Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

o 1986. március 29., szombat NÉPÚJSÁG Közös közlemény n BKP XIII. kongresszusa elé: II jövő feladatai (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének hatá­rozott felgyorsításához, ki­tűzte a leszerelés, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében kifejtendő további követke­zetes tevékenység irányait. Az SZKP XXVII. kongresz- szusán elfogadott program nagyszerű hozzájárulást je­lent a szocialista építés el­méletének és gyakorlatának fejlődéséhez, nem csupán a Szovjetunióban, hanem a szocializmust építő többi or­szágban is. Új értékekkel gazdagította a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galmat. A két párt vezetni nagyra értékelték, hogy a magyar— lengyel kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti barátsági, együttműkö­dési ég kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel össz­hangban sokoldalúan fej­lődtek. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy az MSZMP főtitkárának és a LEMP KB első titkárának 1983-as és 1984-es találko­zóin elfogadott, fontos meg­állapodások következetesen megvalósulnak, és hozzájá­rulnak a magyar—lengyel együttműködés szélesítésé­hez. A magyar—lengyel kap­csolatok további erősítése és elmélyítése szempontjából minden területen megkülön­böztetett jelentősége van „A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek 1984—90-es évekre szóló komplex programja” meg­valósításának. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együtt­működésének fontos eleme, hogy mindkét párt kölcsö­nösen előnyösen hasznosítja a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokat. Ká­dár János és Wojciech Ja­ruzelski véllást foglalt a két párt központi bizottsága, a pártintézmények, a sajtó- és propagandaszervek közötti kapcsolatok formáinak to­vábbi fejlesztése és tökéle­tesítése, továbbá az ideoló­giai és nemzetközi területen való együttműködés mel­lett. A megbeszélésen elége­detten állapították meg, hogy sikeresen fejlődik és elmélyül a két ország parla­mentje, kormánya, társadal­mi szervezetei, szakszerveze­tei, ifjúsági szervezetei és művészeti szövetségei közöt­ti együttműködés. Mindkét párt nagy figyelmet fordít a testvérmegyék és -városok, valamint az üzemek kapcso­latainak továbbfejlesztésére. Az MSZMP.főtitkára és a LEMP első titkára megálla­pította, hogy az utóbbi évek­ben jelentős előrehaladást értek ei a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésében, egyeztették a népgazdasági terveket, és aláírták az 1986—90-es évek­re szóló kereskedelmi meg­állapodást. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy megfe­lelő feltételeket kell terem­teni a világszínvonalon álló műszaki eljárásokat és szer­vezési eljárásokat hasznosí­tó kooperáció és termelési együttműködés bővítéséhez, és az érdekelt magyar és lengyel vállalatok, ipari egyesülések, gazdasági és tudományos kutatóintézetek közvetlen együttműködésé­nek továbbfejlesztéséhez. Kádár János és Wojciech Jaruzelski síkraszállt a ma­gyar—lengyel kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Kifejezte meggyőző­dését, hogy az mindkét párt, állam és nép fontos érdeke, s jelentősen hozzájárul a szocialista közösség egységé­nek és gazdasági integráció­jának erősítéséhez. Állást foglaltak amellett, hogy al­kotó módon kell továbbfej­leszteni és tökéletesíteni a szocialista országok politikai és gazdasági együttműködé­sének eszközeit. Az MSZMP és a LEMP ve­zetői hangsúlyozták: mindkét pártnak és kormánynak eltö­kélt szándéka, hogy követ­kezetesen megvalósítsa a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének szófiai ülésén egyezr tetett közös külpolitikai irányvonalát, valamint erő­sítése a tagországok szocia­lista gazdasági integrációjá­nak hatékony eszközét, a KGCST-t. Magyarország és Lengyelország a jövőben is határozottan fellép a szocia­lista államok egységének és összeforrottságának megbon­tására irányuló imperialista kísérletek ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt úgy véli, hogy a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a nukleá­ris fegyverkezés megállítása és a felhalmozott fegyver- készletek felszámolásának megkezdése ma a világ va­lamennyi államának és min­den haladó erőnek fontos feladata. Határozottan támo­gatják a Szovjetunió nagy jelentőségű javaslatait, ame­lyek reális és konkrét prog­ramot ajánlanak arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, még az évszázad vé­géig megsemmisítsék a nuk­leáris fegyvereket, és garan­tálják minden állam egyenlő biztonságát. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak a világűr militarizálására irá­nyuló aggodalmat keltő ter­vei végeredményben egy új, az eddiginél is veszélyesebb fegyverkezési versenyt kény­szerítenek a világra. A po­zitív fordulat és az atom­fegyverkezési verseny megál­lítása szempontjából nagy je­lentőségű lenne, ha a Szov­jetunió példáját követve az Egyesült Államok moratóriu­mot rendelne el a termonuk­leáris fegyverekkel végzett kísérletekre. Kádár János, és Wojciech Jaruzelski kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az Egyesült Államok és szövet­ségeseinek konstruktív ma­gatartása esetén — mint ahogy azt a genfi csúcstalál­kozó is példázza — a kelet­nyugati kapcsolatokban lehe­tőség lenne az enyhülés po­litikájához és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­hez való visszatérésre. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság — szorosan együttműködve szövetségeseivel — a nem­zetközi élet pozitív folyama­tainak erősítése érdekében tevékenykedik. Kész együtt­működni minden állammal, amely a béke megszilárdí­tása, a leszerelés és az egy- hülés mellett kötelezi el ma­gát. Ebben a szellemben mindkét ország amellett fog­lalt állást, hogy gyorsítsák meg a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások, valamint az európai bizalomerősítő in­tézkedésekről, a biztonságról és a leszerelésről folyó stock­holmi értekezlet munkáját. A két párt vezetői ismé­telten hangsúlyozták, hogy az európai béke megerősítésé­nek és a békés együttműkö­dés megteremtésének alapve­tő feltétele az, hogy minden­ki okvetlenül tiszteletben tartsa a második világháború és a háború utáni fejlődés következtében kialakult te­rületi és politikai realitások sérthetetlenségét. Az ismert revansista erők minden pró­bálkozása árt a béke érde­keinek és mérgezi a nemzet­közi kapcsolatok légkörét. Kádár János és Wojciech Jaruzelski ismételten meg­erősítette, hogy a két párt és kormány szolidáris Ázsia, Afrika, Közép- és Dél- Amerika azon népeivel, amelyek az imperialimus el­len, teljes nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásukért küzdenek. A két vezető el- íétlte azokat az imperialista lépéseket, amelyek — mint például a Líbia határai mentén napjainkban folyta­tott akciók — veszélyezte­tik a népek békéjét, függet­lenségét, helyi válságokat szítanak. Magyarország és Lengyelország teljes mér­tékben támogatja a Szovjet­unió 1986. március 26-i ja­vaslatait a Földközi-tenger békeövezetté változtatására, és sürgetik, hogy az érintet­tek mielőbb és kedvezően vizsgálják meg ezeket a ja­vaslatokat. Az MSZMP főtitkára és a LEMP KB első titkára meg­állapította, hogy a szívélyes légkörben, a pártjainkat, ál­lamainkat és népeinket ösz- szekötő hagyományos barát­ság szellemében megtartott tárgyalások minden érintett kérdésben teljes egyetértés­ről tanúskodnak. E megbe­szélések tovább erősítik a magyar—lengyel barátságot és együttműködést, ami mindkét nép javát, és az egész szocialista közösség egységét, összeforrottságát szolgálja. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára magyarországi láto­gatásra hívta meg Wojciech Jaruzelskit, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Wojciech Jaruzelski a meg­hívást köszönettel elfogadta. A Bolgár Kommunista Párt 1981-ben tartott XII. kong­resszusán a népgazdaság in- tenzifikálását minősítették az egyik legfőbb feladatnak. Ha­bár részletes statisztikák még nem készültek az elmúlt öt év gazdaságfejlesztési eredményeiről, az eddig köz­zétett főbb mutatók igazol­ják: a nehezebb nemzetkö­zi és világpiaci körülmények ellenére, az időjárási vi­szontagságok dacára tovább fejlődött a bolgár népgazda­ság. Bulgáriában 1980 és 1985 között a nemzeti jövedelem 20 százalékkal, a munka ter­melékenysége 18,3 százalék­kal, az átlagbér 17 százalék­kal, a reáljövedelem 19,5 százalékkal, a társadalmi-fo­gyasztási alapok 31,1 száza­lékkal nőttek. A fejlődés azonban korántsem volt egyenletes és zökkenőmentes a legutóbbi öt évben. A kö­zelmúltban zárult VII. öt­éves tervidőszak első felében Bulgária számára is rosz- szabbodtak a világpiaci ér­tékesítési lehetőségek, külö­nösen a fejlett tőkés orszá­gokkal kialakított gazdasági kapcsolataiban. 1981 és 1983 között például mintegy 30 százalékkal csökkent a Kö­zös Piac országaival lebo­nyolított áruforgalma. A VII. ötéves tervidőszak második felében, különösen az 1985-ös esztendőben, az időjárás oko­zott gondot a népgazdaság­nak. A csapadékszegény tél és az aszályos nyár miatt je­lentősen csökkent a bolgár vízi erőművek elektromos- energia-termelése, ezért kor­látozni kellett a lakossági energiafelhasználást, a mező- gazdaság pedig nem minden­ből tudta kielégíteni az igé­nyeket. Az ország ebben az időszakban nyugati hiteleket vett fel és élelmiszereket vá­sárolt külföldről, egyebek között a lakossági igények kielégítésére. Az ország vezetői, közöt­tük Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke és Georgi Atanaszov, Bulgária most megválasztott miniszterelnöke is, úgy vé­lekedtek, igazi katasztrófa lett volna, ha a népgazdaság a ’70-es évek végén kerül szembe ilyen mértékű gon­dokkal. A bolgár gazdaság azonban rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyek kiak­názása lehetővé tette, hogy a nehézségeken túllépjenek, pótolják a veszteségeket, alapvetően teljesítsék a most zárult ötéves tervidőszak utolsó évének gazdaságfej­lesztési előírásait. A közelmúltban nyilvános­ságra hozták Todor Zsivkov- nak ez év januárjában a párt vezető testületéi előtt mon­dott néhány beszédét. Zsiv­kov egyebek között megálla­pította: „...a párt XIII. kongresszusának munkájá­ban azok a kérdések állnak majd a középpontban, ame­lyeket a Központi Bizottság 1985 februári ülésén elemez­tek”. Ezen a teljes ülésen a testület a tudományos-tech­nikai forradalom kibontakoz­tatásának, az új eredmények gyakorlati alkalmazása meg­gyorsításának, a tervezés és az irányítás, az oktatás és a kutatás tudományosabb ala­pokra helyezésének kérdé­seit vizsgálta. A XIII. kong­resszusra készített tézister­vezetben már leszögezték, hogy az elkövetkező idő­szakban a BKP a tudomá­nyos-műszaki forradalom kö­vetelményeinek megfelelő­en minőségileg új feltételek között fejti ki tevékenységét: a pártalapszervezetek _ fel­adata, hogy politikailag biz­tosítsák a tudományos-mű­szaki haladást, minden kom­munista alapvető feladata, hogy részt vállaljon ebben. Szovjet határozattervezet az ENSZ BT előtt Befejezte munkáját a CSKP XVII. kongresszusa Péntek délben Prágában befejezte munkáját Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A Köz­ponti Bizottság főtitkárává ismét Gustáv Husákot - vá­lasztották. A XVII. kongresszus még csütörtökön zárt ülést tar­tott és ezen megválasztotta a CSKP vezető szerveit. A pén­A Központi Bizottság el­nöksége 11 tagból és 6 pót­tagból áll. Tagok: GustávHu- sák, Vasil Bilak, Peter Co- lotka, Karel Hoffmann, Alois Indra, Milos Jakes, Antonin Kapek, Josef Kempny, Josef Koreák, Jozef Lenárt, Lubo- mir Strougal. A póttagok száma az eddi­gi háromról hatra emelke­dett. Korábban is póttag volt Jan Fojtik, Miloslav Hrusko- vic és Josef Haman, míg Vladimir Herman, a déj- morvaországi pártbizottság első titkára, Ignác Janak, a nyugat-szlovákiai jJártbizott­tek délelőtti záróülésen Gustáv Husák számolt be a szavazás eredményeiről és megállapította, hogy az új Központi Bizottságot egyhan­gúlag hagyták jóvá. Az új összetételű Központi Bizott­ság szintén egyhangúlag is­mét Gustáv Husákot válasz­totta Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárává. ság első titkára és Frantisek Pitra, a Központi Bizottság mezőgazdasági titkára első ízben tölt be ilyen tisztséget. A CSKP Központi Bizott­ságának titkárai: Gustáv Husák, főtitkár, Vasil Bilak, Milos Jakes, Jan Fojtik, Jo­sef Haman, Frantisek Pitra, Mikulás Benő, Josef Haviin, Jindrich Polednik. A KB tit­kárságának tagjai: a CSKP KB főtitkára, a KB titkárai, továbbá Zdenek Horeni, a Rudé Právo főszerkesztője és Marie Kabrhelová, a Cseh­szlovák Nőszövetség Közpon­ti Bizottságának elnöke. Ezt követően, Milos Jakes, a szövegezőbizottság elnöke szavazásra terjesztette elő a CSKP XVII. kongresszusán megvitatott határozatokat és dokumentumokat — köztük a Központi Bizottság politi­kai határozatát, továbbá a tizenöt éves időszakra vonat­kozó gazdasági-társadalmi fejlődés fő irányairól és a szervezeti szabályzat módosí­tásáról szóló dokumentumot. Az előterjesztett határozato­kat és dokumentumokat a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták. Ezután Gustáv Husák, a CSKP KB újraválasztott fő­titkára lépett a szónoki emelvényre. Köszönetét mon­dott az iránta nyilvánított bizalomért, és a Központi Bi­zottság nevében biztosította a CSKP egész tagságát, hogy minden erejével a kongresz- szus által kitűzött feladatok megvalósításán fog munkál­kodni. Megállapította, hogy a XVII. kongresszus olyan idő­szakban ült össze, amikor Csehszlovákia előtt döntő fontosságú feladatok állnak. Javítani kell a termelés mi­nőségi mutatóit, az egész gazdaságot intenzív termelés­re kell átállítani, s gondos­kodni kell a tudományos­műszaki forradalom legújabb eredményeinek minél gyor­sabb alkalmazásáról. Meg­elégedéssel szólt arról, hogy a mostani kongresszuson őszinte, nyílt légkör, kriti­kus és önkritikus hangnem érvényesült, s amellett szállt síkra, hogy az újszerű szem­lélet a CSKP szervezeteiben, valamennyi szinten, polgár­jogot nyerjen. — Miközben a kongresszu­son megelégedéssel nyugtáz­ták az eddig elért nem cse­kély eredményeket, semmi­képp sem szabad megenged­ni az önelégültséget, mondot­ta a CSKP KB főtitkára. A csehszlovák kommunis­ták kongresszusán kitűzött feladatok nagyszabásúak és reálisak, teljesítésük oda­adást és igényes munkát kö­vetel — hangsúlyozta Gustáv Husák, majd kifejezésre jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a CSKP-ban megvan az erő a pártprogram és a most kitűzött feladatok maradék­talan valóraváltására. A CSKP KB főtitkára üd­vözölte azokat a testvérpár­tokat, amelyek nemrég fe­jezték be kongresszusukat, vagy amelyek a közeljövőben rendezik meg kongresszusu­kat Gustáv Husák záróbe­szédé után a CSKP XVII. kongresszusa az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A CSKP újjáválasztott Központi Bizottsága péntek délben a prágai vár spa­nyol termében fogadást adott a CSKP XVII. kongresszusa küldötteinek és vendégeinek tiszteletére. * * * Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárhelyettese, aki küldöttség élén részt vett a CSKP XVII. kongresszusán, pénteken a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövetségén találko­zott a magyar kolónia képvi­selőivel. Németh Károly és az általa vezetett magyar pártküldött­ség a prágai főpályaudvarról hazautazott Budapestre. A Szovjetunió pénteken határozattervezetet terjesz­tett az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa elé Líbia és az Egye­sült Államok konfliktusával kapcsolatban. A dokumentum javasolja, hogy a BT határozottan ítél­je el az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott fegyveres agresszióját, amely az ENSZ alapokmá­nyának és a nemzetközi jog normáinak súlyos megsérté­sét jelenti. A határozattervezet egy­ben felszólítja az Egyesült Államokat, hogy haladékta­lanul hagyjon fel a Líbia szuverenitását, területi ép­ségét és politikai független­ségét sértő ellenséges csele­kedetekkel, és azonnal von­ja ki fegyveres erőit ebből a térségből. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a Biz­tonsági Tanácsot mélyen ag­gasztja az Egyesült Álla­mok Líbia elleni fegyveres támadása következtében ki­alakult helyzet, amely fe­nyegeti a Földközi-tenger déli részének békéjét és biztonságát. * * * Az amerikai flotta egysé­gei csütörtök estig elhagy­ták ugyan azt a körzetet, ahonnan az elmúlt napok­ban Líbia elleni akcióikat végrehajtották, ugyanakkor a Pentagon bejelentette, hogy adott esetben bármi­kor felújíthatják az akciót n fmOC Megsütik, megfázik, fejbe vágják, eldugják — a lUIdO tojást, amely ilyenkon, húsvét táján életünk ab- * szolút főszereplőjévé válik. Ott trónol a reggeliző asztalon, tőle sárgállik az ünnepi kalács tésztája, s a leglehetetle­nebb helyeken Is — a rekamié diszpámái, a kerti bokrok alatt — festett tojások gubbasztanak. A tökéletes formájú, se nem kerek, se nem szögletes, kezdet és vég nélküli tojás emberemlékezet őta az élet szimbóluma. Az ősi időkben az indiaiaknál, és a régi egyiptomiaknál a tojássárgája a napot, -fehéüje az eget és a főidet jelképezte. Az ógörögök Szép Helénája is egy hattyútojásból kelt ki, mivel istenapja, Zeusz, büszke hattyú alakjában látogatta meg Lédát. A rómaiak tojást tettek halottaik sírjába az isteni életerő és halhatatlanság Jelképe, ként. Olaszországban ma is élő szokás, hogy az új ház alapjába tojást falaznak be, hogy gazdagságot és békét hozzon a házra. A tojás örök kihívás a matematikusok számára. Ma sem tudják pontosan meghatározni térfogatát és felületének nagyságát, kény­telenek, ha fogcsikorgatva is, hozzávetőleges számításokkal meg­elégedni. Rajtuk nem segít Kolumbusz módszere: tojás-problémá­ját, nevezetesen azt, hogyan lehetne egy tojást a hegyes végén fel­állítani, Kolumbusz úgy oldotta meg, hogy odaütötte a tojást az asztalhoz, s az megállt a héján keletkezett bemélyedésen. íme, így oldja meg gondjait a tettek embere. A tojás különböző rekordok főszereplője is: James Lindop, egy brit ,.sportember” például 1973-ban 13 nyers tojást nyelt le 3,* másodperc alatt. Vasgyomra lehetett az amerikai Douglas Burch- nek, aki 1976-ban 32 lágy tojást kebelezett be 130 másodperc alatt. „Csúcstartó” a maga nemében Otto von Bismarck, a nagyhatalmú kancellár is, aki nap mint nap tucatnyi tükörtojást fogyasztott el reggelire — ez tápértékben megfelel másfél kiló szlnhúsnak. Sütve, keményre főzve, vagy lágyan — egy tojás tápértéke 85 kilókalória, azaz 355 kilojoule. A legkoleszterindúsabb élelmisze­rek közé tartozik, így hát jól tesszük, ha gondosan megszámoljuk a húsvéti tojásokat is. Akinek pedig megfekszi a gyomrát a hús­véti sonka, hajtson fel egy tojásgrogot. Receptje: három tojás sár­gáját habarjuk össze cukorral, tegyünk hozzá három pohár rumot és konyakot vegyesen, nem túl sok forró vizet, és az egészet fű­szerezzük meg némi reszelt szerecsendióval. Nincs gyógyereje ugyan, de segíti elviselni a túl bőséges étkezés okozta megpróbál­tatásokat. Kádár János táviratban üdvözölte Gustáv Husákot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára táviratban fejezte ki jókívánságait Gustáv Húsúk­nak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom