Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

1986. április 30., szerda „Összefogni a városszépítő, várostisztelő embereket...” „Virágágyakkal díszített és fasorokkal többszörösen sze­gélyezett utcái Békéscsabát a Tiszántúl legdúsabb vege­tációid városai közé sorol­ják. Az Élővíz-csatorna, il­letve Körös-csatorna men­tén — amely nem más, mint mesterségesen ásott meder —, a Belvárosban szomorúfűzek és ezüstlevelű nyárfák között 5 kilométer hosszan vezet a part menti sétány.” A fentieket, egy 1955-ben kiadott magyarországi úti­könyvből idéztük. E sorok írója bizonyara csalódna, ha most nézne körül a megye- székhelyen ... 1985. június 27-én alakult meg a Békés­csabai Városvédő és Város­szépítő Egyesület, többek között azért, hogy a fen­tebb idézett sorok mihama­rabb újra valósággá válja­nak ... Hogy jelenleg hol tartanak, s hogy milyen fel­adatokat, célokat tűztek ki maguk elé az egyesület tag­jai; erről kérdeztük az el­nököt, dr. Sonkoly Kálmánt■ — A város szépítése, ér­tékeinek megőrzése nem új törekvés Békéscsabán, hi­szen az 1860-as években már volt ilyen társadalmi kezde­ményezés. Főként a termé­szetvédelemre, a vizek tisz­taságára, a csatornák építé­sére helyeztek hangsúlyt. Dr. Réthy Pál, az akkori városi főorvos volt e mozgalom kezdeményezője. Az ország­ban ez időben itt fúrták a legtöbb artézi kutat, melyek nem is akármilyen kivitel­ben készültek. Hol vannak már ezek a kutak ... A szá- zadforduló előtt a megye legjefentősebb ipari telepü­lése lett Békéscsaba, bár jel­legét továbbra is a mező- gazdasági termelés szabta meg. A második világhábo­rú után az ellentmondások továbbra is megvoltak. A fejlődés gyors ütemben ha­ladt és halad ma is, ám az infrastrukturális rész nem változott olyan arányban, ahogy kellett volna. — Miben látja a legfőbb hiányosságokat? — Mezőgazdaságiból ipari jellegűvé vált a város. So­kat építkeztek, ám a lakos­ság közérzetét, hangulatát befolyásoló tényezőkre — az esztétikára, a szobrokra, a sétányokra, a parkokra és a ligetekre, fákra... — nem­igen figyeltek oda. Hiány­zott a humáncentrikus szem­lélet. Három, vagy még több ligetünkből csupán egy ma­radt. Az országban talán nincs még egy olyan szeny- nyezett csatorna, mint a miénk ... — Az elmúlt év nyarán, a HivF égisze alatt megalakít tották a városvédő és vá­rosszépítő egyesületet. Je­lenleg hány tagjuk van? — Az első esztendő- a szervezésre ment el. Tagjai­nak száma most 500 körül mozog. Rajtuk kívül 30 vál­lalat, intézmény, úgyneve­zett jogi személy vesz részt az egyesület munkájában. Mivel tevékenységük elen­gedhetetlen feltétele a szé­les körű társadalmi bázis, szeretnénk tagjaink számát kétezer fölé emelni. Életre hívtuk építészeti, művészeti, honismereti, néprajzi és környezetvédelmi munka- bizottságainkat is, ezek ta­nácsaikkal segítik törekvé­seinket. — Milyen célokat tűzött ki maga elé az egyesület?' — Elsősorban a város vé­dése, szépítése, történeti és természeti értékeinek meg­őrzése, gyarapítása, a hala­dó hagyományok ápolása a feladatunk. Ezzel fejleszt­jük az itt lakók haza- és városszeretetét, aktivizáljuk őket e célok érdekében. — Egyéb feladataik? — összefogni a városszé­pítő, várostisztelő erőket. Kiadványok megjelentetésé­vel szeretnénk bemutatni az építészeti, természeti érté­keket, nevezetességeket. Nem mondhatunk le arról sem, hogy 'aktívan közremű­ködjünk a város fejleszté­sét, szépítését célzó tervek társadalmi vitáin, azok pro­pagálásában. Végül szeret­nénk városépítési ankétokat, előadásokat szervezni, s nem utolsósorban mozgósítani társadalmi munkára, az egyesület céljainak megvaló­sulása érdekében. — Segítőkre leltek már? — Egyesületünk még gyermekcipőben jár, így még nagyobb szükségünk van támogatókra. A városi pártbizottság nemrég lehe­tőséget biztosított arra, hogy az alapszervezeti titkári ér­tekezleten számoljunk be célkitűzéseinkről. A megyei könyvtár helyet biztosított összejöveteleink megtartásá­hoz. A Hazafias Népfront városi bizottsága is nagyban támogatja az egyesület munkáját... — Ha az ön által elmon­dott célkitűzések hatására most valaki úgy döntene, hogy belép az egyesületbe, mi a teendője? — A HNF városi bizottsá­gánál van az irodánk. Belé­pési nyilatkozatot, s csekket a tagdíj befizetéséhez ott kell kérniük az érdeklődők­nek. Már a 14. életévét be­töltött állampolgárokat is felvesszük tagjaink sorába. Ha a pedagógusokat sikerül megnyerni az ügynek, úgy hisszük, a hazafias nevelés területén' nagyban kamatoz­tathatják az egyesületi tag­ságot. — Szebbé váljon a me­gyeszékhely, javuljon az itt lakók közérzete: ebben lát­ják munkájuk lényegét. Van-e már elismerésre mél­tó példa? — Hirtelen az új fogorvo­si rendelő jut az eszembe. Valahogy így kellene meg­őrizni értékeinket. Stílusá­ban, hangulatában meghagy­va a régit, egy modern in­tézményt hoztak itt létre. Vagy qtt a szoborsétány, a Szabadság tér jó példának. A lakosságnak, így az egye­sületnek is ezer szeme van. Ha a mi képviselőinket is meghívják az adott fóru­mokra, közösen többre men­nénk, s a jövőben még száz jó példát hozhatnánk fel arra, miként lehet szebbé tenni' Békéscsabát. — Köszönöm a beszélge­tést. Nagy Ágnes II kétszeres győztes Érettségiző, aki már egyetemista Szépen magyarul - szépen emberül ártalmas ártalom Amíg más diákok a tava­szi szünet nyáriasan meleg napjait élvezték, addig né- hányan az ország legjobbjai közül idegen nyelvi ismere­teikről adtak számot az or­szágos középiskolai tanul­mányi versenyen. Az angol és az orosz döntőre április hetedikén, illetve kilencedi­kén került sor Budapesten. Az oktv történetében egye­dülálló eredmény született, ugyanis mindkét első helye­zést egy induló nyerte el. A kétszeres- győztes: Kiss An­namária, a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium IV/B osztályos tanulója. Kivételes tehetségével szerénység és természetesség párosul; min­dig segítőkész — így jellem­zik társai. — A tavalyi oktv-n an­golból nyolcadik, oroszból pedig ötödik helyezést értél el. Sokan már ezzel az ered­ménnyel is megelégedtek volna. Te viszont idén újra próbálkoztál. Ennyire sze­retsz versenyezni? — Az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok szen­vedélyes versenyző. Sajnos, elég sokat izgulok és utólag mindig megbánom, hogy be­neveztem az éppen zajló ve­télkedőre. Persze a jó ered­mények aztán könnyen fe­ledtetik ezt az érzést. Most egyébként már sokkal nyu- godtabban tudtam szerepel­ni, hiszen második alkalom­mal vettem részt a döntőn. A tavalyi tapasztalatokat most hasznosíthattam iga­zán. Visszatérve arra, hogy miért indultam idén újra...? Most már elmondhatom, hogy azon a napon, amikor az iskolai elődöntőt megren­dezték oroszból, akkor ír­tunk történelemből dolgoza­tot. Ügy gondoltam, hogy inkább a versenyzést vá­lasztom ... Elindultam, megnyertem az iskolai for­dulót és innen már nem volt visszaút. — Az orosz első helyezés­hez tehát így vezetett az út, de te az angol versenyt is megnyerted. Mikor szeretted meg ennyire az idegen nyel­veket? — Szerencsés helyzetben vagyok, mert már az általá­nos iskolában is két nyelvet tanulhattam párhuzamosan. Az orosz mellett harmadikos koromtól angolórákra is jár­tam. Az Achim L. András Általános Iskolában Mácsik Sándorné tanárnő volt az, aki elsőként ismertetett meg a nyelvtanulás örömeivel. Ettől kezdve komolyan fog­lalkoztam mind az angollal, mind az orosszal, és igye­keztem miKden alkalmat megragadni tudásom kipró­bálására. Igj^ történt, hogy egy alkalommal háromtagú csapatunk országos hetedik helyezést ért el oroszból a tudományos technikai úttö­rőszemlén. A gimnáziumban az angolt választottam fa­kultatív tárgyként, és itt kapcsolódtam be az oktv-be is. A felkészülésben különö­sen sokat segítettek tanára­im: Bai Katalin, Galiszné Korcsok Katalin és Domin- ka Gerhard. — Bizonyára kevesen tud­ják, hogyan zajlik le egy országos döntő. Kérlek, me­séld el! — A verseny első forduló­ját a középiskolákban ren­dezik meg. Ekkor egy tesztet és egy fogalmazást kell ír­ni. A következő állomás a területi selejtező, ahol az írásbeli számonkérés mel­lett már szóban is faggatják a résztvevőket. Ha valaki mindezt eredményesen vé­gigcsinálta, akkor meghív­ják a budapesti döntőre. Az utolsó forduló kizárólag szóbeli feladatokat tartal­maz. Számomra az a rész maradt a legemlékezetesebb, mikor elém raktak egy fo­tót, amelyen két fiú lesek- szik egy kerítés mögé. A zsűri azt kérte, meséljem el — természetesen angolul —, vajon mi érdekes történhet a kerítés mögött. Ekkor a nyelvi tudáson kívül élénk fantáziára is nagy szükség volt. Talán akkor nyugod­tam meg igazán, amikor lát­tam, hogy a szigorú zsűri élvezettel hallgatja rögtön­zött történeteimet. — Ezek szerint jó hangu­latban zajlott le a döntő. A legnagyobb örömet, gondo­lom, mégis az első díj, dí­jak okozták. — Természetesen nagyon örültem mindkét első helye­zésnek, hiszen most már sem angolból, sem oroszból nem kell felvételiznem, és a nyelvi érettségi alól is men­tesülök. Így több időt for­díthatok más tárgyak tanu­lására, és a jövő tanévet már az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen kezdhe­tem el. Azt eddig még nem tudtam eldönteni, hogy az egyetem után milyen mun­kát fogok végezni; ami szó­ba kerülhet, az a fordítás, tolmácsolás, esetleg a taní­tás. Azt tervezem, hogy meg­tanulok még néhány világ­nyelvet és valami ritka, eg­zotikusát is. — A mai tizenéves diá­kok gyakran, jogosan pa­naszkodnak a túlterhelésről. Te hogyan osztod be kevés szabad idődet? — Otthonülő típus va­gyok, bár színházba szívesen elmegyek. A tanulásra igen sok időt fordítok, mert nem szeretek felkészületlenül be­ülni egy-egy órára. Akkor vagyok nyugodt, ha mindent alaposan tudok. Az oktv egyébként nem sok időmet „rabolta el”, hiszen főként a már meglevő ismereteimet kellett felfrissítenem. Ezen­kívül sokat olvastam külföl­di könyveket és újságokat. A tanulás mellett a sport az, ami leginkább lefoglal. Hat éve röplabdázom az Előrében, jelenleg az NB/II- es csapatban. Nagyon sze­retek kötni, olvasni és szí­vesen utazom. — Tudom, hogy már többször volt alkalmad „éles­ben” kipróbálni a nyelvtu­dásod. Hogy is történt? — 1983 és 1985 nyarán két-két hónapot töltöttem Angliában. Rokonaim élnek ott, náluk vendégeskedtem. Ügy érzem, nagyon hasznos volt mindkét látogatásom, mert szerintem a beszédet csak úgy lehet igazán jól megtanulni, ha rá van kény­szerítve az ember a gyakor­lásra. Márpedig a kint töl­tött két hónap alatt szinte kizárólag angolul kellett tár­salognom. Szeretnék minél többször visszalátogatni Ang­liába, és persze nagyon jó lenne az oroszt is „élőben” gyakorolni. — Kívánom, hogy sikerül­jön! Gajdács Emese Mielőtt a kérdésre vála­szolnánk, lapozzuk fel A magyar értelmező szótárát! Ártalom: „Valamely külső ártó behatás következtében előállott (testi) állapot; káro­sodás”. A meghatározásból világos, hogy az orvosi nyelvben ennek a szónak összefoglaló jellege van; az orvos számára a rendszere­zést, a kórmegállapítást könnyíti meg. A tudálékos nyelvhasználat átvette ezt a szót az orvosi nyelvből, de a mostanában hallható szó- kapcsolatokban épp fordított a helyzet: pontosan a lé­nyeget homályosítják el az általánosítással. A fagyárta­lom szó például egy sereg szót szorít ki a nyelvünkből, kezdve az enyhe meghűlés­től egészen a csonttá fagyá- sig. a fagyhalálig. Az ellen­kező értelmű szó is hasonló szerepet tölt be. A hőártal­mat szenvedett emberről igazán nem tudhatjuk, hogy csak a feje fájdult meg a napozástól, vagy pedig szén­né égett. így tehát célszerű­nek látszik megmondani az ártalom, azaz a károsodás mértékét még akkor is, ha a fenti szavaknak már pár­juk is akadt: meleg-, illetve hidegártalom. Hatásukra alakultak ki a következők: zajártalom, sugárártalom, foglalkozási ártalom. Egyik­Táborok — gyerekeknek A Békés Megyei Művelődési Központ három gyermektábort rendez az idén. A kisiskolások mese-mókamester tábor kereté­ben vehetnek részt játékos ba­rangolásokon a mese világában Kétegyházán, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollé­giumát június 16-tól 22-ig ők ve­szik birtokukba. A természetjáró tábort felsős gyerekek részére szervezik Vé­ről sem tudunk meg köze­lebbit, csupán az ártalom általános jellegét. Létrejöttek olyan változa­tok is, amelyekről még ezt az általános jelleget sem tudjuk megállapítani. Egy másik, már megszokott — és természetesen az értelemnek megfelelően használt — szót helyettesítenek vele. A füst­mérgezés szinonimájaként talán még használható a füstártalom, hiszen nagyjá­ból ugyanarra a károsodás­ra utal mind a kettő. Az ólomártalom már kissé szo­katlannak, mesterkéltnek látszik. Erősen homályosító szerepe van a nikotinárta­lom és az alkoholártalom szavaknak; ezeket hallva egyáltalán nem biztos, hogy a nikotin-, illetve az alko­holmérgezésre gondolunk. A „gombaártalom’’ legfeljebb a nyelvi humor kelléktárában fordul csak elő. Olykor a tériszony helyett hallható a térártalom is. Kajánkodva megkérdezhetnénk; vajon a víziszonyból vízártalom, a tömeghisztériából pedig tö­megártalom lesz egyszer? Végezetül elmondhatjuk, hogy az ártalom bizony ár­talmas lehet, mivel közlé­sünk érthetőségét, mondani­valónk tisztaságát károsítja meg. * Mizser Lajos pen, a mezőgazdasági szakmun­kásképző intézet kollégiumában. Június 22. és 29-e között a cél: felfedezni, megismerni Szombat­helyet és környékét. Aki inkább a képzőművészet iránt érdeklődik, Szarvasra, az Aranyszarvas kempingbe érde­mes június 29. és július 5. kö­zött elmennie ... Ide is általá­nos iskolás gyerekeket várnak, akik megismerkedhetnek a kép­zőművészeti technikákkal, a színekkel. A táborok jelentkezési határ­ideje május 2-a. „ ... így kellene megőrizni értékeinket” Fotó: Gál Edit és Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom