Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
1986. január 13., hétfő NÉPÚJSÁG A katonai akció nem valószínű Albán—szovjet kapcsolatok Óvatosan nyilatkozott vasárnap a Reagan-kormány három tagja az Egyesült Államok és Líbia viszályáról. George Shultz. külügyminiszter, Caspar Weinberger hadügyminiszter és Edwin Meese igazságügyminiszter — különböző televíziós hálózatoknak adott nyilatkozatában — egyaránt azt hangoztatta, hogy bár adott esetben másfajta intézkedések sem kizártak, a Líbia ellen hozott gazdasági szankciók egyelőre kielégítőek, s katonai akció jelenleg nem valószínű. Shultz külügyminiszter harcaisabban nyilatkozott Weinbergernél. Azt mondotta, hogy „a terroristáknak és támogatóiknak magasabb árat keli fizetniük” a jövőAz Egyesült Államok negyven F—16-os vadászgépet ad el Görögországnak — közölték vasárnap athéni hivatalos forrásból. A görög kormány még 1984 novemberében határozta el, hogy egymilliárd dollárért negyven Mirage—2000 típusú francia harci gépet, és 900 millió dollárért ugyanben, és „nem csupán gazdasági árat”. Shultz megismételte: az amerikai kormány szerint „megcáfolhatatlan bizonyítékod” vannak arra, hogy Líbia „támogatást nyújt a terroristáknak” — annak ellenére, hogy az olasz és osztrák hatóságok szerint a római és a bécsi merénylet elkövetői nem Líbiából érkeztek. Meese a leghatározottabban elutasította azt, hogy amerikai részről „ellenterrorizmust” alkalmazzanak és bírálta Howard Metzenbaum szenátort, aki egy nyilatkozatában azt követelte, hogy „fizikailag semmisítsék meg” — vagyis gyilkolják meg — Moamer el-Kadhafi líbiai államfőt. csak negyven F—16-ost vásárol légiereje számára. Ami az amerikai gépeket illeti, a tárgyalások elhúzódtak. Tavaly augusztusban az athéni kormány kilátásba is helyezte: lemondja a rendelést, és más szállítót keres, ha az Egyesült Államok nem dönt hamarosan. Mozgalmas utcai kép Tiranában A Szovjetunió mindig következetesen fellépett a szovjet—albán kapcsolatok ja-' vitásáért — hangsúlyozza szombati számában az Izvesztyija. A szovjet kormány lapja cikkében az Albán Népköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról emlékezik meg. A cikk hangsúlyozza, hogy a népköztársaság kikiáltása az Albán Kommunista Párt vezetésével a demokratizálásért küzdő hazafiak kitartó harcának volt köszönhető. Albánia belső helyzete azonban a népköztársaság kikiáltása után nem stabilizálódott, a reakciót nem sikerült teljesen felszámolni. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — a népi hatalom megdöntésének reményében — Albánia elismeréséért engedményeket követelt. Ebben a nehéz időszakban nyújtott segítséget Albániának a Szovjetunió. 1945 novemberében elismerte az albán ideiglenes demokratikus kormányt, és felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat. Ez erősítette a népi rendszer tekintélyét országon belül, ugyanakkor gátat vetett az imperialista reakció mesterkedéseinek. Az AKP 1946. februári ülésén határozott arról, hogy az ország a szocialista fejlődés útjára lép, amit azonban nagymértékben akadályozott Albánia elmaradottsága. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista állam ebijen a helyzetben Albánia segítségére sietett. Az AKP IV. kongresszusának határozata hangsúlyozta: „A Szovjetunió segítsége és támogatása a szocialista építésben elért nagy sikerek egyik legfontosabb külső tényezője volt.” A szovjet emberek mindig baráti érzéseket tápláltak és táplálnak ma is az albán nép iránt. Soha nem tekintették normálisnak a hatvanak évek elején a két ország kapcsolatában bekövetkezett elhidegülést, s ezért a Szovjetunió továbbra is a kapcsolatok javításáért száll síkra — hangsúlyozza végül az Izvesztyija. 8... 7... 6 .............Start A nyolcadik próbálkozásra, vasárnap reggel — helyi idő szerint öt perccel reggel hét előtt — sikerült útnak indítani a Columbia amerikai űrrepülőgépet. A rajtot még decemberre tervezték, de részint különböző műszaki hibák, részint pedig a kedvezőtlen időjárás miatt kellett elhalasztani azt. A Columbia az amerikai űrrepülőgépek legidősebbike: elsőnek indult annak idején a világűrbe. Most héttagú személyzetet vitt ötnapos útra. F—16-osok Görögországnak I A 25 ÉV ALATTI MUNKANÉLKÜLIEK Közlekedésbiztonsági év az EGK-ban A nyugat-európai közösség képviselőháza, az Európa Parlament 1984-ben 1986-ot a közlekedésbiztonság évének nyilvánította. Megállapították a miniszterek: az 1970- ben bevezetett rendelkezések eredményesek, azóta a Közös Piac országaiban 24 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek áldozatainak száma. Kimutatható, hogy a biztonsági öv a balesetek 50—60 százalékában megóv a végzetes következményektől. A kétségtelen javulás mellettViem szabad szem elől téveszteni — szögezték le a miniszterek —, hogy a csökkenés ellenére évente 55 ezren Vesztik életüket és fél millióan sebesülnek meg többé-kevésbé maradandó következményekkel gépkocsi-baleset következtében a Közös Piac országaiban. Még mindig gyakori az ittas vezetés: a balesetek 40 százalékát ez okozza. Tokióban külügyminiszteri találkozó Szerdán kezdődő hivatalos japáni látogatása során Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter három tárgyalási fordulót tart szigetországi kollégájával, Abe Sin- taróval, és találkozik Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel is. Sevardnadze ötnapos tokiói tartózkodásának vasárnap közzétett programjában ezenkívül nemzetközi sajtóértekezlet tartása és gyárlátogatás is szerepel. kedelmi partnereinek sorában hosszú időn keresztül a második helyen állt Japán 1984 végére az ötödik helyre csúszott vissza. Az elmúlt hónapokban viszont némi változás érzékelhető Tokió magatartásában. Nakaszone, és más vezető politikusok minden korábbiSamantha Smith -emlékmíísor a szovjet tv-ben „Boldogságot kívánunk nektek” címmel Samantha Smith- emlékműsort közvetített szombaton a szovjet televízió első műsora. Emlékezetes, hogy Samantha Smith, az akkor 12 éves amerikai kisálny 1983 tavaszán levelet írt Jurij Andropovnak, az SZKP KB néhai főtitkárának, választ kérve arra, igaz-e, amit az amerikai propaganda állít, hogy a Szovjetunió háborút akar. Jurij Andropov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Samanthát, hogy saját szemével győződjön meg a szovjet emberek békevágyáról. A látogatásra, amely világszerte feltűnést keltett, még annak az évnek a júliusában került sor. Tavaly Samantha Smith apjával együtt repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. A szovjet tévé emlékműsorának a gerincét a kozmikus ösz- szeköttetés révén megvalósított „Moszkva—-Minnesota telehíd” alkotta, amelyet még tavaly decemberben sugároztak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Ebben a szovjet és amerikai gyerekek kérdeztek egymástól életükről, vágyaikról, s mind egyetértettek abban, hogy a gyerekek mindenütt a világon békét akarnak. A telehíd műsorát a szovjet tévé azzal egészítette ki, hogy megszólaltatta azokat a gyerekeket, akik annak idején találkoztak Samanthával, dalok és költemények hangzottak el. A műsor vezetője elmondotta, hogy a Szovjetunióban ma is nagyon élő a békét akaró amerikai kislány emléke. A távoli északon például gyönyörű gyémántot találtak, s Samantháról nevezték el. Az ország nyugati határán egy kertész egy új ibolyafajtát termesztett ki, a virág neve Samantha; délen, Abbáziában iskolás gyerekek pálmafát ültettek Samantha emlékére. Mint a műsorvezető hangoztatta, Samantha testesítette meg annak az Amerikának az ifjúságát, amellyel a szovjet emberek akarnak és tudnak jó szomszédságban élni. Tízéves szünet után ismét szovjet külügyminiszter látogat Japánba, hogy ezzel is lendületet adjon az utóbbi években mélypontra került kétoldalú viszonynak. Eduard Sevardnadze a tervek szerint öt napot tölt a felkelő nap országában. Tíz év hosszú idő. különös tekintettel arra, hogy a két ország közötti kölcsönös külügyminiszteri látogatások 1978-ig rendszeresek voltak. Szovjet külügyminiszter utoljára 1976-ban járt Japánban, míg japán részről legutóbb 1978-ban viszonozták a látogatást. Ezt követően megszakadtak a rendszeres külügyminiszteri konzultációk, s az okok ismertek: mindenekelőtt az, hogy a hetvenes évek legvégétől a szigetország fokozatosan csatlakozott az Egyesült Államok szovjetellenes politikájához. Az afganisztáni és a lengyelországi események ürügyén washingtoni nyomásra Tokió is szovjetellenes szankciókat léptetett életbe, ugyanakkor — ezzel párhuzamosan — mind erősebben kezdte hangoztatni nem újkeletű, és a Szovjetunió által határozottan elutasított területi követeléseit. Az évek múltával egyre nyilvánvalóbbá vált. hogy ezzel a politikával Tokió elsősorban önmagának ártott, a két ország közötti kereskedelem a nagy lehetőségek ellenére is összezsugorodott. A Szovjetunió tőkés keresnal erősebben kezdték hangoztatni a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavításának szándékát. Ebben közrejátszott az is, hogy a szovjet vezetés — személy szerint Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára — több ízben rámutatott a kétoldalú viszony normalizálásának, a baráti és jószomszédi kapcsolatok kialakításának szükségességére. Egyidejűleg pedig nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy bejelentette: Eduard Sevarndandze külügyminiszter kész Japánba látogatni. A japán kormány számára további ösztönzőt jelentett Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov novemberi genfi találkozója. Miután a Szabó T. Attila 80 éves Vasárnap ünnepelte 80. születésnapját Szabó T. Attila kolozsvári nyelvtörténész, a romániai magyar nyelvtörténeti kutatások úttörője és nesztora, az erdélyi magyar szó- történeti tár szerzője. „Roppant gazdag életműve anyanyelvűnk törvényeit, régmúlt századait, sajátosságait tudatosítja körünkben, akinek e nyelv, miként Szabó T. Attila professzornak: életünk, múltunk, jövőnk és sorsunk” — írta róla Beke György neves kolozsvári író, publicista. Nem sokkal 80. születésnapja előtt adta ki Szabó T. Attila tanulmányainak VI. kötetét a Kriterion Könyvkiadó, s tavaly jelent meg az erdélyi. szótörténeti tár negyedik kötete, szintén a Kriterion gondozásában. A szótörténeti tár 1975-ben történt megindítása eseménye lett az egyetemes magyar nyelvészetnek, nagy élményt szerzett a nagy- közönségnek. A hatalmas, több mint fél évszázados gyűjtő- és elemző munkát követelő művet nemcsak magyar kutatók használhatják eredménnyel, hanem kútfőként forgathatják a román és szász tudósok is, mivel megkönnyíti számukra a régi magyar nyelvben előforduló szavak helyes és pontos értelmezését, a kölcsönszavak elemzését. Már az első kötet megjelenése után megkezdték a román történeti szófejtő tár szerkesztői Szabó T. Attila munkájának hasznosítását, s a szótörténeti tárat rövidesen díjjal jutalmazta az RSZK akadémiája. Szabó T. Attila munkásságát nemzetközi hírnév övezi: tagjává választotta a helsinki Finnugor Társaság, s a Magyar Tudományos Akadémiának tiszteletbeli tagja. — űz első, de nem utolsó Még alig kezdődött meg az új esztendő, máris itt van a NATO első nagyszabású hadgyakorlata. Az első, de korántsem az utolsó, hiszen az észak-atlanti szerződés szervezete immár hagyományosan az egész év fölyamán különböző manőverek egész sorát végzi. A Reforger—86 az amerikai „segélycsapatok” Európába való gyors átszállítását és harcba vetését hivatott modellezni egy esetleges nagyszabású háború első időszakában. Több mint húszezer amerikai katonát és nemzeti gárdistát szállítanak át ilyenkor teljes könnyű- és nehézfegyverzetükkel az öreg kontinensre, ahol ezzel jelentős mértékben növekszik az Egyesült Államok katonai ereje. Ez is egy az olyan — mind inkább szaporodó — hadgyakorlatok sorában, amikor nagyon nehéz megkülönböztetni az esetleges „éles” felvonulást a rutinjellegű manőverektől. Az, hogy ilyen méretű hadgyakorlatok ismétlődnek évente többször is a Varsói Szerződés tagállamai határaitól néhány száz kilométerre — olykor ennél jóval közelebb is — vitathatatlanul növeli egy háború véletlen kitörésének veszélyét. A NATO éves kiképzési tervébe illeszkedően a hadgyakorlatok hosszú lánca következik a Reforger—86 után, Norvégia sarkköri vidékeitől egészen Szicília déli csücskéig, sőt, esetleg Egyiptom sivatagjaiig tanulják majd az amerikai, kanadai és nyugat-európai katonák a különböző földrajzi és időjárási körülmények közötti harc módozatait. A fegyverkezési tervek ismeretében elmondhatjuk, bárhogy alakuljon is a világpolitika 1986-ban, bizonyos, hogy a katonai szembenállás szintje növekedni fog. Erre utal az is, hogy még egy esetleges év közbeni megállapodás után is emelkedne a fegyverek száma és minősége — már pusztán a korábban beindított programok tehetetlenségi ereje miatt is. Miközben egyre türelmetlenebbül várjuk a kompromisszumos megállapodás lehetőségére utaló híreket Stockholmból, Bécsből, Géniből, a NATO újra és újra bebizonyítja, hogy csak az erő pozíciójából hajlandó a tárgyalásokra. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” ezt tartja az ókori közmondás. A jelekből ítélve a Pentagon és szövetségesei nagyon akarják a békét — merthogy egyre fokozott ütemben készülnek a háborúra. Horváth Gábor Eduard Sevardnadze szovjet A japán diplomácia irányi- külügyminiszter tója, Abe Sintaro Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője egyetértett a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok megjavításának szükségességében, Tokióban felismerték, hogy a csúcstalálkozó nyomán még kedvezőbbé váltak a feltételek a szovjet—japán viszony megjavításához. Tokió ugyanis mind ez ideig a Szovjetunió által nem létezőnek tekintett területi probléma megoldásához igyekezett kötni a kontaktusok megújítását. Az elmúlt hetekben azonban a japán fővárosban olyan hivatalos nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyekből megfigyelők arra következtették: a japán kormány kezdi belátni, hogy semmi haszna területi követelések elsődleges hangoztatásának. A Szovjetunió határozottan leszögezte, hogy érdekelt a Japánnal való kapcsolatok, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésében. Pietsch Lajos
