Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
NÉPÚJSÁG 1986., március 20., csütörtök Mérlegen a termelőszövetkezetek Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről Budapesten tegnap, szerdán Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tájékoztatta a sajtó képviselőit a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról és az idei feladatokról. Bevezetőjében arról szólt, hogy összességében tavaly az 1984. évihez hasonló termelési értéket állítottak elő a közös gazdaságok. Csökkent az alaptevékenység termelési értéke az üzemekben. Ennek egyik oka a múlt év elején tapasztalható rendkívül hideg időjárás volt. Az állattenyésztésben romlott az érdekeltség, emiatt csökkent a sertés- és juhállomány a tsz-ekben. Lelassult a kiegészítő tevékenység növekedési üteme. Csökkent a tsz-ek nyeresége is tavaly. A szabályozók szigorodása miatt jelentősen nőttek az elvonások, emiatt a fejlesztésre fordítható, a gazdaságokban visszamaradó jövedelem évről évre mérséklődik. A továbbiakban az egyes térségek helyzetét elemezte Lehoczki Mihály. Tavaly jelentős visszaesés mutatkozott Borsod, Somogy és Szabolcs megye termelőszövetkezeteinek termelésében. Kiegyensúlyozottan dolgozA Hazafias Népfront megyei elnöksége — Szikszai Ferenc titkár vezetésével — tegnap ülést tartott, s ezen részt vett Páli Mária. a megyei pártbizottság és Kovács Tibor, a megyei tanács képviseletében. A település- fejlesztési hozzájárulás előkészítésének békéscsabai és szeghalmi tapasztalatairól szóló anyagot Banadicsné Loránd Ibolya, valamint Varga Istvánná városi HNF- titkárok terjesztették elő. Ennek részletes elemzése és megvitatása után dr. Ambrus Zoltán alelnök a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított fényképezési akcióról beszélt. Amint mondotta, összesen 19 településünk nevezett be a versenybe, amely még nem hozta meg a várt eredményeket. Ezt követően Szegfű István titkárhelyettes a hulladék- gyűjtés mozgalmi tapasztalatairól tájékoztatta az elnökséget. Egyebek között megemlítette, hogy 1983-ban 14# 1984-ben 25 és tavaly 16 település kapcsolódott be az operatív bizottság irányításával ezekbe az akciókba. Szerdán Gyulán ülést tartott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége, amely a Tiszántúl 16 településén működő nemzetiségi könyvtár munkáját, a román olvasómozgalom helyzetét elemezte. A gyulai városi Mogyo- róssy könyvtár által irányított hálózat tevékenységét értékelő, s a feladatokat meghatározó elnökségi ülésen jelen volt Márk György, a szövetség főtitkára is. Az elmúlt öt évben két új intézménnyel — a lökösházi- val és a sarkadkeresztúrival — gyarapodott a román könyvtári hálózat, a Csong- rád és a Békés megyei könyvtárakat ez idő alatt rendre felújították, Kétegyházán és Méhkeréken zenei részleg nyílt. A személyi ellátottságot javítja a gyulai román gimnáziumban szervezett könyvtárkezelői tanfolyam. Jelenleg a községi könyvtárakban több mint hétezer, a gyulai központi gyűjtetak a Békés, Csongrád, Fejér és Tolna megyei közös gazdaságok 1985-ben. Az ágazati feszültségekről szólva a főtitkárhelyettes különösen az állattenyésztés meglevő problémáiról szólt. A takarmánygazdálkodás hiányosságai, a még mindig sok kívánnivalót maga után hagyó állat-egészségügyi helyzet, a közgazdasági szabályozás gyakori változásai mind-mind hozzájárultak az állattenyésztés egyes ágazatainak visszaeséséhez. Elsősorban a háztájikban mérséklődött az állattállomány, különösen a sertésnél jelentős a csökkenés. Az anyagi-műszaki ellátásról szólva az előadó hangsúlyozta: ezen a területen előrelépésre van szükség. A tsz-ek előtt álló idei feladatok közül legfontosabb a gabona- és húsprogram megvalósítása, a gazdaságosság javítása, az ésszerű takarékosságra való törekvés. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa sajátos mozgalmi eszközeivel, a közös gazdaságok érdekeinek figyelembevételével igyekszik hozzájárulni az idei nép- gazdasági célkitűzések teljesítéséhez. V. L. Az elmúlt három év alatt csaknem 2,3 millió forintértékű hasznos hulladékot gyűjtött össze a lakosság a MÉH Vállalat közreműködésével. A HNF megyei titkárhelyettese ezután az 1981.-ben megkezdett és azóta igen népszerűvé vált fásítási akciókról beszélt, amelyekre öt év alatt egymillió 900 ezer forintot költöttek Békés megyében. Valamennyi település kapott különböző összegű támogatást, sőt közülük 14 kétszer, illetve többször is. Négy helységben mini arborétum létesült. A 63 ezer haszon- és egyéb fa, valamint cserje elültetésekor 2,5 millió forintot ért el az össztársadalmi munka értéke. Kedvezőtlen tapasztalat viszont az, hogy nem tervezték meg az utógondozást, s ezért a megeredés csak 70— 80 százalékos volt. A megye zöldterületeinek növelésében sokat jelent a VII. ötéves tervidőszakra szóló, s az előző ciklushoz hasonló összegű anyagi támogatás. A pénzt az operatív bizottság osztja majd el minden esztendőben. —y—n ményben kilencezer román nyelvű kötet van — a hálózat könyvállománya öt év alatt megkétszereződött. Az anyaországi könyvekből az ellátás akadozik, emiatt hiány mutatkozik házi olvas.- mányokban, kézikönyvekben. A falvakba összesen negyven, a gyulai könyvtárba harminc román nyelvű újság jár, a gyarapodás itt is kétszeres. Az olvasást tekintve a román szövetség elnöksége eredményekről és gondokról egyaránt számot adhatott. Áttekintve a könyvtárak, az anyanyelvű szak- és szép- irodalom olvasásának helyzetét, a román szövetség elnöksége több javaslatot tett. Az elnökség az összegzés nyomán úgy véli, hogy időszerűvé vált a hajdú-bihari nemzetiségi könyvtárak korszerűsítése, s javasolja, hogy nyíljon román—könyvtár szak a Szegedi Tanárképző Főiskolán. Tanácsülésekről jelentjük Kétegyházán hétfőn délután a helyi művelődési házban tartotta meg — Árgye- lán György tanácselnök eL- nökletével — soron következő ülését Kétegyháza Nagyközség Tanácsa. A testület először a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról hallgatta meg az elnök jelentését, majd az elmúlt esztendő költségvetési és fejlesztési alapjának zárszámadása került napirendre Stégermájer Györgyné vb- titkár előterjesztésében. A nagyközség 1985-ben 20,7 millió forintos költségvetési bevéttel és 20,3 millió forintos kiadással teljesítette tervét. A tanácsülés talán legizgalmasabb napirendje az volt, amikor a vb-titkár előadásában a tagok és a meghívottak Kétegyháza VII. ötéves tervi pénzügyi elképzeléseivel ismerkedhettek meg. A tanács úgy számol, hogy a most kezdődött tervidőszakban 142,8 millió forintos bevételt teljesíthet. E napirendi ponthoz két, igen nagy vitát kiváltó kérdés eldöntése is csatlakozott. Mivel a . 200 adagos napközi konyha műszaki állapota elavult és az épület felújítása nem gazdaságos, ezért átmenetileg a Mezőgép Vállalat üzemi konyháját vásárolják meg és az Úttörő u. 89. szám alatti épületben alakítják ki az ebédlőt. A másik kérdés az volt, hogy elfogadják-e a posta ajánlatát, miszerint a tervidőszak végére megvalósulna a nagyközség crossbarrendszerű telefonhálózatának kialakítása. Ma 57 készülék működik Kétegyházán: a telefonellátottság nem éri el az egy százalékot! Ha a tanács igent mond, úgy 6-7 millió forintot kellene előteremteniük. Az ülésen több elképzelés, javaslat is született a megoldásra. A végleges megoldásról a testület egy későbbi ülésén döntenek. (N. L.) * * * Békés Város Tanácsa Verőm László elnökletével március 19-én, tegnap délután tartotta soros ülését, melyen részt vett és felszólalt Aracz- ki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A testület ezen az ülésen értékelte a VI. ötéves tervidőszak és a múlt évi költség- vetési gazdálkodás és fejlesztési terv teljesítését. A ' fő napirend a városi tanács VII. ötéves terve volt, amely a kiemelten kezelendő feladatok sorában határozza meg az áthúzódó beruházások, így a nevelési központ, a 40 személyes bölcsőde, a dánfoki ifjúsági tábor, 49 garzonlakás és az Ady-lakó- telepi ABG-áruház befejezését, illetve létesítését. Beruházásokra csaknem 359 millió forintot fordíthatnak. A város öt évre szóló terveiben kiemelt helyen szerepel a lakásellátás, lakás- gazdálkodás, az ivóvízellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése, középfokú oktatás, valamint a szennyvízelvezetés, -tisztítás. A VII. ötéves tervciklusban az igények alapján 470 telepszerű többszintes lakás építése szükséges, s ebből 50 az állami bérlakás. A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tanácsi feladatok között első az Élővízcsatoma partfalának további rendezése, tisztítása, a veszélyes hulladékok elhelyezése, valamint a szippantott iszap semlegesítése, hasznosítása — s nem utolsósorban a megelőzés, és a környezet károsítóival szemben a szigorúbb számonkérés. A következő évek feladata a város szennyvíz- és csapadékvíz-hálózatának bővítése, és egy új biológiai szennyvíztisztító telep létesítése. A testület Békés város VII. ötéves tervét — főbb terület- és településfejlesztési célkitűzéseit és feladatait — jóváhagyta. (Folytatás az 1. oldalról) folytatásához, a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárásához. 4. A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azokat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszakban pártunk képviselői — az internacionalista szolidaritás szellemében — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok vezetőivel folytattak. Jól szolgálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszusán. A nemzetközi béke, biztonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket pártunk képviselői a szocialista, szociáldemokrata pártok vezetőivel folytattak. II. A Központi Bizottság áttekintette a párt kádermunkáját, és meghatározta az időszerű káderpolitikai feladatokat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöatésében, szélesedett a pályázati rendszer, a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömegszervezetek és mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikai elvek nem valósulnak meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvényesítését leggyakrabban a szubjekti- vizmusi, a személyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a vezetők egy részénél tapasztalható szerénytelenséggel, túlzott önbizalommal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. _ 2. Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alkotóképességét, kezdeményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos—műszaki haladás ési a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez. a) A vezetők kiválasztásában és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt isi, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni á szocializmus iránti elkötelezettséget, törvényeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politikája és a saját munkaterületére vonatkozó határozatok mellett. A vezetői megbízással összeférhetetlen a dolgozók lebecsülése, a kritika elfojtása, a hatalommal, a beosztással való visszaélés. A párt testületéi a személyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi alkalmasságot, valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlődésünk mai szakasza megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzáértésére és vezetői képességeire. A szakmai tudásnak minden korábbinál 'nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társadalmi tisztségekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetségi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével minden más tisztséget pár- tonkívüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörre alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés stabilitásának és a káderek ésszerű, folyamatos cserélődésének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kollektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet, hogy a vezetés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok képviselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élettapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, lendületével. Fontos, hogy a tehetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíznak bennük. El kell érni, hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős kádereket, akik mögött áldozatos munkában eltöltött ávek állnak, sokat fáradoztak népünkért, a szocializmusért, és hasznosítanunk kell tapasztalataikat. c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok megszerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kádercserét a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korlátozott ideig tölthesse be ugyanazt" a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell fordítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakorlati életben megfelelő tapasztalatokat szerzett, egyetemet, főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú fiatal szakmunkások továbbtanulását, vezetővé neveléséte) Módosítani kell a vezetők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásukat folyamatosan kell értékelni, s tevékenységük összegező megítélését a választási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intézmény teljesítménye, a végzett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hibák feltárása, kijavítása. f) A növekvő politikai, társadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadalmi szervek káderképző intézményeiben folyó nevelő-, oktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismeretek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szükségesek. g) Erősíteni kell a kádermunka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és eldöntésében növekedjen a választott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Biztosítani kell, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkcióba. A pályázati rendszer tegye lehetővé, hogy a megfelelő felkészültségű és tapasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szélesedjen a meghatározott időre szóló kinevezések és megbízások gyakorlata. A Központi Bizottság helyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetők, tisztségviselők megválasztásának a gyakorlatát- Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez ésszerű, választott testületeikbe az alsóbb, szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból Káderpolitikai Bizottságot hoz létre. Feladata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése; a tapasztalatok összegezése; elvi állásfoglalások és javaslatok kidolgozása a vezető pártszervek számára. * * * A párt szervei és szervezetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltaknak. Őrködjenek a káderpolitikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőket. A Központi Bizottság felkérte a kormányt, a társadalmi szerveket, hogy a határozattal összhangban dolgozzák ki saját feladataikat. (MTI) Településfejlesztési kérdésekről tárgyalt a HNF megyei elnöksége 0 román szövetség elnökségi ülése
