Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
Kiszüv elnSkségi ülés Küldöttközgyűlés előtt NÉPÚJSÁG--------------------1 986. március 29-, szombat Oros-sztori Sírás helyett tettek Bevetésre várnak a kukoricabetakarító kombájnok Az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöksége tegnapi ülésén öt napirendi pontot vitatott meg. Ezek előterjesztése előtt azonban Kiszely Lajos, a jelölőbizottság elnökeként az április 12-re összehívott Ki- szöv-küldöttgyűlés választási listajavaslatát ismertette az elnökséggel. Az elnökség elfogadta, mint ahogyan azzal is egyetértett, hogy a testület munkáját értékelő, elemző írásos anyag a már előre elkészített formájában kerüljön a küldöttközgyűlés elé. Hozzászólásaikkal, javaslataikkal egészítették ki az elnökség tagjai a VI. ötéves terv eredményeiről, a VII. Az intenzív gabonaprogram következtében az elmúlt években jelentősen megnőtt a hazai gabona mennyisége. Mindez nagy feladatokat ró a feldolgozással, tárolással, forgalmazással foglalkozó Gabona Trösztre és annak megyei vállalataira. Különösen igaz ez megyénkre, melyet az ország éléskamrájának is neveznek . . . * * * A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nemcsak a környékbeli ötéves tervelképzelésekről szóló beszámolókat. Javaslatokat tettek arra, hogy dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke milyen témákat fejtsen ki részletesen szóbeli mondandójában. Dr. Ugrai András, a megyei tanács ipari osztályának csoportvezetője javasolta, hogy a küldöttközgyűlésen a VII. ötéves tervről szólva, fejtsék ki az exporttal kapcsolatos szövetkezeti eredményeket, valamint szóljanak arról is, hogyan tervezik a létszámcsökkenés megállapítását. llovszki Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa arra kérte az elnökséget: szóljon azokról a szövetkezetekről, ahol gyors és rugalmas kistermelőket és nagyüzemeket látja el takarmánnyal és gabonával, hanem — a belső ellátás után megmaradó feleslegből — országhatárainkon kívülre is szállít. A hazánkban működő 19 gabonaipari vállalat közül a békéscsabai adja a gabonaexport 10 százalékát. Az egyre növekvő búza termésmennyiségét jelzi az is, hogy míg 1984-ben 130 ezer tonna, addig tavaly már 200 ezer tonna búza került külföldre. Ebből a gabonavolt a termékszerkezet-váltás és tárja fel, mi az oka az alacsony hatékonyságú gazdálkodásnak, a tervekben található egy-egy szövetkezet esetében tapasztalható alultervezésnek, tervszerű visszafejlesztésnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kapcsolódjanak a tervek a megye egészét érintő VII. ötéves tervi koncepciókhoz. A kölcsönös megegyezés után az elhangzott kiegészítésekkel együtt az elnökség e két napirendi pontot is jóváhagyta. Az elnökség munkája ezzel még nem ért véget, hiszen a küldöttek elé kerül az ellenőrzési iroda, a szövetkezeti bizottság elmúlt évi munkájának értékelése, a szövetség VI. ötéves tervi személyzeti tevékenységének értékelése. E beszámolókat elfogadta az elnökség, majd bejelentésekkel ért véget a Kiszöv elnökségi ülés. —6 —a fajtából idén mintegy 260 ezer tonnányit vásárol a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Svájc. Egyre kelendőbb az iregi napraforgómag mint madár- eleség. Az elmúlt esztendőben csaknem két és fél ezer tonna „iregit” szállítottak Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba, Svájcba és Svédországba. Tavaly új piacot is találtak a gabonások: Szaud-Arábia jelentette be igényét néhány száz tonna lóbabra ... A szállítások a Gabona Tröszt szolgáltató vállalatán keresztül történnek. Belföldi áron vásárolják fel a 19 vállalattól az exportra szánt termékeket. — A vasúti kocsi-kapacitás befolyásolhatja szállításainkat, ám az idén eddig még nem volt fennakadás. — tájékoztat Halmágyi Antal, a Békéscsabai GMV kereskedelmi főosztályvezetője. — A MÁV az év elején rakodási versenyt hirdetett, s havonta jutalmazza az első fél évben legtöbbet szállító vállalatokat. Januárban és februárban mi nyertük meg a versenyt. Arra törekszünk, hoey még most, az év elején küldjünk útjára nagyobb mennyiségű gabonát, ne pedig a nyári-őszi csúcsidőben ... H. E. Élénk vita az áfészek gazdálkodásának országos értékelése körül A Mészöv elnökségének március 27-i ülésén ismét szenvedélyes vita alakult ki a Békés megyei fogyasztási szövetkezetek 1985. évi gazdálkodása értékeléséről és a szövetkezetekben folytatott mozgalmi munkáról. A testületi érdeklődést fokozta, hogy ezekben a napokban foglalnak állást az országos szervek az 1985. évi munkaverseny helyezettjeinek sorrendjében. A testület nevében Tanai Ferenc, Meszöv-elnök pontosan az előző elnökségi ülésen elhangzottak alapján a teljesítmények értékelésével összefüggő észrevételt küldött a Szövosz vezetőinek és a KPVDSZ Központi Bizottságának. Ebben a munkaverseny értékelési módjának megváltoztatását, a követelményekhez való igazítást kérte az elnökség állás- foglalásának megfelelően. Miután az országos szervek 1986-ban a régebbi értékelési módszer alapján állapították meg a kitüntetésre javasolt szövetkezetek sorrendjét, az elnökség továbbra is fenntartja korábbi véleményét az értékelés módszerének megváltoztatására, melyhez bizonyos javaslatokat is megfogalmazott. D. K. Hosszú küzdelem és többszöri halasztás után papíron már 1985-ben önálló lett az orosházi Mezőgép — márkanevük: Oros —, de első igazán önálló évüket csak tavaly kezdték, a mezőkovácsházi gyárral együtt. És ez az első önálló év minden túlzás nélkül szenzációszámba menő eredményt hozott. A tőkés export 30 millió forintra nőtt, a nyereség ugrásszerűen emelkedett, és egy év alatt 14 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ez a hazai viszonyok között valóságos gazdasági csodának számít. Jók a szabályozók — Már miért lenne ez csoda? — teszi fel a költői kérdést Szabó Ferenc igazgató.— Éppen hogy nem vártunk a csodára, hanem keményen dolgoztunk. Sírás helyett tettek — ez volt a jelszavunk, figyeltük, mikor mivel járunk jobban, és aszerint cselekedtünk. Ügy, hogy én azt mondom: ha a mi elmaradott technikai színvonalunkkal ilyenre voltunk képesek, akkor másoktól, ahol jobbak a feltételek, jogosan várja el az állam a több exportot. Sok igazság van az igazgató szavaiban, csak hát vállalati körökben szinte mást sem hallani, mint azt; tudnánk mi többet, de rosz- szak a szabályozók, nem ösztönöznek a többletexportra, sőt, inkább a visszafogást díjazzák. Sitkeiné Matuss Katalin, az orosházi Mezőgép gazdasági igazgatóhelyettese másként látja a dolgokat. — Nagy divat manapság a szabályozókat szidni, de mi saját tapasztalatunkból mondhatjuk, hogy ezek igenis jó szabályozók, ha valaki abba az irányba indul, amerre az állam ezeken a szabályozókon keresztül ösztönzi. Lehet, hogy néhány kollégám erre most felkapja a fejét, de mi az eredményeinkkel bizonyítjuk igazunkat. Éltek a lehetőségekkel Szó ami szó, nem csodálkoznék, ha valóban jó né- hányan felkapnák erre a fejüket, mert az utóbbi években nem találkoztam olyan véleménnyel, amely dicsérte a szabályozókat. De a gazdasági igazgatóhelyettes meg is indokolja állításait. — Abból indultunk ki, hogy megnéztük: mire akarnak minket ösztönözni a szabályozókkal? Világos volt, a minél nagyobb arányú tőkés exportra. Ehhez segítséget is ad az állam, csak élni kell a lehetőségekkel. Nos, mi nem azt néztük, mi a rossz a szabályozókban, hanem azt, hogy mi az, ami nekünk jó lenne. Felfedeztük, hogy új termékekkel, új piacokra piacbevezetési támogatás kérhető. Kértük, és meg is kaptuk. Vagy egy másik: befutott egy váratlan rendelés, rengeteg túlóra kellett, félő, volt, hogy elúszunk a bérrel. Csakhogy a többletexportra bérpreferenciát lehet kérni, ezt is kértük, és ezt is megkaptuk. Sorolhatnám még a példákat, a lényeg: mi azt tapasztaltuk, érdemes bátran kezdeményezni, mert az állam elismeri és segíti ezeket a törekvéseket. Ezt persze csak leírni ilyen egyszerű. A gyakorlati megvalósításhoz az is kellett, hogy a gyár vezetése jó kapcsolatokat építsen ki a minisztériumokkal, főhatóságokkal. Nem elvtelen protekcióról van szó, hanem arról, hogy ha gondjaik voltak, mindig tudták, kihez kell folyamodni tanácsért. Ha nem volt teljesen világos egy pályázat kiírása, akkor vették a fáradságot, és megkeresték az illetékest. Állandóan érdeklődtek, mikor, milyen népgazdasági célokat támogatnak, és ők is ezek elérését tűzték ki célul. A külkereskedelmi vállalatokkal mindennapos kapcsolatban voltak, és figyelték, mikor jön egy vevő valami olyan kívánsággal, amit ők tudnak kielégíteni. így kapták meg a silómarót, egy olyan eszközt, amit eddig még soha nem gyártottak, de belevágtak, és tisztességes hasznot hozott ez a holland export. De elfogadtak különböző kisebb-nagyobb terméket, még akkor is. ha az esetleg csak 1-2 millió forintos árbevételt hozott, de azt dollárban. Segít az állam — Van egy olyan mondás, hogy segíts magadon, és az isten is megsegít. Mi ezt átalakítottuk, segíts a népgazdaságnak, és akkor az is segít neked! Vagy köznapiab- ban: ha mi a népgazdasági elvárásokkal összhangban dolgozunk, akkor igenis jók, sőt, kimondottan kedvezők a szabályzók — jegyzi meg az igazgató. Persze, hiába a legjobb szabályozó és a legerőteljesebb ösztönzés, ha nincs mit a piacra vinni. Szerencsére — bár a szerencsének itt nem volt túl sok szerepe — az orosháziaknak van olyan termékük, melyet széles körben keresnek nyugaton. Éppen időre készültek el a kétszintes kukoricabetakarító adaptercsalád fejlesztésével. A lényeg ebben az, hogy a csőtöréssel egy menetben a szárbetakarítást is megold- \ ják. Francia, osztrák és x NSZK kombájngyártók vásárolják alapgépeikhez ezt az adaptert, de eredményesnek ígérkező tárgyalások folynak további üzletekről is. Csakhogy a fejlesztés nagy akadálya a lerobbant géppark. A múltkoriban egy vevőjük, miután teljes megelégedését fejezte ki a világszínvonalú adapterért, üzemlátogatásra indult, és nem is titkolta megdöbbenését: szinte hihetetlen, hogy ilyen ósdi gépeken ilyen korszerű termék készüljön. Nem is mehet ez így már sokáig, ezért nyújtottak be egy pályázatot, melyben 160 millió forintot kérnek az exportfejlesztést elősegítő gépi berendezésekre. — Ez is egyike azoknak a lehetőségeknek, melyekkel csak élni kell. Mi úgy döntöttünk, hogy nem költjük el a múlt évben képződött 18 millió forintnyi fejlesztési alapunkat, hanem inkább saját erőként hozzácsapjuk a pályázati pénzhez — mondja a gazdasági igazgatóhelyettes. — Igaz, kemények a feltételek. öt év alatt meg kell térülnie a beruházásnak, a nettó devizahozamból, de mi bízunk magunkban. A tervidőszak végére tőkés "exportunkat évi 250 millió forintnyira kívánjuk növelni, ehhez pedig kellenek a korszerű NC-gépek, és a most még hiányzó kiegészítő berendezések. Bízunk a jövőben, mert rájöttünk: a mi céljaink és az „állam bácsié”, kö- zösek. Lónyai László Szovjet vagonokba töltik a viharsarki búzát Fotó: Fazekas László Buszcsoda Évekkel ezelőtt senki sem tudta meggyőzni a Békéscsabai 8_as Volán vezetőit arról: kell, fontos, szükséges, hogy a Gyulára induló járatait a fürdőig közlekedtesse. Korábban ez hagyomány volt. Akkor abbahagyták. Különböző vizsgálatokat folytattak ez ügyben, hogy jobb belátásra bírják a volánosokat, de mindhiába. Volt újságcikk, rádióriport, szóval minden, amit csak el lehetett képzelni. A volánosok végig hajthatatlanok maradtak, különböző gazdasági előnyökre hivatkozva. S azt magyarázták: azzal, hogy az autóbuszok az Április 4. téren lerakják az utasokat vállalatuknak, évente több százezer forint megtakarítása származik. Hát igen, ez így igaz. Különösen akkor, ha hozzátesszük, az utazóközönségtől ugyanakkor beszedték a pénzt az út teljes hosszára, mondván, ettől a kilométertől eddig a kilométerig, ennyi a viteldíj. Csakhogy aminek végpontja korábban a várfürdőnél volt, és ez így fért bele a menetjegy árába, annak végpontja attól két kilométerrel közelebb ért véget az utazás. Innen volt a megtakarítás, a haszon. Az utasok, a betegek ezután gyalogolhattak, mert a helyi járat indítását nem hozták szinkronba a vidékről érkező járatokéval. Most változást érez az ember. A vidékről érkező járatok a fürdőhöz igyekeznek, ugyanúgy mint a szomszédos megyék járatai, melyek egyáltalán nem követték a Békés megyei Volánbuszok menetútjának megkurtítását. Nem tudom, milyen impulzus érhette a 8-as Volán vezetőit, mi, vagy ki, netán kik sarkallhatták őket jobb belátásra, hiszen az éveken át makacsul védett gazdaságossági álláspontjukat végtére is feladták. Az utazó- közönség kérésére nem hivatkozhatnak, hiszen a közönség korábban is kérte őket. De akkor hajthatatlanok voltak. Azóta évek teltek el. És most valami történt, olyan csodaféle valami... A 8-as Volán frekventált járatait ismét a fürdőig irányították. Köszönet érte a kezelésre járó betegek és az utazóközönség nevében. D. K. Az orosházi adapterek a gyakorlati próbákon is bizonyították kiváló tulajdonságaikat Fotó: Fazekas László Gabonakereskedelem...
