Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1P86. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Megkezdte munkáját a BKP XIII. kongresszusa Tegnap délelőtt a bolgár főváros Ludmilla Zsivkova kultúrpalotájában megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Pontosan kilenc órakor Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára nyitotta meg a négynapos tanácskozást. A Bolgár Kommunista Párt több mint 930 ezres tagságának képviseletében Szófiába érkezett 2661 küldött kezdte meg munkáját. A kongresszuson várhatólag elfogadják az évtized végéig, illetve néhány vonatkozásban az ezredfordulóig kidolgozott fejlesztési programokat, Bulgária IX. ötéves tervét, rögzítik az ezzel kapcsolatos pártfeladatokat. Todor Zsivkov beszéde Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke szerdán Szófiában a BKP XIII. kongresszusa első munkanapjának plenáris ülésén szóban kiegészítette a Központi Bizottság írásbeli beszámolóját. A KB írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésben a BKP KB főtitkára megállapította, hogy a mostani kongresszus munkájának középpontjában az elkövetkezendő másfél évtized társadalmi-gazdasági fejlesztésének problémái, a gazdasági, a politikai, a kulturális élet, az irányítás, valamint az oktatás területén történő gyökeres átalakítások állnak majd. Kiemelte, hogy Bulgária számára napjaink legfontosabb feladata a tudományos- műszaki forradalom kibontakoztatása, ezen az alapon a szocialista társadalmi rendszer, a szocialista demokrácia fölényének érvényesítése, a nép anyagi, szociális és szellemi igényeinek teljesebb kielégítése. Külpolitikai téren a béke megóvása és az emberi civilizáció megmentése jelenti a döntő fontosságú kérdést. Az elmúlt öt év bulgáriai társadalmi-gazdasági fejlődését elemezve megállapította: „Gyümölcsöző volt ez az időszak, a nehézségek ellenére is. A nehézségek nemcsak a megoldott feladatok bonyolultságából, hanem saját hibáinkból és fogyatékosságainkból is származtak. A BKP-nak a fejlett szocializmus építésére kidolgozott programját megvalósítva pártunk és népünk alapvetően teljesítette a XII. párt- kongresszuson meghatározott feladatokat.” Emlékeztetett arra, hogy a BKP X. kongresszusán fogadták el a fejlett szocializmus bulgáriai építésének programját. Mint mondotta, a programban nem határoztak meg időszakot, s az élet megmutatta, hogy ez a szakasz tovább tart, mint ahogy azt elképzelték. Utalt rá, hogy a BKP internacionalista kötelességének tartja a kommunista pártok, elsősorban az SZKP elméleti és gyakorlati tapasztalatainak tanulmányozását és megértését. Kifejtette, hogy a BKP a szocialista építésben következetesen dolgozik az emberi tényező szerepének növelése, az egyes emberek, a dolgozó kollektívák és a néptömegek kezdeményező és alkotó képességének a kibontakoztatása érdekében. Bulgária az elmúlt harminc évben mind anyagilag, mind szellemileg megújult, hangsúlyozta a szónok, és hivatkozott a Központi Bizottság beszámolójára, amelyben megállapították, hogy Bulgária magas és szilárd gazdasági és ipari növekedési ütemet ért el. Az 1956-os áprilisi KB-plénum óta eltelt időszakban a népgazdaság Adóalapjainak értéke 10-szeresre, a társadalmi munka termelékenysége 8,4-szeresre, míg a nemzeti jövedelem 8-szorosra nőtt. Átalakult az ipar szerkezete, hatalmas lendülettel fejlődtek olyan népgazdasági jelentőségű ágasatok, mint a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar és az energetika. Magas fejlődési ütem jellemzi az elektronikai, mikroelektronikai cikkek, a robotok és az elektromos targoncák gyártását. A legutóbbi ötéves tervben az átlagos gabonatermés kétszer nagyobb volt, mint az 1953—57 közötti időszakban. Harminc év alatt a bolgár külkereskedelmi áruforgalom 29-sze- resre az export 33-szorosra nőtt. Ebben az időszakban jelentős szociális vívmányok születtek. Az átlagbér 3,3- szeresre, a társadalmi fogyasztási alapok 12-szeresre nőttek. Ugrásszerűen nőtt a képzettségi és kulturális színvonal. „Sikereink kétségtelenek. Mindezekkel együtt azonban tudatában vagyunk annak, hogy számos tényezőnek — amelyek korábban hozzájárultak haladásunkhoz — kimerültek a lehetőségei. Pártunk és országunk új realitásokkal néz szembe. A kérdés úgy fogalmazódik meg számunkra, hogy a tudományostechnikai forradalom megvalósítása egyenlő a fejlett szocialista társadalom felépítésével, illetve a fejlett szocialista társadalom felépítése a tudományos-technikai forradalom megvalósítását jelenti.” Todor Zsivkov emlékeztetett arra, hogy a BKP Központi Bizottságának 1985. (Folytatás a 2. oldalon) Magas KlSZ-kitiintetést adtak át a megyei parancsnokságon A Békés Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon április 2- án ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a felszabadulás 41. évfordulójáról. A Himnusz elhangzása után Szathmári Miklós ezredes, megyei parancsnok köszöntötte a résztvevőket és a meghívott vendégeket, majd az úttörők műsora következett. Az ünnepség keretében került sor a KISZ Központi Bizottsága „Kiváló KISZ- szervezet zászlója” átadására. A kitüntetést^ dr. Varga István ezredes, a parancsnokságok pártbizottságának első titkára ' nyújtotta át Putnoki Gyulának, a megyei parancsnokság KlSZ-alap- szervezete titkárának. A megyei párt- és KISZ-bizottság nevében Fellegváriné Pris- kin Teréz gratulált ehhez a magas elismeréshez. Ezután kitüntetések, jutalmak és egyéb elismerések átadása következett, majd az Internacionáléval fejeződött be az ünnepi állománygyűlés. —v—n Dr. Varga István ezredes, a parancsnokságok pártbizottságának első titkára átadja Putnoki Gyulának, a Békés megyei parancsnokság KISZ-alapszervezete titkárának a KISZ KB kollektív elismerését Fotó: Fazekas László ... ^ A penzai vendégeket tegnap fogadta Szabó Miklós Fotó: Szóke Margit Penzai delegáció megyénkben A hazánk felszabadulása 41. évfordulóját köszöntő ünnepségekre Scserbakov Alek- szander Jevgenyijevicsnek, a szovjetunióbeli Penza megye tanácsa első elnökhelyettesének vezetésével négytagú delegáció érkezett április 2-án, tegnap délelőtt megyénkbe. A küldöttség tagjai: Gluscsenkov Anatalij Szergeje- vics, a Penza megyei pártbizottság osztályvezetője, Gyu- mina Valentyina Nyikolaje- va, a Kamenszkij Állami Gazdaság párttitkára és Guszev Alekszander Vaszilje- vics munkás. A vendégeket tegnap délben Békéscsabán a megyei pártbizottságon fogadta Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. A fogadáson részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Lovász Matild és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárai és Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A küldöttség tagjait Szabó Miklós az üdvözlő szavak után tájékoztatta megyénk politikai, társadalmi, gazdasági életéről, eredményeiről. Délután a megyei könyvtárba látogattak el a penzai vendégek és megtekintették Békéscsabát. A delegáció tagjai — akik április 6-ig tartózkodnak megyénkben — ma és holnap többek között részt vesznek az április 4-i ünnepségeken, ellátogatnak Szeghalomba, Gyulára, Orosházára. Román küldöttség megyénkben A Közép-európai Nemzetközi Bank RT közgyűlése A Közép-Európai Nemzetközi Bank RT. (CIB), szerdán tartotta évi rendes közgyűlését Budapesten. A pénzintézet 1985. december 31-én zárta hatodik üzleti évét. A bank aktívaállománya 1985- ben is dinamikusan bővült és az 1984. évi szintet 20 százalékkal meghaladva, 1985. december 31-én 386 millió dollárt tett ki, évi nyeresége pedig 6,3 millió dollár volt. Az 1985. évi nyereség lehetővé tette az előző évihez hasonlóan 15 százalék osztalék fizetését a részvényeseknek és megfelelő belső tartalék- alapok képzését. A bank saját vagyona ezzel 1985. december 31-ig 38,8 millió dollárra növekedett osztalékfizetés előtt. A romániai Arad megyéből háromtagú küldöttség érkezett tegnap délután megyénkbe. A küldöttség vezetője Lipovan Teodor, az Arad megyei pártbizottság gazdasági szekciójának vezetője, tagjai: Sirbu Joan, az aradi esztergagépgyár párt- bizottságának titkára és TuUr bán Lajos közlekedési miniszter Ting Kuan-keng kínai vasútügyi miniszter meghívására hivatalos látogatást tett a Kínai Népköz- társaságban. A kínai vasútügyi, közlekedési és légügyi tárca vezetőivel folytatott tárgyalások során megállapodtak a két ország közötti közlekedési kapcsolatok bővítéséről, valamint egyes közlekedési alágazatokban egyezmények létrehozásáról, dor Teodor, a Zinga nagyközségi pártbizottság titkára. A román delegációt a késő délutáni órákban Békéscsabán a megyei pártbizottságon fogadta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. s körvonalazták a magyar és kínai közlekedési vállalatok közötti közvetlen együttműködés megteremtésének lehetőségeit is. Megegyezés jött létre továbbá a két minisztérium közötti műszaki-tudományos együttműködési megállapodás megkötéséről, mellyel a magyar és kínai vasúti vállalatközi kapcsolatok fejlesztéséhez kívánnak a felek keretet biztosítani. Magyar—kínai közlekedési tárgyalások ágazatközi program a szállítási igények csökkentésére A Közlekedési Minisztérium és az Országos Tervhivatal ágazatközi programot dolgozott ki a szállítások iránti népgazdasági szintű igény és a szállítási ráfordítások csökkentésének lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos feladatokról a VII. ötéves tervben. Hozzávetőleges számítások szerint a magyar gazdaság termelési ráfordításainak mintegy 3-5 százalékát — évente körülbelül 60 milliárd forintot — teszik ki a szállítási költségek. A nemzetközi összevetések azt mutatják, hogy viszonylag magas nálunk a szállítás iránti igény, azaz a nemzeti jövedelem egy egységére jutó szállítási teljesítmény. A termékek viszonylag sok anyagot tartalmaznak, de jelentős szállítási többlet keletkezik a gazdasági szempontból előnytelen ipartelepítésből és a rendszertelen anyagutánpótlásból is. Vagyis a túlzott fuvarigény okai többnyire a gazdaság szerkezetében, esetenként a gazdálkodás hiányosságaiban keresendők. Az elkövetkező években nem lesz mód a szállítási kapacitások bővítésére. El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekményéhez a szállítási igények legfeljebb félszázalékos emelkedése kapcsolódjék. A gazdaságban lezajló folyamatok — az ágazatok közötti várható arányváltozás, illetve a tervezett termelési módosítások —, továbbá a különböző (energiaracionalizálási, anyaggazdálkodási, hulladékhasznosítási) központi programok végrehajtásának eredményeként a VII. ötéves tervidőszakban az egységnyi áru fuvarozási igénye 5-7 százalékkal mérséklődik. A program kidolgozói 13 árucsoport útját kísérték figyelemmel, s az egyedi sajátosságok alapján határozták meg az elosztás-szállítás optimalizált módozatait, a fuvaroztatók és a szállítók feladatait. A program teljes megvalósítása nem kizárólag az új szervezési módszereken múlik, hanem jelentős anyagi forrásokra is szükség van; a korszerű szállítás alapjául szolgáló gépesítésre, eszköz- beszerzésre. Egyelőre azonban gondot okoz, hogy az árufeladók és a szállítási vállalatok nem egyformán érdekeltek a program végrehajtásában, többnyire máshol jelentkeznek ugyanis a kiadások, és máshol mutatkozik a haszon. A Közlekedési Minisztérium illetékesei szerint az ágazatközi program végrehajtásának üteme, illetve sikere a vállalati érdekeltségből adódó törekvések mellett elsősorban azon múlik, hogy az ágazati irányító szervek mennyiben tudnak majd érvényt szerezni e program vállalatokra lebontott intézkedéseinek, valamint azon, hogy a gazdálkodó szervezetek anyagi lehetőségeik függvényében milyen mértékű fejlesztéseket lesznek képesek megvalósítani. '
