Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

1986. március 14., péntek Mihail Gorbacsov válasza a „hatoknak” A következő szovjet— amerikai csúcstalálkozó­ig a Szovjetunió márci­us 31-et követően sem végez atomrobbantást mindaddig, amig az Egyesült Államokban nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket. Ezt szögezi le Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára a „hatoknak” adott vá­laszüzenetében, amelyet — mint ismeretes — Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter szerdán adott át a „hatokat” — Argentínát, Görögországot, Indiát, Mexi­kót, Tanzániát és Svédorszá­got — képviselő argentin nagykövetnek Moszkvában­A válaszüzenet teljes szö­vegét csütörtökön hozták nyilvánosságra a szovjet fő­városban. Mihail Gorbacsov minde­nekelőtt az atomfegyver­kísérletek betiltását sürgető felhívás egyik aláírójának, a tragikusan elhunyt Olof Pal­me svéd kormányfőnek az emlékét, a békéért végzett tevékenységét méltatta, majd rámutatott: Közös kezdeményezésük tökéletesen megfelel annak a követelménynek, hogy az egész világon meg kell szer­vezni az államok és a népek közötti építő és alkotó jel­legű együttműködést, külö­nösen most, amikor magáról az emberiség létéről van szó. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy a „hatok” levelében kifejtett gondola­tok az atomfegyverek nélkü­li általános biztonságról “tel­jesen egybecsengenek a nem­zetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének elméletével, amelyet a kö­zelmúltban befejeződött XXVII. pártkongresszuson vetettek fel. E rendszer egyik alapkövetelménye: az atomfegyverek teljes és visz- szafordíthatatlan felszámo­lása­Mihail Gorbacsov az ellen­őrzés kérdéseit érintve, is­mételten leszögezte: ezeknek a problémáknak nagy jelen­tőséget tulajdonítunk, mert érdekeltek vagyunk abban, hogy a megállapodásokat szigorúan betartsák, és eíe- lől a megállapodás részvevői teljes mértékben bizonyosak lehessenek. Az ellenőrzés megvalósítható nemzeti mű­szaki eszközökkel, valamint nemzetközi eljárások révén, szükség esetén helyszíni fel­ügyelettel is. Azt a megálla­podást javasoljuk az ameri­kai félnek, hogy igény ese­tén a megfigyelők kölcsönö­sen felkereshessék a tisztá­zatlan jelenségek helyszíneit. Ezzel kizárható a kétség, hogy ezek a jelenségek eset­leg atomrobbantással függ­nek-e össze. Azoknak, akik attól tarta­nának, hogy az ellenőrzés kérdései a tárgyalásokon háttérbe kerülnek, azt java­soljuk, hogy ezeken a tár­gyalásokon kezdettől fogva és egyidejűleg foglalkozzunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásával is — annak ér­dekében, hogy minél előbb átfogó megállapodásra jut­hassunk — fejeződik be Mi­hail Gorbacsov üzenete. Szlovák pártkongresszus kezdődött Pozsonyban csütörtökön megkezdődött Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A megnyitón részt vett Gustáv Husák, a CSK KB főtitkára. Az SZLKP Központi Bi­zottságának beszámolóját a CSKP XVI. és a SZLKP kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, valamint a Szlovákiában a párt előtt álló feladatokról Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára ter­jesztette elő. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusából elméleti és gyakorlati ösztön­zést lehet meríteni a Szlová­kia előtt álló sajátos felada­tok megoldásához. A szlovák párt KB első titkára előbb az elmúlt ti­zenöt év, majd az előző kongresszus óta eltelt ötéves időszak eredményeit értékel­te. Szlovákia nemzeti jöve­delme 80, ipari termelése 95, mezőgazdasági termelése 34 százalékkal bővült. Szlovákia részesedése az ország ipari termeléséből 1985-ben elérte a 30,2 százalékot, miközben a foglalkoztatottaik számát te­kintve részesedése 28,3 szá­zalékos. A nemzetiségi kérdésről szólva Jozef Lenárt kijelen­tette. hogy a cseh és a szlo­vák nép viszonyának a szo­cialista föderáció elvén tör­tént államjogi rendezésével a nemzetiségi kérdést lenini módon oldották meg Cseh­szlovákiában. Az élet igazol­ta ennek helyességét és léhe­A szocializmus napjainkban Bolygónk átfogó vizsgálata lehetővé teszi, hogy teljes bonyolultságában és sokrétű­ségében lássuk a mai világ képét. Napjainkban az embe­riség gazdasági és társadalmi életének internacionálódási folyamata olyan messzire jutott, hogy egyetlen ország, de még a legerősebbek sem készíthetnek terveket a jö­vőre anélkül, hogy figyelem­be ne vennék a világfejlődés tendenciáit. A szocialista világrendszer jelenlegi helyzetével és fej­lődési távlataival kapcsolat­ban három gondolat emelhe­tő ki. Az első: a földkerekség sok országának példája iga­zolja a szocializmus vitatha­tatlan előnyeit. A második: a szocializmus formáinak sokrétűsége és törvényszerű­ségeinek egysége. Végül a harmadik gondolat, amelynek az SZKP új szerkesztésű programja a legnagyobb fi­gyelmet szenteli: a szocialis­ta országok között kialakuló új típusú nemzetközi kapcso­latok témaköre.­A szocialista világban az új típusú nemzetközi kapcso­latok fejlődése felfelé ívelő úton halad, ez a rendszer immár megbízhatóan felhú­zott épület, amely kiállta a szilárdsági próbát. Létrejöt­tek és eredményesen működ­nek a szocialista országok kollektív szervezetei: a KGST és a Varsói Szerződés. Állami, politikai, társadalmi termelési vonalon kialakult a kapcsolatok szerteágazó hálózata, amelyben ma már tízmilliók vesznek részt. A Szovjetunió arra törek­szik, hogy minden eszköz­zel erősítse a barátságot, fej­lessze és tökéletesítse kap­csolatait a szocialista közös­ség többi országával. A szocialista közösség ke­retében az együttműködés egyik fő területe a külpoli­tikai tevékenység egyezteté­se. A béke megvédése és erő­sítése, a kedvező nemzetközi feltételek megteremtése a szocialista építés számára, a kollektív biztonság létkérdés. Az erőfeszítések egyesítése megsokszorozza a szocialista államok együttes politikai erejét, lehetővé teszi szánjuk­ra, hogy sokkal nagyobb be­folyást gyakoroljanak az ese­mények menetére. A külpo­litika egyeztetése a fő kér­désekben természetesen sem­miképpen nem jelenti a test­véri országok konkrét nem­AZ SZKP XXVII. kongresszusának főbb gazdasági célkitűzéséi (évi átlagos növekedés, százalékban) Kiskereskedelmi forgalom 3 1 3,4-4,0 Felhasznált nemzeti jövedelem Mezőgazdasági termelés Ipari termelés Fogyasztási cikkek 4 1—4 6 3,9 XI. I. XII. oteves terv XI I XII oteves terv XI I XII oteves terv UH ■ XI I XII oteves terv Útnak indították a Szojuz ¥—15 szállítóűrhajót A Szojuz T—15 szovjet űrhajó legénysége, Leonyid Kizim (balra) és Vlagyimir Szolovjov (Teleíotó) Kötet a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról Az 1985. november 19—21. közötti Genfben megrende­zet szovjet—amerikai csúcs- találkozó dokumentumait kötetben megjelentette a Kossuth Könyvkiadó. A könyv közreadja a találko­zón elfogadott szovjet—ame­rikai közös nyilatkozatot, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan nyilatkozatát, s az SZKP KB főtitkára, vala­mint George Shultz ameri­kai külügyminiszter sajtóér­tekezletének anyagát. A kö­tetben olvashatók a csúcsta­lálkozót követő megnyilatko­zások is, így a Varsói Szer­ződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról ki­adott közlemény, Lord Car­rington nyilatkozata a NATO tanácsának üléséről, Ronald Reagannek a Kong­resszusban elmondott be­széde, Mihail Gorbacsov be­szédének részlete a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa ülésén, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1985. de­cember 4-i üléséről kiadott közlemény részlete. tővé tette a cseh és a szlo­vák nép további fejlődését egységük megszilárdítása ré­vén. A magyar, az ukrán és más nemzetiségeknek egyen­lő érvényesülési lehetőségeik vannak — mondotta. * * * Magyar-csehszlovák kulturális munkateret írtak alá csütörtö­kön Prágában. A számottevően gyarapodó és új elemekkel gaz­dagodó együttműködés kor­mányközi programját Köpeczi Béla művelődési miniszter és Milan Vondruska, a Cseih Szo­cialista Köztársaság oktatási minisztere írta alá. Az esemé­nyen jelen volt Roman Na- rozny csehszlovák külügymi­niszter-helyettes és Kovács Béla prágai magyar nagykövet. (Folytatás az 1. oldalról) hozzá való visszatérésre is alkalmasak, saját létfenntar­tó rendszerrel is ellátott űr­eszközök. Több változatban, egy-egy speciális feladatkör­ben végzett kutatásokra be­rendezve készülnek: lesznek közöttük anyagkutatási, tech­Az űrhajósok életrajza nológiai, biológiai és űrcsilla­gászati laboratóriumok. Ezek kipróbálása is felada­ta lesz Kizimnek és Szolov- jovnak, akiknek repülési programjában minden bi­zonnyal szerepet kap majd a Mir még mindig földkörü­li pályán keringő elődje, a Szaljut-7 űrállomás is. A Szojuz T—15 legénységének mindkét tagja tapasztalt űr­hajós. Leonyid Kizim ezredes, az űrhajó parancsnoka 1941-ben született és 1965 óta tagja az űrhajósok egységének. Ürha- jósjelöltként, 1975-ben szerezte meg diplomáját a Gagarinról elnevezett repülőtiszti iskolán. Elsőként 1980-ban, a Szojuz T—3 'űrhajó parancsnokaként járt a világűrben, s a Szál jut —6 űrállomás fedélzetén dolgozott. 1984-ben Vlagyimir Szo­lovjov és Oleg Atykov társaságában 237 napot töltött a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén, s így többek között az ő ne­véhez fűződik az űrhajózás történetének eddigi leghosszabb expedíciója. Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök 1946-ban született. Akárcsak a szovjet űrhajók fedélzeti mérnökeinek túlnyomó többsége, ő is a Baumanról elnevezett moszkvai műszaki fő­iskolán szerzett diplomát. 1978-ban lett tagja az űrhajósok egységének. Először 1984-ben, Kizimmel és Atykovval együtt járt a világűrben. 1982-ben a tartalék legénység fedélzeti mérnökeként részt vett a közös szovjet—francia űrrepülésre való felkészülésben. Jugoszlávia: Szomszédos országok zeti érdekeinek figyelmen kí­vül hagyását. Éppen az egyeztetett irányvonal nyújt lehetőséget nemcsak a közös, hanem az egyedi célok ered­ményesebb elérésére is. Amikor az SZKP a szocia­lista gazdasági integráció to­vábbi elményítését szorgal­mazta, különösen fontosnak tartotta a testvéri országok erőfeszítéseinek következetes egyesítését a termelés inten- zifikálásában, és a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsításában. Ez annak a történelmi jelentőségű fel­adatnak a közös megoldását szolgálja, hogy a szocialista országokban tovább emelked­jék az életszínvonal, s hogy ezek az államok a tudomány és technika élvonalába ke­rüljenek. A Szovjetunió a KGST többi tagországával közösen egy sor nagyléptékű tervet valósít meg 2000-ig. Jamburg és a Szovjetunió nyugati ha­tára között több mint ötezer kilométer hosszú gázvezeték készül. Az atomerőművek sorát helyezik üzembe, Kri- vojrognál bányászati dúsító kombinát épül, együtt hasz­nosítják a Kaszpi-tenger menti olaj- és gázlelőhelye­ket, tovább bővítik az egye­sített energiarendszert. Foly­tatják a mezőgazdaság anya­gi-technikai bázisának fej­lesztését, a könnyű- és élel­miszeripari üzemek korsze­rűsítését, az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek kölcsönös szállításának bőví­tését. A gazdasági együttműkö­dés fölöttébb fontos, a társa­dalmi és politikai élet ta­pasztalatainak kicserélése felbecsülhetetlen értékű, az egyeztetett külpolitika, a bé­két, a biztonságot, a szocia­lizmus közös hídfőállásainak megszilárdítását szolgálja. Minél erősebb, minél meg­bízhatóbb ez a barátság, an­nál gyorsabban és eredmé­nyesebben fognak megvaló­sulni a közösség fejlesztési tervei, közös akciói a világ­színtéren. Jugoszlávia állandó erőfe­szítéseket tesz annak érde­kében, hogy a függetlenség, szuverenitás, egyenjogúság, területi épség és a belügyek- be való be nem avatkozás elvei alapján, s ezeket kö­vetkezetesen tiszteletben tartva fejlessze kölcsönösen hasznos együttműködését közvetlen szomszédaival. Ez a jószomszédi politika nagy jelentőségű az európai és a nemzetközi béke és stabili­tás szempontjából. Ezt az álláspontot képvi­seli a jugoszláv Államelnök­ség, amely a szövetségi ál­lam és a tagköztársaságok legmagasabb szintű tisztség- viselőinek bevonásával meg­tartott ülésén, szerdán meg­állapította, hogy a jószom­szédi politika a kétoldalú ál­lamközi kapcsolatok minden területén pozitív eredménye­ket hoz. Kedvezően alakul Jugosz­láviának a szomszédos or-, szágokkal bonyolított áru­cseréje — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény. — Jugoszlávia érdeke, hogy gazdasági együttműködése bővüljön, ezért újabb kezde­ményezéseket tesz a kisha- tármenti, valamint a tudo­mányos-műszaki kapcsolatok szélesítésére. Közvetlen szomszédaival fenntartott vi­szonyában állást foglal a nyitott határok, az állampol­gárok érintkezése és a javak cseréje, a bizalom erősítése, a kölcsönösen előnyös, egyenjogú, minél sokrétűbb együttműködés mellett- A jószomszédi kapcsolatok és együttműködés sokoldalú fejlesztése szempontjából lé­nyeges jelentőségű a szom­szédos országokban élő dél­szláv nemzeti kisebbség helyzetének mielőbbi sikeres rendezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom