Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ Ar» 1,80 forint XU ÉVFOLYAM, 52. SZÁM " BÉKÉS MEGYEI Gyilkos merénylet áldozata lett Olof Palme: a svéd mi­niszterelnököt péntek éjjel Stockholmban lelőtte egy isme­retlen férfi. A politikus kórházba szállítás után nem sokkal belehalt sérüléseibe. Az egyelőre ismeretlen indítékú merénylet kevéssel éjfél előtt történt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán. Palmét azonnal kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Az 59 éves miniszterelnökre egyszer lőtt rá egy — szemtanúk vallomása szerint — negyven év körüli férfi. A közvetlen közelről leadott lövés a hasán érte a politikust, akit saját kívánságára általában nem kísértek testőrök. A merénylet indítékáról és elkövetőjéről egyelőre alig tudni valamit- A svéd rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyomozást. A határátkelőhelyeken és a stockholmi Arlanda repülőtéren rendkívüli módon megszigorították az ellenőr­zést, hogy a tettes ne menekülhessen el az országból. Svéd­országban 1792 óta nem öltek meg vezető politikust. (Folytatás a 2. oldalon) Meggyilkolták Olof Pálmát Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Jóváhagyták a politikai irányvonalat Ki tud többet a Szovjetunióról? Fotó: Fazekas László Az SZKP XXVII. kong­resszusán szombaton folyta­tódott és befejeződött a Köz­ponti Bizottság politikai be­számolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésé­nek vitája. A tanácskozás ötödik mun­kanapja kegyeletes megem­lékezéssel kezdődött — a merénylet áldozatául esett Olof Palme svéd miniszter- elnökről, a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöké­ről. „Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió kor­mánya mély részvétét nyil­vánítja Svédország népének, a szociáldemokrata munkás­pártnak, amelyet hosszú éve­ken át vezetett Olof Palme, a szociáldemokrata és labou- rista pártoknak, amelyeknek sok képviselője jelen van kongresszusunkon” — jelen­tette ki a szovjet pártkong­resszus szombati ülésén el­nöklő Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Allambizton- sági Bizottság elnöke. A szovjet fegyveres erők mindig a szocialista haza bé­kéjének és biztonságának megbízható védelmezői vol­tak és lesznek — jelentette ki felszólalásában Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. Mint mondotta, az impe­rialista államok az utóbbi időkben tovább fokozták há­borús készülődésüket. Külö­nösen az Egyesült Államok csapásmérő fegyverek világ­űrbéli telepítését előirányozó „hadászati védelmi kezde­ményezése” jelent veszélyt. Ezeknek a lépéseknek az alapgondolata a Szovjetunió­val szembeni döntő katonai fölénynek, valamint a nuk­leáris első csapással való fe­nyegetés lehetőségének meg­szerzése. Kialakulóban van a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország elleni háború kirobbanásának valós veszé­lye, s ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül — jelentet­te ki a miniszter. A Mihail Gorbacsov janu­ár 15-i javaslatára adott amerikai válaszról szólva ki­jelentette, hogy abban „nincs megoldás a legfőbb és elvi jelentőségű kérdés­re: a világűrbéli fegyverke­zési verseny elhárítására”. ,',Az amerikai kormányzat nyíltan negatív álláspontot foglalt el az atomfegyver-kí­sérletek tilalmával kapcso­latban, s ezt nem lehet más­képp értékelni, mint akkép­pen, hogy Washington foly­tatni kívánja az atomfegy­verkezési versenyt.” A Szovjetunió mindig meg­találta a megfelelő választ az ellene intézett kihívások­ra. „Ha rákényszerítenek bennünket, hatékony választ találunk az űrfegyverekre is. Ezt nem mi akartuk.” A következő szovjet fel­szólaló Jurij Petrov, a szverdlovszki területi párt- bizottság első titkára volt, aki szorgalmazta a dolgozó kollektívák gazdasági érde­keltségén alapuló rendszer bevezetését. Rámutatott, hogy a társadalmi igazságos­ságnak „földrajzi aspektusa” is van. Elemezni kellene az ország összes területi egysé­gének társadalmi-szociális helyzetét és az éghajlati, nemzeti és egyéb sajátossá­gok tekintetbe vételével kel­lene kidolgozni a távlati és éves társadalmi-szociális fej­lesztési terveket. Margarita Zselnyina pszko- vi orvosnő a kórházak és rendelőintézetek műszaki fel­szereltségének javítása, kor­szerűsítése mellett szállt sík­ra és méltatta a túlzott al­koholfogyasztás ellen kibon­takozott országos mozgalom társadalmi jelentőségét. Igor Gorbacsov, a Lenin- grádi Állami Akadémiai Drá­mai Színház főrendezője ne­mes pátosszal szólt arról, hogy a művész munkájának csak akkor van értelme, ha magasrendű erkölcsiséget szolgál, ha áthatja a népbe, a humanista eszményekbe vetett hit. Borisz Vologyin, a roszto- vi területi pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a kongresszust, hogy a pártbi­zottság határozott intézkedé­seket tesz a kollektív veze­tés elvének érvényesítéséért, az e vonatkozásban elköve­tett hibák kiküszöböléséért. Konsztantyin Petrov bá­nyász, a párt egyik veterán­ja az 1985 áprilisi KB-ülés irányvonala mellett tett hi­tet, majd Gumer Uszmanov, a tatár területi pártbizottság első titkára hívta fel a szak­embereket olyan technika és technológia kidolgozására, amely a régebbi kőolajlelő­helyek további kiaknázását is lehetővé tenné. Áttörésről, lényeges ered­ményekről még nem tudott beszámolni a kongresszus­nak a múlt év végén életre hívott Állami Agrár-Ipari Bizottság elnöke, Vszevolod Murahovszkij, aki a gazda­sági szemlélet hiányában, az igényesség csökkenésében je­lölte meg a mezőgazdaság el­maradásának fő okait. Szi­lárd állami felvásárlási terv, közgazdaságilag megalapo­zott árrendszer, a terven fe­lüli eladások ösztönzése mel­lett szállt síkra és kijelen­tette : (Folytatás a 2. oldalon) Hány méter mélyig hatol le a talajban a fagy Jakub- földön? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdésekkel is meg kellett birkózniuk a részt vevő csapatoknak szombaton. Békéscsabán, a KlSZ-tábor- ban rendezték a versenyt, melyen a szakközépiskolák és gimnáziumok, valamint a szakmunkásképző intézetek csapatai versenyeztek. A tizenharmadszor meg­rendezett vetélkedőn — két helyszínen bonyolították le — sok kérdésre kellett vá­laszt adni. A földrajzi fejtö­rőktől kezdve a valahol, va­lamikor, valami kérdésekre is választ kellett adni. A vetélkedőn nyolc szak­munkásképző intézet csapa­ta, valamint 12 szakközépis­kola, illetve gimnáziumi csa/- pat vett részt. A vetélkedő anyagát a Szovjetunió című lap számaiban közölt cikkek képezték, az 1985. januári számtól kezdve. A vetélke­dőn a középiskolások kate­góriájában a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépis­kola csapata végzett az első (Folytatás a 3. oldalon) A magyar pártküldöttség vasárnapi programja Megkoszorúzták Kun Béla emléktábláját A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Kádár Jánqsnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, vasárnap Moszkvában megkoszorúzta Kun Béla emléktábláját. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő alakjának emlékére, Kun Béla születésének 100. évfor­dulója alkalmából, a közel­múltban helyeztek el emlék­táblát a Kommunista Inter - nacionálé egykori moszk­vai székházának falán, a Kalinyin sugárút ele­jén. Kun Béla 1924- től 1936-ig dolgozott ebben az épületben. A koszorút Kádár János, valamint Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete helyezte el az emléktáblánál. Az eseményen jelen voltak a Szverdlovról elnevezett se- lyemárugyár dolgozóinak, a moszkvai „Elektroszvet” gyár kollektívájának és a Leninről elnevezett kerület Komszomol bizottságának képviselői. A selyemárugyár dolgozói, akik kollektív tag­jai a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaságnak, virággal kö­szöntötték az MSZMP főtit­kárát, és átadtak neki egy borítékot, rajta a Kun Béla- centenárium alkalmából ki­bocsátott és Kun Béla szüle­tésnapjának 100. évforduló­ján lepecsételt emlékbélyeg- gel. Kádár János rövid, szívé­lyes beszélgetést folytatott Sz. Szmirnovval, az emlék­tábla alkotójával is. * * * A koszorúzás után a Ká­dár János vezette magyar pártküldöttség megtekintette a moszkvai Központi Kiállí­tóteremben az SZKP XXVII. kongresszusának tisz­teletére rendezett képzőmű­vészeti kiállítást. A Kreml tőszomszédságá­ban lévő kiállítóteremben „A kommunizmust építjük” cím­mel nyílt tárlat a Szovjet­unió valamennyi szövetségi köztársasága neves művészei­nek az utóbbi öt évben ké­szült mintegy kétezer alkotá­sából. A magyar pártküldöttséget Nyikolaj Smitt, a Központi Kiállítóterem igazgatója, Jevgenyij Zajcev kulturális miniszterhelyettes, Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Kép­zőművészek Szövetségének elnöke és Tair Szalahov, a képzőművészeti szövetség el­ső titkára köszöntötte az elő­csarnokban. Nyikolaj Smitt elmondta, hogy a kiállítás rendezői igyekeztek a szovjet képzőművészet minél több ágát bemutatni, és első alka­lommal a szovjet formater­vezők munkái is helyet kap­tak a tárlaton. A magyar vendégeket- Ali- sza Kacsarova tárlatvezető kalauzolta végig a több mint 7 ezer négyzetméter alapte­rületű teremben. Kádár János és a küldött­ség tagjai nagy érdeklődés­sel tekintették meg a külön­böző festményeket, szobro­kat, kisplasztikákat. A szov­jet művészek munkáinak központi témája ma is Vla­gyimir Iljics Lenin alakja, a nagy honvédő háború feldol­gozása — mondta Nyikolaj Ponomarjov, aki maga is több képpel szerepel a kiál­lításon. Az MSZMP főtitká­ra megismerkedett néhány kiállított mű alkotójával is, köztük Valerij Szidorov fes­tőművésszel és Alekszandr Rukavisnyikov szobrásszal. Kedves színfoltja volt a látogatásnak, amikor Nyiko- laj Smitt felkérte a magyar küldöttség tagjait, hogy te­kintsék meg azt a műtermet, amelyet a kongresszus idejé­re fiatal festőknek hozott lét­re a kiállítóterem igazgatósá­ga. A műteremben rajzáll­vány elé ültették az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját, s mintegy ne­gyedóra elteltével elkészültek a portrék. Kádár Jánosnak a 25 éves Karen Papikjan, Lá­zár Györgynek a 30 éves Jelena Romanova ajándé­kozta a róla készített arcké­pet. A látogatás végén a ma­gyar küldöttség tagjai beírták nevüket a kiállítás vendég­könyvébe. * * * A tárlatlátogatás végezté­vel csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár Já­nos vezette magyar küldött­ség. Moszkva egyik legismer­tebb, legpatinásabb utcáján, az Arbaton haladtak végig. A moszkvaiak körében csak régi Arbatként ismert utcát a XV. századtól kezd­ve említik a krónikák. Ma kifejezetten központinak számít, jóllehet valaha a vá­ros széle húzódott itt. Az egykori kereskedőutcát ma is az üzletek sokasága jellem­zi. Nagy gyalogosforgalma, sajátos hangulata miatt a közelmúltban sétálóutcává alakították. Felújítása, bur­kolatának cseréje, a környező épületek tatarozása három évvel ezelőtt kezdődött, és még mintegy másfél évig tart. A sétálóutca körvonalai azonban már teljes szépsé­gükben kibontakoztak. Kádár János, Lázár György, Szűrös Mátyás és Rajnai Sándor a Prága étteremtől indult. Útközben megtekin­tették az 53-as számú házat, amely valaha Puskin moszk­vai lakása volt. Natalja Goncsarovával kötött házas­sága után költözött ide a nagy orosz költő, már az es­küvői ebédet is itt tartották. Néhány perces megállót tartottak a Vahtangov Szín­ház épületénél. Az alapítójá­ról elnevezett híres moszk­vai színház az orosz és szov­jet klasszikusok műveinek sikeres színre viteléről híres. A séta közben Kádár János érdeklődött az egyes épüle­tekről, a különböző boltokról, éttermekről, s megállt né­hány kirakatnál. Egy élel­miszerbolt ízlésesen beren­dezett portálján keresztül kö­zelebbről is sízemügyre vet­te a magyar konzervipar termékeit. A félórás séta a szovjet külügyminisztérium felhő­karcolójának tövében ért vé­get. Este az Olimpiai Sport- komplexum sportcsarnoká­ban Kádár János megtekin­tette a kongresszus küldöt­teinek és vendégeinek tisz­teletére rendezett nagyszabá­sú művészi sportbemutatót. A labdarúgó NB I tavaszi nyitányán: Döntetlen a Fradi ellen Hiába, a csíkos mezes Kvaszta már helyzeti előny­ben az utána eredő Csaná- losival szemben, így két ütemmel később megszüle­tett a Ferencváros egyenlítő gólja az Előre Spartacus el­len. Hogy miként alakult ki az 1—1-es döntetlen, továbbá milyen eredmények szület­tek a Kner Kupa férfiké- zilabda-vidékbajnokság hét végi fordulójában, s mi tör­tént a vasárnap ugyancsak megkezdődött területi, vala­mint I. osztályú labdarúgó- bajnokság első fordulójában, arról bővebben a 8. oldalon számolunk be. Fotó: Fazekas Uazló

Next

/
Oldalképek
Tartalom