Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

Amerikai követelés 198fi. március 10,, hétfő Pápai küldetés Hz SZKP gazdasági határozata Az amerikai kormányzat azon. a véleményen van, hogy a Szovjetunió, vala­mint az Ukrán és a Belorusz SZSZK ENSZ-képviselete el­len hozott korlátozó intézke­déseknek „nem kell befolyá­solniuk” a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulását. Ezt az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője mon­dotta a hét végén. A vasár­napi amerikai lapok jelen­tős része azonban úgy véle­kedik, hogy a példátlan megkülönböztető lépést a Szovjetunió nem hagyja kö­vetkezmények nélkül, s így az újabb akadályt állít a szovjet—amerikai kapcsola­tok javításának útjába. Hivatalos amerikai közlé­sek szerint a szovjet ENSZ- képviselet munkatársainak létszáma „indokolatlanul nagy, s ez megnehezíti eset­leges kémtevékenység ellen­őrzését”. A The New York Times úgy értesült, hogy a kormányzat már hónapok óta foglalkozott a korláto­Corazon Aquino Fülöp- szigeteki elnök a politikai ügyek minisztere útján köz­kegyelmi bizottság létreho­zására tett javaslatot. A bi­zottság feladata lenne, hogy tárgyaljon a gerillaharcot folytató kommunista szerve­zetekkel. Antonio Cuenco miniszter sajtóértekezleten ismételte meg a kormány ajánlatát: amennyiben a lázadók lete­szik a fegyvert, közkegye­lemben részesülnek. A miniszter azt is elmond­ta, hogy a bizottság hajlan­dó bárhova elküldeni meg­bízottait, ahova lázadó erők működnek. A közkegyelmi bizottság dolga lenne az is, hogy támogatást nyújtson a törvényes kereteket elfoga­dóknak a társadalmi beil­leszkedéshez. A miniszter sajtóértekezletét Cebuban, abban a városban tartotta, ahol egy nappal korábban az említett erők képviselője zás tervével, és külön mun­kabizottságot hozott létre annak kidolgozására. Mint jelentettük, az ame­rikai kormány azt követeli, hogy a Szovjetunió és két másik ENSZ-tagállam szov­jetköztársaság képviseletén két év alatt csaknem negy­ven százalékkal csökkentsék a beosztottak létszámát. Az amerikai kormány egyetlen bizonyítékot sem említett meg ama vád alátámasztá­sára, hogy a szovjet képvi­seleteken dolgozók „veszé­lyeztetik az Egyesült Álla­mok biztonságát”. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága egyelőre nem foglalt állást az amerikai követeléssel kapcsolatban, de hivatalos közlés szerint a világszerve­zet szakértői tanulmányoz­zák. van-e joga az Egyesült Államoknak korlátozni a tagállamok képviselőinek számát a világszervezet székhelyén. kijelentette: nem teszik le a fegyvert, sőt, ha a katona­ság támadást indít ellenük, 1G fognak számolni „a Mar­Achille Silvestrini bíboros, II. János Pál pápa nemzet­közi ügyekkel megbízott ál­lamtitkára vasárnap délelőtt megérkezett Bej rútba, hogy megkísérelje helyreállítani a libanoni nemzeti egyetértést. A Vatikán kerüli a „közvetí­tés” szót — kezdeményezés­ről és pozitív hozzájárulásról beszél. Rasid Karami kormányfő Silvestrini misszióját kom­mentálva megjegyezte: ha a bíboros azért jött, hogy elő­mozdítsa a libanoni felek párbeszédét — akkor legyen üdvözölve, ha viszont a li­banoni válság „nemzetközivé szélesítése a célja, feladata kudarcra van kárhoztatva”. Nabih Berri, az Amal veze­tője ennyit mondott: a Vati- tikán missziója Dzsemajel el­nök utolsó esélye — ha a küldetés kudarc, akkor csak a „katonai megoldás” marad hátra. Silvestrini a hét elején ke­resztény és muzulmán veze­tőkkel tanácskozik Bejrút­ban, majd Damaszkuszban fogadja őt Asszad szíriai el­nök. coshoz hű erők maradvá­nyaival”. Mint emlékezetes, Aquino hathónapos tűzszünetre és a párbeszéd elindítására szó­lította föl az Üj Népi Had­sereg tagjait. Az államfő a Kelet- és nyugat-bejrúti hírmagyarázók meg vannak győződve arról, hogy a pápai misszió óvatossága mögött az a tagadhatatlan felismerés húzódik meg, hogy a libano­ni válság rendezésében Szí­riának kivételezett szerepe van. Kelet- és Nyugat-Bej rút­ban, a fővárost kettéosztó „zöld vonalon” egyaránt ká­osz uralkodik. A Kelet-Bej- rútban szombaton felrobbant, autóba rejtett pokogépnek több halottja és körülbelül félszáz sebesültje van. Szom­baton — egyetlen nap alatt — 14 sebesültje volt a „ha­gyományos frontokon” folyó tűzpárbajoknak: a „zöld vo­nalon” és a fővárost övező hegyekben. A harcok megfé­kezésére összesen négy tűz­szünetet kötöttek — ezek ideig-óráig mérséklik is a harcokat, de azok vasárnap reggel máris kiújultak. A jobboldali keresztény vezetők azzal vádolják a muzulmán ellenzéket, hogy a harcok felújításával a pápai missziót akarják meghiúsí­tani. tárgyalások előfeltételének tekinti, hogy a mintegy 16- 18 ezer embert tömörítő szervezet hagyjon föl az erő­szakos cselekményekkel. Je­lentések szerint több Fülöp- szigeteki faluban ütközött össsze a katonaság a lázadó erőkkel az elmúlt napokban. Aquino asszony a nyugat­német Der Spiegel című ma­gazin legújabb számában kö­zölt. interjúban azt mondta, hogy több alkalommal is ta­lálkozott a kommunista szer­vezet vezetőivel, de a meg­beszélések eddig nem jártak eredménnyel. Arra a kérdés­re, vajon tervezi-e a kom­munista párt engedélyezé­sét, Aquino azt felelte: „Ezt még eddig nem vitattuk meg. és nincs is arra utaló jel, hogy az Új Népi Hadsereg törvényes keretek között kí­vánna tevékenykedni.” Az új Fülöp-szigeteki ve­zetést leginkább foglalkozta­tó másik kérdés, hogyan tör­vényesítsék a hatalomban bekövetkezett változást. Az SZKP XXVII. kong­resszusa megállapította, hogy a következő öt évre, illetve a Szovjetunió távlati fej­lesztésére vonatkozó gazda­ságfejlesztési irányok terve­zete megfelel az SZKP új szerkesztésű programjában foglaltaknak. A program tükrözi a pártnak a gazda­ság és a társadalmi fejlődés gyorsítására irányuló cél­kitűzéseit, a népgazdaság in­tenzívebbé tételének és a népjólét töretlen emelésének feladatát — ez áll abban a határozatban, amelyet a kongresszus Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnök előadói beszédének megvitatása után fogadott el. Az SZKP XXVII. kong­resszusa a következőket ha­tározta el: — A kongresszus jóvá­hagyja a Szovjetunió 1986— 90-es évekre és a 2000-ig ter­jedő időszakra vonatkozó gazdasági és társadalmi fej­lesztési koncepcióját, a fő irányok tervezetét. — A kongresszus felhatal­mazza a Szovjetunió Minisz­tertanácsát, hogy a fő irá­nyok tervezetével összhang­ban dolgozza ki a következő öt évre szóló gazdasági és társadalmi fejlesztésre vo­natkozó tervjavaslatot. Bont­sa le ezt az ötéves terv egyes éveire, határozza meg a mi­nisztériumok, felső irányító szervek, köztársaságok: és a legfontosabb gazdasági kör­zetek ezzei kapcsolatos fel­adatait. A kormány javasla­Kim ír Szén, a KNDK el­nöke kijelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Kuba azonos nézeteket vall világpolitikai kérdésekben és azonos lépé­seket tesz a nemzetközi poli­tika porondján. A koreai vezető köszönetét fejezi kit azért a támogatásért, ame­lyet Kuba nyújt a KNDK- nak a szocialista építésben és az ország újraegyesítésé­nek kérdésében. Külön kö­szönetét fejezte ki azért, hogy Kuba támogatja azt a phenjani javaslatot, hogy a tát terjessze 1986 májusában a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elé. Az ötéves terv — a fő irá­nyoknak megfelelően — in­tézkedéseket irányoz elő a gazdasági fejlődés gyorsítá­sára és a hatékonyság foko­zására, a szovjet nép élet- színvonalának további eme­lésére. Az ötéves terv kidol­gozásakor figyelembe kell venni azokat a javaslatokat, amelyeket az SZKP XXVII. kongresszusán vetettek föl, illetve amelyek a kongresz- szust megelőző beszámoló­vezetőségválasztó taggyűlé­seken, az SZKP új szerkesz­tésű programjának és a gaz­dasági fejlődés fő irányai tervezetének országos mére­tű megvitatásakor hangzot­tak el. — A kongresszus az új öt­éves terv kidolgozását és pontos teljesítésének meg­szervezését . minden párt-, tanácsi, ifjúsági, szakszerve­zeti és gazdasági szervezet legfontosabb gazdasági és politikai feladatának tekin­ti. A XII. ötéves tervben gyökeres fordulatot kell ten­ni a munkában, mozgósítani kell az anyagi forrásokat, és minden tartalékot a terv tel­jesítésének szolgálatába kell állítani. Teret kell nyitni a tömegek kezdeményezései­nek, meg kell szilárdítani a rendet és a fegyelmet, és ez­zel fokozni az előrelépés gyorsaságát a gazdasági és társadalmi fejlődés minden területén. KNDK és Dél-Korea közö­sen rendezze meg az 1988-as nyári olimpiai játékokat. Mint a Nodon Színműn, a Koreai Munkapárt központi lapjának vasárnapi száma közli, Kim ír Szén kijelen­tései azon a fogadáson hang­zottak el, amelyet a koreai vezető Fidel Castro kubai elnök tiszteletére adott. Fi­del Castro, aki részt vett az SZKP XXVII. kongresszu­sán, szombaton érkezett hi­vatalos látogatásra Phen- janba. Megtartotta első nyilvános programbeszédét Aquino Corazon fidöp-szigeteki elnök (Telefotó) Corazon Aquino ajánlata KNDK—Kuba nézetazonossága Fantomot ábrázol a fantomkép? Teiefonjelentés Svédországból n fehér doktor öröksége Amióta a svéd rendőrség közzétette Palme feltétele­zett gyilkosának fantomké­pét, már jó néhány embert vettek őrizetbe, de mind­egyikről kiderült, hogy nincs közük a merénylethez — hallottuk Lukács Rudolf, magyar származású svéd üz­letembertől, akit ismét fel­hívtunk, hogy megtudjuk tőle: melyek a legfrissebb fejlemények az egész világot megrázó politikai gyilkosság ügyében? A svéd lapokban, a rádió­ban és a televízióban termé­szetesen még mindig ez a fő téma. Egyre erősödik a rend­őrség bírálata, vannak újsá­gok, amelyek már dilettan­tizmussal vádolják őket. So­kan felvetik: nem fantomot ábrázol-e a fantomkép? Ar­ra céloznak ezzel, hogy na­gyon veszélyes lehet a nyo­mozást szinte kizárólag a ké­pen ábrázolt személy kere­sésére irányítani, amikor az is lehet, hogy az a valaki nem létezik. Megjegyzik v a kommentátorok, hogy a ta­nú egy sötét utcán pillana­tokra látta az alakot, így erősen kétséges a portré hi­telessége. Másik nagy kérdés: le­hallgatták-e Palme telefon­ját? A ház falán lévő postai elosztódobozon csavarhúzó­nyomokat találtak," a doboz­ban pedig egy krokodilcsi­peszt. Ha lehallgatták, akkor feltehető, hogy a gyilkos nem követte a lakásától, hi­szen hallotta, amint megbe­szélte a mozilátogatást. Per­sze, az is lehet, hogy a pos­ta alkalmazottai végeztek mérést a vonalon és innen erednek a nyomok, de ezt még nem sikerült tisztázni. Megtudtuk: a svéd köz­vélemény úgy véli — hacsak nincs valami titkos aduja a rendőrségnek — aligha tud­ják beváltani ígéretüket — azt, hogy Palme temetésének napjára elfogják a gyilkost. Ráadásul a nyomok napról napra halványodnak. Eggyel több elemzés je­lenik meg arról: mi lesz Svédország szerepe a nem­zetközi politikában Palme után? Jó néhányan úgy vé­lik, hogy utóda, Caisson nemzetközi téren nem tudja pótolni a nagy tekintélyű po­litikust. Ügy vélik, hogy Olof Palme karizmatikus lé­nyének és nemzetközi kap­csolatainak köszönhetően ját­szott nagyobb szerepet Svéd­ország a nemzetközi politi­kában, mint nagysága indo­kolta volna. Ingvar Caisson ügyvezető miniszterelnök vi­szont kijelentette: „Olof Pal­me műve nem foszlik szét, Palme halálával”. Azt is hozzátette: tudja, hogy nem rendelkezik nemzetközi ügyekben olyan tapasztala­tokkal, mint Palme, de foly­tatni kívánja elődje politi­káját, beleértve a nemzet­közi politika színterén ta­núsítandó aktivitást is. L. L. Teljesült a Vega-program Vasárnap. közép-európai idő szerint 8 óra 20 perckor a Vega—2 űrszonda elérte pályájának a Halley-üstökös magjától számított legköze­lebbi pontját. Ekkor a mes­terséges és a természetes égitest 8 200 kilométerre volt egymástól. A Vega—2 műszerei nagy­mennyiségben észleltek és továbbítottak a Földre újabb információkat az égitest di­namikai jellemzőiről, szer­kezetéről és összetételéről­Ezzel teljesült a program, amely a Halley-üstökös ta­nulmányozását a Vega—1 és a Vega—2 űrszondák segít­ségével irányozta elő. Ma­gát a programot a „Vénusz —Halley-üstökös” elnevezé­sű nemzetközi tervben részt­vevő szovjet, osztrák, bol­gár. csehszlovák, francia, lengyel, magyar, NDK- és NSZK-beli tudósok és szak­emberek dolgozták ki és ké­szítették el a szükséges tu­dományos berendezéseket, műszereket.­* * * Űjabb közös űrrepülésről írtak alá megállapodást a hét végén Moszkvában a Szovjetunió és Franciaország űrkutató szervezeteinek kép­viselői. A jegyzőkönyv értel­mében az útra hat évvel a két ország első közös űrex­pedíciója után, 1988-ban ke­rül sor. Roskadozó, a termeszek ál­tal alaposan megrongált ház néhány méterre az Ogooué folyó felett a gaboni őserdő­ben. A leginkább csak kuny­hónak nevezhető házban be­rendezett szerény kis múzeu­mot helyrehozatala után is­mét megtekinthetik az ide­látogatók. Maga a kórház szintén valóságos turisztikai látványosság. Albert Schweitzer több mint ötven éven át gyógyí­totta itt „az őserdő peremén” a leprásokat, a maláriában, az álomkórban szenvedőket. Szinte minden az ő keze nyo­mát őrzi. Az 1913-ban a messzi földről érkező orvos a semmiből teremtette meg azt a kis kórházat, amelynek hírére az őserdei folyón sok­sok kilométer távolságból ér­keztek a fehér doktortól megkönnyebbülést, gyógyu­lást váró gaboniak. A lambarénéi misszió pa­rányi falucskájában reggel nem sokkal nyolc óra után kezdődött a rendelés és egé­szen sötétedésig tartott. Hat „parancsolat” kihirdetésével kezdődött, amelyet minden betegnek és népes kísérőik­nek is szigorúan be kellett tartaniuk. A doktor háza közelében tilos volt a földre köpni, a várakozás közben pedig hangoskodni. A bete­geknek és kísérőiknek egy­napi élelmet kellett maguk­kal hozniuk, és az orvos en­gedélye nélkül nem tölthet- ték a telepen az éjszakát. A kapott gyógyszeresüvegeket és bádogdobozokat vissza kel­lett hozni. (A nagy páratar­talom miatt csak ebben vol­tak eltarthatok a gyógysze­rek.) A hónap bizonyos nap­ján, amikor a külvilággal egyetlen kapcsolatot jelentő hajó érkezett a folyón, csak a legsúlyosabb betegeknek volt szabad felkeresniük az orvost. Fokozatosan kialakult semmihez sem hasonlítható sajátos őserdei klinikája. Semmi olyat sem kényszerít betegeire, ami megzavarhat­ta volna őket. Figyelte bete­geit, hogyan rendezkednek be a kórházban és ehhez ido­mította a körülményeket. Megengedte, hogy családju­kat is magukkal hozzák. A házacska körül hamarosan bambuszkunyhók nőttek ki a földből. A polihisztor doktor, or­gonaművész, aki teológus és a filozófia doktora is volt egy személyben, szabadságát Európában és Amerikában töltötte, orgonakoncerteket adott, az őserdőben éjszaka írt könyveinek kiadásáról tárgyalt, hogy ezek bevéte­leit és az őt támogató más összegeket is az őserdei kór­ház betegeinek ápolására fordítsa. Az alig több mint húsz éve kilencvenéves korában el­hunyt „Fehér Doktor” ma alig-alig ismerne egykori kórházára. Bár a régi fa­építmények még mindig ott állnak a terebélyes mangó­fák alatt, öt éve egy kissé feljebb a dombon már mo­dern épületek emelkednek. Albert Schweitzer halála­kor a kórház nyomorúságos épületeiben száz ágy volt és tíz európai élt és dolgozott itt állandóan. Ma a három­száz beteget harminc európai orvos és nővér látja el száz­ötven gaboni segítségével. A körülmények megújultak, a Nobel-békedíjas orvos által kialakított módszer azonban tovább él: a „nyitott kór­ház” összekötő kapocs a be­teg és családja, valamint a gyógyítók között. A betegek két családtag­jukkal élnek Lambaréné- ben, akik mindennel ellátják őket. Az orvosok és nővérek kizárólag a gyógyítással fog­lalkoznak. Az épületek belső elrendezése is teljességgel alkalmazkodik ehhez: egy kórházi szektor, egy fogadó szektor a családtagok szá­mára, és afrikai módra egy konyha a szabad ég alatt. Albert Schweitzer úttörő volt ennek a kórháztípusnak a megalkotásában — ma­gyarázza az őserdei kórház orvosainak egyike. Manapság már Európában is kezd polgárjogot nyerni ez a módszer különösen a gyer­mekgyógyászatban : a család­tagok a beteg gyermek mel­lett maradhatnak. Egyesek a higiénia hiányát vetik ennek a rendszernek a szemére. „Ez nem igaz — hangsúlyoz­za az orvos. — Nálunk ugyanolyan tisztaság uralko­dik, mint bármelyik hagyo­mányos afrikai kórházban.” A kórház fenntartása azóta sem problémamentes. Sőt év­ről évre nehezebb helyzettel kell szembenézni, különösen pénzügyi téren. „Az adomá­nyozók, Schweitzer doktor csodáiéi egyre kevesebben vannak” — számol be a kór­ház egyik vezetője. Lamba- téné-ben pedig lenne mit tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom