Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ Ar» 1,80 forint XU ÉVFOLYAM, 52. SZÁM " BÉKÉS MEGYEI Gyilkos merénylet áldozata lett Olof Palme: a svéd miniszterelnököt péntek éjjel Stockholmban lelőtte egy ismeretlen férfi. A politikus kórházba szállítás után nem sokkal belehalt sérüléseibe. Az egyelőre ismeretlen indítékú merénylet kevéssel éjfél előtt történt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán. Palmét azonnal kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Az 59 éves miniszterelnökre egyszer lőtt rá egy — szemtanúk vallomása szerint — negyven év körüli férfi. A közvetlen közelről leadott lövés a hasán érte a politikust, akit saját kívánságára általában nem kísértek testőrök. A merénylet indítékáról és elkövetőjéről egyelőre alig tudni valamit- A svéd rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást. A határátkelőhelyeken és a stockholmi Arlanda repülőtéren rendkívüli módon megszigorították az ellenőrzést, hogy a tettes ne menekülhessen el az országból. Svédországban 1792 óta nem öltek meg vezető politikust. (Folytatás a 2. oldalon) Meggyilkolták Olof Pálmát Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Jóváhagyták a politikai irányvonalat Ki tud többet a Szovjetunióról? Fotó: Fazekas László Az SZKP XXVII. kongresszusán szombaton folytatódott és befejeződött a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének vitája. A tanácskozás ötödik munkanapja kegyeletes megemlékezéssel kezdődött — a merénylet áldozatául esett Olof Palme svéd miniszter- elnökről, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnökéről. „Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió kormánya mély részvétét nyilvánítja Svédország népének, a szociáldemokrata munkáspártnak, amelyet hosszú éveken át vezetett Olof Palme, a szociáldemokrata és labou- rista pártoknak, amelyeknek sok képviselője jelen van kongresszusunkon” — jelentette ki a szovjet pártkongresszus szombati ülésén elnöklő Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Allambizton- sági Bizottság elnöke. A szovjet fegyveres erők mindig a szocialista haza békéjének és biztonságának megbízható védelmezői voltak és lesznek — jelentette ki felszólalásában Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Mint mondotta, az imperialista államok az utóbbi időkben tovább fokozták háborús készülődésüket. Különösen az Egyesült Államok csapásmérő fegyverek világűrbéli telepítését előirányozó „hadászati védelmi kezdeményezése” jelent veszélyt. Ezeknek a lépéseknek az alapgondolata a Szovjetunióval szembeni döntő katonai fölénynek, valamint a nukleáris első csapással való fenyegetés lehetőségének megszerzése. Kialakulóban van a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni háború kirobbanásának valós veszélye, s ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül — jelentette ki a miniszter. A Mihail Gorbacsov január 15-i javaslatára adott amerikai válaszról szólva kijelentette, hogy abban „nincs megoldás a legfőbb és elvi jelentőségű kérdésre: a világűrbéli fegyverkezési verseny elhárítására”. ,',Az amerikai kormányzat nyíltan negatív álláspontot foglalt el az atomfegyver-kísérletek tilalmával kapcsolatban, s ezt nem lehet másképp értékelni, mint akképpen, hogy Washington folytatni kívánja az atomfegyverkezési versenyt.” A Szovjetunió mindig megtalálta a megfelelő választ az ellene intézett kihívásokra. „Ha rákényszerítenek bennünket, hatékony választ találunk az űrfegyverekre is. Ezt nem mi akartuk.” A következő szovjet felszólaló Jurij Petrov, a szverdlovszki területi párt- bizottság első titkára volt, aki szorgalmazta a dolgozó kollektívák gazdasági érdekeltségén alapuló rendszer bevezetését. Rámutatott, hogy a társadalmi igazságosságnak „földrajzi aspektusa” is van. Elemezni kellene az ország összes területi egységének társadalmi-szociális helyzetét és az éghajlati, nemzeti és egyéb sajátosságok tekintetbe vételével kellene kidolgozni a távlati és éves társadalmi-szociális fejlesztési terveket. Margarita Zselnyina pszko- vi orvosnő a kórházak és rendelőintézetek műszaki felszereltségének javítása, korszerűsítése mellett szállt síkra és méltatta a túlzott alkoholfogyasztás ellen kibontakozott országos mozgalom társadalmi jelentőségét. Igor Gorbacsov, a Lenin- grádi Állami Akadémiai Drámai Színház főrendezője nemes pátosszal szólt arról, hogy a művész munkájának csak akkor van értelme, ha magasrendű erkölcsiséget szolgál, ha áthatja a népbe, a humanista eszményekbe vetett hit. Borisz Vologyin, a roszto- vi területi pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a kongresszust, hogy a pártbizottság határozott intézkedéseket tesz a kollektív vezetés elvének érvényesítéséért, az e vonatkozásban elkövetett hibák kiküszöböléséért. Konsztantyin Petrov bányász, a párt egyik veteránja az 1985 áprilisi KB-ülés irányvonala mellett tett hitet, majd Gumer Uszmanov, a tatár területi pártbizottság első titkára hívta fel a szakembereket olyan technika és technológia kidolgozására, amely a régebbi kőolajlelőhelyek további kiaknázását is lehetővé tenné. Áttörésről, lényeges eredményekről még nem tudott beszámolni a kongresszusnak a múlt év végén életre hívott Állami Agrár-Ipari Bizottság elnöke, Vszevolod Murahovszkij, aki a gazdasági szemlélet hiányában, az igényesség csökkenésében jelölte meg a mezőgazdaság elmaradásának fő okait. Szilárd állami felvásárlási terv, közgazdaságilag megalapozott árrendszer, a terven felüli eladások ösztönzése mellett szállt síkra és kijelentette : (Folytatás a 2. oldalon) Hány méter mélyig hatol le a talajban a fagy Jakub- földön? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel is meg kellett birkózniuk a részt vevő csapatoknak szombaton. Békéscsabán, a KlSZ-tábor- ban rendezték a versenyt, melyen a szakközépiskolák és gimnáziumok, valamint a szakmunkásképző intézetek csapatai versenyeztek. A tizenharmadszor megrendezett vetélkedőn — két helyszínen bonyolították le — sok kérdésre kellett választ adni. A földrajzi fejtörőktől kezdve a valahol, valamikor, valami kérdésekre is választ kellett adni. A vetélkedőn nyolc szakmunkásképző intézet csapata, valamint 12 szakközépiskola, illetve gimnáziumi csa/- pat vett részt. A vetélkedő anyagát a Szovjetunió című lap számaiban közölt cikkek képezték, az 1985. januári számtól kezdve. A vetélkedőn a középiskolások kategóriájában a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola csapata végzett az első (Folytatás a 3. oldalon) A magyar pártküldöttség vasárnapi programja Megkoszorúzták Kun Béla emléktábláját A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánqsnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, vasárnap Moszkvában megkoszorúzta Kun Béla emléktábláját. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emlékére, Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Kommunista Inter - nacionálé egykori moszkvai székházának falán, a Kalinyin sugárút elején. Kun Béla 1924- től 1936-ig dolgozott ebben az épületben. A koszorút Kádár János, valamint Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete helyezte el az emléktáblánál. Az eseményen jelen voltak a Szverdlovról elnevezett se- lyemárugyár dolgozóinak, a moszkvai „Elektroszvet” gyár kollektívájának és a Leninről elnevezett kerület Komszomol bizottságának képviselői. A selyemárugyár dolgozói, akik kollektív tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak, virággal köszöntötték az MSZMP főtitkárát, és átadtak neki egy borítékot, rajta a Kun Béla- centenárium alkalmából kibocsátott és Kun Béla születésnapjának 100. évfordulóján lepecsételt emlékbélyeg- gel. Kádár János rövid, szívélyes beszélgetést folytatott Sz. Szmirnovval, az emléktábla alkotójával is. * * * A koszorúzás után a Kádár János vezette magyar pártküldöttség megtekintette a moszkvai Központi Kiállítóteremben az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére rendezett képzőművészeti kiállítást. A Kreml tőszomszédságában lévő kiállítóteremben „A kommunizmust építjük” címmel nyílt tárlat a Szovjetunió valamennyi szövetségi köztársasága neves művészeinek az utóbbi öt évben készült mintegy kétezer alkotásából. A magyar pártküldöttséget Nyikolaj Smitt, a Központi Kiállítóterem igazgatója, Jevgenyij Zajcev kulturális miniszterhelyettes, Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének elnöke és Tair Szalahov, a képzőművészeti szövetség első titkára köszöntötte az előcsarnokban. Nyikolaj Smitt elmondta, hogy a kiállítás rendezői igyekeztek a szovjet képzőművészet minél több ágát bemutatni, és első alkalommal a szovjet formatervezők munkái is helyet kaptak a tárlaton. A magyar vendégeket- Ali- sza Kacsarova tárlatvezető kalauzolta végig a több mint 7 ezer négyzetméter alapterületű teremben. Kádár János és a küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a különböző festményeket, szobrokat, kisplasztikákat. A szovjet művészek munkáinak központi témája ma is Vlagyimir Iljics Lenin alakja, a nagy honvédő háború feldolgozása — mondta Nyikolaj Ponomarjov, aki maga is több képpel szerepel a kiállításon. Az MSZMP főtitkára megismerkedett néhány kiállított mű alkotójával is, köztük Valerij Szidorov festőművésszel és Alekszandr Rukavisnyikov szobrásszal. Kedves színfoltja volt a látogatásnak, amikor Nyiko- laj Smitt felkérte a magyar küldöttség tagjait, hogy tekintsék meg azt a műtermet, amelyet a kongresszus idejére fiatal festőknek hozott létre a kiállítóterem igazgatósága. A műteremben rajzállvány elé ültették az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját, s mintegy negyedóra elteltével elkészültek a portrék. Kádár Jánosnak a 25 éves Karen Papikjan, Lázár Györgynek a 30 éves Jelena Romanova ajándékozta a róla készített arcképet. A látogatás végén a magyar küldöttség tagjai beírták nevüket a kiállítás vendégkönyvébe. * * * A tárlatlátogatás végeztével csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár János vezette magyar küldöttség. Moszkva egyik legismertebb, legpatinásabb utcáján, az Arbaton haladtak végig. A moszkvaiak körében csak régi Arbatként ismert utcát a XV. századtól kezdve említik a krónikák. Ma kifejezetten központinak számít, jóllehet valaha a város széle húzódott itt. Az egykori kereskedőutcát ma is az üzletek sokasága jellemzi. Nagy gyalogosforgalma, sajátos hangulata miatt a közelmúltban sétálóutcává alakították. Felújítása, burkolatának cseréje, a környező épületek tatarozása három évvel ezelőtt kezdődött, és még mintegy másfél évig tart. A sétálóutca körvonalai azonban már teljes szépségükben kibontakoztak. Kádár János, Lázár György, Szűrös Mátyás és Rajnai Sándor a Prága étteremtől indult. Útközben megtekintették az 53-as számú házat, amely valaha Puskin moszkvai lakása volt. Natalja Goncsarovával kötött házassága után költözött ide a nagy orosz költő, már az esküvői ebédet is itt tartották. Néhány perces megállót tartottak a Vahtangov Színház épületénél. Az alapítójáról elnevezett híres moszkvai színház az orosz és szovjet klasszikusok műveinek sikeres színre viteléről híres. A séta közben Kádár János érdeklődött az egyes épületekről, a különböző boltokról, éttermekről, s megállt néhány kirakatnál. Egy élelmiszerbolt ízlésesen berendezett portálján keresztül közelebbről is sízemügyre vette a magyar konzervipar termékeit. A félórás séta a szovjet külügyminisztérium felhőkarcolójának tövében ért véget. Este az Olimpiai Sport- komplexum sportcsarnokában Kádár János megtekintette a kongresszus küldötteinek és vendégeinek tiszteletére rendezett nagyszabású művészi sportbemutatót. A labdarúgó NB I tavaszi nyitányán: Döntetlen a Fradi ellen Hiába, a csíkos mezes Kvaszta már helyzeti előnyben az utána eredő Csaná- losival szemben, így két ütemmel később megszületett a Ferencváros egyenlítő gólja az Előre Spartacus ellen. Hogy miként alakult ki az 1—1-es döntetlen, továbbá milyen eredmények születtek a Kner Kupa férfiké- zilabda-vidékbajnokság hét végi fordulójában, s mi történt a vasárnap ugyancsak megkezdődött területi, valamint I. osztályú labdarúgó- bajnokság első fordulójában, arról bővebben a 8. oldalon számolunk be. Fotó: Fazekas Uazló