Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! N EPUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1986. MÁRCIUS 26., SZERDA Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Németh Károly üdvözlő beszéde a CSKP kongresszusán A Prágai Művelődési Palotában kedden folytatta munkáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A délelőtti ülésen tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Párt­jának üdvözletét Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB melletti pártellenőrzési bi­zottság elnöke. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Németh Károly főtitkárhelyettes köszöntötte a csehszlovák párt nagy jelentőségű kongresszusát. Össztársadalmi érdek az egészséges életmód Ülésezett a megyei egészségügyi nagyaktíva Tisztelt Husák Elvtárs! Tisztelt Kongresszusi Küldöttek! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége ne­vében tisztelettel köszöntőm Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusá­nak küldötteit és valameny- nyi résztvevőjét. Engedjék meg, hogy átadjam Önök­nek és az önök személyében a csehszlovák kommunisták­nak, Csehszlovákia népeinek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép és személy szerint Ká­dár János elvtárs szívélyes üdvözletét, legjobb kívánsá­gait. Kedves Elx'társak! A kongresszusi dokumen­tumból és Gustáv Husák elvtárs szóbeli beszámolójá­ból jól érzékelhető, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt öt évben is eredményesen irányította és szervezte az országépítő munkát. Őszinte örömmel tölt el bennünket, miként Csehszlovákia minden igaz barátját, hogy népük a párt A megyében működő álla­mi gazdaságok tevékenységé­ről szóló tájékoztató — mely­nek vitájában részt vett Ko- leszár István, a MÉM főosz­tályvezetője — bevezetőben arról adott számot, hogy me­gyénkben 6 állami gazdaság és egy mezőgazdasági kom­binát gazdálkodik az összes terület 14,7 százalékán, a nagyüzemi munkaerő-állo­mány egyötödével. Az álló­eszközök csaknem egynegye­dével rendelkeznek, az üze­mi termelési érték 24,2 szá­zalékát állították elő. és az eredmény 28,7 százalékát itt érték el 1985-ben. A növény­termesztésre a nagyarányú gabonatermesztés, az állatte­nyésztésre a dinamikus fej­lődés jellemző. Az üzemi ter­melési értékben az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ség aránya meghaladja a 36 százalékot. Figyelemreméltó a húsfeldolgozó, a rizselő- főző, a vendéglátó, az ide­genforgalmi tevékenység. A vállalati irányítás új rend­szerére történő átállás a múl,t évben megtörtént: egy helyen, az Orosházi Állami Gazdaságban a küldöttgyűlé- si, míg a többi gazdaságban vezetésével nagy feladatokat oldott meg, tovább gyarapí­totta történelmi vívmányait, előrehaladt a szocializmus építésében, fejlődött a gaz­daság és a kultúra, emelke­dett az életszínvonal, növe­kedett országuk tekintélye, szorgalmas és tehetséges né­pük megbecsülése a Világ­iján. Eredményeikben meg­testesül a dolgozók javát szolgáló, az állampolgárok támogatását élvező kommu­nista politika, a szocializmus életereje. * Kongresszusuk dokumen­tumai — a számvetésen túl — nagy figyelemben részesí­tik a jövő feladatait. Körül­tekintően körvonalazzák a további előrelépés feltétele­it.. A fejlődés fő irányait meghatározó, az ezredfor­dulóig szóló programjuk tu­dományos megalapozottság­gal és igényességgel jelöli ki a tennivalókat. Meggyőződésünk, hogy kongresszusuk, amelyet elv­társi légkör, a népük sorsá­gért, a békéért érzett mélysé­ges felelősség és az interna­cionalizmus szelleme hat át, betölti szerepét. Határoza­tainak megvalósításában tá­maszkodhatnak szocialista vívmányaikra, országuk dol­a vállalati tanácsi irányítási forma mellett döntöttek. Összességében az állami gaz­daságoknak jelentős szere­pük van a szükségletek ki­elégítésében, a szakember- utánpótlásban, az új fajták, .a korszerű termelési eljárá­sok elterjesztésében. A vitában valamennyi hoz­zászóló elismerően beszélt az állami gazdaságok eredmé­nyeiről, kiemelve, hogy az a termelési kultúra, amely ná­lunk meghonosodott, hatás­sal volt a megye egész gaz­daságára. Szó esett továbbá a térségi együttműködések fokozásáról, a tudományos intézetekkel való kooperáció, az új technológiák gyors be­vezetésének szükségességé­ről. Néhány negatív tapasz­talat után többen szóvá tet­ték a vezetőkiválasztás, a ve­zetőváltás jobb előkészítését. Töltsenek be nagyobb szere­pet az állami gazdaságok a településpolitikában, a moz­galmi munkában — indítvá­nyozták —, bár mások az adottságaik, mint a termelő- szövetkezeteknek. A végre­hajtó bizottság a tájékozta­tót elfogadva ajánlásokat tett az állami gazdaságoknak. Eb­gozóinak alkotóerejére. Épít­hetnek mindazokra az elő­nyökre. amelyeket szocialis­ta közösségünk erősödő poli­tikai és gazdasági együttmű­ködése kínál. Mindannyian meríthetünk az építőmunká­nak azokból a közös tapasz­talataiból. amelyeket a szo­cialista országok sajátos gya­korlata is gazdagít. Különö­sen értékesek számunkra azok a törekvések, elméleti és gyakorlati jellegű követ­keztetések, amelyek a Szov­jetunió Kommunista Pártja közelmúltban megtartott, friss szemléletet tükröző és dinamikus megújulást kifeje­ző, kiemelkedő jelentőségű XXVII. kongresszusát jelle­mezték. Gratulálunk eredményeik­hez, amelyek mögött sok munka, helytállás és erőfe­szítés rejlik. Sikereket kívá­nunk Csehszlovákia népei­nek hazájuk további felvirá­goztatásához. Kedves Elvtársak! A magyar nép is a fejlett szocialista társadalom építé­sén munkálkodik. Az elmúlt időszak nehéz viszonyai kö­zött is helytállt, megértéssel vállalta azokat a terheket, amelyek a korábbinál las­súbb gazdasági növekedéssel és a gazdasági egyensúly ja­vításával szükségszerűen együtt jártak. Ez volt a fő forrása annak, hogy a ne­hézségek ellenére anyagiak­ban és szellemiekben is gya­rapodott az ország, népünk létbiztonságban él. (Folytatás a 2. oldalon) ben felhívta a figyelmet a gazdálkodás színvonalának javítására, a különféle együttműködések szorgalma­zására, a szakember-után­pótlás biztosítására, az új technológiai eljárások elter­jesztésére, s arra, hogy vál­laljanak szerepet a települé­sek népességmegtartó képes­ségének javításában. A második napirendről szóló jelentés és vita ismer­tetése előtt engedtessék meg egy rövid intermezzo. Alig­hogy elkezdődött a végrehaj­tó bizottság ülése a tűzoltó­ság tanácstermében, csengő­szóra lettünk figyelmesek. Felhallatszott a riasztás, s azt találgattuk, jvajon meny­nyi idő múlva "indulnak ki a kapun a tűzoltóautók. Har­minc másodperc múlva — kaptuk a választ, s valóban, fél perc sem telt el, amikor vijjogva-villogva kifutottak a kapun a tűzoltókocsik. Nem bemutatónak szánták — arra később került sor —, élesbe ment a dolog, s aki eddig kételkedett, most meg­tudhatta, mennyi idő telik el a riasztás és az indulás kö­zött. Ez a gyorsaság sem segít azonban mindig. Mint a be­számolóból kiderült, az or­szág más területeihez hason­lóan, megyénkben is nőtt a tűzesetek száma, a károk nagysága. Kiemelt veszély- forrás a földgáz- és olajku­tatás, illetve -feltárás. Az ipar területén az esetek szá­ma csökkent ugyan, de itt (Folytatás a 3. oldalon) Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1979. szeptemberé­ben áttekintette az egészség- ügyi ellátás helyzetét, elfo­gadta a fejlesztés feladatait, irányelveit, határozatban rög­zítette a párt-, állami és tár­sadalmi szervek teendőit. A határozat a lakosság egész­ségügyi ellátását a társada­lom egészére közvetlenül ha­tó, a lakosság helyzetét, hangulatát jelentősen befo­lyásoló politikai tényezőnek tekintette. Az MSZMP KB és az Egészségügyi Minisz­térium közös intézkedési ter­vet dolgozott ki a végrehaj­tásra, majd a megyei párt- bizottságok és tanácsok fel­adattervben fogalmazták meg a tennivalóikat. E fel­adatterv megvalósulását ér­tékelte március 25-én, ked­den a megyeszékhelyen ren­dezett egészségügyi nagyak­tíva. k Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetője köszöntötte a megjelenteket, s az elnök­ségben helyet foglaló Nagy Jenőt, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának titkárát, dr. Juhász Ferencet, az MSZMP KB munkatársát. dr. Illés Bélát, az Egészség- ügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjét, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek megyei képviselőit. A vitaanyagot a résztve­vők már korábban kézhez kapták. A jelentés elemezte az egészségügyi ellátás fej­lődését, helyzetét, főbb jel­lemzőit. Megyénkben a VI. ötéves tervben tovább emel­kedett az orvosok, egészség- ügyi szakdolgozók létszáma, csökkent az üres orvosi állá­sok aránya. Az alapellátás­ban 180 orvosi körzet van, s így jóformán teljesnek mond­ható a körzeti orvosi ellátás. A melye lakóinak majdnem 10 százaléka orvosi gondozás alatt áll, a legtöbben szív- és keringési megbetegedések miatt. Nagy gondot fordítottak a korszerű betegirányításra és betegberendelésre, amelynek gyakorlati megvalósulása azonban rrem mindig megfe­lelő. A fekvőbeteg-intézmé­nyek ágyszáma lényegesen nem javult az utóbbi időben, a betegellátás színvonalát szervezeti reformokkal tud­ják emelni. Üj betegbeutalá- si lend alapján próbálják ér­vényesíteni a progresszív be­tegellátást. A megye egész­ségügyi intézményeinek je­lentős része még mindig kor­szerűtlen, elavult. A beszámoló foglalkozott az egészségügy és a betegel­látás minden területével. A jövő tennivalóinak leg­fontosabb célja, hogy a la­kosság egészségi állapota ja­vuljon, a betegellátás körül­ményei pozitív irányban vál­tozzanak. Az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. Ezt csak az egészségügyi el­látás minőségi fejlesztésével, az egész társadalom aktív részvételével, az egyes em­ber személyes magatartásá­val, és a népgazdaság külön­böző ágazatainak az egész­ségügyet segítő munkájával lehet elérni. Az írásbeli beszámolóhoz dr. Horváth Éva megyei fő­orvos szóbeli kiegészítést is mondott. Hangsúlyozta, hogy a szervezési intézkedések so­rán tiszteletben tartották a tanácstörvényben biztosí­tott önállóságot, törekedtek az egészségügy teljes körű szakmai egységének megte­remtésére, a progresszív be­tegellátásra. Az elmúlt öt év legjelentősebb intézkedései: az integráció megvalósítása, a központi ügyeletek meg­szervezése, és az ágystruktú­ra-változtatás realizálása volt. A fekvőbeteg-intézetek­ben mindhárom kórházban a jó színvonalú általános ellá­tás biztosítása mellett bizo­nyos profilokban megyei szintű ellátást alakítottak ki. Nagyon fontos, hogy egy­mással és nem egymás ellen működjenek még jobban együtt a kórházak, az osztá­lyok és az egyes orvosok, szakdolgozók. Meg kell szün­tetni a „háttérharcot”, ja­vítani szükséges a korrekt kapcsolatokat. A jobb orvos­beteg együttműködés a la­kosság egészségi állapotának javulását szolgálja. Az egész­ségügyi ágazat munkáját egyetlen cél határozhatja meg: a magas szintű és kifo­gástalan betegellátás. E cél eléréséért dolgozzon az egész­ségügy minden munkása. Mindez nem zárja ki az egy­személyes sikerélményt, vagy a közös, csoportos munkasi­kert. A vezetők feladata, hogy értékeljék az átlagon felüli, etikus munkát és viselkedést. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés 33 hozzászólót késztetett véleménye el­mondására. Az idő rövidsé­ge miatt sajnos, csak 19-en mondták el élőszóban a gon­dolataikat, a többiek felszó­lalását írásban várja az egészségügyi osztály. Első­ként dr. Rácz László, a bé­kési rendelőintézet főorvosa mutatta be környezetének munkakörülményeit, a beteg- ellátás helyzetét. Nagyra ér­tékelte, hogy területén meg­valósíthatták a szelektív la­kossági szűrést, amelynek so­rán az emberek 96 százalé­ka megjelent. A vizsgáltak 20 százalékának van az éle­tet döntően befolyásoló meg­betegedése. Az egészségügyi gyermekotthon igazgatója, dr. Ácsai Pál az értelmi és testi fogyatékos gyermekek korai felkutatásának, gon­dozásba vételének fontossá­gát hangsúlyozta. Figyel­meztetett az alkoholizmus káros következményeire, amelynek sok kisgyermek szenvedi gyógyíthatatlan egészségügyi kárát. Dr. Gyu­ris Jenő, a gyulai megyei kórház osztályvezető főor­vosa az orvos- és szakdolgo­zói etika jelentőségével fog­lalkozott. A szakmailag jól képzett, a humánus orvos­nak mindig van tekintélye, bár ez racionális és nem misztikus. Az egészségügyben tudomásul kell venni, hogy megváltozott a gyógyítás szerkezete, az orvos, a szak­dolgozó és a beteg kapcsola­ta. Ne attól függjön a beteg egészségi állapota, gyógyulá­sa. hogy az ország mely vi­dékén él. Érdemes a beteg­etikát is elemezni. A gyoma- endrődi ügyvezető körzeti or­vos, dr. Jánosik Bertalan az ügyeleti rendszer bevezetésé­nek nehézségeiről, jelenlegi jó tapasztalatairól szólt. A (Folytatás a 3. oldalon) Sokan jöttek el az aktívára roló: Szőke Margit Kihelyezett ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyu­lavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — március 25-én, tegnap kihelyezett ülést tartott a megyei tűzoltó-parancsnok­ság székházában. A napirend a következő volt: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról — tájékoztató a megyében működő állami gazdaságok munkájáról — beszámoló a megyei tűzoltó-parancsnokság tevékenysé­géről — bejelentések. Az elnökség

Next

/
Oldalképek
Tartalom