Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

1986, lebruár 19., szerda SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT II Gyulai 1. Sz. Általános Iskola kísérlete: Aszóosztály Aktívabbak, akaraterejük fejlettebb, étvágyuk jobb Már jó néhány évtizeddel ezelőtt is az egyéni sportágat űzők napi sportbeli elfoglaltsága kitett 2-4 órát. Időközben nőtt az intenzitás, új módszereket „fedeztek föl”, s ami még szembetűnőbb: a mennyiségi munka is csaknem a duplájá­ra nőtt. Napjainkban egy „valamirevaló” úszó — természete­sen élsportolóra gondolunk — 6-8 órát tölt el edzéssel. (Egy­két órát a szárazföldi tréning tesz ki, a többit a vízimunka.) S mint ismert, az úszók zöme középiskolás korában már olyan teljesítményekre képes, amivel egy-egy világeseményen akár a dobogóra is fölállhat. Elgondolkodtató, hogyan tudják ezt megvalósítani, vagyis hogyan tudják összehangolni az edzéseket és az iskolai elfoglaltságot? Ugyanis, ha mindezt összeadjuk, minimum 12 órát e két tevékenységük tesz ki. S ugye emellett pihenni, étkezni is kell, s ha ritkán is, de szórakozásra is kell idő. A fővárosi klubok eseté­ben régi gyakorlat, hogy az úszók — de más egyéni sportágat űzök is — speciá­lis iskolába vagy osztályok­ba kerülnek. Fogalmazha­tunk úgy: a tanrendet rájuk szabják. Ugyanis 10—12 éves kortól kezdve már elenged­hetetlen a napi kétszeri ed­zés. Egy példa: a reggeli ed­zésidő 6 órától 9-ig tart, ezt követik az iskolai órák, majd délután három vagy négy órakor újra vízre száll a sportoló, s gyakorta meg­esik, hogy 7-8 körül „engedi ki” edzője. S valahol még be kell .suszterolni” az ott­honi tanulást is. Dz idővel gazdálkodni Joggal teheti fel az olvasó a kérdést: hogyan tudják mindezt megoldani, s ami fontosabb, milyen bizonyít­ványt visz haza ez a diák félévkor, vagy év végén? Nos, először az utóbbira vá­laszolva: dr. Hargitay And­rás elvégezte az állatorvosi egyetemet, Verrasztó Zoltán hasonlóképp egyetemre jár, Soós Csaba szakedző, de emellett ugyancsak az orvo- is egyetem hallgatója. Ugye ismerősek ezek a nevek? A közelmúlt olimpiáin. EB-n, VB-n, valamennyien dobogós versenyzők voltak. S ugyan­csak valamennyien a Széchy- iskolában napi 6-8 órás ed­zésen vettek részt. Persze, nem attól az idő­ponttól lett ilyen a napi be­osztásuk, amikor már jegy­zett élversenyzők voltak, ha­nem egészen apró koruktól napi „menetrendet" állítot­tak össze a pedagógusok, az edzők és a szülők számuk­ra. Nem véletlenül hangsú­lyoztuk azt is, hogy e hár­mas osztotta be idejüket, hi­szen mindegyiktől sokat kö­vetelt az, hogy e fiatalok a későbbiek során ilyen magas szintre eljutottak. Vagyis már általános iskolás koruk­ban a jó szemű edző kivá­lasztotta a fiatalokat és az első lépésektől kezdve irá­nyította úgy életüket, hogy majdnem 5-8 év múlva eze­ket az eredményeket elérjék és megtanuljanak mindezzel párhuzamosan gazdálkodni idejükkel. És ilyenformán valósultak meg a fővárosban az általános, illetve a kö­zépiskolákban a sportosztá­lyok. „Vidéki” viszonylatban is hamar ráismertek ennek je­lentőségére, de mondhatni, több mint egy évtizedes tá­volságból követték a fővá­rosi sportiskolásokat. Zala­egerszegen a sportkollégiumi rendszerrel kísérletezve idestova fél évtizedes ta­pasztalatokat szűrhettek le. Békés megyében pedig még gyerekcipőben jár mindez. Igaz, sporttagozatos iskolák, illetve osztályok működnek Békésben is, már mintegy évtizede, de ezeknek kivá­lasztó funkciójukon kívül ed­dig több közük az élsport­hoz nem volt. Az első igazi, úgynevezett tornászosztály is csak az 1985—86-os tanévben indult a 2-es iskola égisze alatt. Ide az Előre Spartacus tornászedzői által kiválasz­tott húszegynéhány legügye­sebbnek ítélt tornászpalánta került és kezdte meg az első osztályt tavaly ősszel. 100 méterre a medencétől A békéscsabaiakat egy esztendővel megelőzték a gyulaiak. Nevezetesen az 1. számú általános iskolában második éve működik egy majdnem úgynevezett úszó­osztály. S miért a majd­nem? Nos, a harmincegy- néhányas tanulócsoportnak csak fele, akik a Gyulai SE igazolt versenyzői. — Szívünk szerint indítot­tunk volna tiszta úszóosz­tályt, de erre nem volt le­hetőségünk — vallja Domo­kos Imre igazgató. — A ta­valyi évben két párhuzamos első osztály „rajtolt”, s az egyik régi hagyományunk­hoz híven, ének—zene tago­zatos. Mivel meg kell adni a lehetőséget a normál képzé­sű osztálynak is, ezt az egy megoldást találtuk ki, hogy itt a gyerekek mintegy fele úszó tagozatos, a másik pe­dig az előbbi. Talán egyet­lenegy előnye is van: ne­vezhetjük az általános kép­zésűeket kontrollcsoportnak az úszókkal szemben. Az 1-es iskola rendkívül nagy helyzeti előnye, hogy mindössze 100 méterre van a Vérfürdő új, 25 méteres me­dencéjétől. így nem véletlen, hogy a korábbi években is olyan, „nemzetközi piacon is jegyzett”, diákjai voltak az általános iskolának, mint Nagy Sándor, Vass Gyula, De az 1980-as. majd a '82-es úttörőolimpián is úszócsa­patuk döntős volt. — Az eredeti elképzelé­sünk az volt, hogy az óvodai úszásoktatást követően ki­választott gyerekeket irá­nyítjuk ide az úszószakosz­tályba — mondja Faniszló József, a GYSE úszóinak ve­zető edzője. — Nagyon nagy segítséget kapunk az iskola igazgatójától és nevelőitől. Tavaly például 47 jelentkező közül választottuk ki azokat a legügyesebbeket, akik be­kerülhettek ebbe az osztály­ba. — Az úszóedzők vélemé­nyén kívül a nevelési ta­nácsadót is meghallgattuk. E két felmérő után kerülhettek ide a gyerekek — toldja meg az igazgató. — S mind­ezt a sportorvosi vizsgálatok is kiegészítették. Természetesen itt még 7-8 éves, majdani „bajnokjelöl­tekről” van szó. Ök még na­pi egy, másfél órás trénin­gen vesznek részt. A már említett Vass Gyula az egyik edző, a 2. osztályosoké pe­dig Szigeti Zoltán, ök egy­öntetűen így látják: — A másodikosok a mai napig a gyors-, a hát- és a mell­úszást sajátították el, amely­ben folyamatosan 800 métert le tudnak úszni. Előnyös kezdeményezésnek tart j uk: az iskolával és a szülőkkel szorosabb kapcsolat alakult ki, mint a nem úszótagoza­tos sportolóknál. Ugyanak­kor az iskolai programokat, az otthoni elfoglaltságokat és az edzéseket folyamatosan, előre tudjuk egyeztetni, szer­vezni. Napközisek is — Az első év tapasztalata után megpróbáltuk összegez­ni a gyerekek fejlődését — veszi vissza a szót Domokos Imre. — Az tény, hogy eb­ben több a pozitívum, mint a negatívum. De azért az utóbbit is megemlítem. Az úszó gyerekek a déli ebédet követő rövid pihenő után mennek edzésre, s annak le­telte után érkeznek vissza a napközibe. Így ők akkor kapcsolódnak be a délutáni tanulási időbe, amikor a töb­biek már a javán túl van­nak. esetleg már be is fejez­ték. Az lenne az ideális, ha az úszók egy teljes napközis csoportot alkotnának, de mint már említettem, a két párhuzamos osztály miatt nem tudjuk tovább bontani. Nemrégiben kértük a megyei művelődési osztályt, hogy járuljon hozzá erkölcsileg és anyagilag is ahhoz, hogy tiszta úszóosztályt indíthas­sunk, annak ellenére, hogy nem vagyunk sporttagozatos iskola. Itt sietve hozzáte­szem, hogy meg is kaptuk a támogatást, de egyelőre csak az erkölcsit. S hogyan látja a 2. a. osz­tályfőnöke. Miklós Gáborné? Hangadók az osztályban — Az úszók tanulmányi eredménye semmivel nem marad el a kontrollcsoporté­tól, sőt, másfél éves tapasz­talat alapján állítom,- hogy azonos. Ugyanakkor a test­nevelésórán sokkal aktívab­bak, és már e rövid idő alatt kialakult a mozgásigény ná­luk. Akaraterejük is fejlet­tebb, és természetesen az ét­vágyuk is jobb. Ezek a gye­rekek a jó értelemben vett hangadók az osztályban, ugyanakkor csoportjukon be­lül egymás megbecsülése jobb a többinél. Könnyebben és hamarabb kialakul a kö­zösségük. mint más csopor­toknál. Tehát az eddigi tapasztala­tok kedvezőek. Igaz, a gyulai iskola, illetve úszók eseté­ben nem beszélhetünk tiszta sportosztályról, vagyis egész napos időrendjüket nem az úszóedzésekhez igazítják, mint egyik-másik fővárosi iskolában, vagy a békéscsa­bai tornászszakosztály eseté­ben. De az út, amelyet meg­kezdték, hosszú távon jár­ható. S akkor különösen az­zá válhat, ha előbb-utóbb sor kerül az erkölcsi támo­gatás mellett az anyagiak nö­velésére is. Ugyanis ahhoz, hogy tiszta úszó tanulócso­portot kialakíthassanak, to­vábbi nevelők beállítására lenne szükség, ami ugye stá­tuszkérdés is. És mindehhez a tornaterem jobb felszerelt­sége is szükségeltetik. Jávor Péter Ä Gyulai 1. Sz. Általános Iskola 2. a osztálya. A tanulók fele már napjainkban heti öt úszóedzésre jár Fotó: Béla Ottó Kosárlabda Szarvasi FSSC—Békési Afész Fontex 63:60 (40:33). NB Il-es férfikosárlabda- mérkőzés. Békés. V.: dr. Frizzi, Bernáth. Szarvas: Bodnár (21), Kuli (11), Far­kas (10), Szalontai (8). Győ­ri (4). Csere: Csasztvan G. (4), Varga (4), Kóródi (1), Csasztvan B.. Medvegy. Edző: Szalontai György. Bé­kés: Révész (21), Hegedűs (12), Eperjesi (6), Schimpl (2), Balázs (8). Csere: Ta­kács (6), Szilágyi (5), Bon- dár, Laborczy. Edző: Békési Mihály. Alacsony színvonalú mérkőzésen a tartalékos ha­zaiak gyenge teljesítményt nyújtottak. Kiskunfélegyháza—Bcs. MÁV 87:79 (52:46). NB II. Férfi. Kiskunfélegyháza. V.: dr. Frizzi, Bernáth. Békés­csaba: Mészáros (11). Tar (16), Bozó (6), VOZÁR (33), Sebők (7). Csere: Ábrahám (6), Andó, Ancsin, Matyus- ka. Edző: dr. Papy Lajos. A nagy küzdelmet és helyen­ként jó játékot hozó találko­zón végül is az döntött, hogy a csabai csapat nagyon meg­érezte centerjátékosának, Fehérnek a hiányát. A csa­baiak palánk alatti védő­munkája a mérkőzés döntő szakaszaiban nem volt ki­elégítő. Mezőberényi SE—Szolnoki Főiskola SE 104:69 (55:29). NB II. Férfi. Mezőberény. V.: Zékány, öze. MSE: Szi­lágyi (23), Tánczos (15), Frey T. (32), Szugyiczki (7), Iványi (11). Csere: Hoff­mann T. (9), Hoffmann S. (6), Frey A. (1), Kiss, Szé­kely. Edző: Szugyiczki Já­nos. A végig sokat cserélő hazaiak biztos győzelmet arattak. Békési Afész Fontex—Kis­újszállási MÁV SE 125:36 (67:16). NB II. Női. Békés. V.: dr. Frizzi, Bernáth. Bé­kés: Tóth (25), Veres (12), Zimáné (14), Jámbor (29), Hoffmann (23). Csere: Bá­nyai (10), Eperjesi (2), Var- gáné (10). Edző: Zima And­rás K.önnyed játékkal nyer­tek a hazaiak. Szolnoki MÁV MTE—Me­zőberényi SE 55:53 (30:23). NB II. Női. Mezőberény. V.: Dékány, öze. MSE: Braun R. (12), Baksai (5), Hoff­mann (5), Hegedüsné (16), I vány iné (2). Csere: Braun Zs. (6), Kondé (4), Gerlai (3), Csengeriné, Oláh. Edző: Iványi László. A végig nagy küzdelmet hozó találkozón a vendég szolnokiaknak csak győzelem esetén maradt esé­lyük az 1-2. hely valamelyi­kére. Az MSE ezt majdnem megakadályozta, mert a má­sodik félidő 14. percében 46:40-re vezetett. Ezután a hazaiak mindhárom center­játékosa — Braun R., Kon­dé, Iványiné — kipontozó­dott. A találkozó hajrájá­ban a vendégek fordítani tudtak. Középiskolás kupák Ma délután 16 órakor a Békéscsabai 2. Sz. Általános Iskolában középiskolás kupa kézilabda-mérkőzésre kerül sor. A Sebes György Köz- gazdasági Szakközépiskola csapata a 12 közé jutásért mérkőzik a Miskolci Földes Gimnázium együttesével. Ugyanakkor a Rózsa Ferenc Gimnázium gárdája röplab- dázókat fogad a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola torna- csarnokában. A rózsások el­lenfele egy kecskeméti isko­la együttese. A Körösmenti Skála Gt., a Struktúra Szervezési Vállalat, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet és a Békés Megyei Teszöv 1986. február 20—21-én Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban SZÁMlTÖGÉP­ÉS HlRADÁSTECHNIKAIESZKÖZ- BEMUTATÓT TART. A számítógépekhez a közreműködők alkalmazási programokat ajánlanak. MINDENKIT TISZTELETTEL VÁRUNK. Az érdeklődőknek 10.00—16.00 óráig állunk rendelkezésére. A Tiszamenti Regionális Vízművek Gyulai Üzemigazgatóság — Gyula, Lenin út munkatársakat keres felsőfokú végzettséggel, vagy 10 éves szakmai gyakorlattal, norma- és bérügyi előadói, építési művezetői, ács-állványozói, E—652-es kotrógép-vezetői és T—100-as földtológép-vezetői munkakörbe. Jelentkezés a munkaügynél személyesen, vagy írásban. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. *1 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom