Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

NÉPÚJSÁG Békés megyei tudományos napok Sajtótájékoztató az élelmiszer-gazdaság VII. ötéves tervéröl (Folytatás az 1. oldalról) rendszerének részletes kifej­tését követően dr. Becsei Jó­zsef a következőkkel zárta előadását: „A megyei párt­ós tanácsi szervek akaratá­nak megfelelően a szakbi­zottság kezdettől fogva töre­kedett a más megyékkel, és nagy tudományos szervekkel való együttműködésre.. A Szegedi Akadémiai Bizott­sággal, annak valamennyi munkabizottságával sikerült kedvező munkakapcsolatot kialakítani. A tudományos élet országosan is elismert színvonalú megszervezésével megyénk eddig senki által nem járt új utak irányába fordult. Az irányváltás oka az a felismerés, hogy a tudo­mányos eredmények gyakor­lati felhasználását a tudo­mány és a gyakorlat eltérő érdekeltségi viszonyai miatt a hagyományos módszerekkel nem lehet kellő eredményes­séggel folytatni. A tudomány és a gyakor­lat közötti újszerű kapcso­latok lehetőségeinek kutatása megkezdődött. Ennek ered­ménye — mondotta végeze­tül — a Békés megyei tudo­mányos napok rendezvény- sorozata is, amely országosan is úttörő vállalkozás.” A program további részé­ben a résztvevők megtekin­tették a Békés megyében fo­lyó tudományos kutatásokat, kutatóműhelyeket bemutató poszterkiállítást, s a megyei könyvkiadást reprezentáló kiállítást. Az első nap mun­kája három előadással foly­tatódott, amelyekben az elő­adók a Békés megyei kuta­tások fő területeiről adtak számot. A tudományos-koordináci­ós szakbizottság orvosi szek­ciójának vezetője, dr. Godó Béla az orvostudományban elért megyei eredményekről számolt be. Többek között hangsúlyozta: „A tudomá­nyos kutatómunka támoga­tására megalakult 1985. már­ciusában a tudományos-koor­dinációs szakbizottság orvo­si szekciója. A szekció célja: a megye egészségügyi intéz­ményeiben folyó tudomá­nyos, feltáró, feldolgozó munkának a megye érdekeit szolgáló koordinálása, szer­vezése, irányítása, a tudomá­nyos munkára ösztönzés. A szekció feladata: összehan­golni a‘ különböző helyeken végzett egészségügyi kutatá­sokat. Közreműködni a me­gyében folyó egészségügyi kutatásokat érintő intézkedé­sek létrehozásában, segíteni a tudományos eredmények terjesztését, gondoskodni az egészségügyben dolgozó ku­tatók tájékoztatásáról. Dr. Bereczki Elemér kandi­dátus a társadalomtudományi kutatások helyzetéről adott kritikus összefoglalást. Meg­állapította, hogy megyénk­ben kevés a hivatásos kuta­tói hely, s a tudományos munka eredményessége jó­részt az ott dolgozók szemé­lyes ambícióin múlik. A tár­sadalomkutatások ma is kon­zervatívak megyénkben, szétszórtak, s néhány részte­rületre koncentrálódnak. így nem tudja betölteni azt a szerepét, amelyre hivatott lenne. Gond van a személyi feltételekkel is, s a szakbi­zottság segítsége ellenére sem sikerült megszüntetni a tár­sadalomtudományi kutatások spontaneitását megyei szin­ten. Ugyanakkor a hasonló adottságú megyékhez képest a tudományág helyzete jó. A társadalomtudományi szek­ció létrehozására már elké­szült a javaslat, s a munka- bizottság hosszú távra kí­vánja összehangolni, szer­vezni a tudományágban fo­lyó kutatási tevékenységet. Végezetül az agrárkutatá­sok helyzetéről, jelentőségé­ről szólt dr. Marjai Gyula kandidátus, összefoglalva a sajnos, kevéssé ismert kuta­tási területeket, és eredmé­nyeket a megye agrárkutatá­sában. Az áttekintés során három fő területet emelt ki: a biológiai alapok fejleszté­sét szolgáló kutatásokat. a nemzetközi tudományos kap­csolatokat, ezen belül a kül­földről átvett eredmények tu­dományos adaptációjában el­ért sikereket, s a műszaki, technikai színvonal emelése érdekében tett lépéseket. Vé­gezetül néhány szóban össze­foglalta a megye intézmé­nyeiben folyó agrárkutatások főbb irányait. A rendezvénysorozat mai, második napján az orvostu­dományok köréből tartanak szakmai előadásokat, ugyan­csak a Békés megyei könyv­tárban. A tudományos napok programjai nyilvánosak, így az érdeklődők részt vehetnek minden rendezvényen. B. Sajti Emese Az elmúlt héten — csütör­tökön — a Magyar Tudomá­nyos Akadémián termelő- vállalatok, -szövetkezetek, érdekképviseleti szervek ve­zetőinek rendezett országos tanácskozást a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium, ahol Váncsa Jenő miniszter a VI. ötéves terv eredményeiről, gondjairól, a VII. ötéves terv feladatairól szólt. Tegnap Budapesten a MUOSZ székházában agrár- és szövetkezetpolitikai, köz- gazdasági újságíróknak ugyancsak a témában tartott tájékoztatót a miniszter. Kiegyensúlyozott volt a hazai ellátás, a lakossági fo­gyasztás a ’80-as évek első felében 4 százalékkal növe­kedett — mondta bevezető­ben. Az öt esztendő alatt 34 százalék a kiviteli többlet, az élelmiszer-gazdaság külke­reskedelmi egyenlege 60 szá­zalékkal javult. Az állattenyésztésről e fó­rumon is sok szó esett. Eb­ben az ágazatban az öt évre tervezett fejlesztések mind­össze 40—60 százaléka való­sult meg. Az energiafelhasz­Szarvason tegnap, hétfőn vállalati tanácsülést tartot­tak az állami tangazdaság­ban. Ennek napirendjén az 1985. évi mérleg jóváhagyá­sa, valamint az idei terv el­fogadása szerepelt. Dr. Mé­száros István igazgató szá­molt be a testületnek az el­múlt év gazdálkodásáról. Többek között elmondotta, tavaly egymilliárd 73 millió forint termelési értéket állí­tottak elő. Nyereségük pe­dig meghaladta a hatvan­négymillió forintot. Különösen az élelmiszer- ipari ágazat — húsüzem és rizsüzem — ért el kiemel­kedő teljesítményt, de a ter­vezettet meghaladó volt a meliorációs főmérnökség nyeresége is. A korábbi aszályos évekhez viszonyítva 1985-ben már jobb eredmé­nyek születtek a mezőgazda- sági termelésben is. Nagy lendületet adott a gazdálko­dásnak a szocialista munka- verseny-mozgalom, amely­nek nagy hagyománya van a SZÁT-ban. nálás 12 százalékos terme­lésnövekedés mellett 3,5 szá­zalékos megtakarítással járt, folyékony energiahordozók­ból 18 százalékkal fogyott ke­vesebb. A VII. ötéves terv feladata: továbbra is növel­ni a termelést, javítani a jövedelmezőséget. A hazai fogyasztás kielégítése mellett fokozni szeretnénk a kivitelt. A termeléspolitikai törek­vések megvalósításáért föld­védelmi alapot hoztak lét­re. A többlethozam érdeké­ben a hektáronkénti műtrá­gya-felhasználást 300 kilo­gramm fölé emelik. Gaboná­ból az idei terv 17,5—18 mil­lió tonna, ezt a vetésterület és a hozamok növelésével kívánják elérni. A sertésál­lomány 1990-re érheti el új­ra az 1984. évi rekordszin­tet. Folytatják az apa- és anyaállatok kisgazdaságok­ba való kihelyezését, bár — állapította meg a miniszter — nincs elég jó minőségű tenyészkocasüldő. Ez utóbbi­ból 1985-ben 100 ezret, apa­állatból 6-7 ezret helyeztek ki a kistermelőkhöz. — ó —a öt esztendővel ezelőtt, 1981-ben vezették be a tan­gazdaságban az önelszámoló egységeket. Ezek nagy ön­állóságot élveznek, s hozzá­járulnak a jövedelmező gaz­dálkodáshoz. Az 1986-os tervről szólva az igazgató el­mondotta, hogy mintegy 1,1 milliárd forint termelési ér­ték elérését tűzték ki célul, s eredményük várhatóan az 1985. évi szinten alakul. A termelési szerkezetben nem lesz lényeges változás. Bőví­teni kívánják kapcsolataikat a kistermelőkkel. A szerző­déses termeltetés keretében elsősorban gyógynövényt, il­letve hízott sertéseket kí­vánnak adni a népgazdaság­nak, mintegy 100 millió fo­rint értékben. A vállalati tanácsülésen 13-an mondták el vélemé­nyüket, közöttük Vrbovszki György, a városi pártbizott­ság első titkára. A tanács­kozás munkájában részt vett Megyeri Katalin, a MÉM osztályvezető-helyettese és Gácsi Péter, a Medosz me­gyei bizottságának titkára. V. L. Jó eredmények a SZÁT-ban Beszámoló KISZ-taggyülés Tarboson A tarhosi községi KISZ- alapszervezet a napok­ban tartotta beszámoló KISZ- taggyülését a helyi ifjúsági házban. A nagyteremben öt­vennél is többen voltunk, amikor Kincses Imre leveze­tő elnök köszöntötte a KISZ- tagokat és a vendégeket. A napirendekre tett javaslatát egyhangúlag elfogadta a tag­gyűlés, és máris Kürti Sán­dor KISZ-titkár kapta meg a szót. Az alig 19 éves, ener­gikus fiatalember — az áfész ABC-jének újonnan kineve­zett vezetője! — nehezen melegedett bele a vezetőség beszámolójának ismertetésé­be, de aztán logikusan fel­épített mondatokkal elemez­te az alapszervezet munká­ját. A megvalósított célok, az elért eredmények nem hatot­tak dicsekvésnek, hiszen vé­gig kritikus hangvétellel be­szélt. A politikai nevelés, a társadalmi munka, az alap­szervezet kulturális élete, a kirándulások, a sportrendez­vények helyet kapott mon­dandójában. A beszámoló összefoglalójaként is felfog­hatjuk az alábbi mondatát: — Nekünk egy évvel ez­előtt szinte a nulláról kellett elindulnunk. A vezetőség­nek, az egész alapszervezet­nek újra ki kellett alakíta­nia a kapcsolatokat a helyi társadalmi és tömegszerve­zetekkel, a tanáccsal, az is­kolával és az Egyetértés tsz­szel. Másrészt olyan KISZ- életet kellett létrehozni, ami vonzóvá teszi a mozgalmi munkát a fiatalság körében. Ügy érzem, hogy hibáinkkal együtt is megfeleltünk ennek a két legfontosabb feladat­nak. A sommás értékelést hall­va, biztos, ami biztos, Lipták Pálra, a békési városi KISZ- bizottság titkárára pillantok. Tekintetéből .kiolvasom, hogy egyetért a beszámolóban el­hangzottakkal, az összegzés­sel. Hozzászólásában később megerősíti ezt. Elmondja, hogy egy éve 17 tagja volt az alapszervezetnek, most pe­dig 31, akik általában tizen­évesek. Sokan közülük egy­két éve végezték el az álta­lános iskolát. A taglétszám- növekedésük nem a felhí­gulásnak köszönhető, hanem munkájuknak, annak, hogy mind nagyobb vonzást gya­korolnak Tarhos fiatalságára. A taggyűlés a beszámolót egyetértő tapssal fogadta. A tagok közül senki sem kí­vánta kiegészíteni, kivéve Horváth Lászlót, aki tavaly,- 27 évesen a tarhosi tanács elnöke lett. Többek között arról beszélt, hogy az alap­szervezet több szempontból is nemcsak a fiatalság, ha­nem az egész község érdekeit szolgálta. A fiatalok kezdik megtanulni a KlSZ-demok- rácia adta lehetőségeken be­lül a közéleti szereplést. Megvitatják a település gondjait, és felelősséggel mondanak véleményt a kö­zösséget érintő kérdésekről. A jövőben arra kell töreked­niük, hogy még nagyobb vonzerőt gyakoroljanak a la­kosságra, az ifjúságra. Ezzel a helyi feladatok mgoldásán kívül az országban lejátszódó demokratizálódási folyamatot is segítik. Majd így folytatta: — A községi tanács és a párt vezetői nevében el­mondhatom, hogy az eddigi­eknél jobban számítunk a fiatalság legaktívabb tagjai­nak a munkájára. Az alap­szervezetnek van mire építe­nie, adottak a lehetőségek a továbblépésre. Még elköte­lezettebben, nagyobb fele­lősségérzettel kell dolgoz­nunk, ha tovább akarjuk fej­leszteni KISZ-életünket, ha elő akarjuk segíteni Tarhos fejlődését. A beszámolóhoz hozzászólt még Gézárt Attila, az általá­nos iskola úttörőszakaszának titkára, Hortobágyi József, a községi pártbizottság titkára, Janorik János, a népfront községi bizottságának titká­ra, 'Weigert Mihály, a Békési Egyetértés Termelőszövet­kezet KISZ-bizottságának titkára és Kokaczi Róbert, a termelőszövetkezet tarhosi kerületének vezetője. Vala­mennyien egyetértettek ab­ban, hogy az alapszervezet egy év alatt sokat dolgozott, mozgalmi munkáját jelentő­sen javította. Persze, a kri­tikáról sem feledkeztek el. A bátorító szavakat, a cselek­vésre ösztönző bírálatokat Kürti Sándor megköszönte, majd arra kérte a megvá­lasztandó új vezetőséget, hogy munkatervük összeállí­tásakor vegyék figyelembe az elhangzottakat. A régi vezetőség mandá­tuma ezzel lejárt. A válasz­tás következett. A jelölő bi­zottság tisztségviselőkre tett javaslatát a taggyűlés egy névvel kiegészítette. Elké­szültek a szavazócédulák, iz­galmas percek következtek. A végeredmény azonban nem jelentett meglepetést. Az alapszervezti titkára is­mét Kürti Sándor lett. (Lovász) 1986. február 25., kedd Jlfészek, kistermelők és termeltetők T ávolról sem egysíkú az a termeléspolitika, melyet az áfészek „két tűz között” folytatnak. Több­kevesebb sikerrel próbálják áthidalni azokat az ellenté­teket, melyeket a termelés, a feldolgozó ipar, továbbá a külpiaci értékesítés időnkén­ti összecsapásaival a felszín­re vet. Az érdekek olykor anakronisztikus ellentétté színeződnek. Előfordul, hogy a termelők, az áfész tagsá­ga előtt olyan kép bontako­zik ki ezekről a hullámzó felületekről, mintha a fel­dolgozó ipar és a kereskede­lem valami hallatlan nagy jótettet hajtana végre, ami­kor a szerződött árut átve­szi. Súlyosbítja a kialakult helyzetet az is, hogy az áfé­szek által létrehozott, a tagi részvételükkel működő ipari és kereskedelmi szövetkeze­ti közös vállalatok többségé­nek operatív irányítói, ter­melésszervezői, kereskedelmi munkatársai a termelői ér­dek szolgálatát elhanyagol­ják, s a mozgalomtól idegen munkastílust követnek. Ritkán, de akadnak olyan fehér hollók, mint az Oros­házi Baromfifeldolgozó Vál­lalat, mely az utóbbi, na­gyon nehéz években is nö­velte a termeltetésből jelen­tős részt vállaló áfészek ér­dekeltségét. Kedvező árpoli­tikájával szinten tartotta, sőt, fejlesztette a baromfifé­lék termelését. Anyagi, pénz­ügyi eszközeit úgy állította a vállalat érdekvédelme mellé, hogy abból a népgaz­daság külföldön is jelentős többletbevételhez jusson. Nem érdektelen ennek hihe­tővé tételére megemlíteni, hogy a libamáj minősége után járó prémiumot a töb­bi feldolgozóhoz képest egyedül csak Orosháza nem csökkentette. Sőt. nyugdíjas szakembereiből szaktanács- adói gárdát szervezett, hogy ezzel is segítse az áfészek által szervezett termelés jobb hozzáigazítását a piaci igényekhez. Kissé ellentmondásos a megye 16 áfészében folyta­tott^ nyúlászkodás. A Vaskúti Bácska Tsz.sok segítséget ad, anyagiakat fordít a magas színvonalú munkaszervezés­re. A termelőknek kedvez­ményes áron tenyészanyagot juttat, és díjmentesen adja az állomány egészségvédel­méhez szükséges vakcinát. Külön jutalékot fizet — ár­résen felül — azoknak az áfészeknek, melyek a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeiket teljesítik. Mindeze­ket olyan szorító közgazda- sági környezetben folytatja, amikor a nyúl világpiaci ára csökken, és a feldolgozó üzem részére folyósított do­táció mértéke szűkül. Ma már tudjuk, hogy igen je­lentős érdekek fűződnek a nyúlhústermeléshez. Ezt ma­guk a kistermelők is tapasz­talhatták 1986 januárjában. A Pénzügyminisztérium nem remélt gyors támogatást adott az ágazatnak. A felvá­sárlási árakat nyomban mó­dosították, felemelték. Kibontakozóban van a Bé­késcsabai Konzervgyár és az áfészek termeltetésen ala­puló kapcsolata is. Ebben az évben 5500 tonna árut igé­nyei a gyár az áfészektől. Ez kétszerte több, mint ameny- nyif ez a kapcsolat tavaly hozott. Tpbb növényből a gyár részére korlátlanok a termelési lehetőségek. A leg­nagyobb gondot a vállalat felvásárlási árai jelentik, melyek a piaci limit árnál sokszor lényegesen alacso­nyabbak. Az érdekeltségen nyilván javítani kellene, mert különben félő, hogy az igen alacsony árak nem fe­dezik a termelés költségeit, aminek következtében ve­szélybe kerülhet az 1986. év­re tervezett tartósítás. Ha­sonló a hűtőház érdekeltsé­gi rendszere is, mely lénye­gében útjában áll egy igen erős termelői háttér érvé­nyesülésének. A tények ismeretében mondjuk meg őszintén: a megyében termeltető Békés megyei vállalatok többségé­nek felvásárlási árpolitikájá­val gondok vannak. A szín­vonal alacsony, más megyék hasonló vállalataihoz képest. Tehát nem véletlenül kelet­kezik időnként rés a terme­lők, a felvásárlók és a fel­dolgozó vállalatok között. Az áfészeknek nincs lehetősé­gük e rések betömésére, hi­szen a felvásárlás után biz­tosított árrés az ágazat fenn­tartásához is alig elegendő. Néhány szövetkezet más for­rásokból fedezte a feldolgo­zó vállalatok tevékenységé­ből keletkezett kistermelői bevételkieséseket, vagyis szövetkezeti eszközöket aján­lott fel a vállalatok anyagi pozíciójának segítésére. Ma már egyik áfész sem vállal részt ilyen vállalati ügylet­ben. Ezért néha döccen a termeltetés. Amíg a szövetkezetek és a feldolgozó vállalatok kapcso­latuk, alapvető érdekük visz- szaállításán vitatkoznak, ad­dig a megyén kívüli vállala­tok a korábban felkínált ár­nál lényegesen jobb ajánlat­tal vásárolják fel közvetle­nül a termelőktől az áfészek által, szövetkezeti eszközök­kel termeltetett árufélesége­ket. Az eset megítélésében a legnagyobb problémát a ter­melő érdekének megértése okozza. Ha a termelő úgy érzi. a hozott vállalati intéz­kedések sértik érdekeit, olyan kapcsolatok után megy, amely azokat elisme­ri, árpolitikai intézkedései­vel erősíti. Bizonyára ilyen összefüg­gésekre vezethető vissza az a sajnálatos tény is, hogy a megye élelmiszer-feldolgozó nagyvállalatai körül az el­múlt 40 évben nem alakul­hatott ki olyan stabil kister­melői háttér, mely jóban- rosszban egyaránt kitart mellette. Ma ott tartunk, hogy a megyében termelt árukész­letek jó részét keresztül-ka- sui hordozzák az országban, sőt, a Békés megyében nagy­szerűen termelhető árukat Szabolcsban, a Duna-ka- nyarban vagy Bács megye homoktalajain termeltetik meg, vásárolják fel, az ide­haza fizetett árnál jobb kon­díciókkal! Ki érti ezt a vál­lalati politikát? De azt is kérdezhetnénk, ez a szétzi­láló szervezőmunka vajon hogyan szolgálja Békés me­gye gazdaságilag hátrányos helyzetének felszámolását?! a z erős termelői háttér kialakulásához az szükséges, hogy a ter­meltető vállalatok — első­sorban önmaguk érdekében — vonzó, a megye lakossá­gát segítő árpolitikát foly­tassanak. Ne diktáljanak, ha­nem segítsék hasznos me­derbe terelni azt a határta­lan jóindulatot és akaratot, melyet az áfészek oldalán százezernél is több kister­melő hordoz. Hallatlanul nagy és hatalmas anyagi forrás ez, mely alapos kar­bantartással és a lehető leg­nagyobb segítség megadásá­val — csak a kisáruterme- lés bevételeit nézve — nem 1 milliárd 70 millió forint értékű igen fontos árufélesé­gek megtermelésére képes, hanem jóval többre. Az eh­hez vezető út legfontosabb első kilométerkője lenne az érdekeltség megyén belüli biztosítása olyan szinten, mint amit a megyében meg­termelt áruk más megyék vállalatai szerint megérnek. Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom