Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
o Sorsfordító milliók? A kínai parasztok termelékenysége, a gazdálkodás hatékonysága, rohamos növekedésnek indult — hallottam a televízió riport- műsorában — attól kezdve, hogy a földeken azt termelhettek, amit akartak, s nem azt, amit a különböző tervek központilag előírnak. Ismét beigazolódott hát, hogy az ismeri legjobban a föld kínálta lehetőségeket, aki nap mint nap közvetlen kapcsolatban áll vele. Ezt nálunk már régen felismerték, mezőgazdasági üzemeink saját belátásuk szerint alakíthatják a termésszerkezetet. És hogy miként, attól végső soron létük függ . .. Megéri, nem éri meg Hogyan lehet megfordítani egy gazdaság sorsát? Erre többen több példával is tudnának válaszolni, mi most a Gyomaendrődi Béke Termelőszövetkezet útkeresését mutatjuk be. A ’84-es esztendő eredménye, pontosabban eredménytelensége — 35 millió mínusz —, mondhatjuk, lesújtotta az endrő- dieket. Igaz, az okok között a jobbára kivédhetetlen aszály foglalta el az első helyet, mégsem érezték teljesen vétlennek magukat e negatív rekordban, melyben kétségkívül szerepe volt a szarvasmarhatelep felszámo- a mintegy 30 millió forintos beruházásnak, a sertés- teleo építési költségeinek is. Annál meglepőbb, hogy esztendő múltán eredményesen zárhatják az évet. 1985 öthatmilliós nyereséget hozott a közös gazdaságnak. — Ez — állapítja meg tárgyilagosan Hunya Elek, a szövetkezet elnöke — 30 millió plusz a számegyenesen. — Jól hangzik .. . — Igen. persze a legszebb az lenne, ha ennek legalább a fele nyereség volna. mint a szövetkezet legjobb éveiben. De kezdetnek ez sem rossz. sőt. Valójában ennyiben nehéz volt hinni 1985 elején. Mi is történt tulajdonképpen? A 20 millió forint veszteséggel és 15 millió forint alaphiánnyal záruló év után két kérdést tettünk fel magunknak: hogyan tovább, és miből tovább? Az egyértelmű, hogy mindenki eredményes gazdálkodást kíván. Elmélyedtünk hát a közgazdasági elemzésekben, és összevetettük azokat a sokéves tapasztalatokkal. A növénytermesztés hozama meghatározó az év végi eredményre nézve, itt kezdtük hát a ..reformot”. Sorra vettük a növényeket. megvizsgálva, hogy az általános feltételek és a speciális adottságok között melyeket érdemes termeszteni. Közös érdemek A lóbab rögtön kiesett a „kosárból”. Igaz, hogy kiváló búza-elővetemény, de nagy költséggel termelhető, s az endrődiek földjein négy esztendőből csupán egyben hozott némi nyereséget. Így megváltak tőle. A rizstermesztésnek nagy hagyományai vannak a vidéken, viszont ennek hozamaival — 2,1 tonna hektáronként — sem lehetett elégedett a szövetkezet. A telepek korszerűsítése, és a technológiai fegyelem szigorítása jelentett itt előrelépést, minek eredményé: 1985-ben már 3,3 tonna rizs termett egy hektáron. A technológia javítása, a szárítás precízebb elvégzése segíthet abban is. hogy eredményesebb legyen a fűmag termesztése. — Azt tettük — mondja az elnök —, amire minden gazdálkodó törekszik, megnöveltük a jövedelmezőbb növények arányát. Nagyobb lett például az őszibúza vetésterülete. Egyébként, a tavalyi volt az első esztendő, hogy gyommentesen tudtuk felnevelni és betakarítani a gabonát. Ez egyértelműen a növényvédelmi munkák gondosabb teljesítését, a beavatkozások optimális idejének meghatározását, a jobb szervezést, és természetesen a szigorúbb ellenőrzést is jelenti. Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy pusztán a dolgozó emberen, annak fel- készültségén. lelkiismeretességén múlik az eredmény. Ez azonban így, tudjuk, nem igaz. Nem is lenne erényes dolog a veszteséget az időjárásnak. a nyereséget az odaadó munkának tulajdonítani. A kettő mindig együtt alakítja a számokat. A tavalyi esztendő lényegesen több csapadékot adott. az aszály később, augusztustól jelentkezett. Ekkorra a búzát már rég learatták, megtermett a napraforgó, megvolt a kukorica szemképződése, és a rizsnek kedvezett a száraz idő. Így nyereségesen zárhatott a növénytermesztési főágazat. És vajon mi történt a másik főágazatnál? Új lehetőségek — A veszteséges szarvas- marhatartást felszámolva pecsenyekacsa-nevelésbe kezdtünk — tájékoztat Hunya Elek. — Stabilan jól jövedelmez a kacsa, ezért az ágazat bővítését tervezzük. Tojókacsa-törzsállomány létrehozásán dolgozunk, még az idén 2 ezer tojó és 500 gácsér „áll munkába”. Reméljük, ezzel még eredményesebb lesz a tartás. Többször írtunk már a Béke Tsz KlSZ-védnökség- gel felépített modern, a legkorszerűbb egészségügyi előírásoknak megfelelő sertéstelepi beruházásáról. Az idén már a három leggyakoribb sertésbetegségtől mentes állomány népesíti be az ólakat. A jövedelmezőség itt is kielégítő. Nyereséget hoz a melléküzemág is. ám lényegesen kevesebbet, mint eddig. — Ugyanaz a helyzet — magyarázza az elnök —. mint országosan, egyre kevesebb nyereséget képes produkálni a kiegészítő ágazat. Vagyis a meglevő feltételek kevésnek bizonyulnak az eredmény szinten tartásához, növeléséhez. Újabb lehetőségeket keresünk a doboz-, édesség- és a gumiüzem számára. Ezért tárgyalásokat folytatunk a Budapesti Csokoládégyárral, a Taurus Gumigyárral, és a Plastolus Szövetkezettel. A fejlesztésről természetesen egyéb területeken sem mondhatnak le. A Lenin Tszszel együttműködve műtrágyakirakó és -tárolóhely építését tervezik Nagylaposon. Folytatódik a rizste- lep-rekonstrukció és a -gépesítés. A géppark felújítására, cseréjére 20 millió forintot fordítanak az idén — hitelből. A korábbi veszteség egy részét is saját erőből kell törleszteni. Már csak ezek miatt sem engedhetnek meg újabb veszteséges évet. minden eszközzel a nyereség további növelésén kell fáradozniuk. Úgy tűnik, jó úton járnak . . . Szatmári Ilona KGST: öt tő irány Elektronizálás A KGST-tagországok múlt év decemberében Moszkvában elfogadott távlati tudományos-műszaki fejlesztési programja a7- előrehaladás öt fő irányát jelöli ki. Ezek közül az első helyen a népgazdaság átfogó elektronizálása áll, amely előfeltétele annak, hogy előbbre lehessen lépni a tudományos és a műszaki forradalom más területein is. A közös program az elektronizálás feladatát abban szabja meg, hogy tömegessé váljon a szocialista népgazdaságban a mikroelektronikai berendezések és elsősorban a számítástechnikai eszközök, valamint a telekommunikációs berendezések használata. Elengedhetetlen szükség van erre ahhoz, hogy jelentősen növelni lehessen a munkatermelékenységet, fokozni az anyag- és energia- megtakarítást, csökkenteni a tudományos kutatásokra szánt időt- Az átfogó elektronizálás, a számítástechnika széles körű alkalmazása eredményeként alapvetően megváltozik a népgazdaságok irányításának információs bázisa. A mikroelektronika és a számítástechnika elterjedése sajátos katalizátorként a gazdaság és a nem termelő területek egészében meggyorsítja1 a itudom'ányos-műszaki haladást. A KGST tagországai természetesen nem a nulláról indulnak e tervek végrehajtásában. A közösségen belül már 15 éve folyik az egységesített számítógéprendszer különböző nagyságú gépeinek gyártása. Előállításukban jelenleg a tagországok 30 tudományos kutató- és tervezőintézete, s több mint hetven üzeme vesz részt. E másfél évtied alatt a számítástechnikai egizközök KGST-n belüli kereskedelmének értéke harminckétszeresére nőtt. Elég széleskörűvé vált e területen a tagállamok közötti specializáció is. Bulgária és a Szovjetunió automatizált tervezőrendszerek és integrált áramkörök, az NDK optikai berendezések, Magyarország mérés- technikai és kísérleti felszerelések, Lengyelország szintén integrált áramkörök, Románia félvezetők, Csehszlovákia pedig ellenőrző mérőműszerek gyártására szakosodott. A 2000-ig kidolgozott tervek az erőfeszítések egyesítésével valósággal forradalmasítani kívánják a fejlődést ezen a területen- A tagországok elhatározták például, hogy létrehoznak egy másodpercenként több mint tízmil- liárd művelet végrehajtására alkalmas új generációs szuper számítógépet. A különösen bonyolult tudományos feladatok megoldása érdekében megteremtik az ember-gép párbeszéd korszerű eszközeit. Hozzálátnak a kisebb teljesítményű, de fejlett programjaiknak köszönhetően nagyon sokrétűen alkalmazható számítástechnikai tömegeszközök, a személyi számítógépek gyártásához is. Nagyon meggyorsítja majd a hírközlés fejlődését a nagy sebességű száloptikai eszközök gyártása. A hírek és te- levíviós programok nagy távolságra való továbbítása érdekében kifejlesztik a műholdas hírközlő és tv-mű- sorszóró rendszerek új generációját. Új anyagok és új .-fizikai elvek alkalmazásával elkészül a nagy megbízhatóságú és magas fokon miniatürizált, igen nagy teljesítményű és gyors működésű integrált áramkörök új generációja. A komplex program e részének megvalósításával nagyon megemelkedik a munka termelékenységének évi átlagos növekedési üteme és a KGST-országokban felére csökken a termelés anyag- és energiaigénye. A számítástechnikai eszközökkel kombinált hírközlési technika fejlesztése biztosítja a termelési beruházások megtakarítását, az irányító apparátus létsámának csökkentését. Hatékonyabbá válik az oktatás, a szakképzés, az orvosi ellátás és a lakossági szolgáltatások. Az elektronika alkalmazása, az élet mindennapi részévé válik, hozzájárul a nehéz kétkezi és a nem alkotó jellegű munka (Folytatjuk) 198«. január 11., szombat Közös kénkitermelés Dunai Imre magyar és Járulsz Balewski lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes Budapesten egyezményt írt alá arról, hogy Magyarország is közreműködik a lengyel kénkitermelő kapacitások rekonstrukciójában. Hazánk ugyanis már 1962 óta vásárol fokozatosan növekvő mennyiségű ként Lengyelországból- Az elmúlt huszonnégy esztendőben az általunk évenként importolt kén mennyisége a kezdeti 2500 tonnáról 140 000 tonnára emelkedett. A ként Szolnokon dolgozzák fel abban a kénsavgyárban, amelyet a 70-es évek elején Lengyel- országból vásároltunk. Az utóbbi évtizedben több lengyel kénbánya kimerült, s a fontos nyersanyag kitermelésének további biztosítására Lengyelországban új bányákat nyitnak. A kénkitermelő kapacitások rekonstrukciójában hazánk is részt vesz. A most aláírt egyezmény egyebek között azt is rögzíti, hogy a termelési együt- működés segítségével az 1986—95 közötti időszakban hogyan tudják megőrizni a magyar kénbehozatal jelenlegi színvonalát. % Keresettek a mezőberényi fémtálcák Nyugat-Európában isi A műszaki-vasipari szövetkezet zömmel litografált tálcákból álló exportját 20 százalékkal növelte a múlt évben F»tó: Szőke Margit Világgazdaság Mitől függ az országok hitelképessége? A kölcsönért folyamodók számára rendkívül fontos, milyen bizonyítványt állít ki róluk a nemzetközi pénzügyi közvélemény, milyen az adott ország bonitása, vagyis hitelképessége. A világ vezető 'bankjai rendszeresen készítenek saját használatra ilyen rangsorokat, amelyekből kiolvasható, kiket tekintenek biztos adósoknak, kiknek nyújthatnak elfogadható kockázatok mellett (vagyis viszonylag kedvezőbb kamatfeltételekkel, hosszabb lejárati időre) hiteleket. Számos nemzetközi szaktanács- adó cég ugyanakkor összegzi is a bankszakma óriásainak, például a Bank of America- nak, az amerikai Eximbank- nak vagy a Világbank szakértőinek véleményét, és ennek alapján közöl összefoglaló listát a „nemzetek boni- tásáról”. Mennyi az adóssága Nemcsak szűkén vett pénzügyi adatok befolyásolják ezeket a rangsorokat, de a világpolitikai összefüggések, egy-egy ország belső társadalmi változásai is. Az elmúlt évek hűvös világpolitikai légköre ellenére változatlanul erőteljes maradt a nyugat- és kelet-európai vállalatok érdekeltsége, egymásrautaltsága a kölcsönös kereskedelem fenntartásában, fejlesztésében — ez a tény nyilvánvalóan közrejátszott abban, hogy javult a szocialista országok megítélése. A külkereskedelmi mérleg javítására irányuló erőfeszítések mellett a társadalmi stabilitás megőrzését is méltányolta a bankszakma, és ezért is kapott az International Investor pénzügyi kiadvány listáján az idei évben Kelet-Európa jobb osztályzatot — a rangsorban előkelő helyen álló Szovjetunió mellett, Magyarország, az NDK és Bulgária is jelentős mértékben javított például hitelképességi megítélésén. Az országok 0 és 100 pont közötti értékelést kaptak egyébként, és az átlag latinamerikai országok esetében volt a legalacsonyabb: mindössze 21 pont. Sőt a 700 milliárd dollár adósság terhét viselő kontinens megítélése az elmúlt évben tovább romlott. önmagában persze az adósságteher nagysága csak egyike annak a sokféle gazdasági és pénzügyi mutatónak, amelyet a szakértők értékelnek. A tapasztalat szerint, ha valamelyik ország expanzív pénzügyi politikát folytat — nyakló nélkül költekezik, amivel „felfűti” az inflációt, fokozott importke- resletet vált ki —, könnyen felboríthatja kereskedelmi mérlegét, fokozhatja eladósodását, végül pedig bekövetkezhet a fizetésképtelenség. E folyamat mérésére elemzik a szakértők a nemzeti jövedelemnek, a pénzmennyiség bővülésének, az inflációnak mutatóit. Kedvezőbb a megítélése azoknak az országoknak — és a szakértők ide sorolnak több szocialista országot is — amelyek a társadalmi stabilitás fenntartása mellett tudtak szigorú, következetes gazdaságpolitikai irányvonalat követni és ezzel javítani a korábbi évek egyensúlyhiányán. Mérőszámok sokasága Az átfogóbb gazdasági elemzésen túl konkrétabb támpontok is jelzik valamely ország fizetőképességének megingását. Számos fejlődő ország gondja például azért különösen súlyos, mert nagyfokú az exportfüggőség, óriási az importigény. Ha tehát változatosabb a kivitel, jobban eladható termékek vannak valamely ország exportárulistáján, a behozatalban pedig nem olyan nagyarányúak a közvetlen fogyasztásra szánt energiavagy élelmiszerféleségek — a megítélés rendszerint kedvezőbb. Minimális követelménynek tartják szakmai körökben azt is, hogy a valutatartalékok legalább kéthavi importra nyújtsanak fedezetet. Végül mérceként használnak az adósságra, annak összetételére vonatkozó számos mutatót is. Viszonyítják a külföldi tartozásokat a nemzeti össztermékhez, vagyis mérik, mennyire függ egy-egy ország a külföldi hitelektől. Kritikus pontot ennek alapján megállapítani, egyértelmű véleményt alkotni persze nem lehet, ezért egy sereg további mérőszámot elemeznek. Vizsgálják. mikor járnak le a tartozások, illetve az adott évi kivitelből mennyit visznek el a visszafizetések. Kedvezőtlenné akkor válik a helyzet — vallják a hitelezők —, ha törlesztésre a bevételeknek több mint egynegyede megy el. Bármilyen fontosak is e mérhető gazdasági mutatók, a nemzetek hitelképességi rangsorát talán még ezeknél is nagyobb mértékben befolyásolja a politika, abból a megfontolásból, hogy a stabil belső politikai helyzet és a feszültségmentes külkap- csolatok kedveznek az adósságtörlesztésnek, újabb hitelek szerzésének. Politikai stabilitás Hogy legalább 50 százalékban ez a társadalmi, politikai tényező dönt a kockázati rangsorról, azt bizonyítja egy New York-i tanácsadó cég elemzése. A listán a nagy latin-amerikai adósokon kívül hátul kullog több közép-amerikai (Salvador, Costa Rica, Nicaragua), közel-keleti (Libanon, Izrael) és fekete-afrikai (Zaire, Kongó, Angola, Etiópia) ország is. E térségben polgárháborús légkör, illetve az ingatag politikai helyzet, vagy .az éhség kísérte gazdasági bizonytalanság a hitel- és üzleti kockázatokat növelő tényező. Az újabban készült felmérések újdonsága, hogy még a külföldi beruházások egyik legbiztonságosabbnak tartott célországában, Szaúd-Ará- biában is növekszik az „üzleti rizikó” — a gazdasági helyzet romlása okán. Jelentősen veszített megítélésén Dél-Afrika is a politikai erőszak fokozódása, a lakosság polarizálódása, nem utolsósorban pedig nemzetközi elszigetelődése következtében. Mivel Nyugat-Európában az állami hivatalok helyett terrorista csoportok egyre gyakrabban üzleti vállalkozásokat, üzletembereket választanak merényleteik célpontjául, így az említett tanulmány arra is utal. hogy még a listavezetőknek, egyes legfejlettebb ipari országnak megítélése is változhat. Marton János
