Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

NÉPÚJSÁG 198(i. február 1., szombat Ülésezett a Kiszöv elnöksége A jogi és az ellenőrzési iroda 1985. évi tevékenységé­vel, s ezek, valamint a me~ gyei szövetkezeti bizottság 1986. évi költségvetésének jóváhagyásával foglalkozott január 31—i ülésén a Kiszöv elnöksége dr. Sümeghy Csa­ba vezetésével. A testület mindkét iroda munkáját pél­dásnak ítélte- A jogi iroda törekvésére a vitás ügyek megegyezéses alapon történő intézése volt a jellemző. A felügyeleti és az ügyészi szei'vek bizonyos időközön­ként áttekintették az < ipari szövetkezetek jogi ügyei) és azok levezetésében, megoldá­sában nem találtak kivetni­valót. A Békés Megyei Ipari Szövetkezetek Jogi Irodája, de maguk a szövetkezetek is, ezzel a magatartással lénye­gében szép példáját adták az egymás közötti és a szövet­kezetek, valamint tagjaik közötti szocialista együttmű­ködésnek. Hasonló, az érdekvédelem­mel szorosan összefüggő fel­adatokat látott el az ellen­őrzési iroda, amikor a -szö­vetkezetek részére megszer­vezte a rendszeres szakta­nácsadást számviteli, jövede­lemszabályozási, bérszabá­lyozási, rendeletértelmezési ügyekben és kérdésekben. Az általános ellenőrzések ta­pasztalatait az érdekvédelem oldaláról igyekeztek megkö­zelíteni. Bállá Lászlóné irodave­zető idézett a revizori jelen­tések megállapításaiból: Bé­kés megye ipari szövetkeze­teinek gazdálkodásában, számviteli és bizonylati rendjében, a vagyonvédelem­ben, a belső ellenőrzés ha­tékonyságában továbbfejlő­dés tapasztalható. Az ellen­őrzés során feltárt hiányos­ságok, a különböző elemzé­sek és értékelések segítették a szövetkezetek vezetését, s ezzel közvetve hozzájárultak az 1985. évi kimagasló gaz­dasági teljesítményükhöz. Az elnökség mindkét be­számolót elfogadta, majd ha­tározatot hozott az ellenőrzé­sek során szerzett megyei tapasztalatok szélesebb körű szövetkezeti megismertetésé­re. D. K. Magyar-szovjet kulturális egyezmény Az 1986—199l)-es évekre szóló magyar—szovjet kor­mányközi kulturális munka­tervet írt alá pénteken a külügyminisztériumban Bé- nyi József külügyminiszter­helyettes és Borisz lvano- vics Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az új munkatervben meg­határozták a tudományos, oktatási, művészeti, kultu­rális területeken a két or­szág kapcsolatainak bővülé­sét, az együttműködés el­mélyülését elősegítő prog­ramot. Az egyezmény össz­hangban van a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési hosszú távú fej­lesztési programjával és a KGST tudományos-műszaki fejlesztési komplex program­jával. A most aláírt kor­mányközi dokumentumban foglaltak megvalósulása hoz­zájárul majd ahhoz, hogy népeink kölcsönösen megis­merjék egymás életét, kul­túráját, és hatására a mű­velődés minden területén to­vábbi eredmények szülesse­nek. Gyászszertartás Houstnnban Reagan elnök is részt vett azon a gyászszertartáson, amelyet pénteken délben rendeztek meg Houstonban, a Lyndon B. Johnson űrku­tatási központban a Challen­ger űrrepülőgép útján bekö­vetkezett katasztrófa hét ál­dozatán^ emlékére. A floridai Kennedy űrre­pülőtér körzetében folytató­dik a roncsok felkutatása. A vizsgálatok kiterjednek az űrrepülőgép észlelő be­rendezésének a Földön rög­zített minden adatára is. A szakértők további elmélete­ket >s előterjesztettek arra, mi válthatta ki a pusztító robbanást. Az egyik feltevés szerint lehetséges, hogy a baloldali szilárd hajtóanya­gú rakéta sérült meg, s az innen kitörő láng váltotta ki a robbanást a hatalmas tartályban, amely a folyé­kony üzemanyag tárolására szolgált. 100 éve mérnek Csabai időjárási leg-leg-legek 1886. február 1-től mérik a csapadékot rendszeresen Békéscsabán. A meteoroló­giai észleléseket a Jobb, mint otthon vendéglő köze­lében kezdték. Azóta több­ször is változott az állomás helye, jelenleg a Doboz felé vezető útról egy köves mel- lékúton megközelíthető. A centenárium alkalmából megkértük Szuddr Bélát, a csabai obszervatórium mun­katársát, gyűjtse össze a város időjárási szélsőségeit. Érdekes munkájából — azt hiszem — olvasmányos ada­tokhoz -jutottunk. Akkor kezdjük! A legcsapadékosabb év az 1915-ös volt, ekkor 857 mil­liméter hullott. 1907-ben en­nek felét sem mérték, mind­össze 341 milliméter volt az éves csapadék. Hogy ez mennyire kevés, azt bizo­nyítja, hogy a legcsapadé­kosabb hónapban, ’53 júniu­sában 189 milliméter, vagyis az előbbinek jóval több mint fele hullott a városra. A legesősebb nyár mégsem ez volt, hanem a \37-es. Há­rom hónap alatt 292 milli­méter eső hullt. A legna­gyobb zápor (egynapos eső) ’56. június 18-án áztatta Csabát, a csapadékmérőben 86 milliméter magasan gyűlt össze a víz ezen a napon. Érdekes, hogy nem Me- dárd produkálta a leghosz- szabb, nap mint nap esős időszakot, hanem a ’43-as év novembere, amikor 17 napon keresztül mindennap hullt az égi áldás. Hóból 1966- ban mérték a rekordot. Ja­nuár 20. és 22. között — ter­mészetesen buckákat és tor­laszokat nem számolva — a hóvastagság 44 centiméter volt. A legerősebb hófúvás­ra könnyű visszaemlékezni, mert az két éve tette lehe­tetlenné szinte az egész me­gyében a közlekedést. ’84. február 11-én és 12-én csak­nem minden települést el­zárt a hófúvás a külvilágtól. S hogy a csapadék legfélel­metesebbjéről, a jégesőről is szóljunk, ebből '36. június 19-én volt a legkegyetle­nebb. 63 milliméteres jég­eső hullt, s nem volt ritka a 3 centiméter átmérőjű jég. A hőmérsékletet és a sze­let 1929 óta mérik Békéscsa­bán. Az éves középhőmér­séklet nem mutat nagy in­gadozást: 9 foknál hidegebb, 12-nél melegebb sosem volt a középhőmérséklet. 1950. július 6-án mérték a leg­0 szlovák nemzetiségi szövetség idei tervei A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge a továbbiakban is egyik fontos feladatának tekinti a szlovák nemzetiségi lakosság anyanyelvének, kultúrájának ápolását, nemzetiségi tudatá­nak erősítését — hangsúlyoz­ták a szervezet országos vá­lasztmányának pénteken Bu­dapesten tartott ülésén. A tanácskozáson az idei mun­katervről szólva elmondták: szorgalmazzák, hogy az 1986 —87-es tanévben elsősorban Pest, Komárom, Békés, Nóg- rád megyében a szlovák nyelvet oktató általános is­kolákban kísérletként meg­szervezzék a kétnyelvű ok­tatást, Dorogon, Miskoclon, Sátoraljaújhelyen pedig egyes középiskolákban és szakmunkásképző intézetek­ben vezessék be a szlovák nyelvoktatást. Szükségesnek vélik azt is, hogy Szarvason létrehozzák az óvónőképző főiskola szlovák nyelvű gya­korló <*vodáját. Korszerűbben, egyszerűbben Jó ével zárt a Gyulai Munkácsy Tsz (Folytatás az 1. oldalról) 1986-ban növekszik a gabo­naterület, a jelenlegi 55 szá­zalék helyett 60 százalék kö­rüli lehet a kalászos és ku­korica részaránya a szántó- területen belül. A búza és a kukorica egyébként az aszály ellenére is jó termést adott, s a gabona mellett az elmúlt 5 évben jól vizsgá­zott a cukorrépa. Ami a kertészetet illeti, ott elsősorban kisgazdasá­gok részére nevelnek papri­ka- és uborkapalántát. Ezt az ágazatot legjobban az energia- és a vetőmagárak növekedése sújtja. helyzetére áttérve, elmond­ta Szabó Miklós, hogy nem zártunk minden tekintetben eredményes évet. Ez azt jelenti, hogy az idén még jobban kell dolgozni, és tel­jesíteni a VII. ötéves tervet. Ennek érdekében a közössé­gek jobb. hatékonyabb mun­kájára, szigorú és takarékos költséggazdálkodásra van szükség. Csak olcsóbban elő­állított, és kitűnő minőségű árut lehet a világpiacon jól eladni. Az egész népgazda­ságnak érdeke tehát a ma­gasabb színvonal a minőség­ben. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán ülést tartottak Bács- Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye. valamint Szeged államigazgatási és szervezési szakemberei. A megjelenteket dr. Sós Sán­dor, a Békés Megyei Tanács szervezési és jogi osztályá­nak vezetője köszöntötte. El­mondta, hogy mivel a jelen­levő szakemberek munkate­rületein nincs szó látványos átszervezésről, a mostani ta­nácskozás célja az, hogy ez a munka korszerűbbé és egyszerűbbé váljon. Az első két napirendi pont előadója dr. Szijjártó Antal, az Államigazgatási Szervezé­Tejfelvásárlás A tejipar felvásárlása ta­valy csökkent az egy évvel korábbihoz képest; 3 száza­lékkal kevesebb alapanyagot kaptak a mezőgazdasági ter­melőktől. Ennek ellenére az üzemek a lakosság igényeit tejből és tejtermékből válto­zatlan szinvonal°n ki tudták elégíteni, a termékszerkezet ésszerű átalakításával­A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kíná­lata egyaránt csökkent — az állami gazdaságoké valamivel mérsékeltebben —, míg a kistermelők 5,8 millió liter­rel, mintegy másfél száza­lékkal fokozták a tejértéke­sítést, ami viszont kedvező fejleménynek számít. A tejipari szakemberek ar­ra számítanak, hogy mivel 1986-ban a termelők érde­keltsége a korábbinál na­gyobb, fokozatosan javulnak majd a teljesítmények­melegebbet, ekkor 39,6 fo­kot kellett kibírniuk a csa­baiaknak, természetesen ár­nyékban. A higanyszál a legalacsonyabban 1954. feb­ruár 6-án állt, ekkor mí­nusz 28 fokig süllyedt a hő­mérséklet. A legkésőbbi fagy ’77. június 4-én riogatta a mezőgazdászokat. A talaj mentén mínusz 2 fokot mér­tek. ’59. december 24-én vi­szont a tél „bolondult meg”, mert karácsony ide vagy oda, 17,7 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A legerősebb széllökés ’57. február 15-én 21 óra 50 perckor taszigálta a csabaia­kat: száztizenöt kilométer' óra sebességgel száguldott. Magyarország egyik leg- napsütöttebb megyéje Bé­kés. (Napfénytartamot egyébként ’34 óta mérnek Csabán.) A legtöbb napsütés 46 júliusában volt, összesen 366 órát sütött a nap. Szin­te hihetetlen, de ’78 novem­berében mindösze egyetlen óráig tűnt fel a nap az égen a megyeszékhely fe­lett. Időjárási legekről Jó né­hány írott emlék maradt fenn az 1886. előtti időkből is. Réthly Antal Időjárási események és elemi csapások si Intézet tudományos kuta­tásvezetője volt. Először a tanácsi nyilvántartások ösz- szevonásának lehetőségeiről, és a központi nyilvántartó irodák szervezéséről, majd az igazgatási munka össze­hasonlító mérésmódszerta­náról beszélt. Az írásmunka egyszerű­sítésének lehetőségeiről szólt a harmadik napirendi pont dr. Horváth István, az Ál­lamigazgatási Szervezési In­tézet tudományos munkatár­sának előadásában, s végül Békés megye korszerűsítési törekvéseiről szólt dr. huczx József, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese. Téli ruházati vásár Bár nagyon sok áruházban, üzletben már hetek óta ol­csóbban kínálják a téli hol­mikat, az igazi szezon végi kedvezményes téli ruházati vásár hétfőn — február 3-án — kezdődik. A ruházati ke-: reskedelmi vállalatok a két hétig tartó vásáron értékben mintegy tíz százalékkal több holmit kívánnak eladni, mint tavaly. Általában méteráru­ból az elmúlt évinél kisebb, női konfekcióból és csizmá­ból nagyobb a készlet, mint tavaly volt. Az ország 37 Gentrum-áru- házában összesen 400 millió forint értékű árut kínálnak, s ebből 30—40 százalékos engedményt adnak. Az ország Skála-áruházai­ban összesen 270 millió fo­rint értékű árut kínálnak kedvezményesen. Magyarországon című köny­vében nem akármilyen szörnyűségekre bukkanha­tunk. Hisszük, nem hisszük, ilyesmiket olvashatunk. 1764. május 16. „ . .. fényes nappal húst láttának esni . . . nagyja tsak-nem fél fontot nyom vala...” A leírt je­lenség talán sáskajárásra vagy tornádóra utal, ami máshonnan szívta fel, s itt szórta a tájra a ma már ki­deríthetetlen eredetű húst. 1778 10 tele. „ . . . sok száz katonának fagyott el örökre minden szerve, még a tisz­teknek is . ..” 1786. július 13. „...egy- egy jég akkora volt, mint egygy jó nagyocska fatá­nyér ...” 1786. szeptember. „ ... egy áldott állapotban lévő asz- szonyt villámcsapás ért. A villám a száján hatolt be, és amint utólag mondta hideg­víznek érezte. A gyermek feldarabolódott és részletek­ben hagyta el testét. Az asz- szony . . . egészséges.” Hogy mit kívánunk a kö­vetkező 100 évre? Szélsősé­get semmiképp. Otthonunk­ban és az utcán legyen min­dig kellemes az idő, a stran­don legyen forróság. A me­zőket áztassa bő eső, a vá­rosra csak annyi hulljon, hogy a port elverje. Télen meg nem kell erőltetni a hideget... Szóval, ki tud­nánk mi találni. (ungár) Az állattenyésztést a het­venes évek első felétől jelen­tősen fejlesztették a tsz-ben. Az egy tehénre jutó 5 ezer 800 literes tejhozammal a megyei versenyben 1979 óta első volt a tsz. Most terve­zik a tejelő tehenészet re­konstrukciós bővítését. Az alaptevékenység részeként kezelik a háztáji és kisegítő gazdaságokat is. Itt a forga­lom 1984-ben már megha­ladta a 250 millió forintot — sajnos, tavaly már csökkent a termelési kedv. mégpedig az árak és átvételi bizony­talanságok miatt. Foglalko­zott a beszámoló az ipari melléktevékenységgel és a kisvállalkozásokkal is. Mindent egybevetve. a Munkácsy tsz 1985. évi mér­leg szerinti nettó eredménye 28 millió 707 ezer forint, a tagok részesedése átlagosan 15 százalékos, éves átlagjö­vedelmük meghaladja a 70 ezer 300 forintot. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában elismerés­sel szólt a közös gazdaság eredményeiről és törekvései­ről. Mint mondta, a tsz munkája, céljai egybeesnek a part, az ország érdekeivel, elképzeléseivel. Hangsú­lyozta: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az a dinamikus fejlődés, amely a szövetkezet termelésében és eredményes­ségében mutatkozik, ez meg­maradjon a VII. ötéves terv­ben is. Külön méltatta a nyugdíjasokat, akik annak idején még azokkal a mun­kaeszközökkel dolgoztak, amelyek ma már a tsz mú­zeumában láthatók. Ezek az idős emberek rakták le a kö­zös gazdaság alapjait — tö­rődést, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek tehát, és életkörülményeik javítá­sára törekszik az ország, ahogyan azt a népgazdaság teherbírása engedi. A népgazdaság jelenlegi Agrár szakemberek, könyv­kiadók és -terjesztő válla­latok képviselőinek jelenlé­tében ünnepélyesen megnyi­tották pénteken Nádudvaron, az Ady Endre Művelődési Központban a 29. alkalom­mal megrendezett országos mezőgazdasági könyvhóna­pot. Balogh Csaba, a nádud­vari kukorica- és iparinö- vény-termelési együttműkö­dés igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott be­szédet. A Kner Nyomda felvételre keres: — bérelszámolót (közgazdasági érettségivel) és — női betanított munkásokat. Jelentkezni lehet: Bé­késcsaba, Lenin út 9— 21. Munkaügyi osztály. „...jó a szakma" ■— Vajon hogyan té­vedtek be egy zár­számadó közgyűlésre? — Ügy, hogy én is tag vagyok! — húzza ki ma­gát a koránál jóval fia- talabbnak látszó Orbán Attila, aki 18 éves, a szakmáját tekintve nö­vénytermesztő gépész, és egy MTZ traktorosa. A társa, Papp János most jelentkezett iskolára, egyébként ö is a tsz- ben dolgozik. — Sok itt a fiatal? — Elég sok, főleg a műhelyben vagyunk jó néhányon. Tudja, jó a szakma, odakint szabad az ember, meg aztán ke­resni is lehet rendesen, így érdemes, hát nincs igazam? ... Elismerésre méltó, hogy most, amikor másutt a szarvasmarha-ágazatot fel­számolják, a Gyulai Mun­kácsy Tsz a fejlesztést ter­vezi — emelte ki az előadó. — Ez összhangban van a kormány VII. ötéves tervi el­képzeléseivel. A kukorica­vetésterület növekedése is örvendetes, hiszen a nép­gazdaságnak szüksége van minél több gabonára. Végül a megye és Gyula város VII. ötéves tervi fej­lesztési lehetőségeiről be­szélt felszólalásában a me­gyei pártbizottság első titká­ra, majd befejezésképpen tolmácsolta a megyei pártbi­zottság. a megyei tanács, a tsz-szövetség, valamint a vá­rosi párt- és tanácsi szervek elismerését, jókívánságait a Munkácsy tsz tagságának, vezetésének. T. I. — Az itt dolgozó emberek messze földön híres eredmé­nyei alapján, azt hiszem, hogy ennek az egykor a lét­nemlét szélén vergődő Hor­tobágy menti falunak min­den házában tudják, amit Erdei Ferenc, az első mező- gazdasági könyvhónap meg­nyitóján így fogalmazott meg: „Könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni”. Nádudvar — az itt gazdálkodó Vörös Csil­lag Tsz, a KITE, a Hajdúsá­gi Agráripari Egyesülés — eredményei jól tükrözik azt az utat, amelyet a párt ag­rárpolitikáját követve az egész magyar falu és mező- gazdaság megtett az elmúlt négy évtizedben. Nádudvar „titka” akárcsak az egész magyar parasztságé az, hogy szorgalmukkal, tudásukkal jól hasznosították hazánk legfőbb természeti kincsét, a földet. A következőkben szólt a miniszterelnök-helyettes a mezőgazdaságban is lejátszó­dó tudományos-technikai forradalomról, amely tör­vényszerűen követelte mega dolgozók szakismeretének növelését. Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom