Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
NÉPÚJSÁG 1986. április 21., hétfő KlSZ-kiildottértekezletekről jelentjük Benke Valéria felszólalása a gyulai tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról) Erre mutattak rá a beszámoló fele.tti vita résztvevői is, összesen tizennyolcán. Dr. Török Zoltán (Kövizig) a közművelődésről és az ifjúsági klubok helyzetéről,Sza- bó István (Kétegyháza) a KISZ gazdasági építőmunkát segítő tevékenységéről, Sur Aranka a városi diákéletről, ezen belül — mint a diáktanács titkára — a városi diáktanács munkájáról beszélt. Szappanos Róza (vasipari szövetkezet), Marcsó Gábor (613. sz. Szakmunkás- képző és Szakközépiskola), Budai Beáta (Balcescu Gimnázium) és Bihari Lajos (Húskombinát) az üzemeikben, intézményeikben folyó ifjúságpolitikai munkával foglalkozott hozzászólásában. Banadics Márton, a népfront városi elnöke, a HNF és a KISZ együttműködésének fontosságára, a társadalmi munka nevelő hatására és a fiatalok egészséges életmódra nevelésére hívta fel a figyelmet. Tóth Gizella városi úttörőelnök hangulatos hozzászólásában a legfiatalabbak, a gyermekek mozgalmi életével és az úttörőszervezet megalakulása 40. évfordulójának megünneplésével foglalkozott. Avramucz Mihály (húskombinát) a kongresszusi levél vitájának összegzéséhez, Veresné Szűcs Edina (kertészeti vállalat) az Élővíz-csatorna környéke feletti védnökséghez szólt hozzá, dr. Lakatosné dr. Bódis Ilona (megyei kórház) az egészségügyben dolgozó fiatalok helyzetét, Patyi András pedig (Erkel Gimnázium) a középiskolások gondjait és mozgalmi munkáját ecsetelte. A küldöttgyűlésen felszólalt Benke Valéria. Először az ifjúsági szövetség megújulásának és a mozgalmi munka folytonosságának egységéről, majd nemzetközi kérdésekről, ezen belül is a Szovjetunió békekezdeményezéseinek jelentőségéről beszélt. Hozzászólása további részében hazánk nemzetközi tekintélye és a gazdasági építőmunkánk közötti ösz- szefüggéssel, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Központi Bizottság tagja végezetül az ifjúság élet- és világszemléletének alakításáról, boldogságtudatáról és a KISZ személyiségformáló szerepéről szólt. Kozák Ferenc a megyei vezető testület nevében részletesen elemezte a városi KISZ-bizottság tevékenységét. Javasolta, hogy a KISZ- szervezetek erősítsék munkájukban a politikai vonásokat, növeljék a tagsággal szembeni követelményeket és segítsék Gyula iskolavárosi jellegének kialakítását. Marsi Gyula arra kérte a fiatalokat, hogy támogassák a várospolitikai törekvéseket, növeljék részvételüket a termelőmunkában és hasznosítsák jobban a város mozgalmi múltjának tapasztalatait. Máthé István Ifjú Gárda-parancsnok a szervezet helyzetével, Vidó Miklós, a szakmaközi bizottság elnökhelyettese pedig a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom együttműködésének új lehetőségeivel foglalkozott hozzászólásában. A beszámolókat — a vitában elhangzott kiegészítésekkel együtt — a küldöttgyűlés elfogadta, majd megválasztotta az új testületeket, azok tisztségviselőit és a küldötteket a megyei KISZ- küldöttgyűlésre. A városi KISZ-bizottság titkára ismét Szabadosné Bécsi Katalin lett. A. Z. Orosháza Orosházán a városi párt- bizottság székházában szombaton, április 19-én a város és környéke 4 ezer ifjykom- munistájának képviseletében 150 küldött gyűlt össze, hogy értékelje az elmúlt időszak munkáját, meghatározza a következő időszak tennivalóit. Az elnökségben többek között ott volt Albel Andor, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Koncz István, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára és dr. Bereczki István, a városi tanács vb-titkára. Mojsza József fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Elmondotta, a VI. ötéves terv célkitűzései teljesültek a városban és környékén, s ebben nagyszerepe volt a fiataloknak. A továbbiakban a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult együttműködést értékelte a titkár. Szólt arról is, hogy a fiataloknak a megélhetésükhöz túlmunkát kell vállalniuk, emiatt csökken a családokra, a gye- , rekekre fordított idő, nőtt a válások száma, emelkedett a veszélyeztetett fiatalkorúak aránya. Beszélt az alkoholizmus terjedéséről, a dohányzás egészségkárosító hatásáról. Ezek a kedvezőtlen jelenségek cselekvésre ösztönzik az ifjúsági szövetséget. A továbbiakban az értékelő és vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól beszélt a titkár, önkritikusan megállapította, hogy a részvételi arány ezeken a fórumokon kívánnivalót hagyott maga után. Az egyéni vállalások értékelése még jó néhány helyen formális. A továbbiakban a pályakezdés, a lakáshoz jutás esélyeiről, a társadalmunkban kialakult értékrend csökkenéséről mondta el véleményét Mojsza József. Befejezésül az elkövetkező időszak tennivalóiról, a politikusabb, vonzóbb KISZ megteremtéséről fejtette ki véleményét. A beszámolási időszakban minden esztendőben a kiemelkedő munka eredményeként a város valamelyik KISZ-szervezete megkapta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A beszámolót követő élénk és tartalmas vitában 15-en kértek szót. Elsőként Gör- bicsné Szente Judit városi úttörőelnök a KISZ és az úttörők kapcsolatáról beszélt. Majd a helyi Radnóti Miklós úttörőcsapat pajtásai köszöntötték kedves műsorukkal a KISZ-értekezletet. Pipis László, az Orosházi Üveggyár küldötte a gyári KISZ-fiatalok tevékenységéről, a társadalmi munkavégzésről mondta el véleményét. Andrékó Pálné kardoskúti küldött a kistelepülések KISZ-eseinek sajátos tevékenységét elemezte. Varga Sándor, a HNF városi titkára, a népfront és az ifjúsági szövetség kapcsolatáról beszélt. Papp Gyöngyvér, a Táncsics Mihály Gimnázium küldötte a középiskolások újítási törekvéseiről fejtette ki véleményét. Dr. Gonda József elismerően szólt a KISZ-esek munkájáról. A továbbiakban az idei gazdasági feladatainkat elemezte. Elmondotta, szigorúbb, fegyelmezettebb munkára van szükség minden területen ahhoz, hogy felgyorsuljon a fejlődés, megvalósulhassanak a XIII. pártkongresszus célkitűzései. Ebben a munkában a párt számít a fiatalok lendületére, felkészültségére, aktivitására. Befejezésül várospolitikai kérdésekről beszélt. Ezt követően az értekezlet szekcióülésekkel folytatta munkáját. Négy szekcióban — ifjúmunkás, élelmiszergazdasági, értelmiségi és középiskolai — fejtették ki véleményüket az adott terület legfontosabb feladatairól a fiatalok. Majd megválasztották az egyes rétegtanácsoDélután kért szót Tóth Károly, a KISZ megyei bizottságának titkára, aki a politikai érdekképviseleti tevékenység erősítéséről, a szervezeti fegyelem javításáról mondta el véleményét. Befejezésül elismerően szólt az orosházi fiatalok helytállásáról, a KISZ megyei bizottságának nevében jónak minősítette a városban és környékén folyó ifjúsági munkát. Dávid János, az NKFV KISZ-titkára az emberi tényezők szerepére, az érzelmi kötődés fontosságára hívta fel a figyelmet. Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára, a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, az SZMT nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. A továbbiakban a politikai jelleg erősítésére hívta fel a figyelmet. A KISZ-tagoknak helyt kell állniuk a munkában, a közéleti tevékenység gyakorlásában, s ugyanakkor személyes példamutatásukkal kell mozgósítani társaikat a tennivalók megvalósítására. Fontos feladat a munkások körében fokozni az ifjúsági szövetség szervezettségét. Befejezésül a munkafegyelem erősítéséről, a tudás rangjának helyreállításáról, az egyes szakmák leértékelődésének megállításáról mondta el véleményét az SZMT vezető titkára. A vitában elhangzott kérdésekre, javaslatokra Mojsza József válaszolt. Ezt követően a résztvevők egyhangúlag elfogadták a beszámolót, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, valamint a szóbeli kiegészítéseket. Választásra került a sor, a küldöttek 17 tagú városi KISZ- bizottságot, 7 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és 23 megyei küldöttet választottak meg. A KISZ Orosházi Városi Bizottságának titkárává ismét Mojsza Józsefet választották meg. V. L. Közlemény az égetett szeszes italok fogyasztói árának emeléséről A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal 1986. április 21-től átlagosan 14,1 százalékkal emeli az égetett szeszes italok fogyasztói árát. Az átlagon belül jobban emelkednek a vendéglátásban kimért, mint a palackos égetett szeszes italok árai. Nagyobb mértékben drágulnak a magasabb szeszfokú tömény szeszes italok. Így például a félliteres palackos égetett szeszes italok körében a kommersz rum, a cseresznye- és barackpálinka ára 80,30 Ft-ról 91,80 Ft-ra, a vegyes gyümölcspálinka ára 82,30 Ft-ról 93,60 Ft-ra, a kommersz császárkörte ára 53,30 Ft-ról 57,70 Ft-ra, a Hubertus ára 89,— Ft-ról 99,— Ft-ra emelkedik. A 0,7 literes Lánchíd brandy ára 190,50 Ft-ról 208,50 Ft-ra növekszik. Egyidejűleg intézkedés történt arra, hogy az élelmiszer- kereskedelemben az égetett szeszes italok forgalmazási érdekeltsége csökkenjen. Az áramelés az évi fogyasztói árterv része. Az égetett szeszes italok fogyasztói árát utoljára négy és fél évvel ezelőtt, 1981. november 9-én emeltékMagyarországon a szeszes italok fogyasztása 35 éve növekszik. Bár a növekedés üteme — többirányú intézkedések hatására — 1978-tól lefékeződött, a szeszes italok összességét tekintve lényegében megállt, az egy lakosra jutó fogyasztás hazánkban nemzetközi összehasonlításban is egészségtelenül magas: 100 százalékos szeszben kimutatva évi 11—12 liter. Az alkoholos italok fogyasztása jelenleg a lakosság össz- fogyasztásának kereken egytizedét teszi ki. A lakosság, egy főre jutó pénzbeni jövedelmének mintegy 10 százalékát költi alkoholtartalmú italokra, vagyis körülbelül annyit, mint a húsfélék, a tej és a tejtermékek vásárlására együttesen. Kedvezőtlenül alakult hazánkban az alkoholfogyasztás összetétele is. A magas szesztartalmú, az egészségre leginkább káros égetett szeszes italok aránya erősen növekedett, az elfogyasztott összes alkohol mennyiségének jelenleg közel felét teszi ki. A mostani árintézkedés egyik célja ennek a tendenciának a megváltoztatása. Ebben az irányban hat az is, hogy az árintézkedéssel "egybekapcsolva sor kerül az égetett szeszes italok körében a fogyasztási adórendszer bevezetésére. Ennek az a lényege, hogy a normatív 30 százalékos forgalmi adón felül indokolt adó mértékét — ami az eddigi forgalmi adó összegének nagyobb részét teszi ki — az egyes égetett szeszes italok a szeszfok után megállapított tételes fogyasztási adóként viselik. Így nagyobb mértékben emelkednek a magas alkoholtartalmú tömény szeszes italok fogyasztói áraiUgyanakkor a tömény szeszes italok körében csökken a különbség a kommersz és a minőségi pálinkafélék árai közt annak következtében, hogy a szeszfok után fizetett fogyasztási adó az azonos kategóriába tartozó italoknál azonos mértékű. Az átlagon belül nagyobb mértékben emelkednek a vendéglátásban kimérve értékesített, mint a palackos italok árai. Eddig ugyanis azért, hogy a IV. osztályú vendéglátó- ipari egységekben a kimért italok árai lényegében' megegyeztek a palackos italok bolti áraival, a kimért égetett szeszes italok adókedvezményben részesültek, ami nem indokolt. Ezért az adókedvezmény nagyobb része megszűnik. A fogyasztói árintézkedéssel egyidejűleg csökkentik a szeszes italok, egyúttal javítják az élelmiszerek forgalmazási érdekeltségét. Tízéves a Rábai úttörőegviittes Nyomdamérnökök és technikusok találkozója Mlinár Pál vezetésével 1976-ban alakult a békéscsabai Rábai Táncegyüttes, a Balassi utánpótláscsoportjaként. Kemény, szorgalmas munkával az ország élmezőnyébe küzdötték fel magukat. Nem egy külföldi meghívásnak -tettek eleget, így kétszer szerepeltek Franciaországban, egyszer az NSZK-ban, egyszer pedig Breznó- ban, Békéscsaba testvérvárosában mutatkoztak be. Az együttes Sztankó Károly vezetésével, próbák egész sorával készült a jubileumra, hiszen mi mással ünnepelnék fennállásuk 10. évfordulóját, ha nem fellépéssel? Tegnapi, április 20~i ünnepi műsorukon, a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban Mlinár Pál „Tréfás verbuválás” című koreográfiájával máris hatalmas vastapsot kaptak, majd Born Miklós — a Balassi együttes művészeti vezetője — köszöntő szavait követően Kurtucz Borbála „Rábaközi verbunk és dús” című koreográfiáját láthatta a közönség. A „Mit játsszunk lányok?” és a „Somogyi verbunk és csárdás” előadásával is bizonyították: méltó követői névadójuknak. Szívesen néztük a „Bánáti táncokat”, s hallgattuk a Rábaizenekar — vezetője Paulik László — bemutatkozását. Nagy tapsot kapott Gyalog László „A karádi falu végén” című koreográfiája is. Nemrég megyei versenyen lett első a Rábai-együttes. Az ott bemutatott eleki és szatmári tánc ezúttal is hatalmas sikert aratott. A csoport az ünnepi műsort követően sem pihenhet, hiszen a közeljövőben Csehszlovákiába utaznak, s ezt követően Csillebércen öregbítik jó hírnevüket. Színpadon az ünnepeltek Fotó: Gál Edit A hét végén Zalaegerszeg adott otthont annak a kétnapos találkozónak, melyen hazánk nyomdaipari mérnökei, technikusai — közel négyszázan — vettek részt. A MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesülete először 1972-ben rendezett kirándulást, akkor Veszprémbe, ötven szakember részvételével. A nyomdászok ekkor döntöttek úgy, hogy ezentúl minden évben megrendezik összejövetelüket. A mostani XV. nyomdászeszmecsere pénteken Kelényi Ákos, a Nyomdaipari Egyesület elnökhelyettesének megnyitó beszédével vette kezdetét. A nyomdaipari mérnökök, technikusok, közgazdászok helyzetéről és szerepéről dr. Gara Miklós, a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára tartott előadást, melyet a közönség nagy egyetértéssel fogadott- Ezt követően Zala megye, és Zalaegerszeg életével ismerkedtek a résztvevők, filmvetítés, illetve városnézés keretében. Szombaton két tagozatban folytatta munkáját az ülésszak. Az I. szekcióban Gazdasági környezetünk témakörben hangzottak el előadások, a Hazai mázolt papírok a nyomdaipar számára; A hazai segédanyag- és kisgépellátottság; és Az új pénzügyi finanszírozási formák a fejlesztés szolgálatában címmel. A II. szekció témája: A számítástechnika alkalmazása a nyomdaiparban. Az előadásokból kitűnt, hogy szégyenkezésre nincs ok, hiszen a számítástechnika ipari alkalmazásában a nyomdászat élen jár. Mind az ügyvitel-gépesítettségben, mind pedig az elektronikus szövegelőállításban jelentős eredményeket értek el a nyomdák. Legalábbis erről szóltak az előadók, akik közül ketten megyénk, pontosabban a Kner Nyomda küldötteiként mondhatták el tapasztalataikat- A számítástechnika nyomdaipari alkalmazásáról először az Alföldi, majd a Révai Nyomda szakemberei mondták el véleményüket, ezután kapott szót Fodor László, a Kner Nyomda-matematikusa. Előadásában elmondta, hogy a Knerben a számítástechnika bevezetését a pontosabb és teljesebb körű adatszolgáltatás, a különböző szintű döntésekhez szükséges információk biztosítása tette szükségessé. A számítógépek megléte a vállalati ügyvitel gépesítettsége mellett, elsősorban a termelés irányítását szolgálja. Az előadó elmondta továbbá, hogy a nyomdában minden felsőbb szintű vezető a számítógép segítségével perceken belül tájékozódhat a vállalat pillanatnyi termelési helyzetéről. Ez nagyban segíti őket a döntések meghozatalában. Fischer Edit, a Kner Nyomda osztályvezetője a cs omagol óeszköz-gy ártást előkészítő munkának elektronizálásáról beszélt Mint elmondotta az évi közel 10 ezer darab munkatáska adatait számítógép nélkül szinte lehetetlen volna kezelni, egy- egy visszatérő munkát újra megkeresni. Előadásában kitért arra, milyen fontos a számítástechnika elterjesztése, és ennek érdekében a nyomdában gyakran indítanak tanfolyamokat. Megemlítette ugyanis, hogy a számítástechnikai szakemberek nyomdai ismeretek nélkül nem képesek feladatukat el- látni. Hasznosabb lenne tehát, ha a nyomdászok barátkoznának meg a számítástechnikával. A kétnapos tanácskozás befejezéseként dr. Szabó Imre ipari államtitkár meghallgatta a jelenlévők véleményeit, javaslatait, majd beszélt arról, milyen feladatok várnak az értelmiségre, az ipar fejlesztése és működőképességének fokozása érdekébenA XVI. nyomdamérnökök és technikusok találkozóját jövőre Kaposvárott rendezik meg. Bacsa András
