Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Negyvenegy éve szabadult fel Budapest Koszorúzás'! ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásá­nak 41. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékműnél. A magyar zászlókkal és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös lobogóival díszí­tett emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai áll­tak díszőrséget. A magyar és a szpvjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisz­telet és a hála virágait el­sőként Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára helyezte el. A Fővá­rosi Tanács nevében Szép­völgyi Zoltán tanácselnök és Stadinger István elnökhelyet­tes koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseleté­ben Borisz Sztukalin nagykö­vet, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé; az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport katonai tanácsa nevében Alekszej Gyemidov altábornagy. Anatolij Maku- nyin altábornagy és Vlagyi­mir Afanaszjev vezérőrnagy; a Budapest nevét viselő szovjet gárda magasabbegy- ség részéről Vlagyimir Szi- csov ezredes és Alekszandr Szibiljev alezredes helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres erők és testületek nevében Elkán Károly vezérőrnagy, helyőr­ségparancsnok, Konczer Ist­ván rendőr vezérőrnagy, Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság vezetője és Forró Dezső, a Munkásőrség budapesti pa­rancsnoka; a fővárosi társa­dalmi és tömegszervezetek képviseletében Peják Emil, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának vezető titkára, Kovács Károly, a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára, Tarcsi Gyula, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Buda­pesti Bizottságának első tit­kára, valamint Csizmár Gá­bor, a Magyar Úttörők Szö­vetsége Budapesti Elnöksé­gének elnöke; a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nevében Padáhyi Mi­hály elnök és Földes László, az Országos Bizottság tagja koszorúzott. Ezután a szovjet hősök tiszteletére a megemlékezés virágait helyezték el az em­lékmű talapzatán a főváros dolgozói és tanuló ifjúságá­nak képviselői is. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány módosított né­hány társadalombiztosítási jogszabályt. így — többek kö­zött — 1986. március 1-től a gyermek másfél éves koráig terjesztette ki a gyermek- gondozási díjra való jogosult­ságot, egyszerűsítette a jogo­sultság megállapításának módját. Oleg Rosszijannv magyar kitüntetése A Magyar Művelődési Mi­nisztérium „Pro cultura hungarica” érmét adta át csütörtökön Moszkvában Raj­nai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete Oleg Rosszijanov szovjet mű­fordítónak. A Művelődési Minisztéri­um ezzel a nemrégiben ala­pított éremmel azok munká­ját ismeri el, akik a legtöb­bet tettek a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért. A Szovjetunióba ezúttal a második ilyen érem került, korábban Jevgenyij Nyesztye- renko operaénekes kapta meg. Oleg Rosszijanov Mikszáth, Kaffka Margit, Móricz Zsig- mond műveinek avatott for­dítója. Legutóbb Kertész Ákos novelláakötetének anyagát fordította, jelenleg Krúdy Gyula műveinek gyűj­teményes kötetén dolgozik. Ő volt a szerkesztője a moszkvai Hudozsesztvennaja Lityeratura kiadónál megje­lent, a XX. század magyar költészetét áttekintő antoló­giának. Tudományos mun­kássága is jelentős. Monog­ráfiát írt Adyról, a század- forduló magyar irodalmáról. Tanulmányaiból válogatás jelent meg magyarul. Ma összeül a szakszervezetek kongresszusa A megyei küldöttek búcsúztatása Fotó: Gál Edit A Békéscsabai Állami Gazdaság és a Fontex közös textil­üzemében ipari feldolgozásra már nem alkalmas textilhulla­dékot tesznek újra felhasználhatóvá Fotó: Fazekas László Elnök nélkül a Békési Viharsarok Tsz Tegnap, február 13-án Bé­késen a Bástya moziban tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a Viharsarok Tsz. A rendezvényt nagy vá­rakozás előzte meg, mivel a jelölő bizottság a tagság kérésének megfelelően két jelöltből javasolt elnököt vá­lasztani. Az egyik jelölt Schmidt Sándor, aki az utób­bi években vezette a tsz-t, a másik Kugyelka János ter­melési elnökhelyettes. A közgyűlésen Schmidt Sándor elemezte a tsz VI. ötéves tervében fogalmazott célok teljesítését. A gazdaság eredményei szépen felfelé ívelnek, amit jól érzékeltet az, hogy 5 évvel ezelőtt be­vételi és fejlesztési alaphi­ánnyal küldött a szövetkezet. Különböző pénzügyi akciók­kal ma már a jövedelmező­en gazdálkodó tsz-ek közé küzdötte magát. A tagság jövedelme az elmúlt öt év alatt 66 százalékkal emelke­dett, megközelítette a 67 ezer forintos bérszínvonalat. Csu­pán 1985-ben 14 ezer 747 fo­rint átlagos bérnövekedést értek el. Ezt gazdasági ered­ményük tette lehetővé. Ta­lán éppen ezért volt érthetet­len, hogy ebben a mai, igen feszült gazdasági helyzetben ilyen eredmények láttán mi­ért lobbanhatott fel kibé­kíthetetlen ellentét az elnök és az elnökhelyettes között, ök éveken át egymás mel­lett dolgoztak, egymást segí­tették, hogy a szövetkezet minél jobb gazdasági pozíciő- ba kerüljön. Végül kenyér­törésre került a sor. A je­lölő bizottság javaslata alap­ján a tagságnak két jelölt­ből kellett választania. Az elnök megválasztásához kétharmados többség szüksé­ges a tsz-ekben. Ez itt a határozatképes közgyűlésen 299 érvényes szavazatot je­lent. A szavazatok össze- számlálásakor megállapítot­ták, hogy a kétharmados többséget egyik jelölt sem kapta meg. Ezért az elnöki beosztás a békési Viharsarok Tsz-ben betöltetlen maradt. Az ide vonatkozó törvényes előírások szerint 60 napon belül újra össze kell hívni az elnökválasztó közgyűlést. Addig a szövetkezet képvise­letében a szintén most meg­választott C. Veres Sándor általános elnökhelyettes látja el az elnöki feladatot. D. K. Tények és adatok az UNICEF-rül Több mint 800 küldött, va­lamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvé­telével péntek reggel 9 óra­kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában meg­kezdi tanácskozását a Ma­gyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa. A Békés megyei küldött- tek tegnap, február 13-án in­dultak útnak, hogy délután ki-ki az ágazati szakszerve­zetének megfelelően foglal­ja el szálláshelyét Budapes­ten. Békéscsabán az SZMT- székházban Nagy István, az SZMT elnöke búcsúztatta a küldötteket és a meghívotta­kat. Az MSZMP megyei bi­zottságának nevében Kutas Gyula osztályvezető szólt az útrakelőkhöz. Mindketten hangsúlyozták, hogy méltón képviseljék a küldöttek a Viharsarok ha­gyományait, a megye dol­gozóit, szakmájukat. Szólja­nak eredményeikről és gond­jaikról, élet- és munkakörül­ményeikről. Arról, hogy so­kat várnak a kongresszustól, de az itt élő emberek nem­csak bizakodnak, hanem dol­goznak is. Akik szót kapnak beszéljenek mindenről belső meggyőződésük és munkájuk tapasztalatai alapján. A jó hangulatú társaság már a piros Ikaruszon élénk beszélgetésbe fogott. Fodor­áé Birgés Katalin SZMT- titkár őszinte kritikus szel­lemre biztatta utazótársait. A küldöttek és meghívottak több mint fele a nők köré­ből került ki. Bottó Zsuzsa, a Gyulai Kötőipari Vállalat három műszakban dolgozó kötőnője a vállalat szb-elnö- keként képviseli a HVDSZ- ágazatot. — A szakmánknak csak a neve könnyűipari — mond­ja —, 90 százalékban nők dolgoznak nálunk, a mun­kahelyi, a magánéleti gon­dok és teljesítmények nem teszik egyszerűvé a hétköz­napjainkat. Ezt elmondtam már az ágazati kongresszu­son is. Csakúgy mint a mun­kaerő-utánpótlás gondjait is szóvá tettem. Tapasztalatból mondom, hogy három nap alatt kiderül, lesz-e valaki­ből szakember, vagy csak a gyengébb bizonyítványa mi­att választotta a varrónői pá­lyát. Ligeti Attiláné, az Oros­házi Vetőmagtermeltető Vál­lalat dolgozója csak úgy le­het közéleti — kongresszu­si — küldött, hogy otthon a családi élet irányításába, el­látásába besegít a nagyma­ma. Természetesen nemcsak a fiatal nők, anyák és fér­fiak tagjai a küldöttségnek, ősz fejet is látni a meghí­vottak között, például Rese- tár Józsefét, aki a Mezőhe- gyesi Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát nyugdíja­sa. Tartalmas tanácskozásra, hasznos tapasztalatok gyűj­tésére számíthatunk, pénte­ken, szombaton és vasárnap. A háromnapos tanácsko­záson Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesz­tése alapján vitatja meg a kongresszus a SZOT beszá­molóját a XXIV. kongresz- szus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek so­ron következő feladatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bizottság el­nöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb ve­zetői szerveit és tisztségvi­selőit. B. Zs. Pemii—BASF vegyes vállalat Vegyes vállalatot alapított a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Chemolimpex és az NSZK-beli BASF cég. A megállapodás szerint külön­leges műanyag — poliuretán — hazai gyártására rendez­kednek be. A százmillió fo­rint beruházást igénylő vál­lalkozáshoz a Pemü épített Solymáron egy új üzemet, a BASF pedig a technológi­át és a berendezéseket adja. Mindkét fél jói jár: a ma­gyar vállalat korszerű ké­miai gyártási technológiához jut, a BASF pedig piaci le­hetőségeinek kiterjesztését reméli az együttműködéstől. A poliuretán egy speciális, szinte univerzális műanyag, többi között alkalmas hőszi­getelésre, cipőtalpnak, Ika­rus buszokhoz lökhárítónak, üléspárnának stb. Hazai gyártásának híján eddig évente 25 millió márka érté­kűt importáltunk belőle. Az UNICEF — az ENSZ Gyermekalapja — fennállá­sának 40. évfordulóját ün­nepli 1986-ban, s ez itthon is alkalmat kínál arra, hogy minél szélesebb társadalmi rétegekkel ismertessék meg munkáját. Az UNICEF Ma­gyar Nemzeti Bizottságának tervei szerint — Első a gyer­mek címmel, a társadalmi és a tömegszervezetek képvise­lőinek részvételével — ta­nácskozást rendeznek, és fo­kozni kívánják a szervezet jótékony célokat szolgáló ke­reskedelmi tevékenységét: azaz különböző képeslapok, emléktárgyak árusítását, hogy még nagyobb összegek­kel járulhassanak hozzá a fejlődő országokban élő gyermekek gyógyításához. A hagyományoknak meg­felelően az idén is megje­lentetik magyar nyelven a világ gyermekeinek helyze­téről szóló jelentést, amely sok tekintetben riasztó képet mutat. A világon naponta 40 ezer gyermek pusztul el alultápláltság és fertőzés kö­vetkeztében, s évente ne­gyedmillióra tehető az A vi­tamin hiánya miatt megva­kulok száma. Történik ez olyankor, amikor az oltó­anyagok egyre olcsóbbá vál­nak, s például nem egészen egy dollárba kerül egy olyan, tuberkulózis elleni oltócso­mag, amely jó néhány cse­csemő és gyermek TBC el­leni védettségét biztosítja. A fejlődő országokban a legsú­lyosabb gyermekbetegségek a kanyaró, a tetanusz, a szamárköhögés, a TBC, a diftéria és a gyermekbénu­lás, s ebben a hat betegség­ben évente több mint 3,5 millió kisgyermek pusztul el. Ugyanakkor eredmények mutatják már, hogy lehet­séges a javulás. 1974-ben a fejlődő világ gyermekeinek még kevesebb mint 4 száza­léka volt védett a felsorolt betegségek ellen, napjainkra viszont ez az arány 40 szá­zalékra emelkedett, s ebben az UNICEF tevékenységé­nek is szerepe van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom