Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
1986. március 7., péntek Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Meg kel] értetnünk minden szovjet emberrel a kongresszus határozatainak lényegét és szellemét. Nemcsak elvi jelentőségű megállapításait kell megmagyaráznunk, hanem a kor követelményeivel összhangban rneg kell szerveznünk a gyakorlati munkát. Kongresszusunkon és a kongresszust megelőző időszakban nagyon sok érdekes javaslat hangzott el, sok mély gondolat jutott kifejezésre. Ezeket gondosan meg kell vizsgálni, s el keli érni. hogy mindaz, ami értékes bennük és ügyünk sikerét szolgálja, a gyakorlatban is megvalósuljon. Most az a legfontosabb, hogy a gondolatok energiáját a tettek energiájává változtassuk. Igaza volt Vaszi- lij Jakovlevics Gorin belgo- rodi kolhozelnöknek, a kongresszus köldöttjének, amikor azt mondta: „Most az egész országban, minden dolgozó kollektívában végbemegy a megújulás és az átalakítás nem könnyű, de meggyőződésünk szerint visszafordíthatatlan folyamata. Ez hat a szovjet emberek értelmére és szívére, s mindenkitől teljes odaadást követel, elsősorban a munkában.” Igen elvtársak, a gyorsítás, életünk minden területének radikális átalakítása nem pusztán jelszó, hanem olyan irányvonal, amelyet a párt szilárdan, rendíthetetlenül követ. Sok küldött szólt arról, hogy az új, a haladó tér nyerését komolyan akadályozza a hivatali szűklátókörűség, a helyi sovinizmus, az aktagyártás, és sok más bürokratikus baj. Biztosítom önöket, elvtársak, hogy a Központi Bizottság határozottan fei számolni minden, a társadalmi és gazdasági haladás meggyorsítása útjában álló akadályt, erősíteni fogja a fegyelmet és a rendet, megteremti az alkotó szellem, a bátor útkeresés, a szocialista vállalkozószellem sokoldalú kibontakoztatásának szervezeti, erkölcsi és anyagi feltételeit. Biztos va- gyob abban, hogy e tevékenységet széles körben és aktívan támogatni fogja az egész párt, valamennyi dolgozó. A kongresszus határozatainak végrehajtását a pártbizottságoknak kell megszervezniük, a legfelsőbbtől a legalsóbb szintűekig. Munkastílusuk legyen konkrét, célratörő és következetes, jellemezze a szó és a tett egysége. Végleg le kell küzdenünk a tehetetlenséget, a formalizmust, a közömbösséget, szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, hogy a tetteket üres és véget nem érő, a lényeget kerülgető szócséplés- be fojtsák, véget kell vetnünk az átalakulásnak csak látszatát keltő magatartásnak. A kongresszus egyik legfőbb következtetése, hogy minden pártbizottságnak a politikai irányítás valódi szerveként kell cselekednie. A párt XXVII. kongresszusa által meghatározott fő irányvonal megvalósítását szolgáló egész munkánk sikere végső soron attól függ, hogy tudatosan részt vesznek-e a legszélesebb néptömegek a kommunista építésben. Minden tőlünk függ, elvtársak. Eljött az energikus és egységes cselekvés ideje. A párt felszólít minden kommunistát. minden szovjet embert, hogy aktívan vegyen részt a terveink megvalósítását, a szovjet társadalom tökéletesítését, szocialista szülőhazánk megújítását szolgáló nagy munkában. Elvtársak! A kongresszus ismét meggyőzően bebizonyította, hogy a béke és a szocializmus, a béke és az alkotás elválaszthatatlan egymástól. A szocializmus nem teljesítené történelmi küldetését, ha nem állna annak a harcnak az élére, amely azért folyik, hogy -az emberiséget meg lehessen szabadítani a háborútól való rettegés és az erőszak terhétől.' A szovjet politika fő célja: biztonságos és igazságos világot minden nép számára. A háború és a háborús készülődés, a gyűlölet és az erőszak hirdetése elleni harcot mi az összes nemzetközi kapcsolatok demokratizálásának, , a világ politikai légköre valódi javításának elválaszthatatlan részeként tekintjük. A nukleáris veszély egy szempontból egy szintre hozta az államokat: egy nagy háborúban senkinek nem adatik meg, hogy kívül maradjon, vagy hogy hasznot húzzon a más bajából. Az egyenlő biztonság az idő sürgető parancsa- Ennek biztosítása egyre inkább olyan politikai feladat lesz, amelyet csak politikai eszközökkel lehet végrehajtani. Ideje, hogy az államok közti kapcsolatok a fegyvereknél biztosabb alapra épüljenek. Más alternatívát nem látunk és nem keresünk. Sajnos, a nemzetközi közösségben még mindig jelen vannak azok, akik különleges, csak az ő igényeiket szolgáló biztonságot kívánnak. Erről tanúskodik a Washingtonban uralkodó észjárás. Ott a korábbiakhoz hasonlóan az erőről beszélnek, amelyet továbbra is a nemzetközi politika legmeggyőzőbb érvének tekintenek. Ügy tűnik, vannak, akik egyszerűen félnek a szovjet—amerikai kapcsolatok, az egész nemzetközi helyzet komoly, hosszan tartó felmelegedésének kialakult lehetőségétől. Nem először kerülünk szembe ilyen helyzettel. A militarista, agresszív erők természetesen most is jobban szeretnék a szembenállást tartósítani, hosszú időre szólóvá tenni. Nos, mit kell nekünk tennünk, elvtársak? Becsapni az ajtót? Nem kizárt, hogy éppen erre ösztökélnek bennünket. De mi pontosan felismerjük az ország sorsa, a világ sorsa iránti felelősségünket. Éppen ezért nem szándékozunk azoknak a kezére játszani, akik rá akarják kényszeríteni az emberiséget, hogy hozzá szokjon a nukleáris veszélyhez, a fegyverkezési hajszához. A szovjet külpolitika a kölcsönös megértés keresésére, a párbeszédre irányul; arra, hogy a békés egymás mellett élés, mint az államok közti kapcsolatok egyetemes normája, kapjon megerősítést. Világos elképzelésünk is van arról, hogy mindezt miként lehet elérni és a béke megőrzését, megszilárdítását szolgáló konkrét munkaprogramunk is van. A Szovjetunió komolyan és nyíltan, aktívan és becsületesen szerepel — s továbbra is így fog szerepelni — a nemzetközi színtéren. Készek vagyunk arra, hogy kitartó, kezdeményező módon kieszr közöljük a fegyverkezési hajsza radikális korlátozását, hogy megbízható, minden állam számára egyenlő nemzetközi biztonságot építsünk, ki. Erőteljesen és bátran hangzott a kongresszusi küldöttek felszólalásaiban a béke megőrzésének, a fegyverkezési hajsza megfékezésének parancsa. Ezt a parancsot a párt töretlenül végre fogja hajtani. Azzal a felhívással fordulunk a más társadalmi rendszerű államok vezetőihez, hogy tanúsítsanak felelősséget a világpolitika mai kulcskérdésében, a háború és a béke problémájában. Az SZKP és a szovjet állam vezetése mindent meg fog tenni azért, hogy biztosítsa népünk számára a tartós béke és szabadság körülményei között végzendő munka lehetőségét. Mint a kongresszus ismételten megerősítette, pártunknak, a szovjetek országának sok szövetségese, követője és partnere van külföldön az emberiség békéjéért, szabadságáért és haladásáért vívott harcban. Őszintén örülünk, hogy itt láthatjuk a szocialista államok vezetőit. Engedjék meg, hogy a kongresszus nevében szívből jövő köszönetünket fejezzük ki ezen országok kommunista pártjainak és népeinek az SZKP-val, a Szovjetunióval vállalt szolidaritásukért! Egész sor szocialista állambeli testvérpárt számára ez az év szintén a kongresz- szus- éve. Sokban hasonlóak azok a problémák és feladatok, amelyeket maga a történelem fejlődése állít a hatalmon lévő kommunista pártok elé. Ezeket megválaszolva, minden egyes párt a maga részéről hozzájárul a világszocializmus közös tapasztalatai kincsestárának gazdagításához. Sok sikert Önöknek, kedves barátaink! Az SZKP hálás azokért a meleg szavakért, amelyeket a kommunista; forradalmidemokratikus, szocialista és szociáldemokrata pártok, a demokratikus, felszabadító, háborúellenes erők és mozgalmak képviselői intéztek hozzá. Nagyra értékeljük, hogy megértik és támogatják az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának a kongresszuson megfogalmazott eszméit, a nukleáris fegyver századunk végéig történő felszámolásának tervét. Az SZKP meggyőződése, hogy ezek megfelelnek minden nép, minden ország, az egész emberiség valódi érdekeinek. Elvtársak! Kongresszusunk megmutatta, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi, fordulatot jelentő időszakában a lenini párt történelmi feladatainak magaslatán áll. Az egész pártunkat képviselő küldöttek nevében, erről az emelvényről ki szeretném jelenteni : mi kommunisták, nagyra becsüljük a munkás- osztály, a parasztság, az értelmiség, minden szovjet ember bizalmát. Számunkra a nép, a haza, a szocializmus és a béke érdekei mindenek fölött állnak. Erőnket, energiánkat nem kímélve végrehajtjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának határozatait. Az SZKP XXVII. kongresz- szusa Mihail Gorbacsov zárszavának elhangzása után az Internacionáléval ért véget. Egy moszkvai munkáscsalád a televízió képernyőjén követi nyomon az SZKP kongresszusának záróülését (Telefotó) Fogadás a kongresszus külföldi vendégeinek tiszteletére Az SZKP Központi Bizottsága tegnap délután a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában fogadást adott az SZKP XXVII. kongresszusára meghívott külföldi vendégek tiszteletére. A fogadáson megjelentek kommunista és munkáspártok, forradalmi-demokratikus, szocialista, szociáldemokrata és egyéb pártok, demokratikus társadalmi szervezetek képviselői. Ugyancsak jelen voltak a fogadáson az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, az SZKP KB titkárai, az SZKP KB tagjai és póttagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai. Mihail Gorbacsov üdvözlő beszéde A külföldi vendégeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára köszöntötte. Üdvözlő beszédében a következőket mondta: Kedves Elvtársak és Barátaink! A párt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának itt összegyűlt külföldi vendégeit. Önök, akik részt vettek a kongresszus munkájában, meggyőződhettek róla, milyen nagy a kongresszus jelentősége pártunk, népünk életében. A kongresszus rendkívül felelősségteljes, lényegében fordulatot jelentő fejlődési szakaszban határozta meg az SZKP általános irányvonalát, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának, a világbéke megszilárdításának irányvonala. Megvalósítása minőségileg új szintre emeli a szovjet társadalmat, maradéktalanul felszínre hozza a szocializmus előnyeit a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, a demokráciában, az emberek egész életmódjában. Önök érzékelhették a kongresszus pártszerűen igényes, alkotó, tárgyszerű légkörét. A szovjet társadalom valamennyi rétegét, hazánk összes nemzeteit és népcsoportjait képviselő pártküldöttek teljesen egységesek voltak az előttünk álló feladatok elvi értékelését illetően, kifejezésre juttatták azt az akaratukat és eltökéltségüket, hogy végrehajtják ezeket a feladatokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen belső vagy külpolitikai jellegű kérdéseket old is meg a lenini párt, saját magát mindig az összes forradalmi, demokratikus, haladó erők elidegeníthetetlen részének tekinti. Figyelembe vesszük, hogy minden sikerünk, az október céljaiért és eszményeiért folytatott harcban kivívott minden győzelem erősíti a béke és a társadalmi haladás potenciálját. Az SZKP, mint a kongresszus hangsúlyozta, ebben látja fő internacionalista kötelességét és ezt maradéktalanul teljesíti. A kongresszuson a központi helyek egyikét foglalták el a háborúnak és a békének, az atomfenyegetés megszüntetésének problémái. A nukleáris katasztrófát meg kell akadályozni. Fel kell és fel lehet építeni a veszélytelen békét, a jószomszédság békéjét, amelyben minden nép elfoglalhatja méltó és mások által tiszteletben tartott helyét. A Szovjetunió ilyen világra törekszik, annak része kíván lenni, és a kongresszus megerősítette ezt. Kedves elvtársak, barátaink! Önök nemcsak vendégei voltak kongresszusunknak, hanem — úgy véljük — résztvevői is. Kivették részüket munkájából azzal, hogy támogatták a megújhodás szellemét, amely a kremli palota termében uralkodott, támogatták az SZKP külpolitikai stratégiáját. Kivették részüket munkájából azzal, hogy megosztották a kongresszusi küldöttekkel nézeteiket, értékeléseiket, gondolataikat, elmondták, hogyan látják sokszínű, ellentmondásos, de egységes egész világunkat. Kivették részüket munkájából végül azáltal, hogy találtak időt, találkozni és elbeszélgetni óhajtottak a szovjet emberekkel, kommunistákkal és .pártonkívüliekkel. Az ilyen találkozók nagyszerű lehetőséget kínálnak egymás jobb megismerésére és megértésére, közös internacionalista érzéseink kinyilvánítására. Ezek valóban szívélyes, felejthetetlen találkozók voltak. Nagy, nagy köszönet ezért valamennyiüknek! Örömünkre szolgált, hogy az SZKP XXVII. kongresz- szusán. ott voltak majdnem valamennyi kommunista, forradalmi-demokratikus, valamint sok szocialista, szociáldemokrata és labou- rista párt képviselői, örömünkre szolgál, hogy Moszkvába, kongresszusunkra eljöttek korunk háború ellen küzdő fő társadalmi áramlatainak és mozgalmainak képviselői. Engedjék meg, kedves elvtársak és barátaink, hogy szívből megköszönjem önöknek, pártjaiknak és szervezeteiknek az együttműködést. Megköszönjem, hogy velünk voltak az SZKP XXVII. kongresszusának napjaiban. Jó egészséget, boldogulást, sikereket kívánok önöknek, barátaink, nemes munkájukhoz. Sikereket' kívánok pártjaiknak a háború ellen, a békéért, a biztonságért és az emberiség haladásáért vívott harcukhoz. Todor Zsivkov beszéde A fogadáson beszédet mondott Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Beszédében a következőket mondta: Kedves elvtárs! Mihail Gorbacsov Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaink! Engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy a külföldi vendégek nevében szívélyes köszönetét mondjak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amiért meghívott bennünket, hogy vegyünk részt az SZKP XXVII. kongresszusának munkájában, és amiért meleg vendégszeretetben részesített minket. A. szovjet kommunisták legfelsőbb fórunta, amelyet nemcsak a szovjet emberek, hanem a haladó erők szerte a világon is nagy figyelemmel kísértek, ma rendkívül eredményesen fejezte be munkáját. A kongresszuson elfogadott dokumentumok lenini módon határozzák meg az SZKP politikai irányvonalát, a szovjet társadalom fejlődésének távlatait az évszázad végéig. Mély benyomást gyakorolt és továbbra is gyakorol ránk a kongresszuson megnyilvánult újító szellem és a gondolatok mélysége, a szakszerűség, a nyíltság és egyöntetűség, az SZKP új szövegezésű programjának, a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a többi dokumentumnak teljes támogatása- A XXVII. kongresz- szuson világosan bebizonyosodott a szovjet kommunisták, a szovjet nép egysége és összeforrottsága, eltökéltsége, hogy megvalósítja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonalat. A lenini kommunista párt vezetésével a szovjet nép történelmi vívmányokat ért el. A nehéz háborús években és a békés alkotás éveiben egyaránt önfeláldozást és tömeges hősiességet tanúsított. Ez a nép — és ebben biztosak vagyunk — becsülettel teljesíti a történelmi jelentőségű XXVII. kongresszus útmutatásait is. Az SZKP a párt legmagasabb fórumáról is kifejezte azt a töretlen akaratát, hogy harcol a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért, az egyetemes béke megőrzéséért és megszilárdításáért, az emberi civilizáció megmentéséért. Az SZKP KB főtitkárának január 15-i nyilatkozata — amelynek megvalósítását a kongresz- szus a szovjet külpolitika központi irányaként jelölt meg — egészében véve olyan, humanizmussal áthatott forradalmi program, amely megfelel a munkásosztály, minden nép érdekeinek és vágyainak. Nincs a békénél nagyobb közjó, nincs fontosabb joga az embernek, mint az élethez való jog! A Szovjetunió fejlesztésének, a világ fejlődésének fordulatot jelentő szakaszában megtartott XXVII. kongresszus úgy kerül be a történelembe, mint csúcspont bonyolult, dinamikus korunk új problémáinak és kihívásainak szintjén. A kongresszus Marx, Engels, Lenin halhatatlan eszméi-, nek diadala volt. Mi, kedves szovjet barátaink, úgy utazunk el Moszkvából, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, optimizmus, új ösztönzés és újult elszántság tölt el bennünket, hogy méltó módon hozzájáruljunk a szocializmusért, a társadalmi lala- dásért, a világ békéjéért folyó harchoz. Elbúcsúzás előtt szeretnénk a lehető legszívélye- sebb módon köszönteni a megválasztott Központi Bizottság tagjait, és önt, kedves Mihail Szergejevics, abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották az SZKP KB főtitkárának. Teljes szívünkből és lelkűnkből kívánunk Önöknek, a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjának, az egész szovjet népnek újabb sikereket a hazájuk további felvirágoztatásáért, a kommunizmus ügyéért, a föld békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott küzdelmükben. A szívélyes, baráti és elvtársi légkörben lezajlott fogadás résztvevői ezután ünnepi műsorban gyönyörködhettek.
