Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
NÉPÚJSÁG 198(). február 15., szombat II magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa A SZOT vezetőinek találkozója szellemi életünk képviselőivel Pénteken a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának első munkanapján a tanácskozás szönetében a SZOT titkárságának tagjai találkoztak szellemi életünk kiemelkedő személyiségeivel. A művészetek, az alkotó- műhelyek képviselőit Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára üdvözölte. Köszönetét mondott az egész művésztársadalomnak a munkásosztály életét, hétköznapjait bemutató alkotásokért, s mindazokért a művészi produkciókért, amelyek hozzájárulnak a dolgozók ismereteinek gyarapításához, s nem utolsósorban színvonalas szórakoztató-', sukhoz. Ugyanakkor — mint mondotta — a szakszervezeteknek is vannak kötelességeik, hiszen a mozgalom magáénak vallja a művészek élet- és munkakörülményei javításának segítését, érdekeik képviseletét. (Folytatás a 2. oldalról) déseket igényel. A társadalom közös erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk, hogy növekedjen az állami hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez, javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erősödjön az idős emberek létbiztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jószándék egymagában nem elég. A társadalmilag jogosnak elismert igények kielégítésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha ennek alapjait megteremtjük. Bizonyos, hogy közös akarattal leküzdjük a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól megalapozott programot fogadott el. A magunk elé tűzött célok világosak. Van jóváhagyott ötéves tervünk. A gazdaság egyensúlyának további javítása, a gazdasági növekedés élénkítése, az életszínvonal érzékelhető emelése, az irányítási rendszer fejlesztése, a műszaki haladás olyan szükséges gyorsítása külön-külön is, de együttesen is nagy feladatot jelent, nagy erőfeszítéseket igényel egész társadalmunktól. ' A gazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítása, jövedelmezőségének lényeges javítása az egész társadalom közös erőfeszítését igényli. Jobban ki kell használnunk a szocialista tulajdon előnyeit, feltárnunk és hasznosítanunk tartalékainkat. Terveink megvalósításának kulcsa, hogy a szocialista nagyüzemekben jól /szervezett munka folyjon. Ezt, ahol indokolt, hasznosan kiegészítheti a különböző munkaközösségek, kisvállalkozások tevékenysége. Ha előbbre akarunk jutni, a tettek felé kell fordulnunk. Mindenütt szigorú önvizsgálatot kel] tartani, hogy kihasználják-e lehetőségeiket, számba veszik-e tartalékaikat. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt mindent rueg kell tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink minősége lényegesen javuljon. Ez úgy válhat általánossá, ha az emberi értékek sorában vitathatatlanul első helyre kerül, nagyobb rangot és megbecsülést kap a fegyelmezett, jó munka. A társadalomnak is érdeke, hogy a teljesítmény, a hasznos, értékes tevékenység kifejeződjön a javakból való részesedésben. A munkában a teljesítmény szerinti bérezés, a szociálpolitikában a rászorultság elvének. a társadalmi életben az igazságosabb közteherviselésnek az érvényesítése az irányadó. Mindennél fontosabb, hogy azt a legnagyobb nemzeti értékünket, amit népünk tehetsége, szorgalma, találékonysága jelent, jól hasznosítsuk szocialista hazánk javára. Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell felelősségét munkájáért. Mondhatjuk — hiszen ez felel meg a valóságnak —, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz kötelességeinek. Tudjuk azonban azt is, hogy a munkamorál, az állampolgári fegyelem és magatartás körül nincs minden rendben. A különböző, de főleg szubjektív eredetű okok, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség és egyebek következtében a munkaidő jelentős része kihasználat- •lan, s emiatt veszteségek érik népgazdaságunkat, társadalmunkat. Az természetes, hogy aki beteg, ne dolgozzon. hanem gyógyíttassa magát, de aki egészséges, az ne lehessen betegállományban. Hétfőn is idejében kell elkezdeni a munkát, és pénteken is illik ledolgozni a teljes munkaidőt. Terveink teljesítésének egyik nagy tartaléka rejlik a munkaidőalap jobb kihasználásában. A lazaságokat meg kell szüntetni. Mindenkitől elvárható, hogy a törvényes munkaidőben azt nyújtsa, ami képességeiből telik. A magunk elé tűzött célok elérése megköveteli, hogy mindenütt erősödjön a rend, a szervezettség, a munka- és az állampolgári fegyelem. Társadalmunkban jó és rossz dolgok, követésre méltó és elítélendő magatartásformák egyaránt megtalálhatók. Nagy számban vannak olyan emberek, akik odaadással, önzetlenül szolgálják a közérdeket. ök a közélet áldozatkész katonái, akik igazi közösségi magatartást tanúsítanak, minden elismerést megérdemelnek. S ennek ellenkezője is megtalálható. Vannak a társadalom iránt közömbös, a szerzést egyedüli életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulások. Elég gyakori a tragédiákhoz vezető gondatlanság a munkahelyeken és a közutakon. A mértéktelen italozás, az alkoholizmus sok fegyelmezetlenségnek, családok széthullásának, mostoha gyermeksorsoknak, garázdaságoknak és a bűnözés növekedésének is okozója. Egyesek a törvényeket kijátszva, dologtalanúl élős- ködnek a közösség kárára. Határozottabb kiállásra van szükség a közösen alakított politika, a szocialista rendszer és erkölcsi értékeinek védelmében. Fontos, hogy erősödjenek a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló emberi kapcsolatok, a közösségi magatartás. A szakszervezeteknek is többet kell tenniük, hogy az olyan közösségi értékek, amilyeneket a szocialista brigádmozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt jegyzem meg, hogy csakis értelmes célokért szabad és kell mozgósítani, versenyre hívni, társadalmi munkára szervezni az embereket. Munkálkodjunk közösen annak érdekében is, hogy még jobban érvényre jusson a szocialista demokrácia a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyainkat formáló hatása. Fontas, hogy színvonalasan működjenek a demokratikus fórumok a munkahelyeken és közéletünk más területein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólása van az ország ügyeibe, munka- és lakóhelyének dolgaiba. Feladatainkat akkor leszünk képesek jól megoldani, ha a dolgozó emberek széleskörűen élnek demokratikus jogaikkal, aktívan vesznek részt a döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. Tisztelt Kongresszus! Sok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társadalmi, nemzeti ösz- szefogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek munkája is testet ölt, és bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben is aktív részesei lesznek a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszítéseknek. A Központi Bizottság nevében ebben a meggyőződésben kívánok sikeres munkát kongresszusuknak, és kérem a magyar szakszervezetek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkárhelyettese. Németh Károly nagy tapssal fogadott beszéde után Fekete Sándor, a MÁV Buda- pest-keleti Körzeti Uzemfő- nökség villamosmozdony-ve- zetője lépett a mikrofonhoz. Elmondta: nagyobb az igény, hogy a szakszervezet az eddiginél erélyesebben álljon ki a dolgozók mellett munkavédelmi kérdésekben, s szálljon síkra a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása, és a munkafegyelem szigorítása érdekében. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hozzászólásában javasolta, hogy a SZOT az egész tagságot, vagy annak jelentős részét érintő kérdések eldöntésénél éljen a társadalmi vita lehetőségével, nem csupán testületi ülések keretében, hanem a tagság széles körű bevonásával. Tamók Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára egyebek között az új vállalkozási formák — s ezen belül is elsősorban a válla-' lati gazdasági munkaközösségek — létrejöttével és működésük tapasztalataival foglalkozott. Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét a kongresszusnak, majd arról szólt, hogy a tagszervezetek nagy figyelemmel kísérik a magyar szakszervezetek munkáját. A kongresszuson kialakult vita hasznqs hozzájárulás a szeptemberben Berlinben sorra kerülő Xf. szakszervezeti világkongresz- szus előkészítéséhez is. — A magyar szakszervezetek szerepe a dolgozók közös harcában nem korlátozódik • csak a magyarországi feladatokra. Ezt az SZVSE is tanúsíthatja. A Szakszervezeti Világ- szövetség előtt álló legfőbb tennivalókról és gondokról szólva elmondotta T valamennyi tagszervezetet olyan alapvető problémák foglalkoztatnak, mint a gazdasági válságnak a kapitalista és a fejlődő országokra gyakorolt drámai következményei, a nukleáris háború veszélyei, a szakszervezeti szabadság- jogok, a dolgozók kivívott jogai elleni támadások. — A különböző szakszervezeti központokhoz tartozó szervezetek kétoldalú kapcsolatai az elmúlt időszakban fejlődtek. Ennek ellenére a kívánt nemzetközi akcióegység mind ez ideig nem jött létre. — A Szakszervezeti Világ- szövetség álláspontja világos, folytatni kell a nemzetközi szakszervezeti mozgalom erőinek egyesítését a gazdaságok militarizálásának, a transznacionális vállalatok ellenőrizhetetlen és káros tevékenységének megakadályozására, a jelenlegi igazságtalan gazdasági világrend megváltoztatására, a szak- szervezeti és demokratikus szabadságjogok elleni tárna-* dások visszaverésére. Zámbó Árpádné, a Pedagógusszakszervezet Szolnok Megyei Bizottságának titkára felszólalásában kiemelte: a jövőben növelni kell a nevelés, az oktatás, a szakképzés súlyát és eredményességét. Ezt követően a tanácskozás elnöke bejelentette, hogy számos üdvözlő távirat érkezett a kongresszushoz; dolgozó kollektívák, munkások, intézményekben és hivatalokban dolgozók, szakszervezeti tisztségviselők fejezték ki jókívánságaikat. Ugyancsak sok üzemből, vállalattól érkezett munkaverseny-felajánlás a kongresszus tiszteletére — mondotta az elnök, majd köszönetét fejezte ki a munkások, a szocialista brigádok erőfeszítéseiért. Végezetül jó munkát, sikereket kívánt nemes céljaik eléréséhez. A vitában ezután Somogyi Gyula, az Építők Szakszervezetének titkára a munkaverseny létjogosultságát megkérdőjelezőkkel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy a dolgozók aktivitásának e sajátos formájára továbbra is szükség van. Beszédes tények — a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-ered- mények, az elmúlt év eleji kemény tél és az energiagondok miatti kiesések pótlására tett többletvállalások — bizonyítják ezt. Szólt arról is, hogy a vállalásokban helyenként még mindig sok a formális vonás. Vass Tiborné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondotta, hogy a jelenlegi, feszültségekkel terhes nemzetközi viszonyok között a szak- szervezeti munkában is előtérbe került a béke megőrzésének, az emberi jogok közül a legalapvetőbbnek, az élethez való jognaka védelme. Senki sem maradhat a fegyverkezési verseny éleződésének passzív szemlélője, mindenkinek kezdemé- nyezően kell küzdenie a leszerelésért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért. E küzdelemre mozgósít az a békefelhívás, amelyet Vass Tiborné olvasott fel. Ebben a Magyar Szakszervezetek XXV. Kongresszusa felhívja a szervezett dolgozókat, hogy jobb, felelősségteljesebb munkával, tettekkel bizonyítsák békeakaratukat. A mai és a jövő nemzedékek, az egész emberiség sorsáért felelősséget érző szej- vezett dolgozók támogatják az évezred végéig szók) nagyszabású szovjet leszerelési programot. E program megvalósulása a feltétele annak, hogy az emberiség úgy léphessen a harmadik évezredbe: egyszer s mindenkorra leszámolt a nukleáris katasztrófa veszélyével. Valljuk és hisszük, hogy az emberek az életre, és nem az értelmetlen pusztulásra születtek. Azért élnek, hogy dolgozzanak, alkossanak, tudásukkal, két kezük erejével építsék a jelent és a jövőt — mutat rá a felhívás, felszólítva a magyar dolgozókat, hogy működjenek együtt a világ békeszerető népeivel, bizonyítsák felelősségüket a szocializmus építéséért, a béke védelméért ; legyenek cselekvő részesei a nemzetközi békeév hazai programja megvalósításának. A küldöttek a felhívás szövegét egyhangúlag elfogadták. Pablo Checa, a Latin- Amerikai Dolgozók Állandó Egységkongresszusának képviselője arról szólt, hogy a kongresszus lehetővé teszi a vitát egy sor, az ország előrehaladását szolgáló fontos kérdésben. Ösztönzést, példát ad a szabadságért, a demokráciáért, a haladásért vívott harchoz a világ más népeinek. Krieg Csa báné, a Bács- Kiskun Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szb- titkára rámutatott, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél többet kellene tenniük a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáért. Harangozó István, a Postások Szakszervezete Debreceni Területi Bizottságának titkára a fiatalok, a. pályakezdők lakáshoz jutásának lehetőségeivel foglalkozott. Ganem Ganem, az. ■ Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldötte átadta a titkárság és az arab dolgozó osztály üdvözletét. El-j mondta, hogy a mostani al-| kálóm jó lehetőséget teremt a Magyarországon elért eredmények és vívmányok megismerésére. A továbbiakban korunk jelentős problémáiról szólt, kiemelve, hogy 'különösen a fejlődő országok küzdenek a gazdasági élet állandó nehézségeivel, a munkanélküliséggel. Ganem Ganem hangoztatta: a közel-keleti térségben a béke csak úgy valósulhat meg, ha a palesztin nép önrendelkezési jogot kap, s lét* rehozza önálló államát egyetlen jogos képviselője, a PFSZ vezetésével. Az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetségének Titkársága szerint á világbéke ügye csak a nukleáris leszereléssel, a támaszpontok megszüntetésével, a faji megkülönböztetés; felszámolásával győzedelmes-^ kedhet. Ezért is támogatják a Szovjetunió kezdeményezését, amely a fegyverkezési hajsza megállítására irányul. Ágoston József, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkára egyebek mellett szólt munkaerőgazdálkodásunk egyik új jelenségéről, az ésszerűbb vállalati létszámgazdálkodás miatt feleslegessé váló adminisztratív munkaerő elhelyezkedési gondjairól is. Mint mondotta, meg kell szervezni átképzésüket, lehetőséget kell kapniuk új szakmák elsajátítására, hiszen másutt, más munkakörökben égető szükség van szakavatott emberekre. Braxátor Margit, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza elmondotta, a ruhagyárakban szalagrendszerű munka folyik, szigorú a norma, amit nem mindenki; vállal. De nemcsak ez készteti állásváltoztatásra a fiatalokat. Jobban fizető munkahelyre van szükségük ahhoz is, hogy lakásgondjaikat megoldhassák. Kristóf Ferencné, a Rép- celaki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője elmondta, helyenként nem ösztönzik eléggé a nőket a tanulásra, a szakma megszerzésére. Ezzel a tanácskozás első napja véget ért. A kongresszus folytatja munkáját. Mit mondana, ha szót kapna? Csáki Katalin, a Békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények szb-titkára: — Vass Tiborné hozzászólását várjuk, aki az ágazat lényeges gondjairól bizonyosan beszél majd, és ismerteti az orvosok békefelhívását is. Én, Békés megye egészség- ügyi helyzetét ecsetelném, hangsúlyozva, a fekvőbetegintézmények rekonstrukciójának sürgősségét. Létkérdés a kórházaink felújítása, bővítése, a békéscsabai kórház második ütemének kezdete. Ez — a gyógyítás feltételeinek javítása mellett — a jobb munkafeltételek révén segítene a létszámgondjainkon is. Hankó György, a KPVDSZ küldötte: — Szólnék saját szakmánk, a kereskedelem nehézségeiről. Elmondanám, hogy sok esetben csak a meglévő eszközök pótlására van csupán módunk, de új beruházásra nincs. Ez pedig hosszú távon rossz irányba befolyásolja a kereskedelem fejlődését. A kedyezőtlen munka- és jövedelemfeltételek miatt legjobb szakembereink hagynak itt bennünket. Sütőné Murvai Mária, az orosházi áfész, Fórján Zoltán az Orosházi Üveggyár küldötte és Nagy Gy. József- né a mezőkovácsházi áfész képviselője így összegezte véleményét: — Sok mindenről hallottunk, de konkrétabb megfogalmazásokat várunk a nők, a fiatalok életének nehézségeivel es főképp megoldásával kapcsolatosan. A kereskedelem, elsősorban a tanyasi boltok gyenge ellátásán, rossz munkakörülményein kellene feltétlenül változtatni. 9. Zs. Németh Károly tartja meg felszólalását (Telefotó)
