Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÄR 28., KEDD Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM lugoszláv kulturális küldöttség látogatása A társadalom- biztosítás Hazaérkezett az OBT küldöttség Vasárnap hazaérkezett Géniből a magyar békemoz­galom küldöttsége, amelyet dr. Simái Mihály akadémi­kus, az OBT elnökségének tagja, a Magyar ENSZ Tár­saság elnöke vezetett. A de­legáció részt vett a nem kor­mányközi szervezeteknek a nemzetközi békeév kereté­ben rendezett konferenciá­ján. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének meghívására ja­nuár 23. és 27. között ha­zánkban tartózkodott a Kí­nai Tudományos és Műszaki Társaság küldöttsége Csou Pej-jüannak, a társaság el­nökének vezetésével. A vendégek Tóth János­sal, az MTESZ főtitkárával tárgyalásokat folytattak a A Művelődési Minisz­térium meghívására január 23-a és 26-a között látogatást tett hazánkban a Szerb Szo­cialista Köztársaság kultu­rális küldöttsége Vukoje Bu- latovics, a köztársasági vég-, rehajtó tanács (kormány) al- elnöke vezetésével. A jugo­szláv küldöttség Köpeczi Bé­la művelődési miniszterrel megbeszélést folytatott a ma­gyar—jugoszláv kulturális és oktatási kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről, különös te­két szervezet közötti együtt­működés eddigi tapasztala­tairól és továbbfejlesztéséről. Megállapították, hogy a kap­csolatok eredményesen fej­lődnek. A két szervezet ve­zetői mostani tárgyalásaik eredményeként öt évre szóló együttműködési szerződést írtak alá. Ennek keretében kölcsönös szakembercserék­re és tanulmányutakra ke­kintettel a Szerb Szocialista Köztársasággal folytatott együttműködésre. Kiemelten szóltak a történelmi és kul­turális évfordulókról való kölcsönös megemlékezés je­lentőségéről, s számba vet­ték az e téren megvalósult és tervezett akciókat. Hangsú­lyozták a két országban élő nemzetiségek együttműkö­désének, a nemzetiségek és az anyaország kulturális szervei és intézményei kö­zötti kapcsolatoknak a fon­tosságát. rül sor, amelyek elősegítik az egyesületek közötti köz­vetlenebb munkakapcsola­tot. A kínai delegációt fogadta Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke és Fock Jenő, az MTESZ elnöke. A kínai küldöttség hétfőn elutazott hazánkból. Az Országos Társadalom- biztosítási Tanács Prieszol Olga elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület —a Fővárosi Társadalombiztosí­tási Tanács elnökének be­számolója alapján — megvi­tatta a társadalombiztosítás állami irányításának beve­zetése óta a főváros terüle­tén végzett társadalombizto­sítási munkát és állást fog­lalt a további feladatokról. Értékelte a megyei társada­lombiztosítási tanácsoknak az alacsony összegű nyug­díjban részesülők támogatá­sa érdekében végzett elmúlt évi munkáját, és meghatá­rozta a segítségnyújtás ez évi feladatait. Véleményezte az egyes társadalombiztosí­tási rendelkezések módosí­tására tett javaslatokat, vé­gül megvitatta és elfogadta a testület 1986. évi munka- programját. Magyar—kínai műszaki-tudományos tárgyalások? Emléktábla Kvasz András szülőházán Békéscsabán emléktáblát avattak hétfőn a magyar re­pülés egyik úttörője, a 12 évvel ezelőtt elhunyt Kvasz András szülőházán. Kvasz András a rákos-me­zei pilóta gépépítők második nemzedékének tagja volt. 1911-ben szállt fel először a levegőbe, s az első világhá­ború kitöréséig számos nagy sikerű vidéki bemutató hő­seként vált ismertté. 1919- ben a 3. Vörös Repülő szá­zadnál szolgált. 1945-ben pe­dig a békéscsabai repülőtér igazgató-gondnoka lett. A csabai repülőtér az ő mun­kálkodása nyomán kezdett az ország egyik legjelentő­sebb motorosrepülő-, vitor­lázó- és ejtőernyősközpont­jává válni. A közelmúltban itt rendezték meg a műre­pülő világbajnokságot, az idén pedig két — a vitorlá­zó és ejtőernyős — nemzeti bajnokság színhelye lesz a reptér. Fiatal közgazdászok országos találkozója Statisztikai adatgyűjtés A fiatal közgazdászok ha­todik országos találkozóját hétfőn Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kolán nyitották meg. A mint­egy 300 ifjú szakember rész­vételével szervezett kétnapos tanácskozás témája: fejlődés a csúcstechnológiák korában. A találkozót a Magyar Köz- gazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ Köz­ponti Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa rendezte. Gubcsi Lajos, az MKT Ifjú­sági Bizottságának titkára megnyitójában kifejtette: a közgazdászok érdeklődése ok­kal fordul a műszaki kérdé­sek felé. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese nyitóelőadásában a VII. öt­éves tervidőszak műszaki fej­lesztési kérdéseivel foglalko­zott. Elmondta, hogy az előző ötéves tervidőszak egyik nagy gazdasági sikere a hi­telképesség megőrzése, a fi­zetőképesség megtartása volt. A további eredménye­ket csak a hatékonyság nö­velésével lehet biztosítani. Az ehhez szükséges műszaki fejlődés egyik legfontosabb feladata, hogy miközben az energia- és anyagfelhaszná­lás tovább csökken, új ver­senyképes, jól eladható ter­mékek készüljenek a válla­latoknál. A Központi Statisztikai Hivatal az elkövetkezendő napokban reprezentatív adatgyűjtést kezd a kisipa­rosok és magánkiskereske­dők körében. A KSH munkatársai a fő­városban és vidéken mint­egy ötszáz magánkereskedőt és nyolcezer kisiparost ke­resnek fel, hogy tájékozód­janak a forgalomba hozott cikkek árairól, s a szolgál­tatások díjairól. A felmérésre azért van szükség, mert míg a KSH rendszeresen gyűjt adatokat az állami vállalatok és szö­vetkeze te"k árairól — s így a szakembereknek rendelke­zésére áll a mindenkori ár­index —, a magánkereskedők és kisiparosok körében ed­dig nem tájékozódtak, holott áraik befolyásolják az átla­gos árszínvonal alakulását. A KSH munkatársai ezút­tal első ízben, de nem utol­jára keresik fel ugyanazokat a magánvállalkozókat: akis­kereskedőknél ezentúl ha­vonta, a kisiparosoknál ne­gyedévenként érdeklődnek az árak alakulásáról. A meg­kérdezetteknek írásbeli te­endőjük nincsen, az összeíró­lapokat, a kérdezők töltik ki. Az adatokat a KSH ki­zárólag statisztikai célokra használhatja fel. A MÄV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harmincnyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb biztosító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázhúsz méter hosszú gyalogos aluljáró, targoncaalagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el (MTI-fotó: Fehér József) Egyszerűsödik a külkereskedelmi jog odaítélésének eljárása A külkereskedelmi mi­niszter egyszerűsítette a kül­kereskedelmi jog megadásá­nak, gyakorlásának és visz- szavonásának rendjét. A ren­delet elősegíti a hatéko- rtyabb külpiaci munkát, le­hetővé teszi a termelőválla­latok gyorsabb, rugalma­sabb alkalmazkodását a pia­ci igényekhez. Náray Péter, a Külkeres­kedelmi Minisztérium osz­tályvezetője az MTI munka­társának elmondotta: a ren­delet része a külkereskedel­mi szervezet több éve tartó korszerűsítésének, amelynek eredményeként többek kö­zött. már eddig is lényege­sen bővült az önálló külke­reskedelmi joggal rendelke­ző vállalatok száma: öt év­vel ezelőtt mintegy 130-an rendelkeztek ilyen jogosult­sággal, 1986-ban már 270- nél is többen. Az új jogszabály tovább könnyíti az állandó külke­reskedelmi jog odaítélését. Az eddigi egy helyett ezen­túl kétféle engedélyezési forma létezik. Az úgyneve­zett egyszerűsített rendszer­ben új lehetőségként a jog­szabálynak megfelelő kére­lemre a Külkereskedelmi Minisztérium 45 napon be­lül megadja az engedélyt. E rendszerben a hazai gazdál­kodók az önálló külkereske­delmi jog iránti igényüket akkor nyújthatják be, ha saját előállítású áruk, szol­gáltatásaik exportját kíván­ják megszervezni konverti­bilis elszámolású piacokon, illetve innen saját termelé­sükhöz szükséges cikkek, szolgáltatások importját ter­vezik. (Csak olyan termé­kek jelentenek kivételt, amelyek külkereskedelmé­vel — népgazdasági jelentő­ségüknél fogva — továbbra is csak a minisztérium által külön kijelölt vállalatok foglalkozhatnak. Ezeket a termékeket a Külkereske­delmi Értesítő kivételi listán teszi közzé.) A jogszabálynak megfele­lő kérelmet a minisztérium csak akkor utasíthatja el, ha a Magyar Kereskedelmi Kamara szerint a vállalat bekapcsolódása a külkeres­kedelmi forgalomba hátrá­nyosan befolyásolná a ma­gyar gazdálkodó szervezetek külpiaci megítélését. A ké­relmező vállalat szervezeté­nek és személyi állományá­nak alkalmasnak kell lennie a külkereskedelmi feladatok ellátására. Üj követelmény viszont a bankszámlát veze­tő pénzintézet igazolása ar­ról: a vállalat fizetési köte­lezettségeinek egy éven be­lül rendszeresen eleget tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom