Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

NÉPÚJSÁG 1986. január 8., szerda Az ismét városi rangot kapott Tokaj múzeumának értékes kincse az 1600-as évekből megmaradt mezővárosi láda és pallos (MTI-íotó: Oláh Tibor — KS) Készülő dokumentumfilmek Több produkció áll befe­jezés előtt e napokban a Mafilm Híradó- és Doku- mentumfilm-stúdiójában. Desser József rendező­operatőr „Kőbe vésve” című alkotása a II . világháború több mint ötvenmillió ha­lottjának emlékére készült. Fehéri Tamás „Egy nyel­ven” című dokumentum­filmje egy magyar és egy burgenlandi falu minden­napjainak bemutatásával ad választ arra, milyen eltéré­sek, hasonlóságok vannak Közép-Európa azonos tájain. A produkció operatőre Má- riássy Ferenc. „Tükörben a hétvége” a címe Fehéri Tamás másik művének, amely az Űj Tü­kör klubmozgalom tevé­kenységéről szól, illetve ar­ról, hogy az milyen helyi művelődési igényeket elé­gíthet ki, milyen a szerepe a közösségteremtésben és -fejlesztésben. A produkciót Surányi Z. András fényké­pezte. Lestár János „Korparancs” című _ dokumentumfilmje kooprodukcióban készült, s a nagy hagyományokra vissza­tekintő magyar—cseh—szlo­vák irodalmi kapcsolatokat mutatja be'. „A 28-as csapó” a címe Gárdos Péter rendező és Má- thé Tibor operatőr produk­ciójának, amely a játékfilm­rendező „Uramisten” című filmjének színészválogatásá­ról szól. Az alkotás arra ad választ, milyen nehéz mun­ka folyik, míg sikerül az el­képzeléseket megvalósítani, s elkészül egy új film. Zombori Katalin „Torony­iránt” című dokumentum­filmje, amelyet Ormos Ti­bor operatőr közreműködé­sével forgatott, egy nyári ér­telmiségi tábor tevékenysé­gét, a mindennapi életben való részvételét, lakóinak se­gítőkészségét mutatja be. Tényi István „Erdőn in­nen és túl” című produk­ciója — Pap Ferenc fényké­pezte — az egész a generá­cióváltásról szól s arra ke­res választ, hogyan történik ez az erdőgazdaságban. Kolonits Ilona „Az Arany Buddha városa” című doku­mentumfilmje — Drahos Kálmán kamerájával — egy, Laosz északi részén fekvő település műemlékeit örökí­ti meg, s a város lakóinak mindennapjairól, szokásairól szól. Paulus Lajos „Fészkek” című alkotásának témája az ember és a madarak együtt­élése. A Kiss István György fényképezte produkció azt mutatja be, miközben az em­ber rombol és épít, mi lesz a hajdani fészeképítő mada­rak sorsa. Ugyancsak Paulus Lajos, valamint Székely Ferenc a rendezője a „Via Transkon­tinent” című alkotásnak. A Kiss István György, Ónodi G. György és Mussa Ibrahim fényképezte dokumentum­film azt követi nyomon, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben vesz részt a nemzetközi szállításban. A magyar mezőgazdaság­ban az elmúlt évtizedekben végbement változásokat egy falu sorsán keresztül mu­tatja be Magyar József „Fa­lukép 1985” című produk­ciója. Kner-könyvek Ä Malonyai Dezső: 4 A magyar nép művészete III. xfls / (Helikon) — Fra Angelico: A ná­| záreti Jézus tör­g 0 ténete (Helikon) — Mandel: Botti­celli (Corvina) — Hatvani Lajos levelei (Szépirodalmi) — Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulá­sáról; Magyar ritkaságok so­rozat (Szépirodalmi) — A törzsek származásáról, avagy a kincses barlang; Promé­theusz-könyvek (Helikon) — Petfus Ransanus: A magya­rok történetének rövid fog­lalata (Európa) — Mohás Lívia: Rókavadászat (Mag­vető) — Vámos Miklós: Szenvedélyes emberek (Szép- irodalmi) — Széchenyi, pesti tervei; Magyar levelestár (Szépirodalmi) — Almási Miklós: Mi lesz velünk, An­ton Pavlovics? (Magvető) — Sigmund Freud: Az álom­fejtés (Helikon) — Hajnal Anna: A gond akár a szem­fedél (Móra) — Faludy Fe­renc: Fortuna szekerén oko­san ülj (Szépirodalmi) — Karinthy Ferenc: Óvilág és Üjvilág (Szépirodalmi) — Gasparovich László: Keleti szél (Magvető) — Móricz Zsigmond: Házasságtörés (Szépirodalmi) — Robert Graves: Görög mítoszok (Európa) — Juhász Ferenc: Halott feketerigó (Szépiro­dalmi) — Garas Klára: Szépművészeti Múzeum (Corvina) — Gundei Károly: Kis magyar szakácskönyv (Corvina) — Rigó—Kurepov: És akkor Szergej (Móra) — Kertész Balázs: Pufi, a há­ziszellem (Móra). Liszt-hangversenyek márciusban Liszt Ferencre, a zongora- művészre, a zenepedagógus­ra, a zeneszerzőre emlékezik az idén a zenészvilág és vele együtt a zeneértő és -ked­velő közönség: születésének 175. és halálának 100- évfor­dulóján emlékünnepségeket, tudományos tanácskozásokat szerveznek. Hazánkban a kulturális élet intézményei és szervezetei arra töreked­tek, hogy Liszt Ferenc mun­kásságát tükrözve sokszínű programot állítsanak össze, s a rendezvénysorozatban számos hangverseny is he­lyet kapott. Először a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál idő­szakában zajlanak le majd a Liszt-év legfontosabb ese­ményei. Az Országos Filhar­mónia koncertjein megszó­lal Liszt nagyzenekarra, zon­gorára, orgonára, kórusokra írt műveinek jelentős része a zenei élet kiválóságainak tolmácsolásában. így példá­ul március 14—23. között ki­lenc kiemelkedő hangver­senyre kerül sor. A Buda­pesti Filharmóniai Társaság Zenekara Jandó Jenő köz­reműködésével és Kórodi András vezényletével többek között Weber és Schubert egy-egy művének Liszt-át­iratát, valamint a Les pre­ludes című szimfonikus köl­teményét szólaltatja meg két alkalommal. Ligeti András, Gulyás Márta, Onczay Csa­ba és a Tátrai-vonósnégyes kamarazenei koncertet ad, amelyen a Grand Duo Con- certant, a II. Elégia, az An­gelus-vonósnégyes és a VI „ a XIII. és a XIX. magyar rapszódia csendül fel. A Miskolci szimfonikus zene­kar Liszt Haláltáncát, a Pé­csi szimfonikus zenekar a& Ideálokat, a XIX. magyar rapszódiát és a Magyar fan­táziát adja elő. A Magyar Rádió és Televízió szimfoni­kus zenekara Doráti Antal vezényletével a Dante-szim- fóniát tolmácsolja, a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese férfikarának elő­adásában a Szekszárdi mise hangzik el. Lehotka Gábor a hangsze­rek királynőjén szólaltatja meg Liszt orgonadarabjait, az MRT énekkara pedig ve­gyes karokra írt Liszt-műve­ket ad elő. A tavaszi fesztivál első napjaiban tartják meg Bu­dapesten a Liszt Ferenc-tár- saságok nemzetközi találko­zóját. A tanácskozáshoz kap­csolódóan olyan hangverse­nyeket is rendeznek, ame­lyek műsorában Liszt előre­mutató, a XX. századi zené­re nagy hatást gyakorolt al­kotásai is helyet kapnak. 40 éves egyesület Tisztújító küldöttközgyűlés a Gyulai Dolgozók HE-nél A negyvenéves múltra visszatekintő Gyulai Dolgo­zók HE január 13-án, 17 órai kezdettel a volt járási hiva­tal nagytermében tartja be­számoló és tisztújító kül­döttközgyűlését. Az elnöki megnyitót követően meg­választják a közgyűlés mun­kabizottságát, majd a veze­tőség beszámol az előző vá­lasztás óta végzett munká­ról, és előterjeszti a további feladatokra vonatkozó "hatá­rozati javaslatokat. Jelentés hangzik el az 1985. évi gaz­dálkodásról, és javaslat az 1986. évi költségvetésre. Ezt követően a felügyelő, majd a fegyelmi, bizottság beszá­molója hangzik el, és meg­választják a vezető szerve­ket. Az egyesületnél 1985-ben 831 felnőtt horgász volt tag. ebből 47 nő. Az ifjúsági hor­gászok száma 120, így a kö­zel ezer fős létszámával a megye egyik legnagyobb egyesülete. A tizennégy szak­csoport tavaly 644 ezer 525 forinttal gazdálkodott, saját kezelésű bányatavaik nagy­sága 25,5 hektár, az egy hek­tárra jutó haltelepítés 278 kilogramm volt az elmúlt évben, ugyanerre a terület­re vonatkoztatva ez 14 ezer 700 forintnak felel meg. A saját vizeiken 74 mázsa ha­lat fogtak 1985-ben. Az egye­sületi tevékenység során fi­gyelembe vették a Mohosz irányelveit, a megyei és: egyesületi közgyűlés határo­zatait, valamint az egyesü­leti alapszabályban előírta­kat és a következő ötéves ciklusban is ezek szerint dolgozik majd a leendő ve­zetőség, különös tekintettel az ifjúsági horgászokkal való foglalkozásra. —plp— Keresik a kocákat — eredményes akció Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok kocakihelye­zési akciója iránt növekszik az érdeklődés. A január 1- től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvásárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különö­sen sok vemhes állat talált gazdára az elmúlt év utolsó hónapjában, amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedve­zőbb szerződési lehetőségek. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszttől kapott tájé­koztatás szerint tavaly ösz- szesen 70 ezer kocát fogadtak a kistermelők, a tervezettnél mintegy 10 ezerrel többet. Az egy évvel korábbihoz ké­pest különösen szembetűnő a növekedés; 1984-ben kö­rülbelül 52 000 anyaállat ta­lált gazdára. 1985 decembe­rében különösen élénk volt forgalmazásuk, ebben a hó­napban 10 ezer állatot he­lyeztek ki. A tröszt tervei szerint 1986-ban különben mintegy 80 ezer kocát érté­kesítenek ily módon. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nemcsak a sertésfelvásárlási árak kedvezőbbek, hanem maga az akció is előnyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, genetikailag magas értékű kocákat a termelőinél maga­sabb áron vásárolják meg. mintegy 2—2,5 ezer forinttal. A különbözeiét a vállalatok saját terhűkre számolják el, kiindulva abból, hogy az ak­ció sikere később javít a húsipar alapanyag-ellátásán. A kocák ára 6500 forint, most azonban több vállalat ennél alacsonyabb árat szá­mít fel. A termelői ár azon­ban 5500 forint alá nem es­het. A kistermelők tenyészálla­tai kivétel nélkül a nagy ké­pességű fajták és hibridek közé tartoznak. Figyelemre méltó, hogy az állatoknak már csaknem fele hibrid, főként a Ka-hyb „fajtát”, és a Hunga-hybet keresik. Ezen­kívül továbbra is szívesen fogadják a nagy fehér hús­sertéseket. Nyugalom - receptre N e idegeskedjen! Kerülje az izgató, nyugtalanító dolgokat, zárja ki életéből mindazt, ami szoron­gást, feszültséget idéz elő. Próbálja rendezni az életét... —' s míg mindezt rezzenéstelen arccal, komoly hangon sorolja az orvos, tolla sebesen fut a vénylapon: Seduxen, Elenium, Eunochtin, gyengébb és erősebb nyug­tatok, altatók között választva felírja a gyógyszeres ke­zeléshez szükséges receptet. Ezalatt a beteg, mint egy el­akadt lemez, egyre csak ismételgeti: — Doktor úr, min­dig fáradtan ébredek, este meg nehezen alszom el, néha úgy érzem, nem kapok levegőt, gombóc van a torkom­ban, nagyoKat ugrik a szívem ... Mitől? Mi okozza a tüneteket? Az okok kutatására nincs idő a körzeti és a szakrendelőkben a három-hat perc alatt (ennyi jut egy betegre), igaz, ahhoz fél óra sem lenne elég, hogy kiderüljön: a férj naponta részegen jár haza, a családnak anyagi gondjai vannak; együtt laknak a férj vagy a feleség szüleivel, egymást érik a konflik­tusok; esetleg munkahelyi problémák váltják ki az ide­ges tüneteket. Az orvos is jói tudja, hogy nem a nyugtató pirulák, az idegerősítő B12-vitaminkúrák jelentik a megoldást, ezek csak átmenetileg csökkentik, szüntetik meg az ide­ges állapotot. Tartós javulás, teljes gyógyulás csak a kül­ső körülmények megváltozásával várható. S amíg ez nem jön létre, az ideges, kiborulás szélén járó beteg már szinte marokszám kapkodja a nyugtátokat, melyek sze­déséhez egy idő után hozzászokik a szervezete és ezért csökken hatásuk. Emiatt egyre jobban növelni kell a dó­zisokat vagy erősebb szerre kell váltani. Veszélyes, gyakran eredménytelen kimenetelű ez az út. A mestersé­ges nyugalom ára nem csekély, a kockázat nagy: a rend­szeres nyugtatószedés megváltoztatja az ember magatar­tását, közömbössé teheti környezete iránt, rombolja az egyéniséget. Egészségügyi adatok : tavaly 113 millió altatót és 423 millió (csak receptre kapható) nyugtatót szedtünk be. „Étvágyunk” előreláthatóan idén sem csökkent. Már ott tartunk, hogy az üzemorvosi rendelőkbe névjegyzéket visz az osztály, a műhely adminisztrátora, hogy X. Y. és Z. kollégának mit írjanak fel receptre. Orvosi vélemény: a magyar lakosság egyharmada neu­rózisban szenved. Milliókról van szó! Az ideggyógyászok, pszichológusok szerint a lelki betegségre elsősorban nem a patikákban kell keresni gyógyírt. Sok függ a gyógyulni akarástól, attól az önerőtől, amely megszabadít a beteg­ségtudattól, függ a mértékletességtől, hogy tudjuk-e mér­legelni, mennyit bír el szervezetünk. A folytonos éjszaká­zás, a túlzott alkohol-, nikotin-, koffeinfogyasztás káro­sítja az idegrendszert is. A kötélidegzetű ember sem elnyűhetetlen. Sokan á túlmunkavállalást, a pénzhajszo­lást kárhoztatják. Kétségtelen, a feszítettebb életmód, ha rendszertelenséggel párosul, nemcsak fizikailag gyötri meg az embert, kimeríti az idegeit is. Bár maga a kedv­vel végzett munka gyógyító hatású, ebben megegyeznek az ideggyógyászok is. Leköti a figyelmet, kikapcsol, távol tartja a nyugtalanító problémákat. Foglalkoztatni kell a kezeket — tartják a pszichológusok is. Nem hinném, hogy az idegkimerüléssel szakorvoshoz vagy kórházba kerülő betegeknek csak egy kis százaléka is így kezdené panaszát: agyondolgoztattak az irodában, az üzemben. Olyan eset azonban nem egy van, amikor a rossz munkahelyi légkör, kivédhetetlen intrika, az igaz­ságtalan elbánás, a farkastörvények kergetnek kétségbe­esésbe embereket. Holott az ideges, befelé forduló, ön­marcangoló típusú embert éppen a környezete, munka­társai segíthetnék kijutni a lelki zavarok labirintusából. Nem vagyunk egyformák: van, aki mindent leráz ma­gáról, mint kutya a vizet, kihúzza magát a bajból, mint Münchausen báró a saját hajánál fogva. De az a bizo­nyos egyharmad másképp, drámaibban látja a világot: magában hordozza egy atomháború veszélyének félelmét, magáénak tekinti a népgazdaság gondját, melytől függ a saját, családja jóléte is . . . A külső, a közvetlen környe­zeti hatások a lelki bajokkal vegyülve sokszor oda ve­zetnek, hogy a beteg nem találja értelmét életének. Nincs kihez forduljon, senki nem ér rá meghallgatni. Kinek mondja el a problémáit: az orvosnak az alatt a néhány perc alatt; a családnak, aki hisztisnek, hipochondernek, betegesen érzékenynek nyilvánította és unja, kigúnyolja; a kollégáknak, akik a háta mögött a „flúgos futam”, a „dilis” jelzőket sütötték rá, s panaszai csak újabb ada­lékul szolgálnak az élcelődéshez ...? Évente csaknem ötezren vannak azok, akik önkezükkel vetnek véget életüknek, pedig mielőtt erre a tettre szán­ják el magukat, közülük sokan fordulnak orvoshoz vagy próbálnak megkapaszkodni a körülöttük egyre lazuló emberi kötelékekben. Megmenthetők lettek volna? Több­ségük bizonyára, ha nem a közöny álarca mögül vetett „velem ugyan ki törődik” pillantással siklunk el vergő­désük felett. Mert valójában lelkünk mélyén nem ilye­nek vagyunk. M ár köztudott dolog, hogy hazánkban egyre több a lelki beteg ember, s ez a társadalom közérzetét is befolyásolja. Sorsuk jó irányba fordítása nem csu­pán az egészségügy feladata, egyedül képtelen is lenne e folyamat megállítására. Többet kellene törődnünk egy­mással — jó értelemben. Hogy hogyan? Erre a kérdésre mindenkinek magának kell(ene) tudnia a választ. Horváth Anita Megújul, és üdülő lesz a Hullám Szálló Újabb s_zakaszához érke­zett a keszthelyi Hullám Szálló épületének felújítása. Mivel a csaknem 100 esz­tendős, alapos renoválásra szoruló hotel rendbe hozásá­ra a korábbi tulajdonosnak, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatnak nem volt pénze, a Kőbányai Sör­gyárnak adta át a patinás házat. Az új gazda és társ- vállalkozói saját dolgozóinak 34 szobás — mintegy 100 személy fogadására mérete­zett — üdülőt, valamint ven­déglátó komplexumot: étter­met, sörözőt, borozót és drinkbárt alakítanak ki ben­ne. A romtalanítással 1982- ben megkezdett munkálatok tavaly elegendő tőke híján egy ideig szüneteltek. Ekkor jelentkezett az épületről ko­rábban lemondott Danubius is, és az újabb társuló anya­gi segítségével folytatódha­tott az épület helyreállítá­sa. A hajdani Hullám külső felújítása előreláthatólag május 1-re befejeződik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom