Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

1986. március 7., péntek Rendhagyó kiállítás be, hogy az érdeklődők lás-— sák a végeredményt. Minek a végeredményét? Nos, az asszonyok arra vál­lalkoztak, hogy a hét min­den estéjén összejönnek, s bemutatják a textilfeldolgo­zás hajdan volt mesterségét, így nem csupán Kovács Ica néni közel százéves, meste­rien elkészített asztalterítő­jét, Andó Ősi néni ugyan­csak matuzsálemi kort meg­ért, birkagyapjúból font pok­rócát nézegethetik a betérők, hanem azt is, mindez ho­gyan készült egykoron. Andóné és Bócz Mihályné féltve őrzött szövőszéke tán még el is csodálkozott: mire ez a nagy felhajtás oly sok nyugdíjasév után ? Minden­esetre becsülettel megállták a helyüket, azóta már elké­szültek a 18 rőfös rongysző- nyegek... Rokkát is felállítottak, töb­bet is. Abból is akadt jócs­kán az idős emberek házá­ban, hiszen akinek rokkája nem volt, férjhez sem mehe­tett — mondogatták az ér­deklődőknek nemegyszer. Mert sokan megnézték a munkabemutatót: nemcsak a község apraja-nagyja, hanem más településről érkezettek is. Ottjártunkkor Herczeg Tündi és Szigeti Zita — két kedves telekgerendási kis­A végeredmény Fotó: Fazekas László Egy „nyugdíjas” szövőszék Különös dolgok történtek az elmúlt héten a tefekge- rendási pártház nagytermé­ben. Asztalokat raktak egy­más mellé, rajtuk szebbnél- szebb kézimunkák csalogat­ták a betérőket egy kis ámuldozásra. Nem, kedves ol­vasó, ne legyintsen máris, mondván, mi oly különös egy kézimunka-kiállításon? Igaz. Napjainkban csaknem min­den településen létezik dí­szítőművészeti szakkör, mely időről időre bemutatja leg­újabb munkáit az adott vá­ros, község lakosságának. Ám ez korántsem ilyen szok­ványos kiállítás! A helyi szlo­vák klub tagjai otthoni — anyáiktól, nagyanyáiktól örökölt — szőtteseik, kézi­munkáik legszebbjeit hozták Készül a rongyszőnyeg lány — készséggel vállalkoz­tak arra, hogy elkalauzolja­nak minket az egykori mun­kaeszközök között. A tilolót felismerték, ám, hogy ho­gyan ütögették ki vele a kendert, azt már Kovács Ja­ni bácsi mutatta be. A kó- cot Zita fésülte, aztán meg­néztük a vetélőt, s minden mást. Oriszcsák Andrásné az utolsó mozzanatokat magya­rázta, mielőtt láncba le­szedve a szövőszékre került a fonál. A gyerekek mellett, mert végül mind körénk sereglet­tek — voltak vagy tízen —, alkalmi látogatók is akad­tak. Aradszki Jánosné a lá­nya, Judit kedvéért jött el a munkabemutatóra. — Nem lehet nagy ördön­gösség, magam is megtanul­nám — öszegezte tapaszta­latait Jutka, mielőtt elkö- , szöntek. Hazafelé azon gondolkoz­tunk, megerte-e a klubnak ez a nagy szervezkedés? Hisz zömében idős emberekről van szó,, akik legféltettebb kincseiket hozták el megmu­tatni ezen a héten. Ráadás­ként tudományukat próbál­ták átadni a látogatóknak. Ha sikerült, ha nem, kelle­mes estét szereztek nekünk, s önmaguknak is . . . N. A. A rokkánál ügyes asszonyok ülnek Miki egér — Ibériában? Terjeszkedik a Disney-birodalom Az Egyesült Államokról szóló útibeszámolókban más idegenforgalmi látványosság mellett gyakran olvashatjuk- láthatjuk Disneylandet is. S nem véletlenül: a messze földön híres szupervidám­park évről évre turisták százmillióit csábítja, s so­kan a tipikusan amerikai lát­nivalók élére sorolják. Kaliforniától japánig Az ismert amerikai mű­vész, Walt Disney éppen 30 esztendővel ezelőtt hozta lét­re első, hatalmas kiterjedésű -szórakoztató központját a kaliforniai Anaheimben. A nyitás évében 1,2 millió kí­váncsi kereste fel a komp­lexumot, tavaly már 10 mil­lió. Az óriási, 31 hektáros park eredetileg öt részből állt: „Kalandország”, „Fan­táziaország”, „Vadnyugator­szág”, „Holnapország” és az úgynevezett „Fő utca” — ez utóbbi egy másfél évszázad­dal ezelőtti amerikai kisvá­ros légkörét és életformáját hivatott bemutatni. Egy év­tizeddel később kialakítottak egy New Orleans.-i teret, majd \a hetvenes évek elején egy újabb bővítés során „Medveország” is megnyitot­ta kapuit. A hatalmas érdeklődés, a bőséges haszon hamar arra ösztökélte a Walt Disney mammutvállalat vezetőit, hogy más helyen is próbál­kozzanak. így jött létre 1971-ben a floridai Orlandó- ban második létesítményük. Ez a fokozatos átalakítások nyomán már több egyszerű, bár méreteiben persze gi­gantikus vidámparknál: az Epeot-centerrel kiegészülve immár a technika fejlődését is bemutatja, érzékeltetve a jövő század technológiai cso­dáit, tehát a szórakozással együtt tanífja is a gyerekek százezreit. A Disney-birodalom két évvel ezelőtt terjeszkedett először külföldre. A Tokiótól nem messze levő Uruyasu- ban megnyitotta kapuit a japán Disneyland, s Miki egér, Donald kacsa társaival együtt megkezdte diadalútját a távol-keleti szigetország­ban is. A beruházás több mint 620 millió dollárt tett ki, de már az első évben 10 millióan keresték fel. A cél: Európa Most pedig hosszú vajúdás után (az első elképzeléseket már egy évtizede megfogal­mazták már) a Disney-cég újabb hódításra készül: Európában is meg akarják vetni a lábukat. Párizs ajánlata szerint Marne-le-Vallée lenne a szó­ba jöhető színhely. Alig 30 km-re a francia fővárostól, vonzáskörzete tehát kiter­jedt. A francia elképzelések alapján a kijelölt 2 ezer hek­táros területén az Epcot-köz- ponthoz hasonló létesítményt kellene kialakítani, a techni­ka csodáit magas színvonalú kiállításokkal bemutatni. Itt tehát egyfajta „felnőttek vi­dámparkjára” gondolnak, s hogy a francia vezetők mennyire komolyan vették a dolgot, mi sem mutatja job­ban, mint hogy a tárgyalá­sok folyamatát Laurent Fa- bius miniszterelnök is fi­gyelemmel kísérte, s a fran­cia kormány hivatalosan be­ruházási könnyítéseket aján­lott fel. A jelek szerint azonban a hispán vetélytárs még ezen is túltett. Madridban ugyan­is világossá tették a sokfor­dulós alkudozásban, hogy bármit is ajánljon fel Pá­rizs, ők vállalják ugyanazt, sőt még többet is: állami pénzeszközökkel szállnak be az építkezésekbe. Az ibériai tervek inkább az eredeti ka­liforniai, illetve a . tokiói Dis- neylandre emlékeztetnek: hatalmas — a franciánál há- romszor-négyszer nagyobb területen —, egy sokfajta szórakozást nyújtó szabad­időpark jönne létre, amely szervesen összekapcsolódna tucatnyi szállodával, kikötő­vel és golfpályák sorával. A valószínű helyszín Barcelona környéke vagy a Valenciáig terjedő földközi-tengeri part­vidék egy másik szakasza. A vonzerő kétségtelen: egész évben jó az idő, és 40 mil­lió fölött jár a turistaforga­lom. Nyitás 1988-ban S hogy mi magyarázza egyáltalán a heves kötélhú­zást, az üzleti asztaloknál fo­lyó kitartó küzdelmet? A Miki-egér-birodalom leg­újabb tagjától remélt mil­liós bevételek mellett a Dis­neyland által kínált munka- alkalmakra is gondolni kell. A francia és spanyol illeté­kesek szeme előtt bizonyára Orlando példája lebegett. A floridai város ugyanis még amerikai viszonylatban Is kiugró fejlődést mutathat fel. Lakossága a Disney-köz- pont megnyitása előtt 450 ezer körül járt, 1983-ban vi­szont 770 ezer fölé emelke­dett. Uzemóriások, korszerű gyárak serege költözött a di­namikus, egyre ígéretesebb piaci lehetőségeket kínáló körzetbe. Az anyavállalat maga is nagyratörő elképze­léseket tartogat tarsolyában. Nemrég jelentették be, hogy 300 millió dolláros költség­gel új filmstúdiót és szóra­koztatókomplexumot építe­nek Orlandó közelében. Nyitása 2-3 év múlva vár­ható (csakúgy, mint az euró­pai „fióké”, amelynek átadá­sát szintén 1988-ra tervezik), s azt remélik, hogy a szabá­lyos játékfilmek felfuttatása révén visszahódítják a ha­gyományos rajzfilmektől kis­sé elfordult fiatal korosztá­lyokat. Azt ugyanis aa el­múlt években észre kellett venni, hogy a Csillagok há­borújához vagy az E. T., a földönkívülihez hasonló al­kotások sokkal sikeresebbek voltak. - » Miki egér — és dollárbe­vételek: Jumbo, a repülő elefánt, Donald kacsa, Ha­mupipőke — és munkahely- teremtés. Első pillanatra furcsának, stílustalannak tű­nik a párosítás. Mégis valós a kapcsolat, az összefüggés letagadhatatlan. Hiszen vég­ső soron ilyen, igen kemény anyagi-pénzügyi megfonto­lások szabják meg, hogy a következő szuper-vidámpark­nak Frankhonban „Disney monde” vagy Ibériában „Tierre del Disney” lesz-e a neve... Szegő Gábor Békési Elet 86/1 A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat és a Békés Megyei Tanács művelődési osztálya köz- művelődési és tudomá­nyos folyóiratának ez évi első számában több ta­nulmány hívja fel magá­ra a figyelmet. Ilyen — többek között — Tóth József írása, melyet Bé­kés megyei városok hely­zete a magyar városfej­lődés folyamatában cím­mel adott közre, míg Kozma Pál Stark Adolf szőlőnemesítő életművét és hatását ismerteti. Kü­lön . blokkban jelentek meg a 20 éves Békési Élettel foglalkozó anya­gok, Becsei József emlé­kező beszéde, a hozzá­szólások, valamint Krupa András zárszava. A Művelődés rovat Székely András Bertalan A honismereti mozgalom nemzetiségeink körében címmel ad betekintést a témába, míg a Telepü­lésszerkezet — városfej­lesztés rovatban Lengyel Imre—Baukó Mihály ír az infrastruktúra fejlett­ségének területi különb­ségeiről, Kozák Sándor pedig Szeghalom város- fejlesztésének eddigi eredményeit adja közre. A Szomszédolás rovat ezúttal Kruzslicz István tollából recenziót közöl a Debi'ecen története két kötetéről, a Tények-do­kumentumok-emlékek között pedig Fürj Zoltán ír érdekes cikket Körös- nagyharsány hajdúki­váltságairól. A Szemle rovat öt kiadványt is­mertet. A Békési Élet ez évi első számát a hírekkel és a bibliográfiával zárják. Walt Disney egyik kedves teremtményével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom