Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
1986. március 1.. szombat n házi gondozás Csöngött a telefon. Idős férfi kért tanácsot: hova forduljon most, kitől várhat segítséget? Két napja jött ki a kórházból, több műtét után van. nem tudja elhagyni a lakást, nem tudja ellátni magát. Van ugyan egy fia, de az nem törődik vele. Ki segít most? Több mint tíz esztendeje az ilyen idősek segítségére, támogatására jött létre a házi szociális gondozóhálózat. Az olyan időseket gondozzák, akik betegségük, koruk miatt nem tudnak eljárni az öregek nappali otthonába, vagy akik szociális otthoni ellátásra várnak. S itt egy pillanatra álljunk meg: szomorú tény, hogy a most szociális otthonba kerülőknek rendkívül rossz az egészségi állapotuk. Ha a mai létszámnál több lenne a gondozónő, minden bizonnyal javulna az ő helyzetük is. A hivatásos gondozónői hálózat mellett 1975-ben alakult meg a tiszteletdíjas társadalmi gondozónői hálózat. Aktív kisnyugdíjasok, gyesen levő anyukák, szomszéd- asszonyok, jó ismerősök, olyanok, akikben élő a lelkiismeret, vállalták ezt a munkát. Maguk választhatták meg gondozottal kát, vagy az idős ember kérhette, hogy házbeli szomszédasz- szonya viselje gondját — s az, hogy ismerték, ismerik egymást, könnyített a munkán is. Először 700, majd 1000, s mára 1500 forint a tiszteletdíjuk. Ezért az ösz- szegért teljes napi ellátást biztosítanak, vagy részgondozást vállalnak. Ez utóbbi heti egy-kétszeri bevásárlást, a takarítást, a gyógyszer kiváltását foglalja magába. Ha az idős ember igényli, a hivatásos gondozónő mellett társadalmi aktivista is elláthatja. így közvetlenebb, családiasabb kapcsolat alakulhat ki. Éppen ezért a VII. ötéves tervben fejleszteni kívánják ezt a gondoskodási formát. A Magyar Vöröskeresztnek óriási szerep jut a felderítésben, jelzésben, segítésben. Fontos tudni: bárki kérheti az idős ember házi szociális ellátását. Nemcsak az idős ember, akinek, esetleg fogalma sincs erről a lehetőségről, hanem szomszédja, jó ismerőse is fordulhat segítségért a lakóhely szerinti Vöröskereszt-szervezethez, a tanács egészség- ügyi vagy szociális osztályához. Mi történik akkor, ha az idős ember nincs megelégedve a gondozónőjével? Panasszal fordulhat a lakóhely szerint illetékes vezető gondozónőhöz, akinek egyébként is feladata, hogy ellenőrizze a hivatásos és a társadalmi gondozónők munkáját. Igaz, nem régóta, de a szervező gondozónőt is felkereshetik a gondozottak. Az ő feladata a tiszteletdíjasok munkájának havonkénti ellenőrzése, és az új gondozásba vételnél ő keresi a legmegfelelőbb lehetőséget; ki legyen az, aki az idős embert ellátja. És az ünnepek? Szerencsére a házi szociális gondozással ez is megoldódott: akkor is jut meleg étel, jó szó az idős, magányos embernek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem a legideálisabb körülmények között dolgoznak sem a hivatásos, sem a tiszteletdíjas gondozónők. Igen hiányosak azok a tárgyi feltételek, amelyek viszont elengedhetetlenül szükségesek lennének ahhoz, hogy a munkájukat elvégezzék. Nincs megoldva az, hogy hogyan és mivel közlekedjenek? Hogyan jutnak el térdig érő hóban egy tanyasi öreghez? Van-e megfelelő ruházatuk, amely megvédi őket az időjárás szélsőségeitől? Bizto- sított-e számukra a hűtőtáska, amelyben az ételt hordják, van-e elegendő gumikesztyű és szivacs a mosda- táshoz és így tovább. Az utóbbi időben pontosították a szociális gondozás feladatait, három lépcsőben építették egymásra a gondozási formát. Szociális otthon — öregek nappali otthona — házi gondozás a sorrend. A vezető gondozónő így minden feladatot átlát, az egyes telephelyeken pedig a nappal; otthon a gondozás központja. A hivatásos és a társadalmi tiszteletdíjas gondozónőknek itt biztosítják a munkaruha mosását, vasalását, innen indulnak az ebéddel, itt beszélik meg a gondokat, a problémákat. A teljes szervezettség megvalósulására sajnos kevés a remény, mivel a szociális otthonok a városokban, a megyeszékhelyen vannak: a másik megoldásnak pedig az az akadálya, hogy nem minden községben van öregek nappali otthona, de ellátásra, gondozásra szoruló ember igen. Tehát mindenhol meg kell valósítani: minden öreg, aki arra rászorul, tartozzon valahová! Ezt a célt szolgálja, hogy ez évtől a körzeti orvosi hálózathoz hasonlóan kívánják megoldani a körzetesítést, kiindulási központnak tekintve az öregek napközi otthonát! Egy-egy körzethez 2000—2500 idős ember tartozna. Ö. K. Mit csinál a szomszéd? Borzalmas rendőri hír járta be a közelmúltban a sajtót: egy embert, egy falu közepén két évvel halála után találtak meg a házában. Igaz, hogy nem élt rendezett életet, hogy alkoholista volt, hogy családja már régen elmenekült előle, hogy ki-be járt elvonókúráról elvonókúrára. Igaz, hogy egy darabig keresték is, azután elfelejtették, és egy tollvásárló asszony nyitotta be az ajtaját. A példa különleges. De az már gyakrabban előfordul, hogy egyedül élnek öreg emberek, esetleg éppen a szomszédunkban, és fogalmunk sincs róla, nem szenvednek-e valami olyasmiben szükséget, amiben mi könnyűszerrel segíthetnénk nekik. Talán nem is az emberi segítőkészség hiányáról van szó. Ha egy újságban megjelenik egy kérés, hogy valakinek valamire (rádióra, tv-re, varrógépre) szüksége lenne, szinte nincs rá példa, hogy többen is ne jelentkeznének, és ne ajánlanák fel szívesen felesleges holmijukat. Akiről hallunk, azon szívesen segítünk. De mi van azzal, aki nem hallat magáról? ö nem szorulhat segítségre? Nem lehet, hogy jobban rászorul, mint az, aki kér, csak éppen ő szégyell kérni még egy kis szívességet is?! Talán az is sokat jelent, ha saját bevásárlásunkkor felhozunk neki is egy liter tejet, fél kiló kenyeret, kis gyümölcsöt, vagy bármit, amiért neki nehéz lenne a boltba elmenni. Különösen télen nagyobb az idős emberek rászorultsága, hiszen csúszik az út, nehéz közlekedni, de néha még a házból kimenni is. Jó, ha segítünk azokon, akikről olvasunk valamelyik újságban, de ne feledkezzünk el a környezetünkben élő, rászoruló, elsősorban idős emberekről. (sm) Nemzetiségeink ételei Szlovák konyha BRINDZALEVES Hozzávalók: 20 dkg erős brindza, másfél liter víz, 10 dkg grízes liszt, 1 db tojás, 3 dkg füstölt szalonna; paprika, só. A brindzát sós vízben elkeverjük és felforraljuk. A lisztből és tojásból galuskatésztát készítünk és a forrásban levő levesbe nagyon apró galuskákat szaggatunk. A füstölt szalonnát apróra vágva megsütjük, piros paprikát teszünk rá és a leveshez keverjük. POZSONYI TOKANY Hozzávalók: 40 dkg mar- habélszín, 40 dkg sertéscomb, 8 dkg zsír, 12 dkg vöröshagyma, 20 dkg gomba, 1 dl tejföl, 1 dkg paradicsompüré, fél dl tejszín, 20 dkg zöldborsó (konzerv is lehet!), paprika és só ízlés szerint. A megtisztított húst csíkokra vágjuk. Az apróra vágott vöröshagymát a zsíron megdinszteljük, majd hozzáadjuk a húst és magas lángon megpirítjk. Ezután adjuk hozzá a paradicsompürét, a pirospaprikát, az előzőleg forró vízben megabált gombát, a zöldborsót. Vizet öntünk alá és puhára pároljuk. Tálalás előtt tesszük rá a tejfölt, s a kész ételbe keverjük a felvert tejszínt. Vajasgaluska-körettel tálaljuk. BESZTERCEI SERTÉSBORDA Hozzávalók: 70 dkg borda, 12. dkg zsír, 40 dkg burgonya, 12 dkg liszt, 2 gerezd fokhagyma, 1 db tojás, 1/2 dl tej, 3 dkg sajt (füstölt), só, őrölt bors. A húst szeletekre vágjuk, kiverjük, sózzuk. A burgonyát megtisztítjuk, nyersen lereszeljük, hozzáadjuk a tejet, lisztet, tojást, borsot, a reszelt sajtot, a tört fokhagymát és jól összekeverjük. A bordaszeleteket ebbe a masszába mártjuk, majd forró zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük. Káposztasalátát adunk hozzá. MAKOS GALUSKA Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 10 dkg liszt, 8 dkg mák, 5 dkg zsír, 8 dkg porcukor; ízlés szerint só. A megtisztított burgonyát sós vízben megfőzzük, majd a vizet leöntve róla összetörjük, rászórjuk a lisztet, összekeverjük és legalább tíz percet állni hagyjuk. Ezután simára keverjük, meleg zsírba mártogatva kanállal forró vízbe szaggatjuk. Tálba rakva megszórjuk mákkal és porcukorral, s a végén forró zsírral meglocsoljuk. A békéscsabai szlovák klub nevében: István Anna és Molnár Béláné Gyógyszertől basszushang Nyilván mindenki megfigyelte már, hogy nemcsak a közvetlen érintkezésben, hanem akár telefonbeszélgetés közben is joggal és biztonságosan következtethetünk beszélgetőpartnerünk hangtónusából kedélyállapotára, hangulatára, vagy például arra, hogy jó vagy rossz kedve van. Az NSZK-ban Giessen professzor furcsa jelenségre figyelt fel. A búskomorság — köznapi orvosi nyelven depresszió — ellen használatos szerek, amelyek sok esetben nélkülözhetetlenek a depresszióban szenvedő betegek kezelésében, a várakozástól eltérően nem élénkítik, hanem mélyítik, basszus tónusba viszik át a hangot. EGÉSZSÉG Megfigyelésének alátámasztására úgynevezett „duplavak” kísérletben (tehát úgy, hogy sem a gyógyszert adagoló személy, sem a beteg nem tudta, hogy mikor kap depresszióellenes szert, mikor azzal színben, ízben és küllemben teljesen azonos, de hatóanyag nélküli placebotablettát) 23 emberen vizsgálta az initramint tartalmazó depresszióellenes szereknek a hangminőségre gyakorolt hatását. Kiderült, hogy azoknak a kísérleti személyeknek, akik az initra- mintartalmú depresszióellenes tablettákat szedték, a hangtónusa a beszedéstől számított 30 perc múlva jelentősen mélyebb lett, tehát a basszus hangszín felé közeledett. Megfigyelték továbbá még a giesseni klinikán azt is, hogy egyes, vérnyomást csökkentő szerek éppen ellenkező hatást fejtenek ki, tehát nem mélyítik, hanem emelik a hangmagassagot. (Szendéi) II metelőhagyma hajtatása KERT, HÁZTÁJI Az utóbbi időben egyre több kertbarát próbálkozik — elsősorban családi fel- használásra, de piaci értékesítésre is - a metélőhagyma termesztésével, illetve hajtatásával. A metélőhagymával tehát változatossá tehető a téli vitaminszegény időszakban a zöldségellátás, hiszen finom lombozata, kellemes pikáns íze, nyers fogyasztásra körözöttnek, hideg készítmények, levesek, mártások ízesítésére kiválóan alkalmas. Ha huzamosabb ideig kívánunk termesztésével foglalkozni, úgy kellően trágyázott talajba vessük. Magvetéssel szinte az év bármely időszakában foglalkozhatunk, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a március elején, közepén vetett növényanyagból jó minőségű termés nyerhető! S az sem elhanyagolható, hogy a márciusi vetésből nyert metélőhagyma a következő télen már biztonsággal hajtatható. Ha a vetésnél 20 cm-es sortávolságot alkalmazunk, úgy négyzetméterenként csak ratipr t 2-3 gramm magra van szükségünk ! Ha szakaszos vetést alkalmazunk, akár még augusztus hónapban is vethetünk, de ekkor csak a következő év őszére nyerhetünk szedhető, illetve hajtatható növényeket. A hajtatást a tél folyamán bármikor megkezdhetjük cserepekben vagy gondosan kiürített és kimosott tejfelespoharakban is. De ekkor nem szabad megfeledkeznünk a műanyag poharak aljának kilyukasztásáról, mert a pangó víz, a túl nedves föld esetleg a hagymák pusztulását okozhatja. A tenyész- edényeket úgy kell megtölteni tápdús melegágyi földdel, hogy a hagymák behelyezése után az edény felső szintjével azonos magasságban legyen a föld. Ezt követően a hagymákat mérsékelten beöntözzük, s meleg, kellő fénnyel ellátott helyiségben neveljük. Szükség szerint megöntözzük. Helyesen járunk el akkor, ha az öntözővízbe egy-két alkalommal lombtrágyát, például Wuxált teszünk, mert így rövidebb idő alatt nyerhetünk 15 cm hosszúságú, dús lombú növényeket. Dr. Széles Csaba „Kitiintetés”-kitűzö Üjabb hóbort. A nők különböző formájú strassz díszeket tűznek a kosztümkabátjukra, de nem ám hagyományosan, hanem ripszszalagon, mintha „kitüntetés” volna (egy egyszerű biztosító tűvel).. Elkészítése házilag egyszerű. A ripsz is, a strassz is kapható a Röltexben. A strasszokat fel kell erősíteni egy kemény selyemmel bevont kartonformára. Egyéni és nagyon divatos ékszer kerekedik belőle. A „ki- tüntetés”-re is ripszfület varrunk, amely ovális, vagy ellipszis alakú kulcskarikával illeszkedik a szalaghoz. A divat szerint még a barrettsapkát is díszíthetik így a nagyon fiatalok ... Szöveg és rajz: Pálffy Judit Szaporodási formák Díszhalaink kilencven százaléka (pontylazacok, márnák, sügérek, harcsák, stb.) ikrával szaporodik. Több mint tíz ikrázási formát különböztetünk meg. 1. A szabadban ívó fajok ikráinak védelmét a legtöbb esetben nekünk kell megoldani, biztosítani. Ebbe a csoportba tartozik talán a legtöbb akváriumban tartható díszhal, mint például: Danio-félék, Nannostomus- fajok, a vörös úszójú pontylazac (Aphyocharax rubro- pinnis), a vörös neonhal (Cheirodon axelrodi), a fekete tetra (Gymnocorymbus ternetzi), a kongólazac (Mic- ralestes interruptus) vagy a ferdén úszó pontylazac (Thayeria broehlkei). 2. Üsző növényekre (pl. Riccia), .vagy azok gyökereire (pl. Ceratopteris) ikrázik például a vörös torkú díszcsuka (Epiplathys dageti). Apró, színtelen ikrái 3-5 mm-es hosszúságú fonálon függenek. 3. Az akvárium fedőlapjára ikrázik a fecskendező pontylazac (Copella arnoldi). Az ívó pár hirtelen mozdulattal a fedőlap alsó felére ugrik, feltapad egy-két pillanatra. A villámgyors párzás után a nőstény lerakja apró, átlátszó ikráit. Ezt követően a pár az ikrákat a víz felfröcskölésével állandóan vizesen tartja. 4. Lapos kavicsokra, kőre, esetleg a behelyezett cserép külső felületére ikrázik például a pillangó tarkasügér (Apistogramma ramirezi), a márványsügér (Astronotus ocellatus), vagy a Cichlaso- ma-fajok egyedei. 5. Nagyobb növények leveleire, műlevélre, esetleg az akvárium üvegfalára ikrázik a vitorláshal (Pterophyllum scalare), több Corydoras-faj. 6. A homokos talajba vájt üregbe ikrázik több sügérAz említett csoportok egyikébe sem sorolható be a hegyesfejű kúszóhal (Ctenopoma oxyrhynchus) ikrázási módja. A Kö- zép-Afrikából származó labirinthal-faj párjának ívása igen gyorsan, a talaj fölött történik, rendszerint késő este, sötétben. A szülőpár nem épít habfészket, de a nagyszámú megtermékenyített ikra azonnal a felszínre emelkedik, a kelésig ott is marad. faj, mint például a nílusi szájköltőhal (Haplochromis multicolor) vagy a tőzegsügér (Mesogonistius ehaeto- don). 7. Tőzegbe rejti ikráját a mindössze néhány hónapig élő afrikai szezonhalacska (Nothobranchius guentheri). A tőzeget az ikrázás után az ikrával együtt ki kell emelni, majd kiszárítani. Kb. két hónap múlva újból vízzel feltöltött akváriumba helyezzük, s akkor kelnek ki az ikrák. 8. A labirintkopoltyús halak jó része (kék.-, gyöngyös törpegurámi, a paradicsom- és a sziámi harcoshal, stb.), valamint egyes harcsafajok (tarka páncélos- harcsa) habfészket építened a víz felszínére, ezzel biztosítva ikráinak és a majd kikelő ivadékainak az oxigéndús környezetet. 9. Növények leveleinek fonákjára ikrázik pl. az ékfoltos razbóra (Razbora he- teromorpha), a lovacskalazac (Nannobrycon eques), az áttetsző pontylazac (Pristilla riddlei). 10. Sötét üregbe, cserépbe ikrázik jó néhány sügérfaj (egyes Julidochromis- és egyes Lamprologus-fajok), valamint az antennás harcsa (Ancistrus spec.). 11. Egy-két cm átmérőjű csőbe rakja ikráit pl. a harcsák közül a Loricaria fila~ mentoza vagy pl. a darázsgéb (Brachigobius nanus).. 12. Érdekes szaporodási fo.rmája van a kis édesvízi tűhalnak. A párzás folyamán a nőstény tojócsövével átjuttatja a megtermékenyített ikrákat a hím költőtáskájába, amely a hason levő bőrredő. A kikelt ivadék három hét múlva hagyja el a védőtáskát. v ■ Kép, szöveg: Pasaréti Gyula
