Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
1986. április 30., szerda „Összefogni a városszépítő, várostisztelő embereket...” „Virágágyakkal díszített és fasorokkal többszörösen szegélyezett utcái Békéscsabát a Tiszántúl legdúsabb vegetációid városai közé sorolják. Az Élővíz-csatorna, illetve Körös-csatorna mentén — amely nem más, mint mesterségesen ásott meder —, a Belvárosban szomorúfűzek és ezüstlevelű nyárfák között 5 kilométer hosszan vezet a part menti sétány.” A fentieket, egy 1955-ben kiadott magyarországi útikönyvből idéztük. E sorok írója bizonyara csalódna, ha most nézne körül a megye- székhelyen ... 1985. június 27-én alakult meg a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, többek között azért, hogy a fentebb idézett sorok mihamarabb újra valósággá váljanak ... Hogy jelenleg hol tartanak, s hogy milyen feladatokat, célokat tűztek ki maguk elé az egyesület tagjai; erről kérdeztük az elnököt, dr. Sonkoly Kálmánt■ — A város szépítése, értékeinek megőrzése nem új törekvés Békéscsabán, hiszen az 1860-as években már volt ilyen társadalmi kezdeményezés. Főként a természetvédelemre, a vizek tisztaságára, a csatornák építésére helyeztek hangsúlyt. Dr. Réthy Pál, az akkori városi főorvos volt e mozgalom kezdeményezője. Az országban ez időben itt fúrták a legtöbb artézi kutat, melyek nem is akármilyen kivitelben készültek. Hol vannak már ezek a kutak ... A szá- zadforduló előtt a megye legjefentősebb ipari települése lett Békéscsaba, bár jellegét továbbra is a mező- gazdasági termelés szabta meg. A második világháború után az ellentmondások továbbra is megvoltak. A fejlődés gyors ütemben haladt és halad ma is, ám az infrastrukturális rész nem változott olyan arányban, ahogy kellett volna. — Miben látja a legfőbb hiányosságokat? — Mezőgazdaságiból ipari jellegűvé vált a város. Sokat építkeztek, ám a lakosság közérzetét, hangulatát befolyásoló tényezőkre — az esztétikára, a szobrokra, a sétányokra, a parkokra és a ligetekre, fákra... — nemigen figyeltek oda. Hiányzott a humáncentrikus szemlélet. Három, vagy még több ligetünkből csupán egy maradt. Az országban talán nincs még egy olyan szeny- nyezett csatorna, mint a miénk ... — Az elmúlt év nyarán, a HivF égisze alatt megalakít tották a városvédő és városszépítő egyesületet. Jelenleg hány tagjuk van? — Az első esztendő- a szervezésre ment el. Tagjainak száma most 500 körül mozog. Rajtuk kívül 30 vállalat, intézmény, úgynevezett jogi személy vesz részt az egyesület munkájában. Mivel tevékenységük elengedhetetlen feltétele a széles körű társadalmi bázis, szeretnénk tagjaink számát kétezer fölé emelni. Életre hívtuk építészeti, művészeti, honismereti, néprajzi és környezetvédelmi munka- bizottságainkat is, ezek tanácsaikkal segítik törekvéseinket. — Milyen célokat tűzött ki maga elé az egyesület?' — Elsősorban a város védése, szépítése, történeti és természeti értékeinek megőrzése, gyarapítása, a haladó hagyományok ápolása a feladatunk. Ezzel fejlesztjük az itt lakók haza- és városszeretetét, aktivizáljuk őket e célok érdekében. — Egyéb feladataik? — összefogni a városszépítő, várostisztelő erőket. Kiadványok megjelentetésével szeretnénk bemutatni az építészeti, természeti értékeket, nevezetességeket. Nem mondhatunk le arról sem, hogy 'aktívan közreműködjünk a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáin, azok propagálásában. Végül szeretnénk városépítési ankétokat, előadásokat szervezni, s nem utolsósorban mozgósítani társadalmi munkára, az egyesület céljainak megvalósulása érdekében. — Segítőkre leltek már? — Egyesületünk még gyermekcipőben jár, így még nagyobb szükségünk van támogatókra. A városi pártbizottság nemrég lehetőséget biztosított arra, hogy az alapszervezeti titkári értekezleten számoljunk be célkitűzéseinkről. A megyei könyvtár helyet biztosított összejöveteleink megtartásához. A Hazafias Népfront városi bizottsága is nagyban támogatja az egyesület munkáját... — Ha az ön által elmondott célkitűzések hatására most valaki úgy döntene, hogy belép az egyesületbe, mi a teendője? — A HNF városi bizottságánál van az irodánk. Belépési nyilatkozatot, s csekket a tagdíj befizetéséhez ott kell kérniük az érdeklődőknek. Már a 14. életévét betöltött állampolgárokat is felvesszük tagjaink sorába. Ha a pedagógusokat sikerül megnyerni az ügynek, úgy hisszük, a hazafias nevelés területén' nagyban kamatoztathatják az egyesületi tagságot. — Szebbé váljon a megyeszékhely, javuljon az itt lakók közérzete: ebben látják munkájuk lényegét. Van-e már elismerésre méltó példa? — Hirtelen az új fogorvosi rendelő jut az eszembe. Valahogy így kellene megőrizni értékeinket. Stílusában, hangulatában meghagyva a régit, egy modern intézményt hoztak itt létre. Vagy qtt a szoborsétány, a Szabadság tér jó példának. A lakosságnak, így az egyesületnek is ezer szeme van. Ha a mi képviselőinket is meghívják az adott fórumokra, közösen többre mennénk, s a jövőben még száz jó példát hozhatnánk fel arra, miként lehet szebbé tenni' Békéscsabát. — Köszönöm a beszélgetést. Nagy Ágnes II kétszeres győztes Érettségiző, aki már egyetemista Szépen magyarul - szépen emberül ártalmas ártalom Amíg más diákok a tavaszi szünet nyáriasan meleg napjait élvezték, addig né- hányan az ország legjobbjai közül idegen nyelvi ismereteikről adtak számot az országos középiskolai tanulmányi versenyen. Az angol és az orosz döntőre április hetedikén, illetve kilencedikén került sor Budapesten. Az oktv történetében egyedülálló eredmény született, ugyanis mindkét első helyezést egy induló nyerte el. A kétszeres- győztes: Kiss Annamária, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium IV/B osztályos tanulója. Kivételes tehetségével szerénység és természetesség párosul; mindig segítőkész — így jellemzik társai. — A tavalyi oktv-n angolból nyolcadik, oroszból pedig ötödik helyezést értél el. Sokan már ezzel az eredménnyel is megelégedtek volna. Te viszont idén újra próbálkoztál. Ennyire szeretsz versenyezni? — Az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok szenvedélyes versenyző. Sajnos, elég sokat izgulok és utólag mindig megbánom, hogy beneveztem az éppen zajló vetélkedőre. Persze a jó eredmények aztán könnyen feledtetik ezt az érzést. Most egyébként már sokkal nyu- godtabban tudtam szerepelni, hiszen második alkalommal vettem részt a döntőn. A tavalyi tapasztalatokat most hasznosíthattam igazán. Visszatérve arra, hogy miért indultam idén újra...? Most már elmondhatom, hogy azon a napon, amikor az iskolai elődöntőt megrendezték oroszból, akkor írtunk történelemből dolgozatot. Ügy gondoltam, hogy inkább a versenyzést választom ... Elindultam, megnyertem az iskolai fordulót és innen már nem volt visszaút. — Az orosz első helyezéshez tehát így vezetett az út, de te az angol versenyt is megnyerted. Mikor szeretted meg ennyire az idegen nyelveket? — Szerencsés helyzetben vagyok, mert már az általános iskolában is két nyelvet tanulhattam párhuzamosan. Az orosz mellett harmadikos koromtól angolórákra is jártam. Az Achim L. András Általános Iskolában Mácsik Sándorné tanárnő volt az, aki elsőként ismertetett meg a nyelvtanulás örömeivel. Ettől kezdve komolyan foglalkoztam mind az angollal, mind az orosszal, és igyekeztem miKden alkalmat megragadni tudásom kipróbálására. Igj^ történt, hogy egy alkalommal háromtagú csapatunk országos hetedik helyezést ért el oroszból a tudományos technikai úttörőszemlén. A gimnáziumban az angolt választottam fakultatív tárgyként, és itt kapcsolódtam be az oktv-be is. A felkészülésben különösen sokat segítettek tanáraim: Bai Katalin, Galiszné Korcsok Katalin és Domin- ka Gerhard. — Bizonyára kevesen tudják, hogyan zajlik le egy országos döntő. Kérlek, meséld el! — A verseny első fordulóját a középiskolákban rendezik meg. Ekkor egy tesztet és egy fogalmazást kell írni. A következő állomás a területi selejtező, ahol az írásbeli számonkérés mellett már szóban is faggatják a résztvevőket. Ha valaki mindezt eredményesen végigcsinálta, akkor meghívják a budapesti döntőre. Az utolsó forduló kizárólag szóbeli feladatokat tartalmaz. Számomra az a rész maradt a legemlékezetesebb, mikor elém raktak egy fotót, amelyen két fiú lesek- szik egy kerítés mögé. A zsűri azt kérte, meséljem el — természetesen angolul —, vajon mi érdekes történhet a kerítés mögött. Ekkor a nyelvi tudáson kívül élénk fantáziára is nagy szükség volt. Talán akkor nyugodtam meg igazán, amikor láttam, hogy a szigorú zsűri élvezettel hallgatja rögtönzött történeteimet. — Ezek szerint jó hangulatban zajlott le a döntő. A legnagyobb örömet, gondolom, mégis az első díj, díjak okozták. — Természetesen nagyon örültem mindkét első helyezésnek, hiszen most már sem angolból, sem oroszból nem kell felvételiznem, és a nyelvi érettségi alól is mentesülök. Így több időt fordíthatok más tárgyak tanulására, és a jövő tanévet már az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdhetem el. Azt eddig még nem tudtam eldönteni, hogy az egyetem után milyen munkát fogok végezni; ami szóba kerülhet, az a fordítás, tolmácsolás, esetleg a tanítás. Azt tervezem, hogy megtanulok még néhány világnyelvet és valami ritka, egzotikusát is. — A mai tizenéves diákok gyakran, jogosan panaszkodnak a túlterhelésről. Te hogyan osztod be kevés szabad idődet? — Otthonülő típus vagyok, bár színházba szívesen elmegyek. A tanulásra igen sok időt fordítok, mert nem szeretek felkészületlenül beülni egy-egy órára. Akkor vagyok nyugodt, ha mindent alaposan tudok. Az oktv egyébként nem sok időmet „rabolta el”, hiszen főként a már meglevő ismereteimet kellett felfrissítenem. Ezenkívül sokat olvastam külföldi könyveket és újságokat. A tanulás mellett a sport az, ami leginkább lefoglal. Hat éve röplabdázom az Előrében, jelenleg az NB/II- es csapatban. Nagyon szeretek kötni, olvasni és szívesen utazom. — Tudom, hogy már többször volt alkalmad „élesben” kipróbálni a nyelvtudásod. Hogy is történt? — 1983 és 1985 nyarán két-két hónapot töltöttem Angliában. Rokonaim élnek ott, náluk vendégeskedtem. Ügy érzem, nagyon hasznos volt mindkét látogatásom, mert szerintem a beszédet csak úgy lehet igazán jól megtanulni, ha rá van kényszerítve az ember a gyakorlásra. Márpedig a kint töltött két hónap alatt szinte kizárólag angolul kellett társalognom. Szeretnék minél többször visszalátogatni Angliába, és persze nagyon jó lenne az oroszt is „élőben” gyakorolni. — Kívánom, hogy sikerüljön! Gajdács Emese Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, lapozzuk fel A magyar értelmező szótárát! Ártalom: „Valamely külső ártó behatás következtében előállott (testi) állapot; károsodás”. A meghatározásból világos, hogy az orvosi nyelvben ennek a szónak összefoglaló jellege van; az orvos számára a rendszerezést, a kórmegállapítást könnyíti meg. A tudálékos nyelvhasználat átvette ezt a szót az orvosi nyelvből, de a mostanában hallható szó- kapcsolatokban épp fordított a helyzet: pontosan a lényeget homályosítják el az általánosítással. A fagyártalom szó például egy sereg szót szorít ki a nyelvünkből, kezdve az enyhe meghűléstől egészen a csonttá fagyá- sig. a fagyhalálig. Az ellenkező értelmű szó is hasonló szerepet tölt be. A hőártalmat szenvedett emberről igazán nem tudhatjuk, hogy csak a feje fájdult meg a napozástól, vagy pedig szénné égett. így tehát célszerűnek látszik megmondani az ártalom, azaz a károsodás mértékét még akkor is, ha a fenti szavaknak már párjuk is akadt: meleg-, illetve hidegártalom. Hatásukra alakultak ki a következők: zajártalom, sugárártalom, foglalkozási ártalom. EgyikTáborok — gyerekeknek A Békés Megyei Művelődési Központ három gyermektábort rendez az idén. A kisiskolások mese-mókamester tábor keretében vehetnek részt játékos barangolásokon a mese világában Kétegyházán, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollégiumát június 16-tól 22-ig ők veszik birtokukba. A természetjáró tábort felsős gyerekek részére szervezik Véről sem tudunk meg közelebbit, csupán az ártalom általános jellegét. Létrejöttek olyan változatok is, amelyekről még ezt az általános jelleget sem tudjuk megállapítani. Egy másik, már megszokott — és természetesen az értelemnek megfelelően használt — szót helyettesítenek vele. A füstmérgezés szinonimájaként talán még használható a füstártalom, hiszen nagyjából ugyanarra a károsodásra utal mind a kettő. Az ólomártalom már kissé szokatlannak, mesterkéltnek látszik. Erősen homályosító szerepe van a nikotinártalom és az alkoholártalom szavaknak; ezeket hallva egyáltalán nem biztos, hogy a nikotin-, illetve az alkoholmérgezésre gondolunk. A „gombaártalom’’ legfeljebb a nyelvi humor kelléktárában fordul csak elő. Olykor a tériszony helyett hallható a térártalom is. Kajánkodva megkérdezhetnénk; vajon a víziszonyból vízártalom, a tömeghisztériából pedig tömegártalom lesz egyszer? Végezetül elmondhatjuk, hogy az ártalom bizony ártalmas lehet, mivel közlésünk érthetőségét, mondanivalónk tisztaságát károsítja meg. * Mizser Lajos pen, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollégiumában. Június 22. és 29-e között a cél: felfedezni, megismerni Szombathelyet és környékét. Aki inkább a képzőművészet iránt érdeklődik, Szarvasra, az Aranyszarvas kempingbe érdemes június 29. és július 5. között elmennie ... Ide is általános iskolás gyerekeket várnak, akik megismerkedhetnek a képzőművészeti technikákkal, a színekkel. A táborok jelentkezési határideje május 2-a. „ ... így kellene megőrizni értékeinket” Fotó: Gál Edit és Kovács Erzsébet
