Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

NÉPÚJSÁG 1986. március 17., hétfő Eltemették Olof Pálmát A béke, a leszerelés és az igazságosabb világgazdasági rend melletti nemzetközi fo­gadalomtétel jegyében zaj­lott le a stockholmi városhá­zán szombaton Olof Palme, a február 28-án meggyilkolt svéd szociáldemokrata kor­mányfő gyászszertartása. A 3000 ezer rendőr őrizte városháza 280 vörös zászló­val fellobogózott, vörösrózsa- koszorúkkal díszített nagyter­mében a külföldi részvevők közül először Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke mondott gyászbeszé­det. Olof Palméra „emlékez­ni fognak az európai munká­sok és az afrikai földműve­sek, és Ázsiában, az amerikai földrészen, az egész világon mindenütt, ahol szabadság­szerető emberek élnek. Pél­dájából erőt merítünk a faji megkülönböztetés elleni harp folytatásához, tovább keres­sük a megoldást a kelet és a nyugat, az észak és a dél szembenállására. Még jobban hangsúlyozzuk, hogy össze­függés van a fegyverkezés és az éhezés között a világban” — mondta Willy Brandt. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár „a béke embe­rének” nevezte Palmét és megemlékezett arról, hogy a meggyilkolt svéd kormányfő „az emberi méltóság, a tár­sadalmi haladás és a nemzet­közi biztonság bajnoka volt, a szegények és az elnyomot­tak pártján állt”. Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök arra emlékezett, hogy Palme „a türelmetlen­ség és erőszak nélkül, nem­zetközi együttműködésben megvalósítandó fejlődés szenvedélyes és következetés ügyvédje volt”. XVI. Károly Gusztáv svéd király és Ingvar Carlsson miniszterelnök Palménak a kis népekért és a szegény országokért és mindenekfe- lett a békéért való kiállását méltatta. A család és a félmilliós gyászoló menet kísérte szom­baton utolsó útjára a stock­holmi városházától Olof Palmét. A gyászszertartáson részt vett külföldi politikusok, biztonsági okból és a ma­gánjellegű temetést óhajtó család kívánságára, nem kí­sérték el Palme koporsóját. A gyászoló lakosság a teme­tés után kezdett elvonulni Palme koszorúkkal, virágok­kal sűrűn borított sírhalma előtt. A temetés előtt a stockhol­mi városházán rendezett « Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a béke emberének nevezte Palmét a gyászszertartáson mondott beszédében (Telefotó) gyászszertartáson 120 ország állami ési társadalmi képvi­selői vettek részt. Jelen volt Mitterrand francia elnök, Rizskov szovjet miniszterel­nök, George Shultz amerikai külügyminiszter, Radzsiv Gandhi indiai, Felipe Gon- záléz spanyol, Bettino Craxi olasz és Simon Peresz izraeli miniszterelnök, Erich Honec­ker, az NDK és Mario Soares Portugália államfője, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, valamint Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár. Ma­gyarországot Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes vezetésével küldöttség képviselte a szer­tartáson. Talán a tettes? Vasárnap esti tele fon jelentésünk Svédországból Talán a tettes került rend­őrkézre, de legalábbis olyan valaki, akinek köze van a Palme-gyilkossághoz! — ezt sugallta a nyomozást vezető rendőr tiszt vasárnap este hat órakor sugárzott tévéin­terjújában — kaptuk meg telefonon a legfrissebb in­formációt Lukács Rudolf svéd üzletembertől. Megtudtuk azt is persze, hogy ez a feltételezés még egyáltalán nem biztos. Tény, hogy a svéd rendőrséget sür­geti az idő. Azt ígérték, hogy a meggyilkolt miniszterelnök temetésének napjáig döntő eredményt mutatnak fel, vagyis elfogják a gyilkost. Tehát valamit fel kellett mu­tatniuk, és ez az előzetes le­tartóztatásban levő 33 éves férfi az a bizonyos döntő eredmény. Több tanú felis­merte, hogy ott volt a szín­helyen, és testmagassága is megegyezik a tettesével. Ne­vét nem közölték, csak any- nyit, hogy foglalkozására nézve tanító és egy olyan szervezetnek tagja, mely éle­sen szociáldemokrata- és kommunistaellenes, és szer­vezete azzal vádolta Palmét, hogy Svédországot „kiárusí­totta” a Szovjetuniónak. Fölmerült egy olyan talál­gatás is a lapokban, hogy talán katonatiszti összeeskü­vés áll a merénylet hátteré­ben. Az eddigi vizsgálatok ezt cáfolják, bár jó néhány Amerikában végzett svéd katonatiszt elégedetlen volt. Ami magát a temetést il­leti, erről a magyar közvéle­mény a hírügynökségi je­lentésekből részletes tájékoz­tatást kapott, ezúttal csak egy érdekesség: félárbocra eresztették a királyi zászlót is, pedig ezt csak akkor szok­ták megtenni, amikor a ki­rályi családból hal meg va­laki. A svédországi lapokban egyre nagyobb helyet foglal el a hogyan tovább kérdése. Az újonnan megválasztott miniszterelnököt felkérték: vegye át a különböző bizott­ságokban Palme helyét, ö erről még nem döntött, előbb tanácskozik a szociál­demokrata párt vezetőségé­vel. Általános vélemény, hogy az el nem kötelezettek mozgalmában a rendkívül energikus indiai miniszterel­nök, Radzsiv Gandhi veheti át Palme szerepkörét. L. L. TELEX • PEKING Vasárnap délelőtt megkez­dődött Pekingben a kínai— szovjet gazdasági, kereske­delmi, tudományos és mű­szaki együttműködési bizott­ság első ülésszaka. Az ülé­sen, azaz a tárgyalások első fordulóján Li Peng minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság kínai elnöke és Ivan Arhipov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, a bizottság szovjet elnöke közösen el­nökölt. • GENF Az OPEC 13 tagállamának olajminiszterei az olajárak­ról és a termelésről kezdtek értekezletet vasárnap Géni­ben. Az előkészítő tanácskozá­sokon nem tudtak egységes álláspontot kidolgozni arra, mit tegyen a szervezet az árak csökkenése ellen. A szabadpiaci árak december óta több mint a felével visz- szaestek. A másik probléma, hogy az OPEC részaránya a nyugati világ olajtermelésé­ben ennek ellenére csökkent az év vége óta. • BAGDAD Bagdadi bejelentés szerint az iraki légierő 56 vadász­bombázója vasárnap délelőtt meglepetésszerű támadást intézett egy hatalmas iráni katonai tábor ellen Ahváz közelében, Teherántól dél­nyugatra. A támadás következtében mintegy ötszáz páncélozott katonai jármű, köztük sok harckocsi megsemmisült — közölte egy iraki katonai szóvivő. Megsemmisült to­vábbá egy rakétakilövő ál­lás és életét vesztette sok iráni katona is. Valamennyi iraki gép épségben tért visz- sza támaszpontjára — tette hozzá a szóvivő. • LONDON Többezres tömeg próbálta megakadályozni Londonban vasárnapra virradóra, hogy Rupert Murdoch sajtómág­nás egyik lapnyomdájából kiszállítsák a friss lapokat. A rendőrség 28 személyt őri­zetbe vett. Sebesülések is voltak. Mostanra 244-re nőtt azoknak a száma, akiket a rendőrség a Murdoch-ellenes tiltakozási hullám kezdete, január 25. óta őrizetbe vett. A tiltakozások előzménye, hogy Murdoch üzemeiben át­tértek több lap elektronikus sokszorosítására, és ezzel egy­idejűleg elbocsátottak állá­sából 5000. nyomdai dolgozót. Jobboldali fölény a francia választásokon Az első számítógépes elő­rejelzések szerint a jobbol­dali RPR—UDF pártszövet­ség a szavazatok 42 száza­lékát, a szocialista párt és a baloldali radikálisok közös listái 30,9 százalékot, a Francia Kommunista Párt 10,4 százalékot, a szélső- jobboldali nemzeti front 10,3 százalékot szerzett a vasárnap tartott francia nemzetgyűlési választáso­kon. A Sofres-intézet számítá­sa szerint ezzei az országos eredménnyel az RPR—UDF kettős egyéb kis jobboldali csoportokkal együtt éppen elérheti azt a 289 mandátu­mot, ami az új nemzetgyű­lésben az abszolút többség alsó határa. Az FKP 37, a Nemzeti Front szintén 37 mandátumra számíthat. Az Ifop-intézet szerint a jobb­oldali pártszövetség nem szerzi meg az abszolút több­séget, hajszállal elmarad attól. Rizskov—Shultz találkozó Stockholmban Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és George Shultz, az Egyesült Államok külügy­minisztere szombaton a Szovjetunió stockholmi nagykövetségén találkozót tartott. A megbeszélésen megvi­tatták a szovjet—amerikai kapcsolatok néhány kérdé­sét, valamint több nemzet­közi problémát­A találkozón részt vettek: Viktor Malcev, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettese, Borisz Pan- kin, a Szovjetunió svédor­szági nagykövete, Oleg Gri- nyevszkij, a stockholmi konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője, Rozanne Ridgway, európai és kanadai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtit­kár és más hivatalos sze­mélyiségek. ember által vezérelt űr­komplexum alapegysége lesz. Ehhez különleges, az egyes tudományos és népgazdasá­gi feladatok elvégzését szol­gáló specializált modulok fognak kapcsolódni. A világűrből érkezett adatok szerint a Mir és a Szojuz T—15-ös űrhajó fe­Szojuz—Mir összekapcsolás Szombaton, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor összekapcsolták a Szojuz T—15 űrhajót a Mir űrállo­mással. A két űrhajós, Leo- nyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov egészségi állapota és közérzete jó. Az új típu­sú, a Szaljut 7-esnél lénye­gesen korszerűbb Mir-en, a február 20-án a világűrbe juttatott űrállomás fedélze­tén először dolgoznak embe­rek. A dokkolást követően Leo- nyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedél­zeti mérnök ellenőrizte a kapcsolat biztonságát, az il­leszkedés pontosságát, majd megnyitotta az átjárónyílást és átlépett az űrállomásra. A repülési program értel­mében a két űrhajós üzembe helyezi az űrállomás eddig konzervált állapotban levő berendezéseit, kipróbálja az egyes konstrukciós elemeket, a fedélzeti rendszereket, üzembe állítja és behangol­ja a berendezéscsoportokat és a műszereket. E munká­latok célja, hogy előkészít­sék további tevékenységre az űrállomást, amely a jövő­ben egy állandóan működő, délzeti rendszerei és beren­dezései kifogástalanul mű­ködnek. A két űrhajó és az űrállomás összekapcsolását bejelentő hírében a TASZSZ szovjet hírügynökség emlé­keztetett, hogy jelenleg két szovjet orbitális komplexum kering földkörüli pályán: a Mir—Szojuz 'T—15 együttes az űrhajósok irányításával, a Szaljut—7—Kozmosz 1686 egység pedig automatikus üzemmódban működik. A moszkvai irányítóközpontban figyelik a Szojuz és a Mir összekapcsolását előkészítő műveletet (Telefotó) írók és harckocsik Márkus Gyula belgrádi levele Vajon harckocsin kell-e Miodrag Bulatovicsnak, a szerb írószövetség elnökének Szlovéniába, pontosabban Mariborba bevonulnia? A kérdés több, mint furcsa, de teljesen indo­kolt. A jugoszláv írószövetség áprilisban esedékes évi tisztújító küldöttgyűlésére készül. A színhely a festői szépségű szlovén város lesz. Az előkészületek mind a hat köztársasági, mind pedig a két tartományi íróegyesületben befejező szakaszuk­hoz érkeztek, s a „lélek mérnökeinek" politikai, irodalmi és személyes vitái fenyegető hullámokat vernek, A jugoszláv irodalmi életet már évek óta a viharos ösz- szejövetelek, konferenciák, heves egyéni kirohanások jellem­zik. Tavaly azonban a szövetség Újvidéken megrendezett tisztújító küldöttközgyűlése „egyesülési kongresszusként” ke­rült be az évkönyvekbe. Ügy hallatszott, hogy lecsillapodtak a kedélyek. A véleménykülönbségek mégis minduntalan fel­színre törtek. Ezek részint a köztársasági és a tartományi íróegyesületeken belül, részint az egyesületek közötti vi­szonyban jelentkeznek. A makedón íróegyesület egész veze­tősége lemondott. A koszovói íróegyesületből kilépett 40 szerb és crnogorac nemzetiségű író és költő. A bosznia-her- cegovinai íróegyesület legutóbbi tanácskozásán többen éle­sen szóvá tették „egyesek” önzését, klikkezését, s az ügy folytatásaként a kilépések sora következett. A szerb íróegye­sület ez év februári értekezlete is két táborra osztotta a tag­ságot. Az ország összesen 2053 „tollforgató testvére” közötti szó­csatákat sokan a jugoszláv társadalmi élet érdekes színfolt­jának tekintik, jól mulatnak rajtuk. A valóság azonban komolyabb ... Ezúttal az borzolta fel a kedélyeket, hogy a szerb íróegye­sület saját elnökét, Miodrag Bulatovicsot jelölte a jugoszláv írószövetség elnöki tisztségére a következő egyéves időszak­ra. Minthogy a szövetség élén az egyes köztársaságok kép­viselői évenként váltják egymást, s a rögzített sorrend sze­rint most Szerbia következik, vitának és kétségnek nem le­hetne helye. Bulatovics személye azonban az ország népes írótáborában sokakat irritál. Elsőként a szlovén köztársaság legtekintélyesebb napilapja hasábjain Janez Menart, a neves költő arra emlékeztetett, hogy Bulatovics becsmérlő kijelentéseket tett a koszovói al­bán írókról, s azt mondta, hogy „harckocsin fog bevonulni Koszovóra”. Ezután a szlovén íróegyesület elnöksége közölte, hogy az egyesület inkább kilép a jugoszláv írószövetségből, de Bulatovicsra nem szavaz. Márpedig az elnök beiktatásá­hoz konszenzus kell... Bulatovics személye ellen kikelt Jevrem Brkovics, az egyik legismertebb crnogorac író is: — Bulatovics Crna Gorát nem tekinti köztársaságnak, hanem — ahogy nyilatkozta — az ország délvidékének. Emlékezetesek a szavai: „Ha végzünk Koszovóval, akkor Crna Gora kerül terítékre” — írta Brko­vics. Ugyancsak lényegében politikai okokból támadta cl szerb jelöltet két ismert horvát író a zágrábi Vjesnikben. A szerb íróegyesület közben megerősítette, hogy fenntartja Miodrag Bulatovics elnökké jelölését. Az újságok többsége nehezményezi ezt. A zágrábi „Oko” legutóbbi számában tö­mören ennyit állapított meg: „Bulatovics erkölcsi-politikai szempontból alkalmatlan erre a tisztségre”. Egy másik hor­vátországi hetilap, a Danas véleménye: „Határozottan állít­juk, hogy a jugoszláv írószövetség válságban van. Tevékeny­ségében érvényesülni kell annak az elfogadott elvnek, hogy minden döntését egyhangú szavazással hozza meg”. Felvetődik a kérdés, vajon a szerb íróegyesület miért je­lölte a jugoszláv írószövetség elnöki tisztségére Bulatovicsot? — teszi fel a kérdést a Tanjug hírügynökség. A választ — véli — valószínűleg a szerb, horvát, szlovén, crnagorac és a koszovói írók közötti kíméletlen vitákban kell keresni. Miodrag Bulatovicsnak most azokért a kijelentéseiért nem tudnak megbocsátani, amelyeket a szerb íróegyesület elnö­keként a velük folytatott vitákban hangoztatott. Bázisának bizalmát mindenesetre változatlanul bírja. Ez valószínűleg így van, de nem ad feleletet arra, hogy sikerül-e feloldani a feszültséget, s a jugoszláv írószövetség élén felváltja-e április 21-én a nagy tapasztalatú, diploma­tikus szlovén írót, Ciril Zlobecet a szenvedélyes és szenvedé­lyeket kavaró Bulatovics?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom