Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

NÉPÚJSÁG Ki tud többet a Szovjetunióról? fl KÓTD közgyűlése 1986. február 24., hétfő Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban tegnap, vasárnap délelőtt rendezték meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” felnőtt ok­tatási vetélkedő Békés me­gyei döntőjét. A Művelődési Minisztérium, az MSZBT, a Lapkiadó Vállalat és a Szov­jetunió című folyóirat szer­kesztősége által meghirdetett vetélkedősorozatra az 1985— 86-os tanévben megyénk kö­zépiskoláinak 25 tagozatáról 91 csapat nevezett be. Ez az arány a hallgatók 13 száz- lékát jelenti. Az idén a vi­lág első űrhajósának, Jurij Gagarin űrrepülésének kö­zelgő 25. évfordulója tiszte­letére folyik a versenysoro­zat. A megyei négy területi döntőről továbbjutott 3—3 csapat vetélkedett tegnap a megyei döntőben. A négy tagú csapatok Szadai László értő játékvezetése mellett 5 fordulóban mérték össze tu­dásukat. Az első feladat 10 politikai kérdés megválaszo­lása volt, majd párokban folytatták a versenyt a részt­vevő csapatok. A harmadik fordulóban riportkészítés fogásait kellett bemutatniuk a versenyzőknek. A szünet utáni két zárófordulóban po­litikai kérdésekre válaszoltak írásban a résztvevők. Gálos Tibor, az Országos Szervező Bizottság tagja, a zsűri elnöke az eredményhir­Új martonvásári búza Magas sikértartalmú, a haj­dan világhírű bánkúti 1201-es- hez hasonló minőségű új búza született a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező­gazdasági Kutatóintézetében. A már nagyüzemi termesztési kí­sérletekben vizsgázó új búza al­kalmas az intenzív termesztés­re, ennek megfelelően magas hozamú, ugyanakkor sütő- és tésztaipari szempontból is érté­kesebb a jelenleg termesztésben lévőknél. A többszörös keresz­detéskor értékelésében töb­bek között elmondotta, ennek a vetélkedősorozatnak az in­dulók valamennyien nyerte­sei voltak. Példás rendezés közepette a munka, a • tanu­lás, a család mellett is vál­lalkoztak erre a játékra. Bé­kés megye már évek óta or­szágosan is az elsők között szerepel a résztvevő csapatok számát illetően. Mindezt jól tükrözi, hogy ebben az évben a tiszántúli országos elődön­tőt Szarvason rendezik meg március 15-én, míg az orszá­gos döntőnek immáron ha­gyományosan 6. alkalommal Gyula ad otthont. A szoros küzdelemben vé­gül is a következő eredmény született. Az első helyet az orosházi Kossuth Lajos Me­zőgazdasági Szakközépiskola csanádapácai kihelyezett ta­gozatának csapata szerezte meg 77 ponttal. Második he­lyen végzett a Dolgozók Közgazdasági Szakközépisko­lájának békéscsabai csapata. 69 ponttal, míg a harmadik helyet a szakmunkások 611. számú Szakközépiskolá­jának békéscsabai csapata szerezte meg 68 ponttal. A jól sikerült rendezvény munkájában részt vett dr. Tóth Béláné, a megyei párt- bizottság munkatársa és dr. Szűcs Alajosné, a Pedagó­gusok Szakszervezete Békés megyei elnöke. tezéssel létrehozott MVM jelű búzát á jelenlegi módszerektől némileg eltérő technológiával kell majd termelni. Változtatást Igényel egyebek között a hek­táronkénti töszám kialakítása, a műtrágyázás, a növényvédelem és a szárítás. Az MVM az idén Fejér és Szolnok megye több mezőgaz­dasági nagyüzemében vizsgázik, s e termesztési kísérletek ta­pasztalatai alapján döntenek majd arról, hogy mikor kerül­het köztermesztésbe. A szak­emberek szerint alkalmazásával tovább növelhető majd mező- gazdaságunk versenyképessége. Szombaton délelőtt a KISZ KB székházában megkezdő­dött a Kórusok Országos Ta­nácsának közgyűlése. A részt­vevők köszöntésére a Buda­pesti Tavasz női kar kórus­műveket adott elő, többek között azt a Bárdos Lajos— Erkel Ferenc Szózat-dalla­mára komponált művet, amelynek ez volt az ősbemu­tatója. A nyitó plenáris ülé­sen részt vettek a politikai, társadalmi szervek, valamint a hazai zenei élet vezető képviselői is. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt négy esztendő tapasz­talatait Tóthpál József, a Kóta főtitkára vette számba. Az amatőr ének-zenei moz­galom személyi feltételei kedvezőek. Az elmúlt mint­egy négy évtized alatt Ko­dály Zoltánnak és tanítvá­nyainak — elsősorban Bár­dos Lajosnak és Vásárhelyi Zoltánnak munkássága nyo­mán nagy tekintélyű szak­embergárda jegyezte el ma­gát a mozgalommal. A kar- vezető-utánpótlásról a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola karvezetés tanszaka és ének—zene tanárképző tago­zatai, valamint a tanárképző főiskolák ének—zene tanszé­kei gondoskodnak. Az anya­gi és tárgyi feltételekről szólva a főtitkár elmondta, hogy az állami, a szakszer­vezeti és a szövetkezeti szer­vek elismerésre méltóan tá­mogatták az ének- és a ze­nekarok működését, ám az utóbbi időszakban mégis egyre több a gond e téren. A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja Kun Béla születésének századik évfor­dulóját. Az írás rámutat: Kun Béla életművének je­lentőségét nemcsak a reak­ció dühödt becsmérlése tor­zította el évtizedeken át; a mozgalmon belül is elhall­gatások és rágalmak fedték el a felnövő kommunista nemzedék elől. Életútjának tudományos feldolgozásában megtörténtek az első lépé­sek. A magyar társadalom éle­tében négy évtizede vezető szerepet tölt be a kommu­nisták pártja. Berecz János, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára elemzi a párt vezető szerepe és a köz- megegyezés közötti összefüg­géseket. A többi között meg­állapítja: a szocialista viszo­nyok és a közmegegyezés nem jöhet létre a marxista— leninista párt vezető szerepe híján. Vajda Péter áttekinti az SZKP XXVII. kongresszusá­nak előkészületeit. Hangoz­tatja: a problémák bátor és határozott felvetése, a ne­hézségek okainak és gyöke­reinek őszinte feltárása, a teendők világos és komplex összegzése jellemezte a kongresszus előkészítését szolgáló hatalmas munkát. Schiffer Péter megvilágít­ja a nemzedékek párton be­lüli arányában érzékelhető módosulásokat. Megállapít­ja: a fiatal korosztályoknak a tapasztalatok hiánya mel­lett olyan nélkülözhetetlen tulajdonságaik is vannak, amelyek a továbbfejlődést serkentik. Teret kell nyitni, hogy bizonyíthassák: magas színvonalon, lelkiismerete­sen, politikai-eszmei tartás­sal képesek megfelelni a társadalmi követelmények­nek. Nincs talán még egy nép- gazdasági ág, amelynek meg­ítélése ennyire vitatott len­ne, mint az építőiparé. Töb­bet vagy kevesebbet kelle- ne-e építeni? Lehet-e egy­szerre többet és jobb minő­ségűt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Breitner Miklós. Figyelemre méltó változá­sok sora zajlik a Kínai Nép- köztársaságban. Szerb Ist­ván ezek közül két témakör­rel foglalkozik. Azokkal a lépésekkel, amelyeket a ve­zetés az ipar, a mezőgazda­ság, a fegyveres erők, a tudomány és a technika korszerűsítéséért eddig tett, majd pedig azokkal a folya­matokkal, amelyeket szű­keb b értelemben a párton belüli, tágabb értelemben az össztársadalmi helyzet ren­dezésének céljával indítottak útjukra. Az ellenforradalom 1919 augusztusi hatalomra kerü­lésével Magyarországon meg­kezdődött az addigi politikai­ideológiai áramlatok átren­deződése. Gergely Jenő ta­nulmánya arra ad választ, hogy a magyar polgári fej­lődésben milyen objektív és szubjektív okai voltak a „keresztény-nemzeti” ideoló­gia térhódításának. A Társadalmi Szemle so­rozatot indít, amelyben a magyar tudományos élet ki­emelkedő személyiségei val­lanak az elméleti munka és a marxizmus kapcsolatáról. Ancsel Évával H. Varró Ró­zsa, Ádám Györggyel pedig Bede Rita beszélget. (KS) A fodrászok munkáját könnyíti meg az „Ági” forgószék. Az elmés ötlet segítségével a fárasztó állómunkát e speciális bútoron ülve végezhetik el a frizurák mesterei. A különle­ges széket a Servitas Szövetkezet bemutatta a brüsszeli, és a párizsi fodrászversenyen, illetve kiállításon. A hazai üzle­tekben eddig már mintegy 100 forgószék segíti a fodrászok munkáját (MTl-fotó: Balassa Ferenc — KS) V. L. Vonalban voltunk... Nem vártuk hiába az elmúlt hét hétfőjén sem olvasóink kérdéseit, észrevételeit. Olykor szinte egyfolytában csörgött a telefon — máskor 5—10 percig semmi —, talán ez volt az oka, hogy egy igen ingerült női hang a lapban kért választ arra. miért írtuk, hogy vonalban vagyunk, mikor hiába hív .minket jó ideje, mindig foglalt jelzést hall, vagy „becsörög” a telefon, de mégsem vesszük fel. Nos, ha megvárja vála­szunkat — nem tette —, elmondtuk volna, hogy szerkesztő­ségünknek három fővonala van. Természetesen, ha több hí­vás fut be, kis türelemre van szükség, míg szabad vonalat kap a hívó. Ráadásul — a technika ördöge — aznap délután az egyik fővonalunk meghibásodott, melyet a lehető legha­marabb kijavítottak a szakemberek. A jövőben kérjük olva­sóink megértését, hiszen a „Vonalban vagyunk... rovat népszerűségének — melynek nagyon örülünk , ez az ára. néha valóban foglaltat jelez a készülék. Aki kitartott, elmondhatta észrevételeit, így egy békés­csabai telefonálónk, s arról fejtette ki véleményét, hogy szerinte a megyeszékhely közművelődési intézményei nem vonzzák kellőképpen az ifjúság tömegeit, inkább megelégszenek a kiscsopor­tos foglalkoztatással. Ennek eredményeként, jobb híján, a szórakozóhelyeken, a disz­kókban töltik idejüket. An­nál is inkább, mert — mint mondta — nagyon hiányzik Békéscsabán még egy mozi. „Egy-egy sikerfilmre képte­lenség bejutni.” Ezt már Nagy Mihályné észrevételez­te, s őt is az érdekelte, mi­kor lesz Békéscsabának új mozija? Dankó Pál, a Békés Me­gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója elmondta, hogy az egykori Brigád mozi meg­szüntetése véleményük sze­rint is indokolatlan volt. így a város sokirányú film­igényét nem tudják kielégí­teni. Ahhoz, hogy a siker­filmeket, s a művészi érté­kű alkotásokat megfelelő számban műsorra tűzzék, ha­laszthatatlan egy új mozi építése. A hetedik ötéves tervben a vállalat hatmillió forintot fordít e célra, me­lyet a Békés Megyei Tanács is támogat, de számítanak a városi tanács segítségére is. Az új mozit szeretnék e tervidőszak végére megvaló­sítani. Dankó Pálhoz továbbítot­tuk a mezőberényi Kiss Ist­vánná és a szabadkígyósi Szénási Edit kérdését is. Megtudtuk, hogy a Békés­csabán indított videokazetta­kölcsönzést ez évben Gyulá­ra és Orosházára is kiter­jesztik. További bővítést a későbbiekben terveznek. Ha erre igény lesz, a lehetőség e szolgáltatásra — néhány éven belül — Mezőberény- ben is adott lesz. Arról, hogy a szabadkí- gyósi mozi csütörtöki előadá­sait megszüntették, Dankó Pál elmondta: a községekben a mozikat a művelődési há­zakban üzemeltetik, melyek magas bérleti díja a válla­latnak jelentős ráfizetéssel jár. Ennek mérséklésére esetenként az előadásszámok csökkentésére kényszerülnek, ez történt Szabadkígyóson is. Hasonló intézkedésekre — ha a helyi tanácsok nem csök­kentik e bérleti díjakat — máshol is sor kerülhet, ám a vállalatnak sehol nincs szándékában a mozit meg­szüntetni. * * * A kulturális, illetve ifjú­ságpolitikával kapcsolatos kérdéseken túl, sok egyéb észrevételt is elmondtak a telefonálók. Egy békéscsabai olvasónk árról érdeklődött, hogy a cukorbetegeknek és diétázóknak gyártott péksü­teményeket miért nem árul­ják a megyeszékhelyen? Mint Szabó Lászlótól, a Sü­tőipari Vállalat igazgatójá­tól megtudtuk, most folyik a piackutatás. Amennyiben igény lesz rá, ez év második felében itt is elkezdik e péksütemények gyártását. * * * Szinte biztos, hogy ha „vo­nalban vagyunk ...”, a Vo­lánról is érkeznek észrevé­telek. Stefkovics Andrásné kérdését — miért 4.40-kor indul a 17-es autóbusz a Len- csési-lakótelepről, mikor a régi, 4.50-es indulási idő megfelelőbb volt — dr. Hor­váth Ferenchez, a Volán Vállalat forgalmi és keres­kedelmi igazgatóhelyettesé­hez továbbitottuk. Május végén új menetrend lép élet­be — válaszolta —, az ezt megelőző tárgyaláson ezt is felvetik majd, s ha a több­ségnek ez a megfelelőbb in­dulási idő, úgy e szerint vál­toztatják meg a 17-es járat indulási idejét. * * * A békéscsabai Penza-lakó- telep egyik lakója, Balogh Lajos arról panaszkodott, hogy a házuk előtt levő fel­vonulási épület ősz óta meg­keseríti az ott lakók életét, az állandó füstöléssel. Kár­páti Károly építésvezető vá­laszából megtudtuk, csak ve­gyes tüzelésű kazánnal fűt­hetnek, ám a jövőben na­gyobb figyelmet szentelnek a fűtési technológiára. ígé­retet kaptunk arra is, hogy a felvonulási épület legké­sőbb december 20-ig lesz ott, addig kérik az ott lakók megértését, türelmét. * * * Mezeiné Szabó Ildikó Me- zőberényből jelentkezett, s azt kérdezte, miért szűnt meg náluk a régi bútorbolt? Ban­kó Márton vb-titkár elmond­ta, hogy az üzletet a Faipari Szövetkezet vette át, s első­sorban — de nem kizárólag — saját termékeit forgalmaz­za. A tanács szakigazgatási szerve felkeresi a bolt veze­tőjét, hogy a jövőben az ol­csóbb, köznapibb bútorokra vonatkozó lakossági igénye­ket is jobban próbálják ki­elégíteni. * * * A gyulai Horváth Ferenc kérdésére, hogy a magánke­reskedőknek miért nincs szakszervezetük, dr. Sebes- tény József, a Kisosz megyei titkára válaszolt: a magán- kereskedők érdekképviseleti szerve a Kiskereskedők Or­szágos Szervezete, mely szak­mai és egyéb érdekképvise­leti feladatokat egyaránt el­lát. Azt viszont — folytat­ta — tervezik, hogy a ma­gánkereskedőknél dolgozó alkalmazottak szakszervezeti tagsága lehetővé váljék. * * * Egy békéscsabai olvasónk gyakran jár szülővárosában, Szeghalmon. Kérdését is oda címezte: miért nem nagyobb élelmiszerüzletet építettek a Kossuth utca végén, ahelyett, hogy a nemrég átadott ki­sebb méretű bolt mellé még egy italboltot is terveznek. A tanácsi végrehajtó bizott­ság titkára, dr. Kardos Mi­hály elismeréssel szólt a modern, korszerű ABC-ről (szerinte ennél nagyobb nem kell), mely ikertestvérével, a majdan átadásra kerülő bisztróval szépen illik a vá­rosképbe. Az áfész kereske­delmi főosztályvezetője, Papp András pedig arról tájékoz­tatott minket, hogy e 78 négyzetméteres új üzlet előd­je egy nem egész 40 négy­zetméter alapterületű kis bolt volt. Ez újnál nagyobbat építeni nem tartották cél­szerűnek. Válaszát azzal egészítette ki, hogy e terület ellátatlan ilyen vendéglátó egységgel, melynek kulturált­sága az itt dolgozókon, s a vendégeken múlik majd. Ol­vasónk másik kérdésére, hogy a megyeszékhely 4. ke­rületében építenek-e másik élelmiszerüzletet, Pető László, a városi tanács termelési és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője nemmel válaszolt. A Békési úti ABC-t szeret­nék majd idővel bővíteni. Itt kerestünk választ Hajdú Ist­vánná kérdésére is: miért nem tesznek valamit a Len- csési-lakótelepen csapatok­ban kóborló kutyák ellen? Pető László elmondta, hogy a városban egy gyepmester gondoskodik e kóbor ebek befogásáról. A fő gond azon­ban az, hogy a lakosság meg­gondolatlanul veszi magához az állatokat, s később, mikor megunta, sorsára hagyja őket. Ez ellen kellene tenni! * * * A városi tanács műszaki osztályát, lassan minden „Vonalban vagyunk” után fel kell keressük. Kmetykó Já­nos, az osztály vezetője ezút­tal is készséggel válaszolt ol­vasóink kérdéseire. Petrovsz- ki Pál a Lencsési-lakótelepi gyalogátkelőhelyek megvilá­gítását hiányolta. Mint meg­tudtuk, a Démász tervezésé­ben elkezdődött a folyamatos munka, így a közeljövőben e területen is szabvány szerin­ti megvilágítás lesz. Pet- rovszki Pál, valamint Gaj­dács Attiláné az Árpád sor végén lévő zsilipnél hiányol­ja a megfelelő út kialakítá­sát. „A sártól nem lehet köz­lekedni” — mondták. A biz­tató válasz: Az útalap az idén elkészül. Balogh Mihályné is hasonló kérdéssel fordult hozzánk, a Millennium-lakó­telepről. ígéretet kaptunk, hogy kimennek a helyszínre, s az elmaradt területeken pó­tolják az útburkolatot. Gaj- dácsné másik kérdésére a válasz: zártkertekhez — így az övékhez is — csak önerő­ből lehetséges utat építeni, ehhez támogatást nem nyújt a tanács. A 23-951-es telefonról ér­deklődött egy olvasónk. Mi­ért nem lehet a Szív utcá­ban építeni? Építési tilalom csak a Luther utca felőli el­ső négy telken van, ide többszintes lakóépületek ke­rülnek. Lejjebb, a részletes rendezési terv szerint lehet .építeni. A „Vonalban vagyunk” __ s lágertémája a békéscsabai sétálóutca is. Egy mezőbe­rényi telefonálónk a minap az Ofotértban járt, s mint mondta, a sártól alig tudott átkelni az úton. Kmetykó János válasza: az ott folyó munkálatok miatt a sétáló­utca egy része építkezési te­rület. E ház befejezése után, ezt a területet is intenzíveb­ben teszik tisztábbá,' esztéti­kusabbá. Kedvező választ kaptunk Nyilas József né kér­désére is, hogy meddig lesz sártenger a Munkácsy út sarkán lévő ideiglenes par­kolóban? A napokban vár­ható e terület feltöltése, mert a tavaszra tervezett beépítés kezdete szeptember-október­re tolódott. Végül, Máté Andrásnak a Szolnoki Közúti Igazgatóság Koordinációs Főüzemmér­nöksége főmérnökének vála­szát közöljük egy Békéscsa­báról telefonált olvasónknak: A Szarvasi úton, a Szent László utcától a hídig tartó szakaszon, az elkövetkezendő két évben nem terveznek közlekedési lámpát felszerel­ni. Nagy Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom