Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

NÉPÚJSÁG 1986. február 12., szerda BflG-MOVDD szervező iroda Békéscsabán Vadászati turizmus Özek Gyularemete határában Fotó: Fazekas László Az idegenforgalom jó tő­kebefektetés. Békés megyé­ben is, ha a vadászati tu­rizmusról van szó. Az el­múlt évben a Mavad számí­tásai szerint mintegy 40—50 millió forint volt ebben az üzletágban a bevétel. Ennek a bevételnek a megtartására, sőt növelésére határozta el magát a Békés­csabai Állami Gazdaság és a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Vállalat, amikor vadászati szervező- irodát létesített Békéscsabán a Hajnal utca 1-ben. Céljaik egyértelműek: se­gíteni a vadásztársaságoknak az apróvad-utánpótlás — fá­cán — keltetésében, előne­velésében, a lőttvad-átvétel- ben, -értékesítésben, a tró­feabírálat megyei lebonyolí­tásában, a külföldi vendégek kiszolgálásában, program­jaik szervezésében, s deviza­pénztárt is nyitnak május 1- én. Azt vállalták, hogy a szezon idején a beérkezett lölapok alapján 10 napon be­lül fizetnek a vadásztársasá­goknak. Az iroda szervezői azt re­mélik, hogy a vadásztársa­ságok könnyebben boldo­gulnak, ha a vadászati iro­da segítségével gyors, pontos lesz az ügyintézés, a megyé­ben levő 51 vadásztársaság AZ ELMŰLT ÉVBEN is ilyen tájt, február első nap­jaiban keményedett meg igazán a tél, s ez tavaly sú­lyos károkat okozott a sző­lő- és gyümölcskultúrában. Az idén a lehűlés egyelőre kisebb mértékű, és a MÉM szakemberei szerint különö­sebb aggodalomra nincs ok: a gabonában az elmúlt év­ben sem volt említésre mél­tó terméskiesés, s mivel a fagyok sem annyira kemé­nyek, mint tavaly, remélhe­tőleg a kertészetekben is egészséges marad az állo­mány. A viszonylag kedve­zőbb időjárást kihasználva, repülőgépekkel, helikopte­rekkel és szántóföldi gépek­kel is műtrágyázzák a ta­lajt. A kalászos gabona ötö­dé már megkapta az első talajerőpótló adagokat. A V. T. V. B. Egyesített Bölcsődéi TF 703921—703960 sorszámú elszámolási utalványtömbje ELVESZETT. A TF 703945 sorszámú utalvány cégszerű aláírással és bélyegzővel ellátott. A fenti csekktömb 1986. február 11-től ÉRVÉNYTELEN. Május 1-tŐI trófeabírálat pénzének forgási sebessége nő, a külföldi vendégek jó programokat kérnek és kap­nak az irodától, s növekszik a devizabevétel. Legfontosabb apróvad a fácán, ebből tíz év alatt 262 ezer törzset juttatnak visz- sza a természetes környezet­be ebben a térségben. A kel­tetés, az előnevelés gondja­it, eredményeit felvállalja az iroda, de akadnak az előne­velésre vállalkozó mező- gazdasági nagyüzemek is. A vadászok örömmel hallgat­ták, hogy a kihalóban levő foglyot is szeretnék vissza­telepíteni, ám ebben az egyes társaságok segítségére is számítanak a szervező- iroda munkatársai. S ha fo­golyra egyelőre nem is, de gerlére, vadlibára, vadka­csára, őzre, dámvadra va­dászhatnak a „puskások”. Akad nyúl is a puskavég­re. A szakemberek azt mondják, bár ebben a me­gyében van a legkevesebb — az összes terület 0,4 százalé­ka, a szántó 1,8 százaléka — erdő, azért apróvadban igen gazdag. Nos. ezt pró­bálják megvédeni, a lehető­ségeket tekintve hasznosan KÜLÖNLEGES MEGREN­DELÉST kapott az Adidas cégtől a Simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó Válla­lat, amely már hosszú idő óta nagy tételben szállít fut­ball-labdákat Nyugat-Euró- pába. Ezúttal is erről van szó, csak a minőségi kiköté­sek még szigorúbbak. A labdákat ugyanis a mexikói labdarúgó-világbajnoksá­gon használják majd. Az el­ső VB-labdákat már útnak Is indították Slmontornyá- ról. A gyár ebben az évben összesen 210 ezer futball- labdát szállít tőkés orszá­gokba. A FARMERSZÖVETEK IRÁNTI változatlanul nagy kereslet kielégítésére nem­régiben hat. olasz gyártmá­nyú, ragadókaros, vagyis ve­télő nélküli, zajtalanul mű­ködő szövőgéppel növelték a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat farmergyártó gép­parkját. Ezek a gépek dup­la pályásak, azaz olyan nagy teljesítményűek, hogy kellő begyakorlás után újabb fel­adatra is vállalkoztak segít­ségükkel: megkezdték a ha­gyományoshoz képest köny- nyített súlyú farmerszövetek gyártását, 150 ezer négyzet- méternyit készítenek belőle évente. E könnyű anyagból elsősorban farmeröltönyök­höz illő ingeket varrnak a konfekcióüzemek. kiaknázni a vadászati tu­rizmus segítségével. így csaknem teljes az or­szág „puskás” turizmusának a szervezése, hiszen a Nagy- bereki Állami Gazdaság mel­lett a Győri Ciklámen Tou­rist, a Mavad—Ibusz közös GT-je és a (lehetne Körös a neve) Dél-Alföld újonnan szerveződő bázisa lehetősé­get nyújt a turizmus fo­rintjainak begyűjtésére. Az előkészületekben part­ner az Ibusz, amely Suzuki terepjáró kocsikat tud bér­be adni a vendégeknek, a beruházó Békéscsabai Álla­mi Gazdaság 40 személyes autóbuszt vásárolt, a Ma­vad díjmentesen átadta a békéscsabai lőttvad-telepet az irodának. S aki nyer, az a vendég, mert a korábbi évekhez képest jól felfogott üzleti érdekből nagyobb gon­doskodással veszik körül, kí­nálják a megye látványossá­gait, értékeit „megvételre”. S ha vaddisznópörkölt nem is kerül gyakran a családok asztalára, fácán ezután biz­tos eljut a fogyasztókhoz. A megvásárolt lőtt vadat ugyanis hazai ellátásra, me­gyei forgalmazásra szánják. Az élő nyulak és lőtt vadak egy részét külföldre viszik, ezzel is növelve a devizát. —ó —a KORSZERŰ KLlMAKAM- RÁBAN vizsgáztatják a jö­vő háztartási hűtőszekrénye­it, illetve az<>k alkotóeleme­it a Jászberényi Hűtőgép­gyárban. A műszaki fejlesz­téshez és a gyártmány mi­nősítéséhez előírt és nélkü­lözhetetlen „vizsgalégkört” a korábbi hosszadalmas és költséges eljárás helyett rendkívül olcsó és praktikus házi találmánnyal biztosít­ják: a gyár régi márkás ter­mékét, a Tyler hűtőkamrát hasznosítják ilye„ módon. A MAGYAR SELYEM­IPARI VÁLLALAT, amely a világ 45 országába expor­tálja termékeit, az utóbbi időben erőteljes gyártmány- fejlesztéssel új, divatos és ezért kelendő ruha- és blúz­anyagokat fejlesztett ki. Olyan korszerű, jól “értéke­síthető poliészter alapanyagú zsakard és szatén kelméket kínálnak vevőiknek, ame­lyekből a legdivatosabb mo­dellek készíthetők. Az idén mintegy 540 millió forintér­tékben szállítja áruit a gyár konvertibilis piacokra. A CSONGRÁD MEGYEI tógazdaságok mintegy 200 teleltető medencéjében több mint ezer tonna pontyot és egyéb halat tárolnak, rész­ben folyamatos értékesítés­re, részben tavaszi tovább- tenyésztésre. A tároló tava­kat néhány napja jégpán­cél borítja. Azóta rendszere­sen lékelik a jeget, hogy elegendő friss levegő, oxi­gén kerüljön a vizükbe. flz ivóvízprogram vízbázisa Megyénk hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójának egyik legfontosabb eleme a lakosság el­látása jó minőségű ivóvízzel. Az 1995-ig megvalósítandó programra a kormány külön támogatást adott. A víz­minőség-javítást a Maros-hordalékkúp felszín alatti víz­készletére alapozzák. Az alábbi tanulmány ennek a víz­bázisnak a védelmével és szervezett hasznosításával kap­csolatos tennivalókat foglalja össze. Békés megye távlati ter­vei között szerepelt egy dél­kelet-magyarországi regioná­lis vízműrendszer kialakítá­sa, amelynek feladata a me­gye középső és északi ré­szén jelentkező vízellátási gondok megszüntetése lett volna. Az említett területe­ken ugyanis a helyi vízkész­letek szűkössége és kedve­zőtlen vízminőségi jellemzői (magas vas-, mangán-, am­mónia-, metán-, szerves- anyag-tartalom, alacsony vízkeménység) nem teszik le- í hetővé, hogy a helyi vízmű- j vek vízbázisfejlesztése meg- r bízhatóan és gazdaságosan I lépést tarthasson a vízigé­nyek fejlődésével. Ennek a távlati regioná- ! lis rendszernek a reménybeli I vízbázisaként szerepelt a > Maros-hordalékkúp vízkész- l lete, amelynek nagyságát, i minőségi jellemzőit és a ki- i termelés térbeli lehetőségeit 1978—83 között komoly víz­kutatás pontosította. Még a kutatás ideje alatt, 1981-ben vált ismertté az Alföld egyes területein, főleg Békés me­gyében, a rétegvizek arzén- tartalmának a szabványosat meghaladó mennyisége. A vizsgálatok kiderítették, hogy ez a nehézfémtartalom ré­tegeredetű, nem külső szeny- nyezés okozza. Az üledékek keletkezésekor a süllyedékek feltöltését végző folyók (Kö­rösök, Berettyó, az egykori Ér) a Belső-Kárpátok vul­káni övezetéből arzéntartal­mú ásványokat is magukkal hoztak és leraktak, ezek las­sú kioldódása eredményezi a nemkívánatos jelenséget. Az egészséget veszélyeztető mi­nőségű ivóvízkészletek ki­váltása sürgető feladat lett, a távlati megvalósításra ter­vezett délkelet-magyarorszá­gi regionális vízműrendszer létesítése szükségszerűen előtérbe került, immár el­sősorban a vízminőség javí­tására. Közben a Miniszter- tanács 1983. évi határozata nyomán — Békés megye ivó­vízminőség-javító programja keretében — a pénzügyi le­hetőségek is megteremtődtek a vízműrendszer felépítésé- : hez. II Maros-hordalékkúp Az ősi Maros folyó hor- 1 dalékkúpja mintegy 2-3 millió évvel ezelőtt képző­dött azon a hátságon, amely a mély Alföld medencéjét két részmedencére osztotta. A Maros üledékei a horda­lékkúp szélein keverednek a részmedencéket feltöltő fo­lyók, vagyis északon a Kö­rösök, nyugaton—délnyuga­ton p>edig a Duna hordalé­kával. A Maros-hordalékkúp határa ezért csak hozzáve­tőlegesen húzható meg. Ma­gyarországi része a Gyula— Újkígyós—Csorvás—Pusz­taföldvár—Pitvaros vonal és az országhatár közötti tér­ségen fekszik, mintegy 1600 négyzetkilométernyi terüle­te«. A Maros-hordalékkúp víz­kutatása alátámasztotta azt az előzetes elképzelést, hogy a regionális vízmű vízbázi­saként ez a vízkészlet jöhet szóba. A hordalékkúp réte­geiben tárolt víz arzéntar­talma ugyanis nem haladja meg a szabványban előírt li­terenkénti 0,05 milligramm határértéket, és a vas-, am­mónia-, valamint a metán­tartalom is alacsony. A hordalékkúp magyaror­szági része naponta mintegy 80—100 ezer köbméter víz- mennyiség biztosítására al­kalmas, amelyet két változat szerint, nyolc, illetve 12 kü­lönböző helyen kiépítendő vízmüvei lehet kitermelni. A hordalékkúpon az egy kút- tal kitermelhető vízmennyi­ség naponta 2000 köbméter körüli, az egy vízműtelepen nyerhető pedig elérheti a 20—25 ezer köbmétert is. A regionális vízműrend­szer kialakításához a Mély­építési Tervező Vállalat ké­szített átfogó rendszertervet. Ennek alapján a hordalék­kúp egyes vízbázisait foko­zatosan, a várható vízigény­növekedés alapján meghatá­rozott ütemezés szerint ve­szik majd igénybe. A koráb­ban, 1984 nyarán bekapcsolt medgyesbodzási vízbázis után, először a kevermesi vízbázis kiépítésére kerül sor 1988-ig, majd azt követi a dél-eleki, illetve a mezőko­vácsházi, 1990-re tervezett befejezéssel. A Magyar- dombegyház-közeli, majd a Kaszaper mellett építendő vízműtelepet csak a későb­biekben alakítják ki. II vízkészlet védelme A Maros-hordalékkúp víz­készlete tehát mind víz- mennyiség, mind vízminő­ség vonatkozásában alapve­tő fontosságú a megye ivó- vízellátása számára. Annak érdekében, hogy a feltárt vízkészlet kedvező adottsá­gai a későbbi felhasználásig megmaradjanak, bizonyos hatósági intézkedésekre van szükség. Az intézkedések alapját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Vituk) által készített vé­delmi dokumentáció képezi. Eszerint a hordalékkúp kon­centrált víztermelésre alkal­mas rétegei majdnem pár­huzamosak a felszínnel. A közel szintes település mi­att a rétegvízbe felszíni szennyezés csak a fedőréte­gen való átszivárgással jut (természetesen a használa­ton kívüli fúrt kúttal történő közvetlen rétegszennyezéstől eltekintve). Ä természetes védettség mértékét tehát a fedőképzödmények kifejlődé­se és vastagsága határozza meg. Ebből a szempontból gyengén vagy alig védettek a vízadók a terület keleti részén (Elek, Kétegyháza, Lökösháza, Kevermes és Al­máskamarás térségében), és megfelelően vastag vízzáró képződményekkel fedettek délen, Mezőhegyes, Tótkom­lós és Battonya közelében. A tervezett víztermelések megkezdése után az ennek következtében előálló víz- szintsüllyedések hatására megnő a felszín felőli be­áramlás, tehát a felszínkö­zeli rétegekből kitermelt víz mennyiségének elsősorban a vízminőségromlás veszélye szab majd határt. A Vituki számította a tervezett vízbá­zisok hidrogeológiai védőte­rületét, ezen belül részlete­sen elkészült az újkígyósi, a medgyesbodzási és a kiépí­tés alatt álló kevermesi víz­bázis védőterülete. Veszélyforrások A hordalékkúp település- szerkezetéből, gazdasági adottságaiból fakadóan főleg a kommunális és a mező- gazdasági eredetű szennyezé­sek jelentenek problémát. Mindkét szennyezési forma (a szerves anyagok bomlás- termékei, illetve az intenzív műtrágyázás) a talajvíz ammónianitrit-nitrát tar­talmának jelentős növekedé­sét idézheti elő. A hordalékkúp települé­sein a kommunális szenny­vízelhelyezés megoldatlansá­ga az egyébként kedvezőtlen országos átlagnál is rosszabb képet mutat. A települések közül csak Mezőkovácsháza rendelkezik csatornaháló­zattal, miközben további 14 községben üzemel közműves vízhálózat. Az 1983. évi ada­tok szerint a lakossági víz- fogyasztás hozzávetőleg na­ponta 9000 köbméter, így a nagyjából hasonló mennyi­ségben keletkező szennyvi­zekkel évente mintegy 65 700 kilogramm nitrogén kerül a talajba, talajvízbe. Az elem­zési adatok alapján a tele­pülések alatti talajvíztartó a hosszú idejű, folyamatos szenyezés hatására igen erő­sen szennyezett. A kiépíten­dő vízbázisok helyét ezért a földtani adottságok figye­lembevétele mellett úgy cél­szerű kijelölni, hogy a vár­ható tápterületbe a település ne essen bele. A szilárd hulladékok okoz­ta vízszennyezés az alkalmas helyen (védőterületen kívül), megfelelően kiépített sze­métlerakóhely üzemelteté­sével, a tapasztalható illegá­lis szemételhelyezések meg­szüntetésével kiküszöbölhető. Az állattartó-telepek és egyéb mezőgazdasági üzemek környezetében elszikkasztott szennyvíz (hígtrágya stb.) mennyisége a területen kö­zel azonos a települési szenny­vizek mennyiségével. A hid­rogeológiai védőterületen a hígtrágyaszikkasztást, vagy -locsolást és a szervestrá- gya-elhelyezést nem szabad megengedni. A vízbázisok kijelölt hid­rogeológiai védőterülete többnyire intenzíven művelt mezőgazdasági terület, ahol az eredményes gazdálkodás egyik alapfeltétele a rendsze­res nitrogén-műtrágyázás. A műtrágya-felhasználás mér­téke és a talajvízszennyezés közötti összefüggés részlete­it várhatóan a medgyesbod­zási vízműtelepnél kialakí­tásra kerülő mintaterületen végzett vizsgálatok tisztáz­zák. Az itt feltárásra kerülő összefüggések alkalmazhatók lesznek majd a további víz­bázisok területeire is. Amíg a műtrágyázás vízszennyező mechanizmusa nem isimert, addig ilyen irányú korlátozá­sokra nem kerül sor, csak a műtrágya és vegyszerraktá­rak létesítését kell a hidro­geológiai védőterületen meg­tiltani. A tervezett vízbázisok ki­építése ési termelésbe állítása fokozatosan megváltoztatja majd a jelenlegi áramlási és nyomásviszonyokat. Ezek­nek a hosszú idejű, nagy te­rületre kiterjedő hatásoknak az észlelésére regionális víz­szint- és vízminőség-észlelő hálózatot alakít ki, és mű­ködtet 1986-tól a területen illetékes két vízügyi igazga­tóság. A kiépítés alatt álló kever­mesi vízbázis konkrét helyé­nek kijelölése már a vízkész­letvédelem szempontjainak a lehetőségek szerint legtelje­sebb figyelembevételével tör­tént. A vízbázis elég távol került Kevermes és Lököshá­za belterületétől, ahol a csa­tornázatlanság miatt szeny- nyezett talajvízre kell számí­tani. Nem volt megvalósítha­tó az — mert a földtani adottságok szerepe nagyobb súllyal számított, hogy a hid­rogeológiai védőterületre semmilyen szennyezés ne es­sen. Ezek kiváltása, illetve megszüntetése a vízvédelem következő feladata. A vízkészletvédelem fon­tosságának elismerését, a szemlélet változását jelzi, hogy a vízminőség-javító program lebonyolítását, ter­vezését végző intézmények — figyelembe véve a Körösvi­déki és az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által ki­adott elvi vízjogi engedély idevágó előírásait — megter­vezik-tervezi étik a vízbázisok védelmét, a várható korláto­zó intézkedésekkel járó kár­talanítási igényeket és ezek anyagi vonzatait. Krén Zsuzsa, Kövi zig-csoportvezet ő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom