Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. március 25., kedd ftídJni-fTd Dusán Cskrebics Magyarországra látogat Katona Imrének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa titkárának meghívására Dusán Cskrebics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság elnökségének elnöke március 25-én hi­vatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. Hazánkba érkezik az olasz külügyminiszter Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására március 25.-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Giulio Andreotti 1919-ben született ^lómában. Felsőfokú tanulmányai során jogi dok­torátust szerzett, szakterüle­te a kánonjog. Pályafutását katolikus új­ságíróként kezdte. Az Azione Fucina főszerkesztője volt, később az olasz katolikus egyetemi szövetség elnökévé választották. A fasizmus bukása után részt vett a kereszténydemok­rata „II Popolo" című napi­lap megalapításában, s az új­ság szerkesztője lett. Ugyan­csak alapító tagja volt az Olasz Kereszténydemokrata Pártnak; 1944-ben a párt or­szágos tanácsának tagjává választották, s a párt veze­tője, De Gasperi munkatár­saként dolgozott. Giulio Andreotti 1946-tól megszakítás nélkül tagja az olasz parlamentnek. 1954 és 1979 között több olasz kor­mányban vállalt tisztségeket, s négy ízben töltötte be a miniszterelnöki, posztot. 1979- től a parlament külügyi bi­zottságát vezette, majd 1983- ban Bettina Craxi szocialis­ta párti miniszterelnök kor­mányában külügyminisz­terré nevezték ki. Giulio Andreotti hazánk­ban először 1981-ben, majd 1983-ban járt, az Interparla­mentáris Unió olasz tagozata küldöttségének élén; 1984- ben külügyminiszterként, az olasz miniszterelnök kísére­tének tagjaként tett látoga­tást Budapesten. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn a Kreml­ben, Moszkvából való elutazása előtt fogadta Jean-Bernard Raimond-t, az új francia kormány külügyminiszterét, aki miniszteri kinevezéséig Franciaország szovjetunióbeli nagy­követe volt. TELEX • WASHINGTON A The Washington Post hétfői jelentése szerint az amerikai harci repülőgépek behatoltak a Szidra-öböl tér­ségébe, abba az övezetbe, amelyet Líbia nemzeti fel­ségvizének, illetve légteré­nek tekint. A behatolás „korlátozott” volt, de a Pen­tagon azt tervezi, hogy a ké­sőbbiekben ismét repülőgé­peket és hadihajókat vezé­nyel ebbe a körzetbe. A lap úgy tudja, hogy a haditen­gerészet F—14 típusú, rövid és hosszú hatótávolságú ra­kétákkal felszerelt gépei vet­tek részt az akcióban. A vasárnapi behatolásnál nem kerüli sor összecsapás­ra. 9 KUVAIT Egy arab államfő és egy izraeli vezető találkozójának megszervezését javasolta a közel-keleti konfliktus ren­dezése érdekében II. Hasz- szán marokkói uralkodó. Egy kuvaiti lapnak adott nyilatkozatában a király ki­fejtette: az arab államfők válasszanak ki maguk közül valakit, aki részt venne az „arab—izraeli csúcstalálko­zón”. A találkozónak tulaj­donképpen az lenne a célja, hogy „közvetlenül ismerjék meg Izraelnek a fezi csúcs- értekezlet határozataival kapcsolatos álláspontját”. 9 KABUL Az afgán külügyminiszté­rium tiltakozott Ronald Rea­gan pénteki nyilatkozata mi­att, amelyben az amerikai elnök dicsőítette és támoga­tásáról biztosította a törvé­nyes kabuli kormány ellen harcoló ellenforradalmi cso­portokat. A külügyminisztériumi közlemény az amerikai el­nök kijelentéseit afgán bel- ügyekbe való nyílt beavat­kozásnak nevezte. Megkezdődött a CSKP XVII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ban, elsősorban a tudomá­nyos-műszaki haladás leg­újabb eredményeinek alkal­mazásában. — A VII. ötéves tervidő­szak első két évében csök­kent a gazdasági növekedés üteme. A Központi Bizottság és a kormány kénytelen volt néhány rendkívüli intézke­dést hozni azzal a céllal, hogy biztosítsa a belső és külső gazdasági egyensúlyt, és megteremtse a feltétele­ket a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedéséhez. Bi­zonyos változások történtek a tervezésben, szigorúbbá vált a beruházási és az im­portpolitika, változások tör­téntek a gyártásszerkezetben és fogyasztásban, bizonyos ármódosításokra került sor. ' — Az élet igazolta az el­fogadott döntések helyessé­gét. 1983-ban sikerült fel­újítani a gazdasági fejlődés dinamikáját, egészében véve teljesítettük a kongresszus által kitűzött feladatokat, fontos sikereket értünk el az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken. Ugyan­csak fontosnak tartjuk, hogy sikerült biztosítanunk a kül­ső gazdasági kapcsolatok ki­egyensúlyozottságát, ki­egyensúlyozott fizetési mér­leget értünk el a nem szo­cialista országok viszonyla­tában. — Népgazdaságunk egé­szében véve arról tett tanú- bizonyságot, hogy lényegesen nehezebb feltételek között is képes sikeresen fejlődni. Bár számos akadályt kelleitt le- küzdenünk, számos hibát kellett kijavítanunk, soha­sem tévesztettük szem élői a XVI. kongresszusnak azt az alapvető útmutatását, hogy őrizzük meg és javítsuk a nép életszínvonalát. — Belpolitikánk kulcsfon­tosságú feladatai közé tarto­zott szocialista társadalmi rendszerünk, a szocializmus politikai rendszerének szi­lárdítása és továbbfejleszté­se. Következetesen halad­tunk a szocialista államha­talom megszilárdításának és a szocialista demokrácia el­mélyítésének útján. — Világos és elvi alapo­kon nyugszik külpolitikánk is. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja mindig is szem előtt tartotta, hogy hazánk a szocialista közösség szi­lárd tagja, mindig arra töre­kedett, hogy erősödjék a szo­cialista világrendszer nem­zetközi politikai helyzete, a világban élvezett tekintélye. A Szovjetunióval és a Var­sói Szerződés Szervezetében tömörült többi szocialista országgal internacionalista szövetségben tovább fokozó­dott országunk védelmi ere­je és biztonsága. — A pozitív értékelés, amelyet a Központi Bizott­ság a XVII. kongresszus elé terjeszt nem jelenti azt, hogy minden zökkenőmentesen ment, nem jelenti azt. hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a munkánkban tetten érhető gyenge pontokat. Nincs olyan terület, ahol ne lennének tartalékok, s erre joggal mu­tattak rá a kongresszus előt­ti tanácskozásokon. Sok kö­vetkezetlenséggel találko­zunk az irányítás, a káder­munka és a határozatok tel­jesítésének számos területén. Ezek fölött nem hunyhatunk szemet. A kritikátlanság, az elvtelenség szubjektivizmus­hoz, megtorpanáshoz, sőt, a távlatok elvesztéséhez vezet — hangsúlyozta Gustáv Hu- sák, majd kijelentette: a feladatok megkövetelik, hogy sehol se tűrjük el a szavak és a tettek közötti ellent­mondást, ne tűrjük el a fél­megoldásokat, a bürokratiz­must és a formalizmust. — Belpolitikai és nemzet­közi szempontból is kulcs- fontosságú kérdés a szociá­lis-gazdasági fejlődés meg­gyorsítása, a népgazdaság teljesítőképességének és ha­tékonyságának fokozása. A szociális-gazdasági fejlesztés lehetőségei gek és szükségle­teinek elemzése alapján a 2000-ig terjedő távlati fej­lesztés nagy feladatokat tűz az ország elé. A nemzeti jö­vedelemnek kétharmadával kell növekednie, méghozzá úgy, hogy a termelés anyag- és energiaigényessége lénye­gesen csökkenjen. A mun­ka társadalmi termelékeny­ségének kétharmadával kell nagyobbnak lennie. Csak így teremthetjük meg a szük­séges forrásokat a lakosság személyi fogyasztásának öit- ven százalékos növeléséhez, a társadalmi fogyasztás to­vábbi emeléséhez, másfél millió lakás építéséhez és korszerűsítéséhez. — Gazdaságunk sokoldalú, intenzív fejlesztése a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsításától, eredmé­nyeinek következetes gya­korlati alkalmazásától függ. Gustáv Hpsák rendkívüli jelentőségűnek mondotta az ország részvételét a KGST 2000-ig szóló tudományos­műszaki komplex program­jában. Ez a program minő­ségileg új lépést jelent a szocialista gazdasági integ­ráción belül, és jelentős ab­ból a szempontból is, hogy megszilárduljon a KGST- országok műszaki és gazda­sági sebezheitetlensége a ka­pitalista világgal szemben. — A tudományos-műszaki haladásra épülő intenzív fej­lesztés hosszú távú stratégiá­nak keli alárendelni az irá­nyítást, a tervezést, az egész beruházási politikáit. — Már a VIII. ötéves terv­időszakban döntő lépést kell tennünk a szociális-gazdasá­gi fejlesztés hosszú távú stratégiai irányvonalának megvalósításában. Alapvető követelmény a nemzeti jö­vedelem 18-19 százalékos nö­velése. Növekményének 92- 95 százalékát a munka tár­sadalmi termelékenységének javulásával kell elérni. Nem szabad engedni a tervfelada­tok csökkentésére irányuló törekvéseknek. Népgazdaságunk dina­mikus fejlődése megköveteli a gazdasági tervezési és irá­nyítási rendszer állandó tö­kéletesítését, a gazdasági mechanizmus fokozatos át­alakítását. Minden szocialis­ta ország keresi e kulcsfon­tosságú feladat megoldásá­nak leghatékonyabb útját és módszereit. E szempontból rendkívüli jelentőségűek számunkra az SZKP XXVII. kongresszusán hozott hatá­rozatok. A szocialista gazda­sági integráció érdekében fi­gyelembe kell venni a KGST-tagországok irányítá­si rendszereinek közeledési folyamatát. A gazdaságirá­nyítás fejlesztésében a de­mokratikus centralizmus el­veiből indulunk ki. Ezek: a központi irányítás tökélete­sítése és ezzel párhuzamosan az alsóbb láncszemek jogkö­rének és felelősségének bőví­tése. Gustáv Husák ezzel kapcsolatban sürgette a tervlebontás hatékonyabb módszereinek bevezetését, a tervmutatók számának csök­kentését, a gazdasági szerző­dések szerepének növelését, a vállalatok önállóságának és felelősségének erősítését- Az irányítás gazdasági mód­szereinek és eszközeinek ha­tékonyabb kihasználásával, a hosszú távú gazdasági nor­matívák figyelembe vételé­vel, valamint az árak, a hi­telek, az egész bank- és pénzügyi rendszer szerepé­nek megszilárdításával lehe­tőséget kell teremteni a szo­cialista vállalkozói készség érvényesüléséhez — jelentet­te ki a CSKP KB főtitkára. Csehszlovákia nagymérték­ben vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Ez a körülmény megköveteli, hogy a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére irányuló erő­feszítéseink során nagy fi­gyelmet fordítsunk a külke­reskedelem munkájának ja­vítására, irányításának és szervezésének tökéletesítésé­re. Az új feladatokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha el­mélyül a dolgozók részvéte­le az irányításban. A minő­ség kérdése nemcsak gazda­sági, hanem politikai szem­pontból is fontos. A még mindig nem elhanyagolható hiányosságok anyagi és er­kölcsi veszteségeket okoznak, zavarják a termelés ütemes­ségét, s mindezt a lakosság jogosan bírálja. A VIII. ötéves tervidő­szakban az életszínvonal fejlesztését tekintve az egyik alapvető célkitűzés a -szemé­lyi fogyasztás növelése, mi­nőségi változások végrehaj­tása szerkezetében. A lakos­ság pénzjövedelmei 14 szá­zalékkal növekednek. Az át­lag nominál bérek hozzáve­tőleg 6,5 százalékkal nőnek. Elsőrendű kérdés a belső piac jó működése. Jelentős mértékben befolyásolja ez a lakosság elégedettségét, ér­dekeltségét a nagyobb tel­jesítményben, a termelés és a munkatermelékenység nö­vekedésében. A CSKP KB főtitkára ezt követően a politikai rend­szer tökéletesítésének idő­szerű kérdéseiről, a szocia­lista demokrácia elmélyíté­séről beszélt. Hangsúlyozta: a CSKP tartós irányvonala a szocialista' demokrácia fej­lesztése, és a jövőben is ar­ra fog törekedni, hogy növe­kedjen a dolgozók részvétele az állami és a közügyek megoldásában. Gustáv Husák állást fog­lalt amellett, hogy szigorúan gondoskodni kell a szocialis­ta törvényesség megszilár­dításáról és sürgette, hogy helyezzenek nagyobb hang­súlyt a jogi tudat elmélyíté­sére. A CSKP KB főtitkára is­mertette az ideológiai mun­ka időszerű feladatait, és rá­mutatott, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága nagy figyel­met fordít a hírközlő eszkö­zökre. Gustáv Husák a nemzetkö­zi helyzetet elemezve leszö­gezte, hogy a csehszlovák külpolitika alapvető célja változatlanul a kedvező kül­ső feltételek biztosítása a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Csehszlovákia te­kintélye és nemzetközi be­folyása társadalmának sike­res fejlődéséből, a csehszlo­vák államnak a szocialista közösségben elfoglalt szilárd helyzetéből fakad. Gustáv Husák leszögezte, hogy a világpolitikában je­lenleg a háború és a béke kérdésével kapcsolatban két ellentétes irányvonal és megközelítés ütközik egy­mással. Az imperializmus szélsőséges politikája miatt a nemzetközi helyzet feszült, veszélybe került az emberi­ség léte. Az Egyesült Álla­mok szélsőséges körei a szo­cializmus meggyöngítése vé­gett katonai fölényre töre­kednek, fokozzák a fegyver­kezési hajszát és igyekeznek azt kiterjeszteni a világűrre. — E szélsőséges politikával áll szemben a szocialista or­szágok következetes béke­politikája — hangoztatta Gustáv Husák, majd az SZKP XXVII. kongresszu­sán elfogadott békeprogra­mot méltatva, azt reális, vi­lágos és mélyen humánus tartalmú programnak mon­dotta. Kijelentette, hogy a Szovjetunió békeprogramja olyan vissza nem térő törté­nelmi lehetőséget kínál az emberiségnek, amelyet nem szabad elszalasztani. A nem­zetek a jövőjükért érzett ag­godalom nélkül kívánnak az úi évezredbe lépni. A CSKP KB főtitkára ez­után emlékeztetett arra, hogy a világ közvéleménye üdvö­zölte a legfelsőbb szintű pár­beszéd felújítását a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között. Ezt azzal a remény­nyel kapcsolja össze, hogy reális a háború nélküli vi­lág, elhárítható az atomka­tasztrófa veszélye. Most a legfontosabb dolog az, hogy a szavakat tettek kövessék. A Szovjetunió egyoldalú in­tézkedéseivel már bebizo­nyította, hogy szavait tettek követik. A világ most joggal várja, hogy az Egyesült, Ál­lamokban felülkerekedjék a létfontosságú nemzetközi problémák felelősségteljes megközelítése. — Külpolitikánk alapvető feladata a barátság megszi­lárdítása, a kapcsolatok fej­lesztése a szocialista közös­ség országaival. A szocialis­ta közösség nélkül napjaink­ban a világpolitika egyetlen kérdése sem oldható meg. A Szovjetunióhoz fűződő barát­ságunk, a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk alapvető jelentőségű a cseh­szlovák nép létérdeke, álla­munk biztonságának szava­tolása szempontjából. A köl­csönös tiszteletre és megér­tésre, a nézetazonosságra épülő szövetség biztonságot ad, amelyre terveinket ala­pozzuk. A CSKP KB főtitkára sík- raszállt az egyenjogú kap­csolatok és a sokoldalú együttműködés fejlesztéséért a gyarmati sorból felszaba­dult országokkal, és nagyra értékelte az el nem kötele­zett országok mozgalmának a nemzetközi politikában játszott szerepéit. Kijelentet­te, hogy Csehszlovákia a tő­kés országokhoz fűződő kap­csolatait az egyenjogúság, a kölcsönösen előnyös együtt­működés, a be nem avatko­zás elveinek alapján kíván­ja fejleszteni. Állást foglalt a nyílt, tisztességes és gyü­mölcsöző párbeszéd mellett, mert azok hozzájárulhatnak a kölcsönös bizalom megte­remtéséhez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Megállapította, hogy a bé­kéért. az imperialista politi­ka ellen, a társadalmi átala­kításért folyó küzdelemben jelentős politikai erőt képvi­sel a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom. Ki­jelentette, hogy Csehszlová­kia támogatja a testvérpár­tok közötti osztályszolidari­tás erősítésére, az egyenjogú együttműködésre irányuló, a közös célokat szolgáló kez­deményezéseket. Az egyes kérdésekben megnyilvánuló véleménykülönbségek nem tekinthetők természetelle­nesnek. A közös fellépés ér­dekében kívánatos mind a kétoldalú kapcsolatok, mind pedig az együttműködés sok­oldalú formáinak fejlesztése, mind regionális, mind széle­sebb alapokon — mondotta a szónok, majd aláhúzta: külpolitikai tevékenységünk­ben szem előtt tartjuk a csehszlovák nép és a szocia­lista közösség alapvető ér­dekeit, mindazt, ami hozzá­járul a társadalmi haladás­hoz és a béke erősítéséhez szerte a világon. Ez az irányvonal a szocialista rendszer lényegéből fakad, hiszen a szocializmus, a tár­sadalmi haladás és a béke elválaszthatatlan egymástól. Gustáv Husák sürgette, hogy párt belső élete vál­jék mentessé a formalizmus­tól, a problémákat megke­rülő, eredménytelen értekez­letektől és gyűlésektől. Nagy teret szentelt a bírálat és önbírálat szerepének és a káderkiválasztás problémái­nak. Figyelmeztetett arra, hogy a párt politikai irányí­tó szerepét nem szabad ösz- szekeverni az állami és a gazdasági területek konkrét irányításával. A CSKP KB főtitkára be­fejezésül meggyőződését fe­jelte ki, hogy e kongresz- szus nyílt, alkotó és tárgy­szerű légkörben zajlik le, munkáját mindvégig az új feladatok megoldása iránti fogékonyság jellemzi. A délutáni ülésen a kong­resszus a második napirendi ponttal folytatta munkáját, a Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottság jelentéséit Ja- roslav Hajn elnök terjesztet­te elő. Ezután kezdődött meg a Központi Bizottság beszá­molója feletti vita. A CSKP XVII. kongresz- szusánav mai ülésén várha­tóan folytatódik a jelentés megvitatása. Lubomir Strou- gal, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, miniszterelnök előterjeszti a gazdasági és társadalmi fejlődés fő irá­nyairól szóló dokumentum­tervezetet. Ugyancsak ked­den szólal fel a CSKP leg­magasabb fórumán a len­gyel, a magyar, az NDK-be- li és a szovjet testvérpárt küldöttségének vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom