Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. február 17., hétfő JgHüWTíW r, LDPSZÉL Nemes cél Tudom, hogy a két szó (és ami mögötte van) a történelem folyamán százszor és ezerszer devalválódott. Hullott „honfivér” nemes célnak kikiáltott nemtelen célokért; embermilliók is csalódtak már hordószónokok habzó ígéretein; a vélt igazság is elbukott nemegyszer, mert kiderült róla, hogy kisstílű gazemberek találták ki: mégsem tudom, hogyan nevezhetnénk találóbban, ha a mai világban valaki úgy gondolja: áldozatot hoz a közért, és nemcsak erkölcsieket, hanem anyagiakat is. Habár ez utóbbi (mivel pénzbe kerül) sokkal inkább, hiszen szavakban kiállni „nemes célokért” mi sem könnyebb, nem kell fizetni érte. Kinyitni azonban a pénztárcát (hacsak jelképesen is mondom így) már meggondolandó, mérlegelendő. Hogy érdemes-e? Hogy a nemes cél nem enyészik-e el a harsonák csillogó hangjai után. van-e értelme olyan áldozatnak, amelyért (általában) csak köszönet jár? Az a nagyszerű az egészben, hogy akik így is vállalják a nemes célt, nem sokat törődnek sem a köszönettel, sem áldozatvállalásuk utóéletével, azzal, hogy fennmarad-e a nevük, tettük a „nagy cselekedet” után? Egyetleneggyel törődnek: a nemes céllal. A napokban, a Darvas József irodalmi emlékdíjak első átadásakor gondoltam mindezekre, amikor arról is tudósítottam lapomat, hogy ezt az emlékdíjat Du- mitrás Mihály, az Orosházán született Kossuth-díjas író testvérbátyja alapította, negyedesztendővel örök távozása előtt, kétszázezer forintot helyezve letétbe, hogy annak kamataiból (háromévenként) a Darvaséletművet legkiemelkedőbben támogató írókat, irodalomtörténészeket, szociológusokat jutalmazzák, tüntessék ki az emlékdíj szép bronzplakettjével. Dumitrás Mihállyal sokszor találkoztam az elmúlt két-három évtizedben. Akkor is, amikor Orosháza polgármestereként vezette a város életét, később, amikor a járási tanács elnöke volt.. Aztán, amikor már nyugdíjas, és kedvtelve sétálgatott kedves városának Árpád kertjében. Mindig vidám volt és élcelődő. Csipkelődve szerette (tudom, hogy szerette!) az újságírókat, akik „mindig csak rohannak, sosincs idejük, de azért nélkülözhetetlenek.” Író öccséről is sokszor beszélt, sugárzó, nagy-nagy szeretettel, de egy kicsit az idősebb testvér szigorúságával. Amikor a békéscsabai színház (évekkel ezelőtt) bemutatta Darvas egyik híres regénye, a Vízkereszttől szilveszterig dramatizált változatát, ott volt a nézőtéren, és előadás után elsőnek gratulált a rendezőnek, a színészeknek. Később megkérdezte: „Darvas többi darabját bemutatják-e?” Mert gondban tartotta eltávozott öccsének irodalmi örökségét, sokkal nagyobb gondban, mint nem egy hivatalos hely... De hát Dumitrás Mihály ilyen ember volt. Előbb a szülői házat adta oda, hogy Darvasemlékház legyen ottan, aztán amikor már ő is távozóban volt, azt a kétszázezret, mely háromévenként mint irodalmi emlékdíj vet figyelmező fénycsóvát az íróra, aki az orosházi faluszélről indult, és jutott el a legnagyobbak közé; de a testvérre is, aki az orosházi faluszélről indult, és jutott el (ugyancsak) a legnagyobbak közé. Az igaz emberek közé, akik a megdönthetetlen nemes célt és szívük parancsát követve írják be nevüket egy nemzet leikébe, egy város társadalmának emlékezetébe. Sass Ervin S-ben láttuk, megkérdeztük: Zárszámadás megyénk mezőgazdaságáról - Licit kérdőjelekkel A Hét tegnap esti adásának mezőgazdasági riportja 1985. eredményeit, tapasztalatait értékelte, méghozzá rosszabbnak, mint a korábbi évekét. A magyar mezőgazdaság tavalyi éve a nemzetközi összehasonlításban is csak közepesnek, vagy inkább gyengének mondható. Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét arra kértük, vázolja fel a Békés megyei képet az országos eredményekkel párhuzamosan. — Január elején a megyei nagyaktíván a szakemberek értékelték az ágazat helyzetét, amely sokban találkozik az országos összképpel. Megyei sajátosság a nárom évig tartó súlyos aszálykar, ami csak rontott az átlagokon. Másik jellemző, hogy Békésben az országos átlagnál nagyobb az állatállomány, tehát az itt jelentkező negatívumok nálunk hatványozottabban mutatkoztak, vagyis ha romlott a jövedelmezőség, az itt fokozottabban jelentkezett. Egy harmadik sajátosság nálunk az infrastrukturális teher (úthálózat, hírközlés, telefon, gázprogram). A mezőgazdasággal kapcsolatban, amely évek óta sikerágazat volt, most felvetődött a kérdés: mit vár az ágazattól az ország, s hogy az igényeket hogyan képes teljesíteni? Nem vitás, hogy a termelést növelni kell. De hogyan? A következő időszakban sok más kérdés mellett elsősorban azokat a területeket kell javítani, ahol jók a biológia adta lehetőségek. Ésszerűbb, hatékonyabb termelési folyamatokra kell törekedni, nem a költségigényes fejlesztésre. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy sem az üzemek, sem a kormányzat nem mondhat le a legalapvetőbb fejlesztésekről, s biztosítani kell azokat a forrásokat, amelyekkel több és jó minőségű élelmiszert tudunk előállítani. A licit kérdőjelekkel című vendéglátóipari riport a szerződéses vállalkozói rendszer hibáira világított rá. Valóban utcára kerülhet-e a szerződés lejárta után a jó üzletvezető? Akinek pénze van, üzlete is lehet egyből? Meg- térülhet-e egyáltalán öt év alatt minden beruházási költség? Fási Ádám, a gyulai Aranykereszt étterem vezetője így vélekedik: — Bizony, nem ártana valamilyen módon védeni azokat, akik öt évig jól dolgoztak. Megérdemelnék, hogy versenytárgyalás nélkül meghosszabbíthassák szerződésüket. A megyében sok szerződéses üzemeltetésű üzletet visszaadtak, mert előzőleg nem készítették fel kellőképpen sem az üzemeket, sem az üzletvezetőket. Szerintem mindenekelőtt megfelelő szakemberre van szükség, de a szakember még nem biztos, hogy „behozza” a forgalmat. A jó üzlethez ötletek, színvonal kell, és főleg a vendéget kell szem előtt tartani. Ha rajtam állna, az irreális licitet leállítanám, mert a megfelelő gazdálkodás önmagában még nem jelenti azt, hogy a vendég elégedetten távozik. Az Aranykereszt arra bizonyíték, hogy a nyereséghez nem kötelező a szerződéses üzlet. Nagy hiba, ha az üzletvezető csak a nyereségre koncentrál. nem a vendég kiszolgálására, nem a színvonalra. N. K. — A KÉPCSARNOK VÁLLALAT békéscsabai Munkácsy Mihály Termét február 17-től a tervek szerint kb. háromhetes időtartamra felújítási munkálatok miatt zárva tartja. — OROSHÁZÁN február 17-én, hétfőn délután 5 órakor az Űj Élet Tsz ecetgyári klubjában az USA űrkutatását bemutató kiállítás nyílik. — A TELEFONDOKTOR a gyógyszerekkel való visszaélésekről ad tájékoztatást mindazoknak, akik holnap és csütörtökön délután 2 és 3 óra között feltárcsázzák a békéscsabai 24-011-es telefonszámot. Csúcs Csúcsforgalom a csabai postán. Csütörtök, délután 4 óra 50 perc. A pénzfelvételnél három hosszú sor. Az egyik ablak mögött a kisasszony közli, hogy bocsánat, de megérkezett a pénzátvevő. Megérkezett, valóban. A sor (és a pénzfelvétel) leáll. A kisasszony zsákok után futkos. Tömi rudakba csomagolt pénzzel. Toporgunk, megy a busz, és vásárolni is kellene. Megy az idő. Hogy ez megint egyfajta kiszolgáltatottság szolgáltatás helyett? Hogy éppen 5 óra előtt 10 perccel kell a pénzátvételt elkezdeni? Csúcsforgalomban? Miért sietnek éppen ekkor? (—n) Vonalban vagyunk Ma, február 17-én ismét vonalban leszünk: 14 órától 19 óráig várja a telefon innenső végén az Önök kérdéseit lapunk művelődéspolitikai rovatának munkatársa. Nagy Ágnes. Kollégánk elsősorban kulturális, illetve az ifjúságpolitikával kapcsolatos, de bármilyen egyéb témában is várja olvasóink kérdéseit, javaslatait, ötleteit a 27-844-es telefonon. A kérdésekkel felkeressük az illetékeseket, s ezekre lapunk február 24-i, hétfői számában válaszolunk. II NORSPED is jelentkezeti Kígyós! saláta Norvégiába Nem titok, hogy hazánk a nyugati piacon elsősorban mint élelmiszerexportőr közismert. A Békéscsaba és Vidéke Áfész újkígyósi élelmiszerfeldolgozó üzeme (amelyet a honi vásárlók a sajátos — ha úgy tetszik: házias — ízesítésű savanyúságairól ismer) a közelmúltban újabb exportüzletet kötött. Az üzem a Skála-cégnél helyezte el azokat a referenciamintákat, amelyek aztán elnyerték tetszését a norvégiai, oslói IDCO-üz- letház szakembereinek, akik az elmúlt évben személyesen is ellátogattak az újkígyósi üzembe. Az első szállítást újabb követte: eddig negyedmillió forint értékben szállítottak Norvégiába gona- basaláta konzervet. S ami a jövőt illeti: a 'érvek szerint hamarosan megkötik azt a partneri szerződést, amelytől a fejlesztés függ. Az újabb gombaszállítmány jó fogadtatása feljogosítja arra az újkígyó- siakat, hogy megalapozott reményekkel bízzanak az üzlet kiteljesedésében. Ameny- nyiben a norvég illetékes hatóságok is jóváhagyják, úgy céklából és cseresznyepaprikából készített salátákkal is bővül majd az a választék, amelyet az ugyancsak norvég NORSPED szállítmányozási vállalat szállíthat a fjordok országába. (N. L.) Egész évben szilveszter Jó ötlet volt, hogy a Jókai Színház művészei közül né- hányan arra vállalkoztak, hogy műsorral színesítik a már hagyományos, színházi pedagógusbálat. Mondják, hogy a színesítés jól sikerült, nyilván ezen felbuzdulva hirdette meg a színház külön műsorként is szombaton estére az „Egész évben szilveszter”^. Habár csak fél ház tapsolt a művészeknek (akik telt házat is megérdemeltek volna), valóban jól szórakoztunk. Köszönhető ez elsősorban Várday Zoltánnak, aki ezen az estén nemcsak mint színész, hanem mint konferanszié és kabarészerző is bemutatkozott. Az est egyik nagy sikerű jelenetének, a Kolbász-kabarénak szerzőjeként és egyik szereplőjeként (Szabó Zsuzsával) kellemesen vidám perceket szerzett a közönségnek. A többiek is jeleskedtek, hallhattunk operett- és musicaldalokat, sanzonokat (Felkai Eszter, Szegedi Dóra), más jelenetekben tapsolhattunk Tomanek Gábornak, Dallos Józsefnek és Gálfy Lászlónak, és köszönthettük a zongoránál Herbály Andrást. Szabó Zsuzsa és Várday Zoltán az egyik jelenetben Fotó: Kovács Erzsébet Az Egész évben szilveszter mégis hagyott hiányérzetet. Elsősorban azt, hogy miért csak heten vállalták fel az ötletet, miért nem vonultatta fel a színház a teljes élgárdát? (se) Berényi piaci séta Mezőberényben 1981 októberében nyílt meg a piaci csarnok azzal a céllal, hogy a nagyközséget és Csárda- szállást ellássa. Itt mindennap lehet árusítani; nyári időszakban, munkanapokon: reggel 4-től délután 6-ig, télen: 6-tól 6-ig, vasárnapokon: 6-tól délelőtt 11-ig. De „nagy piac” kedden és pénteken van. Péntek, február 14: a „nagy piacot” hiába kerestük, pedig 8 és 9 között megyünk, amikor állítólag legnagyobb a forgalom. A mai nap kivétel lenne? Nem is csoda, esik a hó, vagy inkább a havas eső, csúnya téli idő van, meg aztán munkanap is. Kinek van kedve, vagy ki tud ilyenkor piacra menni? Én is inkább az ABC-ben vásárolok munkából hazafelé menet. Azt mondják, télen 60—70 eladó lehet itt, míg nyáron ez a szám 150 körül mozog. A vevők száma ilyen téli hónapokban alig több 20—30- nál. Jó időben nyilván sokkal többen jönnek a csarnokba, illetve keresik fel a kinti asztalokat, sátrakat. Lássuk a kínálatot! Szép piros almát magam is vennék, meg tojást, ami Békéscsabán kevés van, és elég drága. Itt szinte minden néni kínál szép barna tojást, s legtöbben két forintért. Almát viszont nem látok sehol szépet, csak aprót, zöldet, nem gusztusosat. Hasonló a helyzet a körtével. néhány piaci ÁR: Tojás 2—2,20 Burgonya 5—6 Ft/kg Zöldség 20—23 Ft/kg Répa 13—16 Ft/kg Vöröshagyma 14 Ft/kg Alma 14 Ft/kg Körte 20—25 Ft/kg Feltűnik, hogy a boltok, pavilonok a csarnokon belül majdnem mind zárva tartanak. Csak az Aranykalász tsz húsboltja és az áfész virágboltja előtt látni vevőket. — Tavaly tavasszal zárták be az élelmiszerboltot, pedig szívesen megennénk egy kiflit, vagy bevásárolnánk itt, ami kell az élelmiszerboltból. .. Reggel 6- tól fél 11-ig vagyunk itt általában. Ilyenkor jólesne egy kávé, nyáron meg valami üdítő — panaszkodik az egyik eladó. A békéscsabai csarnokra, a nagy piac nyüzsgésére, gazdagságára gondolok, de igyekszem elhessegetni a színes képeket. Elvégre igazságtalan lenne az összehasonlítás a megyeszékhely- lyel. Igaz, ami igaz, az élelmiszerbolt, a kávé, a lán- gos- és kolbászsütő azért a kistelepülések piacaihoz is hozzátartozik. A tanács arra törekszik, hogy péntek helyett szombaton legyen a nagy piac. Ennek érdekében a helypénzt például a felére csökkentenék. Az asztalfoglalás egy hónapra lenne érvényes. A hét végi nappal nyilván a forgalmon akarnának lendíteni, a hónapos asztalfoglalással pedig az árusítást biztosítani. Valószínű, tavaszra beköltöznek a csarnok melletti lakótelep új házaiba a lakók, akkor talán az áfésznek is megéri majd a csarnoki élelmiszer- boltot üzemeltetni. (Niedziclsky) Fotó: Gál Edit MA: DONÁT NAPJA A Nap kél 6.48 — nyugszik 17.09 órakor A Hold kél 10.10 — nyugszik 1.34 órakor ÉVFORDULÓ Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1901. február 17-én került sor az első labdarúgó-bajnoki mérkőzésre Budapesten, az akkor indított magyar labdarúgó-bajnokság keretében. Az 1901. január 19-én megalakult Magyar Labdarúgók Szövetségének első ténykedése a labdarúgó-bajnokság kiírása volt. IDŰ1ÓRÓS A Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletese, Zsíros György adott tájékoztatást az elmúlt hétvége időjárásáról. A középpontjával Olaszország felett elhelyezkedő, erősen kimélyült ciklon határozta meg a hétvége időjárását Békés megyében is. Áramlási rendszerében dél felől egyre enyhébb, nagy nedvességtartalmú léghullámok érkeznek. Vasárnap a kora hajnali órákban kezdődött havazás az egész megyére átterjedt. A hőmérsékleti értékek az éjszakai —3, —7 fokról délutánra 0, +1 fokra emelkedtek. Megyénk egész területét 2—6 cm vastagságú, nedves hóréteg borítja, ám az enyhülés hatására az utakon mindenütt elolvadt. Várható időjárás az ország területére ma estig: többnyire borult lesz az ég, a havazást dél felől egyre több helyen havas eső, eső váltja föl. A délkeleti, déli szél többfeló élénk, néhol időnként erős lesz. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet fagypont körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul. — AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR ma, hétfőn délután egy órakor politikai rendezvényre várja az érdeklődőket a nagyüzem művelődési házának nagytermébe. Ivan Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa, a szovjet baráti társaságok magyarországi képviselője Az SZKP XXVII. kongresszusára készülnek a szovjet kommunisták és a szovjet nép címmel tart előadást. — A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ tavaly 200 millió forint értékű mező- gazdasági terméket vásárolt fel. A szövetkezet keretén belül 12 szakcsoport működik, és ezek a szakcsoportok termelik meg a felvásárlásra kerülő termékek mintegy kétharmadát. — HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, a Németh László Városi Könyvtárban február 17-én, hétfőn este 6 órakor Üj Auróra estet rendeznek. A folyóiratot Filadelfi Mihály költő, főszerkesztő mutatja be. Az est résztvevői Tomka Mihály költő és Uj- házy László költő, az Üj Aurora munkatársai. Közreműködik: Ujházy Lászlóné (hegedűn), Látrányi Lajosné (zongorán), valamint Kim Borbála és Józsa Mihály színművészek. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 7. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 59 fogadónak volt, nyereményük egyenként 202 090 forint. 3 találatos szelvénye 7138 fogadónak volt, nyereményük egyenként 835 forint. A 2 találatos szelvények száma 248 869 darab, ezekre egyenként 30 forintot fizetnek.
