Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
198fi. március 1- szombat o Sikeres évek a Vas-Fémben Meddig szalad a szekér? Célgépek segítik a vasalók szerelését Pályaválasztás előtt... II szénhidrogén-kitermelö Elsőnek lenni feltétlenül tiszteletre méltó dolog, bár azért az sem mindegy, milyen mezőnyben kerül valaki az élre. Mert — siportbeli hasonlattal élve — más értékű, ha valaki egy úttörőbajnokságon állhat a dobogó legfelső fokára, vagy olimpián akasztják nyakába az aranyérmet. Mindezt azért volt szükséges előrebocsátani, hogy jobban érzékelhetővé váljon a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet teljesítménye. Ez a szövetkezet ugyanis már egy évtizede vezeti a megye szövetkezeteinek sorát, mégpedig nem is akármilyen mezőnyben. Köztudomású, hogy az ország „legszövetkezetibb” megyéje Békés; itt még a középmezőnybe tartozók is másutt élvonalbeliek lehetnének. Óriási tehát a konkurrencia, de a szarvasiak most is a legnagyobb termelést produkálták, átlagot meghaladó dinamizmussal fejlődtek. Imponáló eredmények A szövetkezet eredményeinek puszta felsorolása is tiszteletet parancsol. Az V. ötéves terv során minden évben kiérdemelték a „Kiváló Szövetkezet” kitüntető címet, a VI. ötéves terv ideje alatt háromszor lettek kiválók, egyszer az Okisz elnökségének vándorzászlaját vehették át, a tervidőszak utolsó évét, az 1985-öt pedig a közeljövőben értékeli az Okisz elnöksége. — Nem titok, egészséges önbizalommal, de azért persze némi izgalommal várjuk a döntést — mondja Székely László, a szövetkezet elnöke. — Pályázati anyagunkat elküldtük az Okisznak, úgy ítéljük meg, eredményeink országos viszonylatban is figyelemre méltók. Persze, nemcsak mi dolgoztunk jól az elmúlt évek alatt. Országos, sőt nemzetközi hírű szövetkezetekkel állunk versenyben, így nyugodtan állíthatom: már az is nagy dicsőség, hogy velük együtt emlegetnek minket. Békés megye tsz-eiben pénteken befejeződtek a zárszámadó küldöttgyűlések. Utolsóként a Gyomaendrődi Győzelem Termelőszövetkezet eredményeit, gondjait ösz- szegezték. A közös gazdaságok tevékenységének gyors számvetését a megyei termelőszövetkezetek szövetségének titkárhelyettesétől, Eke Sándortól kaptuk, aki elmondta, hogy 81 termelőszövetkezet közül az elmúlt évet 72 zárta eredményesen; kilencben keletkezett veszteség, illetve alaphiány. Az elmúlt évi eredmények növekedése elsősorban a jobb munkaszervezésnek, figyelmesebb költséggazdálkodásnak köszönhető. A megye termelőszövetkezeteinek eredménye az előző évhez Az elnöki vélemény igencsak visszafogottnak mondható, ha az elért eredményeket tükröző számokat nézzük. — A tervidőszak során szövetkezetünk értékesítési bevétele az 1980. évi 621 millióról 920 millió forintra nőtt — sorolja a számokat Székely Iván főkönyvelő. — E 48 százalékot meghaladó növekedést úgy értük el, hogy közben csaknem 150-nel csökkent a létszámunk. Így az anyagmentes termelési érték az árbevétel növekedési ütemét meghaladóan több mint 61 százalékkal nőtt. Ez persze, csak néhány mutatószám a sok közül, melyek mind azt igazolják: jogosan került a szarvasi szövetkezet a legjobbak közé. Tavaly 157 millió forintért exportáltak, ebből a tőkés export 70 millió forint volt. A belkereskedelem igényeit félmilliárd forint értékben elégítették ki. A lakossági szolgáltatás a tervidőszak során 47 százalékkal nőtt, és tavaly már elérte a 22 millió forintot. állandó megújulás A csaknem 1 milliárd forintos éves árbevétel azt jelzi, hogy a vevők kedvelik és keresik a szarvasi termékeket. képest 25 százalékkal növekedett. Ezt úgy érték el. hogy közben a gazdaságok eszközállománya, a gépek és berendezések állaga tovább romlott. A 0-ra leírt gépek aránya 1982-höz képest 33 százalékkal, a járművek részaránya 53 százalékkal növekedett. A titkárhelyettes tájékoztatása azonban arról is számot adott, hogy a három aszályos év ellenére a megye szövetkezetei egymillió tonnával több gabonát termesztettek, mint az előző tervciklusban. A legsikeresebb növény a búza volt, amely megközelítően 50 százalékos jövedelmezőséget biztosított a gazdaságoknak. Emiatt tovább növekedett a búzatermesztési terület, s a — Mi jó néhány elektromos háztartási cikknek egyedüli hazai gyártói vagyunk, de a nemzetközi piacokon annál nagyobb a konkurrencia. Tény, hogy egy lámpa, egy vasaló, vagy akár egy villanyrezsó gyártása nem igényel különleges technológiai felkészültséget, nagyon drága gépparkot. A gyártás beindítása sem túlságosan tőkeigényes, ezért Nyugaton jó néhány kisebb-nagyobb vállalkozás gyárt olyan termékeket, mint mi. Közismert a távol-keleti országok rugalmassága és agresszív piac- politikája is, így érthető, hogy ha mi helyt akarunk állni ebben az éles piaci versenyben, akkor vagy nagyon olcsóknak kell lennünk, vagy valami más többletet kell nyújtanunk. Mivel a túlzott olcsóságra ráfizetnénk, másként akarjuk megtartani vevőkörünket — mondja Hódsági Tamás, a szövetkezet főmérnöke. Ez a valami más pedig az állandó műszaki fejlesztés, a gyors reagálás a vevők legkülönbözőbb igényeire, és természetesen a gyors, pontos, hibátlan minőségű szállítás. Kifejlesztettek például egy olyan géplámpacsaládot, amely sok műszaki paraméterében jobb, mint az eddig NSZK-ből importált, világhírű Waldmann márka. Évente 35—40 új típusú csiljövő évben már a szántóterület egyharmadán termesztik ezt a gabonafélét. A kukorica terméshozama az aszály következtében csökkent, s így a jövedelmezősége is romlott, ezért a szövetkezetek egyre kisebb területeken termelik ezt a gabonafélét, pedig a megye hústermeléséhez növelni kellene a vetésterületet és az átlaghozamot. A szövetség és a szövetkezetek egyes vezetőinek megítélése szerint a következő évben kedvezőbb lesz a helyzet, mivel február végéig már közel 50 mm-rei több csapadék hullott Békés megyében, mint egy évvei korábban. Azt remélik, hogy a jó kukoricatermő területeken, mint például Orosháza és Mezőko- vácsháza térségében, több kukoricát vetnek, mint egy évvel ezelőtt. A közgazdasági szabályozók hatására az elmúlt évben tovább romlott az állat- tenyésztés helyzete Békésben, és az 1982-es év szintjére csökkent. Sok üzemben veszteségessé vált a juh- és a szarvasmarhatenyésztés, ezen belül a tejtermelés jövedelmezősége is csökkent. A sertéstenyésztési kedv nemcsak a nagyüzemekben, de a háztáji gazdaságoknál is visszaesett. Az ágazat erőfeszítéseket tesz azért, hogy az állatállomány további csökkenése megálljon, s a köz- gazdasági szabályozók, a felvásárlási árak emelésére lárt, állólámpát vesznek gyártásiba. Az egyre ütőképesebb saját fejlesztőgárda több új típusú vasaló, kávéfőző és főzőlap gyártását honosította meg. Az is elv a szövetkezetben, hogy -amit készen meg lehet venni, azt nem érdemes kifejleszteni. Megvásárolták ezért egy csődbe ment NSZK üzem gépeit, berendezéseit, és az általa gyártott termékek licenceit is a raktáron levő alkatrészekkel együtt. így kerülhettek a hazai üzletekbe a gőzölős vasalók, a tojás- főzők és a grillsütők. Követhető példa Aki magasra jut, annak mindig akadnak ellendrukkerei, akik várják a zuhanást. Nincs ez másként ebben az esetben sem, már évek óta hallatszanak olyan hangok, hogy: jó, jó, eddig szaladt a szekér, de az idén akkorát buknak a szarvasiak, mint ide Lacháza. — Kockázat nélkül nem lehet piaci sikert elérni, de mi azon vagyunk, hogy a kockázatot az ésszerű mértékre csökkentsük — mondja a főmérnök. — Amit mi gyártunk, azok jó része divatcikk, hiszen a lámpadivat ugyanúgy évről évre változik, mint mondjuk a ruházat. Nekünk tehát nagyon kell figyelnünk arra, hogy mi várható majd a jövőben, mert a gyártásra elő is kell készülni. Mivel egy lámpa fazonját a bura adja meg, megoldottuk a korábban tőkés importból beszerzett lámpaburák gyártását, nem vagyunk hát kiszolgáltatva senkinek. A gyors típusváltáshoz az is kell, hogy legyenek előre kidolgozott elképzeléseink, nos, mi ezekben sem szűkölködünk. A szerelési munkákat célgépekkel igyekeztünk felgyorsítani, így most már a legrövidebb határidőktől sem jövünk zavarba. Úgyhogy, akik a mi bukásunkra számítanak, azoknak azt hiszem, most is csalódniuk kell. És ez így is van jól, de az már kevésbé, hogy a szarvasi Vas-Fém példáját ma még elég kevesen követik. Pedig a több lábon állás, a piac igényeinek megfelelő, széles termékválaszték, a készség az állandó megújulásra, olyan recept, melyet mások is alkalmazhatnának. Lónyai László tett intézkedések hatására növekedjen a sertéstenyésztési kedv. A tájékoztatás szerint a megye északi, délkeleti területén a tavalyi évben azok a gazdaságok, amelyek korábban veszteségesen gazdálkodtak, nyereséggel zárták az elmúlt évet. A megye legjobb termőképességű talajain viszont csökkentek hozamok. Ennek oka, mint elmondták, az, hogy a szárazság mentesítette a Körösök vidékének mezőgazdasági üzemeit a belvizektől, viszont aszállyá] járt a középső és a déli területeken. Ezek az okok adnak magyarázatot arra, hogy a Körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben például 61 millió forint nyereséget értek el. ugyancsak kedvező mérleggel zárt a Dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezet, ahol 25 millió forintos nyereséget könyvelhettek el, s a korábbi időszakban tartósan veszteséges gazdálkodású Zsadá- nyi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet több mint 15 millió forint nyereséget ért el. A titkárhelyettes elmondta azt is, hogy Békés megye középső és déli részén elsősorban azokban a szövetkezetekben csökkent a nyereség, ahol még nem alkalmazzák, vagy csak részben az ágazati önelszámolási rendszert, ezért szorgalmazzák a hatékonyság növelésének ezt a fontos komplex üzemszervezési formájának bevezetését. Napjaink egyik kulcskérdése az energia. Nélküle ma már az ipar, a mezőgazdaság, de háztartásunk sem létezhetne. Olyannyira közelünkbe férkőzött, hogy szinte már észre sem Vesszük, csak hiányakor esnénk két" ségbe. Ilyen energiahordozó a gáz és az olaj is. Természetes, hogy lakásunkban ezzel fűtünk, s motorizált világunkban mind többen állunk a benzinkutakhoz járműveinkkel. De hogyan kerül ez a természeti kincs a föld mélyéről emberközelbe? Erre volt kíváncsi Kiss Bálint, az orosházi 612-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet most harmadéves tanulója is, amikör az általános iskola befejezése után a szénhidro- gén-kitermelő szakmát választotta. — Csupán a kíváncsiság vagy más oka is volt, hogy ezt a szakmát választottad? — Gyermekkoromban ámulva figyeltem az elsuhanó autókat, és nem értettem, mi lehet az az anyag, melytől ekkora energiával rendelkeznek a járművek. Azután a rokonságomból volt valaki, aki az „olajosoknál” dolgozott. E szakma melletti végső döntésemben azonban mégis azok a szórólapok segítettek, melyeket a tanintézet adott a pálya- választóknak. — Szórólapokkal, színes prospektusokkal és legújabban már a szakmát bemutató filmfelvétellel is rendelkezünk — mondja Antali Gábor, a szakmunkásképző igazgatója. Tavalyelőtt, 1984-ben ünnepeltük az orosházi szakmunkásképzés fennállásának 100. évfordulóját. A szénhidrogén-kitermelö szakma oktatása azonban csak nyolcéves múltra tekint visz- sza. A népgazdaság felfokozódott energiaigénye és az Alföldön feltárt olajmezők sokasága egyre sürgetőbbé tette a szakemberképzést. Ennek az országosan is kiemelt szakmának az oktatását vállalta magára intéze- * tünk. Kezdetben mi is bizonytalanok voltunk az új szakma iránt. Mára korszerű körülmények között és szakképzett tanárokkal folyik az oktatás. Kardoskúton a közeljövőben átadásra kerül a 10 millió forint beruházásból épülő tanmező, ahol diákjaink a gyakorlati munkákkal ismerkedhetnek jó szociális és biztonságos munkakörülmények között — mondta az igazgató. IWBT------------------------------y 1 — Mi a munkája a szénhidrogén-termelőnek? — kérdezem ismét Kiss Bálintot. — Kettős feladatunk van. Egyrészt a gázátadó állomáson labormunkákat csinálunk, másrészt hibaelhárítást végzünk. Labormunkáinkhoz tartozik a rétegnyomásmérés, hőmérsékletmérés, a gáz összetételének vizsgálata. — Bizonyára a fúrótorony tövében, gyakran térdig érő sárban kell dolgozni, — Nem egészen — veszi át a szót diáktársa, Dóka Gábor. — A mi munkaterületünkön már nincs fúrótorony, csak a kitermelésre átadott, himbával ellátott kútfej. Ennek karbantartása, a szivattyúk zavartalan működtetése a mi feladatunk. Üzemzavar esetén azonnal leállítjuk a kutat, a javítást pedig a megbízott szakemberek végzik. Előfordul persze, hogy apróbb hibákat mi is megjavítunk: elzárjuk a tolózárakat, szelepeket cserélünk. Ilyenkor bizony a helyszínre, a kúthoz ki kell menni, ha tél van, ha nyár. — Fizikai vagy inkább szellemi igénybevétellel jár ez a munka? — Mindkettővel — veszi át a szót ismét Kiss Bálint. Ha kint, a kutaknál vagyunk, akkor inkább a test, ha a műszerekkel dolgozunk, akkor pedig az agy fárad. Szerencsére sok minden automatizálva van. — Igen, de ehhez nagyobb tudásra van szükség. — A három év alatt mindezt meg lehet tanulni. Az y első évben fémipari alap- \ képzést, azután speciális géptant, geológiát, automatizálást tanultunk. — Mindezt az általános humán tantárgyak mellett — egészíti ki Antali Gábor igazgató. Érdemes jól tanulni, mert a társadalmi és a tanulmányi ösztöndíj összege akár a 2000 forintot is meghálad- hatja. Ezt Dóka Gábor is tanúsíthatja, hiszen szorgalmával, tudásával évente ér el helyezéseket országos versenyeken — egészíti ki az iskola igazgatója. Kívánjuk, hogy neki és minden leendő vagy már végzett szénhidrogén-kiter- melő szakmunkásnak töretlen lelkesedése megmaradjon munkája iránt. Bacsa András A Dobozi Petőfi Tsz-ben a jégpáncélt törik a vetésen Fotó: Fazekas László Szénhidrogén-kitermelö az algyői olajmezőn Gyorsmérleg a zárszámadásokról
