Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1686. FEBRUAR 25., KEDD Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Folyamatosság és megújulás n ki figyelemmel kísérte a szovjet kommunisták 18 milliós táborának hónapok óta tartó felkészülését a nagy eseményre, az alapszervezeti taggyűlésekről, a városi és területi, illetve a köztársasági pártértekezletekről szóló beszámolókat, meggyőződhetett róla: újabb történelmi fordulóponthoz közeledik a szovjet emberek élete. Minthogy azonban az SZKP kongresszusait mindig is az adott történelmi helyzetbe ágyazva kell mérlegelni, azt szintén túlzás nélkül állíthatjuk: ez a tanácskozás nemzetközi értelemben is nagy jelentőségű. Ami a szovjet embereket közvetlenül érintő társadalmi és gazdasági problémákat illeti, azokról sok szó volt, a kongresszust megelőző tanácskozásokon, sőt nyugodtan állíthatjuk, az utóbbi két-három esztendőben, különösen azonban a múlt év áprilisa óta. Akkor állította a viták középpontjába a szovjet pártvezetés a tömegkap- csolatok elmélyítését, a közvetlen érintkezést, a gondokról való nyílt és őszinte beszédet, a közös gondolkodást és cselekvést. Ez olyan párbeszédet eredményezett, amely nem csak a munka fogyatékosságait tárta fel kíméletlenül, és a felelősök beosztásától függetlenül, hanem mindjárt a tennivalókat is megjelölte. E folyamatban a pártós az állami vezetési módszerek új normái kezdtek kikristályosodni, amelyek a tömegek támogatására találtak, éppen ezért elterjedésük törvényszerű, miként az is, hogy javítani fogják a munka eredményességét, méghozzá ott, ahol erre a legnagyobb szükség van — a termelés frontján. A tanácskozások és a sajtó hasábjain egy ideje folyó viták erre is ösztönöznek. Tudományos kutatók és közgazdászok, a termelőüzemekben vagy a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkások ezerszámra tettek hasznos észrevételeket a jobb munkaszervezésre, a termékek korszerűsítésére, a szolgáltatások javítására, egyszóval az élet minőségének a javítására. Mert végső soron erről van szó. Az SZKP programja, amelyet több mint húsz évvel ezelőtt fogadtak el, változatlanul érvényes. A kongresszus elé kerülő módosítások azonban érzékeltetik, hogy az azóta eltelt évtizedek fejleményei nyomán bizonyos korrekciókra van szükség. Egyebek között, ami a kommunizmus építésének időbeni behatárolását illeti. A programmódosító javaslat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szovjet társadalom a fejlett szocializmus építésének szakaszában tart, s hogy ez a szakasz jóval hosszabbnak ígérkezik, mint ahogy azt korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy a szovjet párt vezetése a változó valóságra építi terveit és cselekedeteit, új koncepciókat dolgoz ki, energikusan cselekszik, és ezt követeli min- ‘dfen szinten. Mihail Gorbacsov egyik beszédében kijelentette: „Elengedhetetlen a társadalmi és a gazdasági fejlődés meggyorsítása, új minőségek elérése, mert az eddig járt, az erőforrások korlátlan bevonására alapozó út stagnálásra ítéli az országot”. Mindez azonban arra is utal, hogy a legutóbbi évtizedek, vagy hogy rövidebb távra tekintsünk vissza, a XXVI. kongresszus óta eltelt évek nem hozták azokat az eredményeket, amelyekre számítottak, amelyeket pedig a termelői potenciált tekintve el lehetett volna érni. A lemaradásban azonban nemcsak a megcsontosodott módszerek, hanem a Szovjetuniótól független tényezők is szerepet játszottak. Erre az időszakra esik például a feszültség növekedése a nemzetközi kapcsolatokban, amelyet az Egyesült Államok által erőltetett fegyverkezési verseny új fordulója, és . az amerikai kormány új globális politikája idézett elő. Az SZKP tudatában van annak, hogy a belső erőforrások mozgósítása, a szovjet emberek alkotókészségének kiteljesedése önmagában nem elegendő a kitűzött célok elérésére. Ehhez másra, a külső feltételek, vagyis a béke biztosítására is szükség van. E vonatkozásban is új módon gondolkodik a szovjet párt- és állami vezetés. Jelezte ezt a múlt év novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s még inkább az a nagyszabású leszerelési program, amelyet Mihail Gorbacsov terjesztett elő ez év január 15-én. Ez az évezred végéig szóló átfogó leszerelési program hivatott arra, hogy megvalósulása esetén biztosítsa a szovjet nép építőmunkájához szükséges külső feltételeket, egyszersmind a nemzetközi békét és biztonságot. A javaslatok nagy horderejét és pozitív nemzetközi fogadtatását bizonyítják a világ különböző országaiban elhangzott hivatalos és nemhivatalos állásfoglalások, azok a felhívások, amelyek sürgetik az amerikai kormányt: adjon pozitív választ a szovjet indítványokra. M indezeket figyelembe véve elmondhatjuk: az SZKP XXVII. kongresszusa a történelem olyan kivételesen fontos időszakában ül össze, amely belső és nemzetközi értelemben egyaránt fordulópont értékű. A kongresszus döntései nem csupán a szovjet emberek életét és munkáját határozzák meg a következő időszakra, de befolyásolják mindnyájunk jövőjét. Kanyó András Kádár lános vezetésével magyar pártkiildöttség utazott az SZKP XXVII. kongresszusára Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 25-én kezdődő XXVII. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció kíséretében van Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Karvalics László, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kamara János belügy- és Várkonyi Péter külügyminiszter, a KB tagjai; Tóth László közlekedési államtitkár és Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes . ügyvivője. A delegációt a vnukovói repülőtéren Viktor Csebri- kov, az SZKP KB Politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke, Borisz Scserbina, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadta. A szovjet fővárosban csatlakozott a delegációhoz Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Az érkezésnél jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség vezető beosztású diplomatái. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével hétfőn délután a Vörös téren koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumnál. Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn Moszkvába utazott az SZKP XXVII. kongresszusára. Szovjet újságírók hazánkban A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége és a Szovjet Újságíró Szövetség együttműködésének keretében február 17. és 24. között magyar és szovjet vezető külpolitikai újságírók ke- rekasztal-értekezletet tartottak Budapesten. A kerek- asztal-konferencián részt vett szovjet újságíró-küldöttség — Vikentyij Matvejevnek, az Izvesztyija politikai szemleírójának vezetésével — a magyar kollégákkal véleményt cserélt a külpolitikai újságírás aktuális kérdéseiről. A szovjet újságíró-küldöttséget fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár. Tervegyeztető tárgyalás Orosházán Az ÉVM és megyénk vezetői a tervegyeztető tárgyaláson Fotó: Fazekas László Többéves hagyomány már, hogy az esztendő elején az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint megyénk vezetői együttesen tekintik át az elmúlt év eredményeit és gondjait, egyeztetik az idei terveket, feladatokat. A mostani tervegyeztető tárgyalásra tegnap, hétfőn délután került sor, amikor is Orosházára érkezett Somogyi László, ÉVM-mi- niszter, vezető munkatársaival, közöttük Szűcs Endre miniszterhelyettessel. A vendégeket többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára fogadta. Először Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese előterjesztésében a két fél együttesen tekintette át a legutóbbi tárgyaláson rögzítetteket, és a VI. ötéves terv eredményeit. A célkitűzések összességében megvalósultak, viszont pénzügyi források hiánya miatt néhány feladat a VII. ötéves tervre húzódott át. A megyei tanács általános elnökhelyettese hangsúlyozta: Békés megyei vezetői jónak és eredményesnek értékelik a minisztérium és a megye kapcsolatát, a közös gondolkodás, cselekvés jellemzi az előrelépést. A tárgyaláson több fontos témakör került napirendre, mind az idei, mind pedig a VII. ötéves tervet illetően. Áttekintették a lakásépítés, a telekellátás, a területrendezés helyzetét. Az elképzelések szerint a mostani tervidőszakban mintegy 14 ezer 500 lakás épül megyénkben melyből csaknem ezer cél- csoportos beruházásként készül majd. Szó volt a műemlékvédelemről, különös tekintettel a gyulai várról. A kommunális feladatok közül külön hangsúlyt kapott a temetők helyzete. Az újkígyósi hulladékkezelési komplex technológia megvalósításáról, a szigetelőlemez-gyár, valamint az Orosházi Üveggyár fejlesztési elképzeléseiről is szó volt. Az ÉVM és megyénk vezetői megvitatták a szakemberképzést és a lakóház-felújítási feladatokat, valamint a megye építőanyag-iparának helyzetét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter ma délelőtt az Orosházi Üveggyárba látogat, ahol részt vesz az üveggyári igazgatók országos értekezletén. — szekeres — Tanácskozás az egészségügyről Az Egészségügyi Minisztérium vezetői és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkársága dr. Medve László egészségügyi miniszter, illetve dr. Fűzi István főtitkár vezetésével hétfőn az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete székházéban tanácskoztak. A megbeszélésen értékelték az elmúlt évi együttes ülésen kialakított feladatok megvalósulását, valamint az egészségügyi ágazat VI. ötéves tervének teljesítését. Megvitatták az ágazat VII. ötéves tervében szereplő egészségpolitikai, szociálpolitikai, közművelődési és ifjúságpolitikai tennivalókat. Eszerint kiemelt feladatnak tekintik a betegségek megelőzésének programját, a gyógyító-megelőző ellátásban az irányítási, érdekeltségi elvek kimunkálását, valamint az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő közös tevékenységet. Békés megyei tudományos napok „A Békés Megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága a Békés megyei tudományos napok megrendezésével újszerű tartalmú, se nálunk, se másutt nem próbált rendezvénysorozatot bocsát útjára. Az egyhetes program során a megye tudományos életének keresztmetszetét kívánjuk bemutatni az érdeklődőknek, megfogalmazni a kutatások irányát és jellegét, s megismertetni a tudományos eredmények potenciális felhasználóival az elért kutatási eredményeket. Megyénk tudományos életének fejlődése dinamikusabb lett, és tartalmában korszerűbb. Ez a fejlődés strukturális változáshoz kell vezessen. Törekvésünk akkor éri el célját, ha megtaláljuk a tudomány és a gyakorlat összekapcsolásának eddig nem ismert módszerét” — mondotta a tudományos napok résztvevőit köszöntve dr. Köteles Lajos, a tudományos-koordinációs szakbizottság titkára tegnap délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei könyvtárban. Köszöntő és megnyitó szavait követően dr. Becsei József kandidátus, a tudományos-koordinációs szakbizottság elnöke tartott előadást Békés megye tudományos életének fejlődése 1979 —1985 között címmel. A hetvenes éveket elemezve az előadó megállapította: „Anélkül, hogy az akkori eredményeket lebecsülnénk, összességében mégis az volt a jellemző, hogy a megyei irányítás és a tudomány kapcsolata alkalomszerű volt; a folyamatos együttműködés keretei kialakulatlanok voltak. Ez nem csupán megyei probléma volt. A tudományirányítás rendszerében ugyanis a meghatározó szerepet betöltő, felső szintű tudományirányítás mellett máig is hiányzik az az ,áttéDr. Köteles Lajos köszöntötte a megnyitón részt vevőket Fotó: Szóke Margit tel’, amely megyei szintű sízervezeti keretben biztosítaná a tudományos kutatások és a megyei gazdasági-társadalmi feladatok koordinálását, és elősegítené, hogy a tudomány aktív, kezdeményező szerepet játsszon megyénk fejlődésében.” E hiány pótlására hozta létre a megyei tanács 1979- ben a tudományirányítás megyei láncszemét, a megyei tudományos-koordinációs szakbizottságot, amely az államigazgatás szerves részeként működik. A bizottság munkáját segítendő, az induló 500 ezer forintot 1986-ra 4,5 millió forintra emelte. Az előadó részletesen elemezte mindazt a tevékenységet, amelyet a bizottság végzett megalakulása óta. A tudományos élet feltérképezésén túl hamar hozzálátott a továbblépéshez szükséges információk megszervezéséhez, a működés feltételeinek megteremtéséhez. Elindultak azok a kutatási programok, amelyek elősegítették a megye fejlesztését, a tervezések, s a döntések előkészítését. A kutatási programok és eredmények, a kiad vány ozás (Folytatás a 3. oldalon)
