Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Ar» 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM II Lenini Komszomol küldöttségének látogatása hazánkban A KISZ Központi Bizottságának meghívására február 4. és 9. között hazánkban tartózkodott a Lenini Komszomol Központi Bizottsága Alekszandr Zsuganov KB-titkár vezette delegációja. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a KISZ vezetőivel az egyetemi, a főiskolai hallgatók körében végzett mozgalmi munka tapasztalatairól, és látogatást tett több felsőoktatási intézményben. A küldöttséget fogadta Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes. Húsz éven át nyereséggel Népi ellenőrök Évtizedekkel ezelőtt, amikor létrehozták a népi ellenőrzési bizottságokat, igencsak hamis kép élt erről a szervezetről közvéleményünkben. Az akkori karikatúrák például amolyan Sherlock Holmes-pózban ábrázolták az átlagos népi ellenőrt, aki pipával a szájában, s óriási nagyítóval a kezében árgus szemmel nyomoz az ilyen-olyan bűnök elkövetői, s különösen a gazdasági visszaélések gyanúsítottjai után. E szemlélet nyomai még ma is fellelhetők, amit kicsit talán érthetővé tesz az a tény, hogy a népi ellenőrök sok csalót, sikkasztót is „fülön csíptek” a vizsgálataik közben. S való igaz az is, hogy a közélet tisztaságának megőrzésében a jövőben is fontos szerep hárul a népi ellenőrökre. Mégis hiba, méghozzá otromba hiba volna a nebet összetéveszteni a gazdasági rendőrséggel. A neb-vizsgálatok témaköre ugyanis — amit országos szinten a kormány, a megyékben pedig az illetékes tanácsok hagynák jóvá — összehasonlíthatatlanul szélesebb ennél. Hogy csak néhány példát említsünk, foglalkoztak például a zöldség-gyümölcs ellátás, illetve a magánlakás-építés helyzetével. Szemrevételezték, hogyan élnek az idősebb korúak, különösen a kispénzű nyugdíjasok. A KNEB munkátervében szerepelt a lakosság gyógyszerellátása, és sok más feszítő gondunk elemzése, köztük például a sokmilliós értékű termelőberendezések kihasználása, a műszaki fejlesztés megannyi dilemmája, a kisvállalkozások szerepe és így tovább. Más szavakkal a népi ellenőrök .munkája a gazdaság- és társadalompolitikai ellenőrzésekre egyaránt kiterjed, beleértve az életszínvonal és életkörülmények alakulását, a környezetvédelem komplett tennivalóit, a színházak gazdálkodását és még sok mást. Már a felsorolásból is kitetszik, hogy — az évtizedekkel ezelőtt kialakult, s helyenként még kísértő — felfogásokkal ellentétben az átlagos népi ellenőr nem a leleplezés, hanem a segíteni akarás szándékával végzi munkáját. Végtére ő is tudja, hogy a legtöbb ember becsületesen él és dolgozik, nem volna hát helyénvaló „bonokét” feltételezni, keresgélni ott, ahol nincsenek. Ennek még az sem mond ellent, hogy a gazdasági életünk vámszedői fennakadnak a népi ellenőrök „hálóján”, hogy egyik-másik vizsgálat leleplezésekkel — néha szenzációs jellegű leleplezésekkel — zárul. Ez csak any- nyit bizonyít, haszonlesők is élnek közöttünk, akik a tisztességesen végzett munka helyett a társadalom rovására akarnak megtollasodni. Ám ha valaki összegezést készítene a leleplezések, meg a segítő szándékú javaslatok számáról, arányáról, meggyőződhetne arról, hogy az utóbbiaké a többség, méghozzá igen nagy többség. A neb imponálóan alapos vizsgálata tárta fel például, hogy értelmetlen dolog holmi Bosnyák téri zöldséges maffiát feltételezni, mert ez csak az emberek fantáziájában létezik, nem pedig a valóságban. Inkább arról van szó, hogy a zöldségkereskedelem hálózata túl nagy árrést alkalmaz, magyarán több hasznot zsebel be, mint amennyit a munkája — felvásárlás, szállítás, az áru „szétterítése”, illetve raktározása — után joggal megérdemelne. A neb bebizonyította továbbá, hogy a termelők meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vaunak a kereskedelemmel szemben, konkrét indítványokat tett ennek megszüntetésére, a nagyüzemi zöldség- termesztés fokozására, a kistermelők termelési biztonságának növelésére. Megannyi ilyen vagy ehhez hasonló példát felsorolhatnánk még. A neb-vizsgálatok alaposan megindokolt javaslatainak köszönhető például, hogy az elmúlt években több tízezerre nőhetett a diákétkeztetésben részesülők száma, hogy az iskolai tantermek csaknem felében már megfelelő világítás van végre, hogy jelentősen bővült a gyermekfogászati kezelésben részesülők aránya. A nebnek kiemelkedő érdeme van abban, hogy a szakmunkásképzés megújítása, korszerűsítése bekerült a hetedik ötéves terv programjába, hiszen meggyőző tényanyaggal indokolta ennek szükségességét: konzervatív szellemű a képzési rendszer, elavult a tananyag. Ha már a nebbel foglalkozunk, az is megérdemel néhány mondatot, hogy mit értsünk napjainkban a népi ellenőr elnevezésen. Mitől válik népi jellegűvé a munkájuk. Választ keresve e kérdésre, elsőnek az tűnik fel, hogy 30 ezer olyan aktivistájuk van, akik — akárcsak mi — főállásban dolgoznak valahol, így keresik meg a kenyerüket. Dolgozó társadalmunk minden osztálya, rétege képviselve van a soraikban. Kitűnően képzett szakemberek, akik jól kiismerik magukat a könyvelésben, a gazdaságpolitika bonyolult kérdéseiben. Van köztük, aki kitűnően járatos a magánlakásépítkezések „rejtelmes” világában vagy pedig az iskolai tantermek megvilágítása ügyében. Vannak köztük orvosok és pedagógusok (ők vizsgálták például a gyermekfogászat helyzetét), a színházi vagy éppen könyvkiadási ügyekhez jól értő szakértők, és így folytathatnánk a sort sokáig. Folyamatos továbbképzésben részesíti őket a neb, hogy jól felkészültek legyenek a vizsgálatok közben. Népi jellegű a neb azért is — sőt: mindenekelőtt azért —, mert — ahogy Szakali József, a KNEB elnöke a népi ellenőrök minap megtartott országos értekezletén mondotta —, a népi ellenőrzést „nem befolyásolják ágazati érdekek, függőségek. Tárgyilagosan, részrehajlás nélkül tudja képviselni a társadalom egészét, a népgazdasági érdekeket”. Mint oly sok más intézményünk, a neb is munkájának megújítására, korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. „Mindenekelőtt a vizsgálatok minőségével, mélységével, következetességével vannak tennivalók” — hallottuk a már említett értekezleten, jelezve: a neb a bonyolultabb kor bonyolultabb viszonyai között is helyt akar állni. A megújhodási készség is hagyomány a munkájukban. Magyar László Eredményes évet zártak agerendás! Munkácsy tsz-ben Pénteken délelőtt zsúfolásig megtelt a gerendási művelődési ház moziterme. A meghívott vendégeken kívül — akik között ott volt többek között Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese is — a helyi Munkácsy tsz szinte teljes tagsága megjelent termelőszövetkezetük zárszámadó közgyűlésén. Először Kiss László, a tsz elnöke tartotta meg beszámolóját az 1985-ös évben végzett munkáról: — Megállapíthatjuk, hogy csaknem teljes egészében sikerült eleget tennünk a VI. ötéves terv utolsó évére kitűzött feladatainknak. Minden évre, így a tavalyira is elmondhatjuk, nehéz esztendőt zártunk. Tíz évvel ezelőtt azért, mert alacsony volt a műszaki színvonal, sok volt a fizikai munka. A mostani évet pedig azért, mert a köz- gazdasági szabályzók, elvonások nehezítették a gazdálkodás eredményességét — mondta a tsz elnöke. A továbbiakban megemlítette, hogy a növénytermesztési főágazathoz tartozó háztáji ágazat mintegy 12 millió forinttal teljesítette túl a tervezett bevételét. A sertéshizlalás valamelyest csökkent az elmúlt évekhez képest, de az azóta bevezetett központi intézkedés hatására, várhatóan javul majd a sertéshizlalási kedv a községben. A termelőszövetkezetben jól működnek a melléküzem- ágak, melyek a tsz-tagok hozzátartozóinak és a község lakosságának helyben biztosítanak munkalehetőségeket. A tsz jelentősen segíti a községpolitikai feladatok megoldását. Ennek eredményeként érték el, hogy a község minden utcájában van vezetékes gáz, és egyre szaporodnak azok a családi házak, melyekben ezen a télen már gázzal fűthettek. Az elnök a jövőre vonatkozóan elmondta, a vezetőség továbbra is igyekszik javítani a munkakörülményeket, megőrizni az elért műszaki színvonalat, biztosítani a nyereséges gazdálkodás feltételeit. — Az idei év sem lesz könnyebb, ezért, hogy eredményeink ne csökkenjenek, hasonló jó munkára lesz szükség 1986-ban is — mondta végezetül Kiss László. Ezután hozzászólások következtek, amikor Lehoczki Mihály is mikrofonhoz lépett. Beszédében válaszolt néhány kérdésre is, így többek között szólt a szabályzók alakulásáról. Megemlítette, a TOT-nál napirenden vannak ezek a problémák. Keresik a megoldásokat az elvonások csökkentésére, ezáltal a tsz- ek gazdálkodásának megkönnyítésére, de a jelenlegi nemzetközi gazdasági viszonyok gyakran hátráltatják ezek bevezetését. Bizakodóan említette azonban, hogy a világgazdaság ilyen irányú haladása esetén egy-két éven belül a mi gazdaságainkban is érezhető javulás várható. A TOT főtitkárhelyettese elismerően állapította meg, hogy a nehéz gazdasági lehe- * tőségek ellenére évről évre gyarapodik a község, és a szorgalmas tagságnak további sikereket kívánt. Végül újraválasztották az ellenőrző bizottságot, majd a közgyűlés a Szózat hangjaival ért véget. (bacsa) A Gyulai Sertéshizlaló Közös Vállalat az elmúlt évet is nyereséggel zárta. A gyulai szövetkezetek e közös vállalkozásának napokban megtartott igazgatósági ülésén Balázs Mihály igazgató erről adott sízámot és a továbblépés hogyanját vázolta. Ez volt a közös vállalkozás 20. évét záró igazgatósági ülése. 1965-ben a gyulai Köröstáj és a Munkácsy termelő- szövetkezet úgy döntött, hogy a sertéshizlalást közös erőből oldja meg. Így kevesebbe került — mutatták a számok —, és ez akkor is döntő érv volt. A korszerűség is emellett szólt, és a nagyobb termelési biztonság is. Ellene csak egy közmondást tudtak felhozni a kontrák: „Közös lónak túrós a háta”. De a szövetkezetek önmaguk létével már bizonyították e mondás korszerűtlenségét. A sertéshizlaló közös vállalat így aztán felépült 12-12 millió forint befektetéssel. Azóta minden évben nyereséggel zárt, és sok tízezer tonna sertéshússal járult a közellátáshoz. Van a szövetkezeteknek jövedelmezőbb ágazata is ennél, amely kisebb befektetéssel, nagyobb hasznot hajt, és kevesebb törődést igényel. Itt se éj jele, se nappala az embereknek: állandó a készenlét. A jószágokkal való foglalkozás ilyen. Ezen csak a munkamegosztás segít, különben rabszolgái lennénk. De a hús kell az országnak, az emberekEgymillió pirosretket kötöttek csomóba vasárnap, illetve készítettek elő1» a hétfői szállításra Szegeden és környékén, Mih'álytelken, valamint a közeli Röszke községben. A retekkel megrakott ládákat ma, hétfő reggel hőszigetelt vagonokban indítják útra a Csongrád nek. A pénzt elő lehet más jellegű melléküzemági tevékenységgel teremteni, de a húst nem. Egyre nehezebb a gazdaságos termelés. A takarmány. a táp, a gyógyszerek ára gyorsabban nőtt, és nő, mint a hús felvásárlásáé. A szabályozók sokat vesztettek ösztönzésükből. Sokan fel is hagytak a sertéshizlalással. Ezt már tavaly a húsüzem is érezte. Aki helyben marad, az lemarad. Ez a mondás is érvényes. A gazdaságossági mutatóik kiválóak. Ezen a téren tartalékot feltárni már alig van lehetőség. Korszerűsíteni kell mindenáron, ha jövőre is talpon akarnak maradni. Ehhez pedig több mint 30 millió forintra lenne szükség. Zömmel bankhitelre. Erre van is lehetőség. Az alapító szövetkezetek közgyűlési döntésére van szükség. A vezetők hajlanak arra, hogy néhány év nyereségéről is lemondva, magasabb színvonalra emeljék a sertéshizlalást, és egyben mintegy másfélszeresére bővítsék azt. A tartósabb érdek így kerülhet a napi érdek fölé a népgazdaság érdekeivel összhangban. így alapozódhat meg a következő évtizedek hatékonyabb gazdálkodása. A sertéshizlaló közös vállalat igazgatóságának ez a szemlélete a zárszámadás számainál is szebbet, többet mondott. (e. g. s.) Megyei Zöldért tranzittelepéről, főként Csehszlovákiába, valamint a fővárosba és más hazai iparvidékekre. A hidegre fordult idő nem okozott kárt, mert újabban csaknem mindenütt dupla falú fóliasátrak védik a fáradságos munkával megtermelt primőröket. Vasárnap a primörkertészetekben A vízminőségjavító program egyik jelentős létesítménye kezdte próbaüzemelését a napokban Bucsán. A 12 milliós beruházás megvalósításához jelentős összeggel járult a helyi tanács. A Mélyépterv és a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közösen fejlesztette ki a technológiát, amely ha a próbaüzemelés során megfelelőnek bizonyul, a bucsaiak hamarosan a tisztított és gáztól mentesített vizet ihatják Fotó: szőke Margit
