Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986, február 1„ szombat NÉPÚJSÁG Tudnivalók a tejről A tej egyik legfontosabb táplálékunk, mely csecsemőkortól kezdve szinte életünk végéig ideális ételünk- italunk, és a szervezet számára nélkülözhetetlen. Olyan tápanyagokat tartalmaz, melyek elősegítik a test növekedését, egészségünk megőrzését sőt a betegségektől is védik. A fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, cukor, enzimek, stb együtt találhatók meg benne, és olyan kedvező kémiai összetételben, hogy ezek a szervezetben gyorsan és könnyen hasznosíthatók. A tejben kb. 3,5 százalék fehérje van, ami nagyrészt kazein, kisebb része vízben oldódó savfehérje, amely ún. teljes értékű fehérje, azaz a szervezet teljes egészében tudja hasznosítani. A fehérje kalciumsókhoz van kötve, ami igen fontos a csontképzés szempontjából. A mintegy 4,7 százalékot kitevő tejcukor jelentős kalóriát adó anyag. A tejzsír aránylag könnyebben emészthető, mint az egyéb zsírfélék. Apró gömböcskék formájában lebeg a tejben és a felszín felé törekszik, ahol tejszínné áll össze. A tej sárgás színét a karotintól kapja, mely a szervezetben A-vitaminná alakul át, és emeli a tej élettani értékét. De más vitaminfélék egész sora is megtalálható a tejben, például Bl-, B12-, C-, D-, E-, K-vitaminok," melyek együttesen védik egészségünket. A tejben kis mennyiségben ásványi anyagok is vannak. Ezek igen fontosak, mert a belső szervek működését, a csontrendszer fejlődését, egészségünk megtartását biztosítják. Jó ismerni a tejjel kapcsolatos tudnivalókat. A tej akkor jó minőségű, ha színe fehér, enyhén sárgás árnyalatú, szaga jellegzetes „tejszag”, íze édeskés, a pasztőrözés következtében gyengén főtt ízű. Állás köz- hen a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik, és ezért a tej savanykássá vagy savanyú ízűvé válhat. Ha igen erős a savanyúíz, forraláskor a tej összemegy. A pasztőrözés a tej savanyo- dását késlelteti, de nem szünteti -meg. (A pasztőrözés = a tej gyors felhevítése, majd egy kis ideig ezen a hőmérsékleten való tartása, és azután gyors lehűtése.) Ennek következtében a tejben levő kórokozók elpusztulnak anélkül, hogy a tejben levő igen értékes tápanyagok jelentősen károsodnának. A tejipar csak pasztőrözött tejet hoz forgalomba. A tejet feldolgozásig, ezen túl az értékesítésig a legnagyobb elővigyázatossággal, tisztasággal kezelik, tárolják. A vásárolt bolti tej a boltban nyáron egy napig, télen két napig tartható, 4—6 Cel- sius-fokos hőmérsékletű tárolóhelyen. Otthon a tejet vagy azonnal felforraljuk, és normál hőmérsékletre lehűtve tároljuk a hűtőszekrényben, vagy pedig zacskóstól tesszük el a hűtőbe, de még aznap, vagy másnap reggel használjuk fel. Felforralva és 0—4 Celsius-fokos hőmérsékleten a hűtőben két napig is friss marad. Üjabban forgalomba kerülnek hűtés nélkül, szoba- hőmérsékleten eltartható „tartós” és „féltartós” tejek. Ezek felbontva és hűtve 3 hétig, illetve 5 napig romlásmentesen tárolhatók. Sok háztartásban tartanak tejport és sűrített (dobozos vagy' tubusos) tejet. Ha a tej valamilyen okból felforralás előtt megsa- vanyodott, öntsük ki gondosan elmosott edényekbe és aludttejkent, megalvadás után jól lehűtve, kitűnően élvezhető. A tejet sokféleképpen fogyaszthatjuk: felforralva tejeskávénak, feketekávé ízesítésére, kakaónak elkészítve, stb. Ahol házi italkeverő gép áll rendelkezésre, sokféle, tejjel és gyümölcscsel készített üdítő ital állítható elő. Tea ízesítésére, tejes ételek készítésére (tejleves, tejbedara, tejberizs. mártások, stb) is jól felhasználható. Kalácsokhoz, süteményekhez, ún. melegtésztákhoz egyformán kiváló. Üjabban forgalomba került alacsony zsírtartalmú és valamivel olcsóbb tej is, ami jól lehűtve, jó üdítő ital. Akik a savanyított tejtermékeket kedvelik, és ezek készítéséhez nincsen kedvük vagy idejük, azoknak kefir, joghurt, sokféle ízesítéssel, bő választékkal áll a boltokban rendelkezésükre. Még egy tanács: á tej bármilyen formában addig fogyasztható. míg eredeti (ismert) jellemző tulajdonságai nem változnak meg. Nem fogyasztható tehát, ha idegen íze, szaga van, csomós (összement), savanyú, üledékes. Ha a joghurt elszínező- dik, nem fehér színű (kivéve az ízesített fajtákat), lágy, buborékos, savanyú, vagy élesztőízű, ez romlásra utal. Ugyanez vonatkozik az aludttejre is. Ne együk meg az olyan kefirt, mely hígan folyó, kiköpülődött, savósi erősen savanyú vagy más ízhibája van. Tájékoztatásul megemlítjük még, hogy 1 liter tej 600 kalóriaértékű, ugyaneny- nyi kefir, joghurt, aludttej kalóriaértéke 650, míg a gyümölcsös joghurté 800 kalória. A tejet, a kefirt. a joghurtot, az aludttejet fogyókúrázók a szokásos adagban nyugodtan fogyaszthatják, belekalkulálva természetesen a napi kalóriakeretbe. Rudnay János Norvégmintás gyermekpulóver (8 éves részére) Hozzávalók: 10 dkg középkék, 5-5 dkg piros, sárga, fűzöld Vénusz félgyapjúfo- nal, 2-es, 2-5-ös kötőtű. 2-es körkötőtű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: a munka jobb oldalán sima. a bal oldalon fordított szemeket kötünk. A leszámolható minta szerint két különböző színű fonallal, norvég technikával dolgozunk: a minta szerint fel nem használt színű fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba: 28 szem x 25 sor'= 10 cm. Munkamenet: Háta: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 93 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas derékrészt kötünk, a munkát 2,5-es kötőtűvel, alapmintával folytatjuk, kék színű fonallal 2 sort kötünk, majd leszámolható ábra szerint dolgozunk tovább. 20 cm elérése után, a karkerekítés részére, mindkét oldalszélen lefogyasztunk 3, majd minden 2. sorban 2, 5 x 1 szemet (73). A vállmagasítás részére, a mintás résztől számítva, 34 cm elérése után, mindkét oldalszélen, minden 2. sorban lefogyasztunk 3x5 szemet. A középen megmaradó 43 szemet lefogyasztás nélkül tartalék tűre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztás- sal kötjük. A kezdéstől számított 37 cm elérése után nyakkerekítést készítünk. A munka középrészén lefo- gvasztás nélkül tartalék tűre veszünk 17 szemet. Az oldal vállrészeket ezután azonos szem- és sorszámmal, mintával oldalfogyasztással készítjük. Az oldalrészeken, minden 2. sorban tartalék tűre veszünk 4, 3. 2, 3x1 szemet. Ujja: 2-es kötőtűvel, kék színű fonalból 45 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas kezdőszélt kötünk. A munkát 2,5-es kötőtűvel folytatjuk, 2 sort kék színű fonallal kötünk, majd leszámolható minta szerint dolgozunk. Mindkét oldal- szélen, minden 6: sorban szaporítunk 8.x 1 szemet (61). A kezdéstől számított 31 cm elérése után. az ujjakerekítés részére, mindkét oldalszélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2x2, 5x1, 3x2 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó szemeket egyenként lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket alapszínű és alapvastagságú fonallal, szem- és sortalálkozás szerint összevarrjuk. Az eleje-háta nyakkerekítés tartalék szemeit 2-es körkötőtűre vesszük. Kék színű fonallal, 54 szemmel, patentmintával 1 cm magas nyakszélt kötünk. Végül a szemeket az alapszemeknek megfelelően lefogyasztjuk. P. V. EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Gyerek a kórházban Mindig súlyos megrázkódtatást jelent a kisgyermeknek, ha kórházba kerül. Szokatlan a környezet, idegenek a nővérek és az orvosok, nem szólván az elszenvedett fájdalmakról. Jóformán azt sem tudja, mi történik vele, csupán annyit érez, hogy mindez bizony nagyon rossz és; kellemetlen. Nem csoda tehát, ha félelemmel, szorongással és elutasítással reagál. A szülők azonban nagy mértékben enyhíthetik gyermekük szorongását, és csökkenthetik az elválás okozta fájdalmait. Helyes, ha már a kórházba kerülést megelőzően felvilágosítják a kis- gereket arról, hogy mi is az a kórház, klinika, miért szükséges néhány napra befeküdnie oda, várhatóan mi minden történik majd ott vele. Mindenképpen el kell kerülni, hogy a gyermek rettegjen a betegségtől, az orvosoktól, vagy a kórháztól. Ha mód nyílik rá, lehetőleg még a befekvést megelőzően ismertessék meg őt a kórházzal, ugyanis a kisgyermek félelmét elsősorban az ismeretlen körülmények, az idegen személyek váltják ki. Amikor sor kerül az elválásra, meg kell nyugtatni a gyermeket, hogy édesanyja és édesapja soha nem hagyja őt el egészen és végérvényesen, s hogy továbbra is szeretik, még akkor is. ha egy rövid időre meg kell válniuk egymástól. Rendkívül fontos, hogy a gyerek tisztában legyen azzal, nem büntetésből került kórházba, hanem egészsége érdekében. Ugyanakkor azt sem szabad előle elhallgatni, hogy a kórházi tartózkodás alatt bizonyos kellemetlenségeket, esetleg fájdalmakat is át kell majd élnie. Kórházaink rendszabályai sajnos, gyakorlatilag lehetetlenné teszik azt, hogy az esetleges műtét előtt legalább az édesanya a gyermeke mellett legyen. Rendkívül fontos volna a szülő jelenléte akkor is, amikor a gyermek az altatásból magához tér. Azon túl, hogy mindketten megnyugodnának. minden bizonnyal kedvezőbben alakulna a gyermek gyógyulásának folyamata is. A kórházak előírásai (néhány kivétellel) gátat szabnak a naponta történő látogatásnak is, holott a gyermek biztonságérzetét feltétlenül növelné, ha szüleit minél gyakrabban láthatná. Amellett, hogy meggyőződhetne arról; ígéretükhöz híven nem hagyták őt cserben. a naponta történő rendszeres látogatás a folyamatosság érzését keltené benne, s így könnyebben elkerülhetővé válnának az oly gyakori kórtermi ..cirkuszok”. Szükségtelen a kis beteget mindenfélével elhalmozni. Sokkal fontosabb a szülök jelenléte, mint az ajándék, amit magukkal visznek. S különösen fontos, hogyan viselkednek a gyermekkel. Felesleges az ajnározás. a gügyögés. A túláradó szánakozásnál megnyugtatóbb az őszinte együttérzés és figyelem. A szülők a látogatás ideje alatt valóban csak a gyermekkel törődjenek. A legnehezebb a búcsúzás. A gyermek rendkívül nehezen viseli el a hirtelen, vá-\ ratlan elszakadást. Különösen mély és riasztó nyomokat hagy benne, ha a szülő megszökik mellőle — például azt füllenti, hogy csak egy percre szalad ki a mosdóba, aztán nem tér visz- sza. A leghelyesebb a látogatás befejezte előtt tíz perccel közölni a gyermekkel, hogy közeleg a búcsú ideje. Megkönnyítheti az elválást, ha csak a látogatás végén adják át a szülők a magukkal hozott ajándékot. Ez megvigasztalja a kisgyereket, és eltereli a figyelmét a távozókról. Miután a gyermekházaiért a kórházból, még hosszú időn át fokozottabban igényli a gyöngédséget. Ez természetesen nem jelenthet kényeztetést! Csupán arra kell ügyelniük a szülőknek, hogy zökkenőmentesen illeszkedjék be a régi, .megszokott kerékvágásba. Ha azonban rendellenes magatartásformák lépnének fel — alvás^ zavarok, szorongásos álmok, túlzott mértékű ragaszkodás a szülőkhöz, vagy éppen fokozott agresszivitás —, mindenképpen forduljanak szakemberhez. Dr. Flamm Zsuzsa Elektromos jótanácsok Itt a tel A talán közhelyszerűnek tűnő megállapítás a díszhalakat. terráriumi állatokat, madarakat tartó, tenyésztő állatkedvelőknek különös fontosságú: a megváltozott hőmérsékleti viszonyok ellen védekezni, az állatok számára szükségest biztosítani kell. Hiszen az akváriumban, terráriumbán, kalitkában tartott kedvencek zöme a trópusokról, de legalábbis a mediterrán vidékekről származik, ezért a mi éghajlatunkat, klímánkat károsodás nélkül aligha viseli el. Tehát fűtenünk. világítanunk kell rájuk. Az energiaforrás ma már szinte kizárólagosan az elektromos áram. Azt mondtuk, szinte. Az akváriumok esetében a legjobb megoldás az, ha ún. teremfűtést alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy a medencék helyiségének hőmérséklete annyi, amennyinek átlagban lennie kellene az akváriumi víz hőmérsékletének. Mivel a halfajok más és más hőmérsékletet igényelnek tartás és tenyésztés alkalmából, ezért ún. kiegészítő fűtést alkalmazunk. Ezt medencénként kell megoldani. A célra a legalkalmasabbak az akvárium vizébe süllyesztett fűtőtestek. És itt jelentkezik az első probléma! Csak olyan elektromos fűtőtestet vásároljunk, ami mellé az MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet) jogosító okiratát is mellékelik, illetve a termék MSZ-számmal is ellátott. Sajnos, még ma is forgalomba kerülnek olyan berendezések, amelyek az alapvető balesetvédelmi előírásoknak sem felelnek meg, így azok használata, alkalmazása „enyhén szólva" baleset- és életveszélyes! Két fajta fűtőtest-család létezik. Az egyik ún. rögzített kapacitású, vagyis egy adott teljesítményt ad le (wattban kifejezve). Hogy a mi medencénkhez melyik méretezésű alkalmazható, azt egyrészt a forgalmazó szakboltban tudhatjuk meg. másrészt kiszámíthatjuk az akvarista szakkönyvekben található táblázatok alapján. A másik az ún. ter- mosztátos (hőkapcsolós) fűtőtest. Egy beépített, általában bimetállal működő kapcsolót is összeépítettek a fűtőbetéttel. Kellő gyakorlat után viszonylag pontosan be lehet állítani a szükséges hőfokot. Amennyiben a fűtőtest túlmelegített, a hőkapcsoló kikapcsol: ha az akvárium vize a kívánt hőfok alá hűl, akkor bekapcsol — és így tovább. Ez utóbbi megoldás hátránya, hogy fennáll a túlfűtés („megfőnek” a halak!) veszélye. A bimetálos rendszernél előfordulhat, hogy úgymond „besül” a fokszabályozó, és nem kapcsol ki. Vagyis biztonságosan csak állandó megfigyelés, ellenőrzés mellett alkalmazható. Ami a balesetvédelmet illeti: ezek az elektromos eszközök hálózati árammal működnek. Ezért azok bekötését, üzemeltetését csak — és kizárólagosan! — felnőttek, kellő gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezők végezhetik! Aki megteheti, az szerezzen be olyan — elsősorban a nyugati államokban forgalmazott — akváriumot a kényesebb, a lakás hőmérsékleténél lényegesen magasabb hőfokot kívánó halainak, amelynek fűtése eleve már a medence aljába be van építve. Kapható olyan — a világhírű Eheim-cég forgalmazza — szűrő-fűtő berendezés is. amely nemcsak pontosan tartja az akvárium hőmérsékletét, hanem a napszakok különbözőségét is szabályozza. (Mint köztudott, még a trópusokon is hidegebb az éjszaka, mint a nappal . . .) A terráriumok fűtésére számtalan megoldást ajánl a szakirodalom. E sorok írójának személyes tapasztalata alapján hazánkban a legegyszerűbben megoldható az ún. világitásos melegítés. A kereskedelemben kapható infravörös sugárzók alkalmazásával (a teljesítményük: Infrasec 150 W, Infrasarin 250 W) lehet egyrészt a tartott állatnak a mi viszonyainktól eltérő fényigényét, másrészt a hőmérsékleti szükségletét biztosítani. Csak nagy légterű. illetve magas felépítésű terráriu- mokban alkalmazható az állat megégetésének veszélye nélkül! Kisebb méretű terrénumoknál egy. a terráriumba belógatott, közönséges „virágcserép-búrával” ellátott világítási izzóval (15—60 W, szükség és méret szerint) lehet mindezt biztosítani. Vigyázni kell arra. hogy víz semmiképpen se érje sem az izzót, sem a cserepet! Ilyenkor is — értelmszerűen — a terrárium belső hőmérsékletét (akvarterrárium esetében a vizét) mérni kell. A hőmérőt természetszerűleg a „cserép-fűtő”-től a legtávolabbi helyen kell elhelyezni. (Ez a szempont minden esetben érvényes!) A világítófűtőtest alá (kétéltűeknél és hüllőknél értelemszerűen!) egy-egv olyan, a talajból, vízből kiemelkedő. követ, szikladarabot kell elhelyezni, amelyen a terráriumi állat napozni tud Díszmadaraknál ilyenkor az az alapvető szempont, hogy a kai:tkát huzatmentes, viszonylag egyenletes hőmérsékletű helyre tegyük. Az ablaktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a nappal minden órájában kellő megvilágítást (de tűző napsugárzást ne!) kapjon. A téli időszakban ajánlatos a kiegészítő világítás is — fajonként ugyan változik, de a napi 12-12 órás ciklusváltás ebben az esetben is érvényes. A díszmadaraknak a lakószoba hőmérséklete (16— 22 Celsius-fok) megfelelő, ezért külön fűtésről nem kell gondoskodni. Van azonban egy „apróság”, amely jótékony hatású lehet — évszaktól is függetlenül. Főleg a társas kálitokban, kalitkákban (volierekben) sötétedés (..lámpaoltás”) után a megzavart madár a sötétben megsérülhet. Ezért a kereskedelemben kapható egy watt teljesítményű (így minimális fogyasztású) ún bébilámpával, továbbá mignon foglalatú jelzőlámpa (15 és 25 W-os), vagy beépített ellenállású glimlámpa (normál foglalatú, NG—5—E 220 V jelű) alkalmazásával megelőzhetjük a bajt. Nemesi László
