, hogyan élnek? Mifélék a szokásaik, mit gondolnak önmagukról és a világról? Folytatnám azzal, hogy ádáz módon nehéz népművelőnek lenni. Mert az a bizonyos közeg nem mindig hagyja magát kikérdezni, és sokkal szemérmesebb annál, minthogy azt mondja a világnak: engem semmi sem érdekel, ne zaklassanak. Közben a népművelő (szegény) szeretné a dolgok könnyebbik végét is megtalálni, és különösen most, ebben a „Pénz beszél” gazdasági környezetben és helyzetben bevételhez jutni, hogy másféle közművelődési vállalkozásait is finanszírozni tudja. Csak az a baj árrf, hogy a népművelésben nincsen olyan, hogy „könnyebbik vége”, és aki erre számít, csalódik könnyen. Sőt, biztosan! Marad tehát a szívós aprómunka, az igénykutatás, az életmód, a szokások, a mentalitás megismerése, hogy a népművelő megpróbálkozzon megítélni: mi lenne jó, és mitől kell óvadodnia. Ha ezt teszi, még akkor sem biztos a siker, még akkor sem gondolhatja, hogy most már „sínen vannak a dolgok”, alakulóban a törzsközönség, az a harminc—ötven—száz ember, aki szívesen lemond a kalapálásról, a horgászkalandokról, a házépítésről (legalább egy este erejéig), és jelen van a kulturális alkalmakon. Ez a törzsközönség azonban hamar önmaga másik végletébe fordulhat, mert mit ér a város, a község, a gyár egésze szempontjából az, ha erre vagy arra mindig ugyanaz a közönség jár? Jár, amíg jár, mert az efféle „ügyeletes kultúréhség” hamar kielégül, másként mondva: az érdeklődők száma egyre csökken, és idő után megint csak nulláról kell elindulni. Mert tény, hogy az igényfeltárást sem lehet (még időlegesen sem) abbahagyni, mert tény az is, hogy az emberek érdeklődése, figyelme egyik hétről a másikra megváltozhat. A népművelő pedig kapkodhatja a fejét, hogy ami eddig jó volt, miért nem jó ezután? Példákkal is szolgálhatok. Volt idő, hogy színházunk premierjein telt ház tapsolt. Mostanában üres székek ásítanak a nézőtéren, szomorúan gondolva az egykori tulajdonosokra- Ez a helyzet (általában) csak a premi- érekre jellemző. Arra az első előadásra, amely a színházkedvelő közönség ünnepnapjának számíthatna. Az Is, csak éppen kevesen jönnek el ünnepelni. Nem titok, hogy a második, harmadik és az ezt követő előadásokon sokszor jobb a helyzet, mint a premiereken. Miért? Hová lejtek a békéscsabai színházrajongók? Más. EU jön Pécsi Ildikó, és eljátsz- sza az ifjúsági ház Pódiumszínpadán Káló Flórián Egyedül című monodrámáját, mely a tragikus sorsú Dómján Edit életét idézi. A nézőtéren (sokat mondok) ha harminc ember. Vagy harmincöt. Mindenképpen és szégyenletesen kevés. Miért? Más. Érkezik Nagy Bandó András és két előadáson több mint ezer ember. Pedig „Nagybandó” nem az anyósviccekről nevezetes. Nagy Bandónak középkelet-euró- pai akusztikája van. És erre több mint ezer ember kíváncsi- Miért? Ágyúgolyó futam címmel abszolút gü- gyeség megy a moziban. Zsúfolt ház. Kiderül ugyan, hogy a film csapnivaló, és nevetni (röhögni) sem lehet rajta, de legközelebb A smaragd románca című hasonló gügyeség megint telt házakkal megy. Miért? Azt is tudom, hogy most jogosan kérdezhetné bárki: felsorol ez itt különböző eseteket, de mit bizonyít vele? Azt, hogy a közönség (mindenféle igényfeltárás ellenére) kiismerhetetlen? Nem egészen így van! Gyakorlatból tudom, hogy a közönség (végső fokon) valóban kiismerhetetlen, de aki igyekszik kiismerni az emberek éppen aktuális gondolatait, az igénytelen emberektől a legigényesebb rétegekig, az megízlelheti néha a népművelői siker örömeit. A kör tehát bezárul. A népművelő, akit prófétának rendelt a sors ide vagy oda, amíg ezt érzi, és amíg ezt nem propagálja, nélkülözhetetlen tagja a társadalomnak, az ismeretgyarapító és szórakoztató kulturális életnek. A szakma tudós tanárainak viszont abban is igazuk van, hogy minden együtt adhat némi útbaigazítást, a hogyant és a jövőt illetően. De ez sem érvényes sokáig, mert ebben a (sokszor ugyancsak kiismerhetetlen) világban minden változik, minden múlandó és kezdődik élőiről az egész. Mégis ez az esetlegesség talán a legszebb benne, és hogy most ezt egy kissé túlhangsúlyozom, ne hábo- rogjanak érte a szakma tudós művelői, ott, a rögzített íróasztalok mellett... Sass Ervin n közszolgálatban dolgozók bérfejlesztése A Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés Megyei Titkársága Jenel Bálint megyei elnök vezetésével a minap ülést tartott Békéscsabán, az SZMT székházában. A tanácskozás első napirendi pontjában Kovács Mihály, a megyei gazdasági bizottság vezetője tett jelentést a szakszervezeti alapszervezetek elmúlt évi gazdálkodásáról és összefoglalta az 1986—90. évi legfontosabb feladatokat. A második napirendi pontban — dr. Varga István, a bér- és munkaügyi bizottság vezetője előterjesztésében — a testület az 1986. évi bérfejlesztés végrehajtását vitatta meg, illetve készítette el javaslatát a további feladatokról. A megyei titkárság megállapította, hogy a szakszervezeti alapszervezetek helyesen törekedtek arra, hogy a munkáltatók már az év elején használják ki a rendelkezésükre álló bérfejlesztési lehetőségeket. A szakszervezet tisztában van azzal, hogy a népgazdaság helyzete miatt az idén sem bővülhettek a bérfejlesztés lehetőségei az elmúlt éveknél nagyobb mértékben, ezért a dolgozók helyzetét úgy javíthatták a legjobban, ha azok minél hamarabb megkapják az átlagosan előirányzott 5 százalékos bér- fejlesztést. A munkáltatók mindenütt éltek ezzel a lehetőséggel. Végül bejelentések hangzottak el. L. S.
