Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TBNACS LAPJA 1986. FEBRUÁR 19., SZERDA Ara 1,80 forint XL- ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Mezőgazdasági tervegyeztetö Békéscsabán Békéscsabán, a megyei tanácsnál tegnap, kedden mezőgazdasági tervegyeztetö tárgyalást tartottak, amelyen megyénk és a MÉM képviselői vettek részt. A már hagyományosnak tekinthető éves ágazati egyeztető tárgyaláson dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyettes és munkatársai tekintették át az elmúlt év feladatainak teljesítését megyénk vezetőivel. A tervegyeztető tárgyaláson Békés megyét Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Murányi Miklós, a megyei tanács elnök- helyettese, valamint Antal József, a megyei tanács osztályvezetője képviselte. Az értekezleten meghatározták az idei év legfontosabb tennivalóit, szó esett néhány, a gazdálkodóst segítő, előrenéző témáról is. A tanácskozás munkájában részt vett Vörös István, az MSZMP KB munkatársa. Kun Béla-centenáriumi ünnepség Csepelen Kun Béla születésének 100. évfordulójáról ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg tegnap a Csepeli Munkásotthonban. Az eseményen részt vett Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a társadalmi és a tömegszervezetek több képviselője. Jelen voltak az ünnepségen Kun Béla családjának tagjai, s ott volt Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. A nagygyűlést Grósz Károly nyitotta meg. A nagygyűlésen ünnepi beszédet mondott Németh Károly, Emlékeztetett arra: a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítóját, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság vezetőjét, a XX. századi magyar történelem nagy alakját határainkon túl is megbecsülés övezi. Személyisége elválaszthatatlan az I. világháborút követő nemzetközi forradalmi fel" lendülés történetétől. Tetteit, munkásságát az egész haladó világ ismeri, nagyra értékeli. Kun Béla egyszerre volt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Életműve szerves része a magyar forradalmi munkásmozgalom, a párt és a nemzet történetének, azon korszaknak, amelyben élt, s amelynek nagy társadalmi kérdései megoldásán munkálkodott. A továbbiakban az MSZMP főtitkárhelyettese Kun Bélának a KMP megalakításával kapcsolatos szerepéről szólt. Kiemelte: a forradalom iskoláját kijárt, a lenini támlásokat követő Kun Béla a nemzetközi forradalmi mozgalom magyar osztagának irányítójaként élt és dolgozott. Jól látta, hogy a hazai forradalmi küzdelem vezetésére csakis egy új típusú forradalmi munkáspárt képes. A magyar proletariátus érdekei sürgetően követelték egy ilyen párt megalakítását. Így jött létre kezdeményezésére a bolsevik párt magyar csoportja, amelynek vezetői az Osztrák—Magyar Monarchia szétesésének napjaiban elhatározták, hogy hazatérnek és megalakítják a kommunista pártot. Felismerték, hogy Magyarországon ehhez már megvannak a feltételek. Kun Béla a még tapasztalható bizonytalansággal szemben határozott fellépésével, tekintélyével lényegesen fel tudta gyorsítani a pártalapítást. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Budapesten 1918. november 24- én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A pártalapítást kimondó gyűlésen ott voltak a forradalmi harc iskoláját kijárt egykori hadifoglyok, a magyar szociáldemokrata balszárny kipróbált vezetői, a magyar ifjúság legjobbjait képviselő forradalmi szocialisták. A párt vezetője, ideológusa és egyben a Vörös Újságnak az első szerkesztője Kun Béla lett. ö és harcostársai 1918 őszén azért tartották a legsürgetőbb feladatuknak a magyarországi forradalmi munkáspárt létrehozását, mert világosan felismerték, hogy a munkásosztály csak akkor érheti el forradalmi céljait, a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista társadalom felépítését, ha élenjáró munkáspárt vezeti — hangsúlyozta Németh Károly. Az, hogy Magyarországon az elsők között jött lét(Folytatás a 3. oldalon) B Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1985. évi fejlődéséről i -m m W ÜK ' v ^ jBr . . ' m mmWM fmK "-•PiilQIÄ.#»*. ,* Mi'i Dr. Dénes Lajos MLM-miniszterhelyettes bevezetőjét tartja Fotó: Fazekas László 1985-ben a megyében — több nehézség, akadály ellenére — a társadalmi, gazdasági és a kulturális élet igen sok területén számottevő eredményt értek el. A termelő ágazatok fejlődése azonban elmaradt a célkitűzésektől, esetenként kismértékű növekedés, egyes területeken pedig mérséklődés következett be. A szocialista ipat- termelése kissé emelkedett, s a második félévben megélénkült. A mezőgazdaság csaknem 1.5 millió tonnás gabonatermése, valamint a zöldségtermés megközelítette a tervezett mennyiséget. Az állatállomány és az élőállatok, továbbá az állati, termékek termelése azonban az előző évinél kevesebb volt. A kivitelező építőipar termelése tovább csökkent, ez összefüggött a beruházások volumenének mérséklődésével. A pénzbevételek növekedésével az infrastrukturális fejlesztésekkel — ha szerény mértékben is — javultak a lakosság életkörülményei. A lakásállomány mind a városokban, mind a községekben gyarapodott. Bővült a települések közmű (vezetékesgáz-, víz-, csatorna-) há- . lózata. Javultak az egészség- ügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei. Kismértékben növekedett az általános és a Kőolaj Földgáz Égetett tégla Égetett cserép Hengerelt síküveg Húzott síküveg Konzervipari és háztartási idényüveg Terménybetakarító gép és géprendszer Kötött alsóruházat Kötött felsőruházat Szárazkolbász Vágott baromfi Gyümölcskonzerv Fözelékkonzerv Cukor középiskolai tanerők és tantermek száma. Az 1985. évi fejlődést részleteiben az alábbiak jellemezték. Ipar A szocialista ipar termelésének — a belső szükségletek biztosításán kívül — továbbra is főként az export növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való fokozott hozzájárulást kellett szolgálnia. Az ipar termelése öt év alatt 14%-kal, az utolsó évben 0,8%-kal nőtt. A külpiaci értékesítési lehetőségek 1985- ben sem javultak, a gazdálkodó egységek piaci változásokhoz való alkalmazkodása továbbra is lassú volt, a világpiaci — főként az élelmiszeripari — árak kedvezőtlenül alakultak, előfordultak anyag- és munkaerőellátási problémák. Ugyanakkor jelentősen emelkedett a nehézipar nem rubelvi- szonylatú exportja, több könnyűipari üzemnek sikerült áremelést elérnie a tőkés piacon, néhány gazdálkodó egység jelentős fejlesztést hajtott végre, illetve korszerűsítette termékszerkezetét. Az említett tényezők eltérően érintették az egyes ipari ágazatokat, illetve termékeket, ami a differenciált termésalakulásban is érzékelhető volt. 1984. év 1980. cv %-ában 100,5 115,9 124,2 141,2 81,3 112,6 98,1 84,3 114,7 92,7 101,0 113,6 77.6 50,8 83,5 117,7 137,9 81,4 97,6 83,1 99,2 92,9 101,9 130,5 129,1 155,0 110,8 100,3 llOjO 117,9 Tanácskozás a mezőgazdaságról A megyei székhelyű szocialista ipar 1985. évi saját termelésű értékesítésének csaknem 28%-át exportálta. A fontosabb termékek közül nagymértékben emelkedett az üvegipari termékek, a kötött alsóruházat, a kárpitozott ülőbútor, a női. utcai cipő, a vágott baromfi és a zöldség-gyümölcskonzervek kiszállítása. 1985-ben az állami iparban átlagosan 38 470, a szövetkezeti iparban 14 930. együttesen 53 400 főt foglalkoztattak, csaknem ugyanannyit, mint 1984-ben. A létszám az állami iparban kismértékben emelkedett, a szövetkezetnél pedig csökkent. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlag- keresete 5435 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 5195 forint volt; 9,6, illetve 9,1%-kal több, mint 1984- ben. 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18%-kal magasabb volt az 1980. évinél, az 1984. évit pedig 0,8%-kal haladta meg. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar termelése 1985- ben az előző évihez viszonyítva 9%-kal csökkent, és kb. 30%-kai volt kisebb az 1980, évinél. A termelés csökkenése összefügg a beruházási kereslet mérséklődésével és strukturális változásaival. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 16%-kal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. 1985- ben 4500 fő dolgozott a kivitelező építőiparban; számuk egy év alatt 5" »-kai lett kevesebb. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 5161 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4915 forint volt; 3,2, illetve 2,7%-kal több, mint 1984-ben. 1985-ben csökkent a munka termelékenysége is. Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozóra jutó saját építőipari termelés értéke — összehasonlítható árakon számítva — 3,5%-kal kevesebb volt az 1980. évinél, és 4,8%-kal az előző évinél. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervidőszakban az előző öt év átlagát kb. 13%-kal meghaladta, és ezzel a megyében előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985- ben pedig a tervezett kismértékű növekedés helyett néhány százalékkal csökkent. A növénytermelésé az 1984. évhez hasonlóan alakult, az állattenyésztésé pedig — az állatállomány és az élőállatok, valamint állati termékek termelésének visszaesése következtében — az 1984. évinél kevesebb lett. 1985-ben csaknem 1,5 millió tonna gabona termett; 0,2%-kal több, mint 1984-ben és mindössze 2%-kal kevesebb, mint az eddigi legkedvezőbb 1982. évben. A legtöbb gabonát Békés megyében termelték, az országos mennyiségnek 10,1%-át. öt év alatt 910 000 tonnával, 14%-kal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott: öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 5011 kg, a kukoricáé 6 703 kg volt; 575, illetve 939 kg-mal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. (Folytatás az 5. oldalon) Telekgerendáson, a Vörös Csillag Tsz-ben tegnap, kedden délután megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, élelmiszeripari üzemei vezetőinek egy csoportja találkozott a MÉM illetékeseivel. Kelle Mihály, a házigazda szövetkezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyettes, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Vörös István, az MSZMP KB munkatársa és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Dénes Lajos miniszter- helyettes rövid bevezetőjében arra kérte a megjelenteket, hogy bátran vessék fel a megye mezőgazdaságában jelentkező gondokat, segítve ezzel az 1987. évi szabályozórendszer kidolgozását. A jelenlevők éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen a vitában tizennégyen mondták el véleményüket. Különösen az állattenyésztés meglevő feszítő problémáiról szóltak a szakemberek, jelezve ezzel, hogy ezen a területen van szükség elsősorban néhány változtatásra. Többen érintették a sertéságazat helyzetét, s elmondották, hogy a múlt évben hozott ösztönző intézkedések kedvező fogadtatásra találtak, de a jövőben jó lenne, ha visszaállítanák a több éves felárat, amely A szovjet áruk Kerepesi úti bemutatótermében február 25—28. között kiállítást rendeznek a szovjet vállalatok textilipari festékkínálatából — jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselete vegyiárukkal foglalkozó irodáhosszabb távon garantálná a megfelelő árat a kistermelőknek. A sertéstenyésztés mellett szó volt a juhászat és a baromfitenyésztés problémáiról is. Többen arról beszéltek, hogy az állattenyésztési telepek hígtrágyakezelését csak jelentős. beruházással lehet oly módon megvalósítani, amely megszünteti a környezetszennyezést. Ezekre a beruházásokra pedig nincs elég pénze a gazdaságoknak. Szó esett arról is, hogy az ipari anyagok és termékek ára igen magas, ugyanakkor ezek minősége nem mindig kielégítő. A növénytermesztésről szólva a legtöbben a kuko- ricatermesztés gondjait elemezték. A szakemberek érintették a mezőgazdasági ügyvitel helyzetét is. Elmondották, jó néhány területen felesleges bürokrácia nehezíti az előrelépést. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy jelentős földadót fizetnek a megye nagyüzemei, ugyanakkor az egyes növényeknél csak néhány százalékkal haladják meg az országos átlagot a hozamok. Mindez a földértékelés reálisabb megítélését kívánja az illetékesektől. A tanácskozás végén arról esett szó, hogy mindkét fél részére hasznos isformációt nyújtott ez a konzultáció. V. L. jának vezetői. Mint mondották, ezekből a színezőanyagokból a Szojuzhimexport Külkereskedelmi Vállalat az idén csaknem 800 ezer rubel értékben szállít magyar partnereinek. A bemutatón a már jól ismert textilipari festékek mellett felsorakoztatják az újdonságokat is. Szovjet textilipari festékek A fontosabb cikkek 19*5. évi termelése
