Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

1986. április 28., hétfő — LAPSZÉL--------­F elmérés Volt egyszer egy felmé­rés (nem is olyan régen), s a felmérők értelmiségie­ket, művészeket kérdeztek meg arról: hogy érzik ma­gukat? Külön a festőket, szobrászokat, a színésze­ket, az írókat, költőket, a muzsikusokat. A hivatalos megítélés szerint: a felmé­rés értékes információkat hozott. Nem hivatalos (sa­ját) megítélésem szerint el­képesztő ellentmondáso­kat is, melyek nemegyszer 180 fokos fordulattal, éppen az ellenkező irányba ori­entálnák a válaszok felett elmélkedöt, vagy netán ar­ra ösztönzik, hogy a kö­zéputat keresse, hátha az közelebb van az igazság­hoz. Magyarán: a felmérés fé­nyesen bizonyította, ha kis hazánkban megkérdezünk ugyanarról (mondjuk) tíz embert, mérget lehet ven­ni rá, hogy tízféle vélemé­nyük lesz. Ki tudja, mi­ért? Tényleg tízféleképpen lehet értelmezni (értékel­ni) valamit, vagy csak annyi a dolgok nyitja, hogy minden megkérdezett az önálló gondolkozás látsza­tát szeretné kelteni azzal, hogy még véletlenül sem „ért egyet” valamiben? Nem tudom, de az a megérzésem, hogy közel já­rok az igazsághoz. Van azért más is az ellentmon­dásos válaszok hátterében. Az illető éppen aktuális életérzése, helyzete. Abban a szerencsében (?) volt részem, hogy ott lehet­tem több fórumon, ame­lyen ezeket a felméréseket megbeszélték, továbbgon­dolták. Nos, a színházi volt a legszélsőségesebb, mondhatnám úgy is, hogy a legdramatizáltabb. Félre­érthetetlenül kiviláglott a felmérés jó néhány elké­pesztő ellentmondása, pél­dául arról, hogy „milyen a közösségi élet?” Volt, aki szerint jó, volt, aki azt vá­laszolta, hogy . nincs, megint más valaki úgy ta­lálta, hogy rossz. Sőt: nyo­masztó. Mi több: „Az egész városra ez a jellemző”. Ar­ra viszont senki sem vála­szolt, hogy mit tenne (vál­lalna) ennyi rossz megvál­toztatásáért ... Az, hogy „az egész vá­rosra jellemző” a „nyo­masztó” művészeti közélet, ami végül is nincs, nem létezik: mégis elgondolkoz­tató. Lehet-e valamiféle igazság egy ilyen, tökélete­sen elmarasztaló véle­ményben, mely egyetlen nagy csomagba köti a me­gyeközpont, Békéscsaba egész művészeti közéletét, és kígyót-békát kiabál rá. Félreértés ne legyen: az én véleményem is az, hogy a művészeti közélet nem nagyon villog; hogy az önös és szubjektív ítéletek divatnapjait éljük; hogy akadnak túllihegő akarno- kok (itt is, ott is, amott is), akiknek semmi sem szent, akik a tisztelet emberi tar­tását nem ismerik, akik úgy játszanak a mérgezett szavakkal, ahogy pillanat­nyi „életérzésük” diktálja, akik (mondjuk ki) a ki bi­cék pályánkívüli biztonsá­gát meglovagolva keverik- kuszálják a szálakat, hogy (de jók is a közmondá­sok!) közben halásznak a zavarosban. Ügy gondolom: ezt a zavarosban halászást, a bí­bicek jajongó kórusát fel­ismerni volna az első lépés afelé, hogy Békéscsaba mű­vészeti közéletéről még a legrosszabb indulat se je­lenthesse ki azt, hogy „nyomasztó", hogy „nincs ilyen”, hogy „rossz”. Ügy gondolom, ideje len­ne felmérni az indítékokat is, hogy ki miért mondja azt, amit mond, és használ­ja fel a nyitottabb, az új és az új lehetőségeket fel­táró légkört övön aluli tá­madásokra. Megpróbáljuk? Sass Ervin l-ben láttuk, iÄHEri megkérdeztük: Mit várhatunk megyénk mezőgazdaságától? A televízió tegnap esti A Hét című műsorában in­terjú hangzott el Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel. A miniszter szerint — köze­pes időjárás esetén is — me­zőgazdasági üzemeink telje­síteni tudják az 1986-ra elő­írt tervfeladatokat, misze­rint ebben az évben hét százalékkal többet kell pro­dukálnia e népgazdasági ágazatnak. A Hétben elhangzott be­szélgetés kapcsán felhívtuk Murányi Miklóst, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tesét, s megkérdeztük: me­gyénk eleget tud-e tenni a népgazdasági igényeknek? — Békésben hasonló ten­denciák érvényesültek a kö­zelmúltban, mint általában az országban. Azt hozzá kell tenni, hogy nálunk az állattenyésztés termelési ér­téke magasabb, mint az or­szágos átlag, éppen ezért az utóbbi időben az állatte­nyésztésben jelentkező gon­dok nálunk fokozottabban megmutatkoztak. Ma már elmondhatjuk, megállt a kedvezőtlen folyamat, nem csökken az állomány, a szarvasmarha- és juhállo­mány kivételével. — Milyen intézkedések születtek arra, hogy az ez évre tervezett feladatok ne csak tervek maradjanak? — A termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, élel­miszeripari vállalatok ille­tékesei időben és részlete­sen megvitatták a tennivaló­kat, s megvizsgálták a to­vábblépés lehetőségeit. Ogy véljük, ismervén az elképze­léseket, teljesíteni tudják a feladatokat. — Mit tesznek azért, hogy termékeink eladhatóbbak legyenek? — A cél az, hogy mező- gazdasági termékeinket mi­nél magasabb feldolgozott­sági szinten, illetve a kül­földi partnerek kívánságai szerint állítsuk elő. Épp ezért a közeljövőben meg­kezdődik a Gyulai Húskom­binátban egy nagy értékű beruházás. De a közelmúlt­ban fejeződött be a Békés­csabai Hűtőház korszerűsí­tése, s a Békéscsabai Kon­zervgyárban is hamarosan megkezdődik a rekonstruk­ció. Ezek* a beruházások mind azt szolgálják, hogy minél gyorsabban állhassa­nak át ezek az üzemek a külföldi partnerek kívánsá­gai szerinti termékek előál­lítására. — pénzes — A battonyai zeneiskola két növendéke: Aranyi Zoltán és Krista Béla is ott volt Gyulán, a megye zeneiskoláinak ka­marazenei találkozóján. A találkozón — melyet április 25- én, pénteken rendeztek meg — hét zeneiskola legjobbjai szerepeltek Fotó: Szóke Margit Ez is pazarlás Mondják, hogy egyre kevesebben mennek el manapság ki­állítások megnyitójára. Mintha rohamosan csökkenne az ér­deklődés, mintha közös igénytelenségünk bizonyítéka lenne az a mindössze tizenöt-húsz ember (ebből is a fele hivatal­ból van ott), akik mégis eljönnek, és általuk megnyitható lesz az éppen meghirdetett tárlat. De ha meg sem hirdetik? Ha a budapesti Ofszet és Játék­kártya Nyomdában készített, feltehetően méregdrága plaká­ton még az sincs rajta, hogy mikor lesz az a megnyitó? Ez történt most, a május 1-én 11 óra 30 perckor Békés­csabán, a' Munkácsy Múzeumban nyíló V. Országos Alkal­mazott Grafikai Biennálé „Szín” című kiállításával. Figyel­metlenség? Nagyvonalú lezserség? Ki tudja. A plakát csak azt hirdeti, hogy „május 1—június 22-ig". Ez bizony kevés... (s) Meghívjuk egy kávéra Legyen a vendégünk Május 1-én délután 2 órá­tól nyitva ta'lálja szerkesz­tőségünk ajtaját (Békéscsa­ba, Munkácsy utca 4-) min­denki, aki véleményét sze­retné elmondani a Békés Megyei Népújság szerkeszté­sével kapcsolatosan és szí­vesen találkozna lapunk munkatársaival. Hozza el, mondja el, írja le Május 1-i élményét, a fel­vonuláson, a majálison tör­tént eseteket, filmfelvétele­ket. A legjobb írásokat, em­lékezetes történeteket lapunk május 4-i számában közöl­jük. Május 1-én délután 2 órától jöjjön el egy kávéra hozzánk! A debreceni Kántus-kórus Gyulán Hazánk' legrégebbi szerve­zett ifjúsági kórusa a Deb­receni Református Kollégi­um Kántus kórusa. A fel­jegyzések szerint 1739-től működik az énekkar folya­matosan, de már a XVI. szá­zadi írásokban is találha­tunk utalásokat a kórus lé­tezésére. 1739-ben Maróthi György professzor, polihisz­tor vette át az irányítást, s azóta sok jeles karnagy ve­zetésével öregbítette a kó­rus — mely 1954-től kezdve vegyes kar — a kollégium hírnevét. A napokban tér­tek vissza négyhetes észak­amerikai kőrútjukról: tizen­kilenc koncertét adtak az Egyesült Államokban és Ka­nadában. Tegnap délelőtt Gyulán,-» a református templomban — istentisztelet keretében — adott a kórus egyórás mű­sort Berkesi Sándor karnagy vezényletével. Többek kö­zött Liszt- és Kodály-műve­ket énekeltek. A kiemelt hangverseny­kórus, a Kántus délután a református gyülekezeti ház­ban találkozott az érdeklő­dőkkel. Először levetítették a két évvel ezelőtti, 1984-es angliai kőrútjukról készült filmet, melyet személyes él­ményeikkel kommentáltak, ezután pedig újabb hang­versenyt adtak. P. F. Fotó: Szőke Margit Komlósi nap a szomszédban Tavaly ősszel határozták el, hogy Orosházán, a Pető­fi Művelődési Központban évente egy-egy — a körzet­be tartozó — település be­mutatkozik. Az első rendez­vény az elmúlt hét szom­batján volt, amikor is a tótkomlósiak vették birto­kukba az orosházi művelő­dési házat és környékét. Reggel kilenc órától az előcsarnokban játszóházi rendezvények voltak: lehe­tett tányért festeni, bőrözni, bábokat készíteni. Az egyik teremben folyamatosan ve­títettek rajzfilmeket a gye­rekeknek, de akik ezt meg­unták, aszfaltrajzversenyen is indulhattak, vagy akár gyermekjátékokat tanulhat­tak a könyvtárban. Délelőtt 10 órától a kom­lósi úttörő-fúvószenekar adott térzenét az Árpád­kertben, s mire befejezték műsorukat, elfogyott a mű­velődési központ előtt áru­sított finom komlósi kenyér is. Délután 3 órakor nyitották meg a tótkomlósi szövetke­zetek, gazdaságok tevékeny­ségét bemutató kiállítást az előcsarnokban, s ugyanettől az időponttól kezdve láthat­ták az érdeklődők a díszítő- művészeti szakkör hímzéseit, a Koppány János-féle hely- történeti gyűjtemény anya­gát, valamint az alkotók klubja tagjainak munkáit az emeleti klubszobában. (A kiállítások, bemutatók ápri­lis 30-ig tekinthetők meg.) Este hét órakor a tótkom­lósi művelődési ház amatőr művészeti csoportjai adtak gálaműsort, melyben fellé­pett a néptáncegyüttes, a pávakör, a citerazenekar és az ifjúsági fúvószenekar. A legközelebbi hasonló be­mutatkozás jövőre lesz, ak­kor a nagyszénásiak látogat­nak el Orosházára. P. F. Várkonyi János képei Kiskörösön A Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központ kama­ratermében április 24-én, csütörtökön nyitották meg Várkonyi János festőművész kiállítását. A Békéscsabán élő festő húsz olaj képét vit­te el Petőfi szülővárosába, a Tiszántúl üzeneteiként. A húsz olajkép egy része tör­ténelmi visszapillantás, más része pedig választ keres a kérdésre: mi végre él az ember? Ezért tekint vissza a múltba és ezért keres ér­vényes tanulságokat, képte­remtő fantáziáját ezért sze­gődteti hangulatai nyomába. Képei egyfajta lírai vallomá­sok arról, hogy kutató gon­dolatai mire jutottak, h<?^y az élet dolgairól mit mond el számára a történelem, a leírt és a szóban fennma­radt. Különösen szép sikere volt öt képből álló első vi­lágháborús sorozatának, melynek a Családregény cí­met adta. A kiállítás két hétig lesz nyitva Kiskőrösön- (Képünk: Várkonyi János Nyitott ab­lak című képe.) Hfrflgyeletünk 19 óráig hÍT- ható, a tele- aqa fons zárnunk: Z/'wUll Hírügyeletes: Pleskonics András MA: VALÉRIA NAPJA A Nap kél 5.33 — nyugszik 19.50 órakor A Hold kél — — nyugszik 7.55 órakor ÉVFORDULÓ Kilencven évvel ezelőtt született Charlie Rivel (1896 —1983) spanyol bohóc, min­den idők egyik legnagyobb clownja, bohóca. Karrierjét egy Chaplin-paródiával kezdte, s a Chariot a trapé­zon című számával aratta első világsikerét. A Charlie nevet is Chaplin iránti tisz­teletéből vette fel. Művésze­tével szinte az egész világot bejárta, mindenütt rendkí­vüli sikert aratva. IDÖIÄRDS Megyénk hétvégi Időjárásáról Zsíros György, a Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyelete­se adott tájékoztatást. Igazi szép, napos, meleg, kora nyári időjá­rásnak örülhetett megyénk la­kossága a hét végén. Szombaton volt melegebb, akkor Békéscsa­bán a hőmérséklet megközelítet­te a 29 fokot. Vasárnap keve­sebb volt a napsütés, s „csak” 26 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Csapadék nem volt. Várható időjárás az ország te­rületén ma estig: időnként többfelé megnövekszik a felhő­zet, elszórtan várható zápor, nyugaton esetleg egy-egy ziva­tar. A déli, délnyugati szél né­hol megélénkül. Meleg marad az idő. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 10 és 15 fok kö­zött, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 25 fok körül alakul. — A MAGYAR FOGORVO­SOK EGYESÜLETÉNEK há­romnapos vándorgyűlése va­sárnap fejeződött be Szom­bathelyen. A tanácskozáson harminc előadás és számos felszólalás hangzott el a fogszuvasodás megelőzése és gyógyítása, a rágófunkció zavarai és a fogászat rönt- genológiai problémái téma­körökben. — MAGYAR—FINN bank­tárgyalások. Látogatást tett Budapesten Rolf Kullberg, a Finn Központi Bank kor­mányzója április 22—26. kö­zött Timár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének meghívására. Áttekin­tették a nemzetközi pénz­ügyi helyzet időszerű kérdé­seit, és megbeszéléseket folytattak Magyarország és Finnország pénzügyi kapcso­latai továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. — FELKAI ESZTER szín- művésznő rendhagyó iroda­lomórájának bemutatója ma, hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A III. és IV. osztályos középiskolá­soknak szánt irodalomóra címe: „Hajnali részegség”. — LISZT-HANGVERSENYT rendeznek ma, április 28-án Orosházán, a Petőfi Művelő­dési Központ koncerttermé­ben. A műsorban a 3. számú általános iskola kórusa is fellép. Bevezetőt Bánhidi Zoltán mond,, vezényel: Diny- nyés István. A Sportfogadási és ■ Lottóigaz­gatóság közlése szerint a 17. já­tékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvé­nye 79 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 146 573 forint; 3 találata 10 801 fogadónak volt, nyereményük egyenként 536 fo­rint; a 2 találatos szelvények száma 320 742 darab, ezekre egyenként 23 forintot fizetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom