Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
NERUJSAG 1986. április 4-, péntek o A. Zaharov: Új építkezések Penza megyében Ezennel a XII. ötéves terv első esztendejében esedékes legfontosabb új építkezések térképvázlatát közöljük. Elég csak röpke pillantást vetni rá, hogy megállapítsuk: nincs olyan körzet és város, ahol ne magasodna állványerdő. Önöket, újságolvasókat bizonyára érdekelni fogja, hogyan teljesült a tavalyi program. Csak a főbb állami be* ruházásokra ötszázhetven- millió rubelt irányoztunk elő. s ez 25 százalékkal több az 1984. évinél. Tovább fejlődött az energetika — a népgazdaság alapvető ágazata. Kiépült 139 kilométer hosszú, 35 kilovoltos, s mintegy 650 kilométer hosszú, 0,4—10 kilovoltos villamos távvezeték. Továbbá 65 ezer kilovolt amper teljesítményű transzformátor-al- állomásokat, távfűtőfőveze- ték-hálózatot és egyéb létesítményeket helyeztünk üzembe. Növekedett a kapacitás a gépgyártásban. Határidőre elkészültek az új termelőberendezések a Belinszkszelmas üzemeiben és a szurai öntödében. A 24. számú csapágygyár' új műhelycsarnokát nemrég avatták fel. A pen- zai dízelgépgyár évi termelési értéke 6,7 millió rubelre emelkedett. Megújultak az állóalapok, az élelmiszer- iparban ... s tovább fejlődött a mezőgazdaság .. . A szociális, kulturális és jóléti körülményekre, valamint a lakás- és útépítésre vonatkozó programok szintén teljesültek ... Az idei terv még feszítettebb lesz. Ez azért van, mert — a nem termelő kategóriába tartozó építkezés gyors ütemének fenntartása mellett — küszöbön áll a gép- és műszergyártó üzemek munkaigényes rekonstrukciója, bővítése, ahogy ezt az országos gazdasági és szociális fejlesztés alapvető irányával kapcsolatos tervezet meghatározta. A jelenlegi ötéves terv első esztendejének építési feladataiban fontos helyet foglal el a Belinszkszelmas és a szurai öntöde fejlesztése. Az előbbinél a hagyományos vetőgépek mellett megkezdődik azoknak a berendezéseknek a szerelése, amelyek alkalmasak a meghonosításra kerülő, sok olajat adó repce termesztésére. Az utóbbi üzemet arra jelölték ki, hogy könnyűipari termékeket állítson elő. Előirányozták a Penzmas hatalmas öntőműhelyének felszerelését is. Ez látja majd el az ágazat számos üzemét öntvényekkel. Az ábrán a legjelentősebb fűtő- és villamos energiát szolgáltató egységek láthatók: a Penza északi részén levő hőerőmű, a pacselmai és kuznyecki gázvezeték, a transzformátor-alállomás a penzai körzetben, Besszonov- kában ... Kiemelt szerepet kapnak az alapellátásban részt vevő mezőgazdasági egységek: állattenyésztő kombinátot, baromfifeldolgozó üzemet, valamint haltenyésztő telepet, silókat, zöldségraktárakat, öntözőműveket adnak át rendeltetésüknek. Penzában folytatódik a 2. számú kenyérgyár bővítése. Az 1986. évi terv számol - a dolgozók életkörülményeinek folyamatos javításával is. Az építendő lakások alapterülete 600 ezer négyzetmétert tesz ki összesen, s ebből mintegy 200 ezer a megye- székhelyen lesz. Ugyancsak itt épül fel több mint 1700 tanulónak egy új iskola, valamint az úttörőknek egy ezerszemélyes palota. Kuz- nyeckbe földgázt vezetnek, Szerdovszkban szülőotthon és mosoda, Kámenkában pedig kórház létesül. Sok körzetben új alsófokú oktatási intézmények készülnek el. Két-három éven belül a megye valamennyi tanyaközpontjában, nagyobb mező- gazdasági egységében leaszfaltozzák az utakat. Autóút köti majd össze Nyizsnyij- Lomovot Goliconóval, Da- nyilovszka falut Csunakival. Körülbelül 60 kilométer hosszú szilárd burkolatú autóutat terveznek Penza megyében. Az építőipari és szerelő vállalatok kollektívái 1986- ra jelentős szocialista felajánlásokat tettek. Fontos, hogy a munka iránti lelkesedést a termelés magas fokú szervezettsége megerősítse. Az emberek részére meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a nagy termelékenységű és jó minőségű munkához szükségesek. Az 1986. évre szóló program eredményes megvalósítása azt jelenti, hogy az egész ötéves terv teljesítése szilárd alapokról induljon el. Hiszen a jó kezdés — már fél siker. (Penzenszkaja PravFordította: Bukovinszky István Mi és a KGST Nyitott a magyar gazdaság. Ez a megállapítás hallható, olvasható. Igaz, legtöbbször olyankor, ha gondjainkat igyekszünk magyarázni, valamilyen világpiaci áremelkedés begyűrűző hatásával, vagy a cserearányok romlásával. Nem készítettek róla statisztikát, de szemre is megállapítható, hogy nyitott gazdaságról legtöbbször akkor beszélünk, amikor tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatainkról esik szó. Pedig mi nyitottak vagyunk barátaink, a KGST-országok felé is, csak ezt mindenki természetesnek veszi, mint ahogy azt is. hogy időnként csikorogva működik az integráció, gépezete. El is hangzott emiatt már egy-két olyan szélsőséges vélemény is — igaz, inkább csak szűk körben —, mely szerint kár erőltetni az egészet. E sommásan ítélkezők szerint, a magyar van olyan okos nép, hqgy egyedül is boldogulna a világban. E nemzeti hiúságokat legyezgető kijelentés mögött sajnos nem áll valódi fedezet. Mert ha elgondolkodunk azon, hogy mibe kerül manapság egy igazán élenjáró technológia bevezetése, akkor rájöhetünk: ez csak akkor térül meg, ha olyan sorozatnagyságokat tudunk elérni, melyek sokszorosan meghaladják a hazai piac felvevőképességét. De ez még csak az egyik ok- Legalább ilyen fontos az is, hogy egyedül pénzünk sem lenne ezekre a fejlesztésekre. Tőlünk nyugatabbra is az a gyakorlat, hogy összefognak az országok egy-egy nagyszabású feladat elvégzésében. A békés célú közös programok közül elég itt csak a légi busz gyártására, vagy a közös űrkísérletekre utalnunk. Ha előbbre akarunk jutni, azt csak közösen tehetjük, mert a csúcstechnológiához nem juthatunk hozzá az embargó miatt másként, csak ha mi is kifejlesztjük. Az talán bizonyításra sem szorul, hogy az atomenergia-iparban, az elektronikában, a komplex automatizálásban — és sorolhatnánk még a feladatokat — a hatalmas költségek miatt csak közös kutatás, fejlesztés képzelhető el. A gazdasági törvényszerűségek nemcsak nálunk éreztetik hatásukat, hanem a többi szocialista országban is. Hasonlóak gondjaik is, és hasonlóak az elképzeléseik. Nem véletlen tehát, hogy a nyílt év decemberében megtartott KGST-csúcsértekezlet részvevői rendkívül határozottan tettek hitet a hosszú távú közös munka mellett. Legfontosabb feladatul az elektronizálást tűzték ki, és itt azonnal igazolódik az is, Jiogy csak együttesen oldhatjuk meg e nehéz feladatot. Ma a szocialista országokban gyártott számítógépek azért nagyon drágák, mert minden országban szinte ugyanazok a gépek készülnek kis sorozatban, szinte csak hazai felhasználásra. A nagy sorozatú, százezres szériák esetén ugyanolyan rohamos árcsökkentésnek lehetünk tanúi, mint nyugaton. Ilyen és hasonló érveket az integráció valamennyi kiemelt feladata mellett fel lehetne hozni, de nem érdemes a példák számát szaporítani- Fontosabb a fő tanulság hsznosítása, azé, hogy nem a célokkal és az elképzelésekkel, hanem a végrehajtással vannak gondjaink. Ebben kell előrelépnünk és nem szabad hebehurgya módon a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Lónyai László A Szovjetunióba szállítanak Előétel Békéscsabáról Zöldségfélékből, azok zöldjeiből készül a Békéscsabai Konzervgyárban a szovjet előétel, a zakuszka. Az alapanyagokat olajban megpárolják, sóval, paprikával ízesítik, egész paprikában töltik, vagy vágott formában készítik, s végül paradicsommártást kap. Üvegekbe töltik, s utazik a speciális ízlés szerint elkészített áru a Szovjetunióba. Tavaly 100 tonnát, az idén az év első felében pedig már csaknem 2 ezer tonnát készítenek és szállítanak Békéscsabáról. A többi termék is szovjet receptúra szerint készül. Kevésbé savanyúan, sósab- ban, special^ fokhagymás, erős fűszerezéssel. A legtöbb a főzelékkonzerv. Zöldbabot, zöldborsót, natúr lecsót, savanyúságot vásárolnak a Békés megyei konzervgyártól. Tavaly a savanyúság mellett jelentős mennyiségű — mintegy 12 ezer tonna — száraztésztát vásárolt a Szovjetunió. Baromfi minden mennyiségben A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat legnagyobb külföldi vevője a szovjet Prodintorg Külkereskedelmi Egyesülés. Hagyományosan jó a kapcsolat a két cég között, az export tekintélyes részét szállítják a Szovjetunióba e külkereskedelmi vállalaton keresztül. — Hosszú éveken keresztül szinte kizárólag broiler csirkét szállítottunk, az utóbbi időben növekszik a víziszárnyasok, a kacsa és a liba mennyisége. Különösen dinamikus a növekedés ebben az esztendőben, több mint duplájára nő a szovjet félA gyár termelésében a belföldi ellátás mellett meghatározó az export. A termékek közel fele a Szovjetunióban és a környező szocialista országokban talál gazdára, s a készítmények 10—15 százaléka a tőkés országokba utazik. Az üzem tésztagyártó teljesítményének ugyancsak döntő részét a szocialista országok, közöttük a Szovjetunió kötötte le 1985-ben- Az elmúlt esztendőkben az aszály megnehezítette a Békéscsabai Konzervgyár dolgát. Kevesebb alapanyag termett. A konzerv- és savanyúságigényt ekkor tésztával pótolta az üzem. Tavaly a 70 ezer tonna késztermékből csaknem 35 ezer tonna árut a Szovjetunió vásárolt meg, s további 12 ezer tonna tésztát. Az idei megállapodások 40 ezer tonna békéscsabai főzelékkonzerv és savanyúság szállításáról szólnak. —ó —a nek átadott áru mennyisége — mondja XJlbert István igazgató. Közismert, hogy a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz a lakosság minél jobb és egyenletesebb ellátására. Ennek is köszönhető, hogy a régebbi időszakoktól eltérően most az év elején, is komoly mennyiséget szállítanak ki. Tavaly például az első negyedévben 150 tonna árut vittek át a határon, most ez a szám 1500-ra emelkedett. Ez természetesen nagyon jó a gyárnak is. hiszen egyenletesebben termelhet és nem kell nagy hűtőházi kapacitásokat lekötnie. A megnövekedett szovjet exportot többlettermelésből fedezi a vállalat, nem mennek tehát ezek a szállítások sem a hazai ellátás, sem a tőkés export rovására. Ami pedig a minőséget illeti: a szovjet partner éppen olyan igényes, mint a legkényesebb nyugati vevő. Sőt, az óriási szállítási távolságok miatt az A Békéscsabai Kötöttáru- gyár ez évi 867 millió forintos árbevételéből az idén 190 millió forint lesz az export, melyből 42 millió forint értékű áru a Szovjetunióban talál majd vevőre. A Béköt termékeit nem kell különösebben bemutatni. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is, mind a tőkés, mind a szocialista országokban kelendők termékei... A Béköt az elmúlt esztendőben köntösöket, dzsekiket, garbókat és egyéb szabadidő-ruházati cikkeket szállított a Raznoexporton keresztül a szomszédos országba, az államközi szerződés alapján átlagosnál gondosabban kell csomagolni, hiszen előfordulhat, hogy a békéscsabai áru egy vlagyivosztoki üzlet hűtőpultjára kerül majd. A jövő tervei között szerepel a víziszárnyasok mennyiségének növelése, ezeket egyre jobban megkedvelik a szovjet háziasszonyok. A későbbi időszakban, a továbbfeldolgozó kapacitás növekedésével összhangban, egyre több magasabb feldolgozottsági fokú baromfitermékeket is szállítanak majd. L. L. 153 ezret. Ehhez év közben egy 12 ezer darabos pótmegrendelést is kaptak, amit az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére határidő előtt átadtak a szovjet partnernek. A Béköt az idén 42 millió forint értékben exportál a Szovjetunióba. A szovjet fél igen elégedett a gyár termékeivel, az eredeti szerződésen felül további 38 ezer darabos megrendelést kapott a gyár, melynek értéke megközelíti az egymillió rubelt. A kiszállítás az előzetes program szerint történik. De nemcsak erre az évre, hanem már a következő eszSzovjet exportra készítik elő a libát Fotó: Fazekas Pólók, köntösök, szabadidőruhák tendőre készül a gyár és a Raznoexport. A közelmúltban bemutatták az 1987- es kollekciójukat, melynek 67 százalékát elfogadta a szovjet partner. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy hasonló profilú cégek bemutatott termékeiből alig 50 százalékos megrendelést kaptak. A kötöttárugyár a sikereken felbuzdulva újabb 10 mintát készített, amit a közeljövőben be is mutatnak, remélve, hogy e termékek is megnyerik a partner tetszését. A vállalatnak egv éve önálló exportjoga van, de a korábbi esztendőkben kialakult jó együttműködés értelmében, a Raznoexport és a Triko- tex bonyolítja a két fél exportját. A szovjet partner nemcsak a termékek minőségével elégedett, hanem a szállítási határidők megtartását is példaként említi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy február elején a Békéscsabai Kötöttárugyár többéves eredményes munkáját a Raznoexport oklevéllel ismerte el. — sz — Jó minőségű vetőmagvak A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi területi központjának a VI. ötéves terv folyamán évről évre emelkedett az exportja. Amíg 1980—81-ben mintegy 100—130 millió forint volt a területi központ teljes exportja, az elmúlt évben már ez a szám elérte a 275 millió forintot. Ennek összetétele a múlt évben a következőképpen alakult: a tőkés országokba szállítottak mintegy 200 millió forint értékű vetőmagot, míg a szocialista országbeli partnerekhez 66 millió forint értékű áru került. A Szovjetunióba az elmúlt évben szállították az eddigi legnagyobb vetőmagmennyiséget, mintegy 500 tonna árut, amelynek értéke meghaladja a 32 millió forintot. Mint Pugymer István, az orosházi területi központ főmérnöke elmondotta, a testvéri, baráti Szovjetunióba irányuló szállításoknál az utóbbi két-három esztendőben előtérbe került a minőség, s fontossá vált a szállítási határidők pontos megtartása. A kiszállított termékek közül a legnagyobb mennyiséget a kertészeti magvak — vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem stb. — teszik ki. Kiemelt helyet foglal el a fajtaborsó, amelyet később betakarítás után konzervipari, illetve hűtőházi feldolgozás során hasznosítanak. A gazdasági magvak közül a legnagyobb tételt a cirokfélék vetőmagja jelenti, emellett kalászosokat, illetve hibridkukorica vetőmagot szállítanak az orosháziak a Szovjetunióba. Évről évre exportálnak pillangós vetőmagvakat is. Az előzetes elképzelések szerint a Szovjetunió 1990-ig dinamikusan növeli a hibridkukorica importját, mindez további nagy feladatot jelent a hazai előállítóknak, és feldolgozóknak, így az orosházi területi központnak is. Egyre inkább megköveteli a szovjet partner a vetőmagvak minél tartósabb, praktikusabb csomagolási módját is. Az elmúlt évben a Szovjetunióból nem érkezett reklamáció a kiszállított áruk minőségét illetően. Az idén várhatóan hasonló nagyságú exportot valósítanak meg az orosháziak, mint 1985-ben. Az SZKP XXVII. kongresz- szusa tiszteletére indított szocialista munkaversenyhez a területi központ öt szocialista brigádja csatlakozott. A kollektívák vállalták, hogy a Szovjetunióba irányuló exporttermékeket a legjobb minőségben állítják elő. V. L.
