Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesülietek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 11., SZOMBAT Ara: 2,2# forint XLI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Megkezdődött a Medosz XXVI. kongresszusa Tegnap megkezdte tanácskozását a Medosz XXVI. kongresszusa a szakszerve­zet székházában. A négyszázezer mező- gazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Je­nő, mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a Me­dosz titkára nyitotta meg. Megemlékezett a földmunkásmozgalom 8t. évfordulójá­ról : 1906. január 7-én alakult meg a Ma­gyarországi Földmunkások Országos Szö­vetsége. Dobi Ferenc szóbeli kiegészítője Sarkadkcrcsztúron a TSZKER feldolgozó üzemében az el­múlt napokban adtak át rendeltetésének két, egyenként 20— 20 vagon termék befogadására alkalmas felújított épületet- Tavaly a községben több mint 300 vagon árut dolgoztak fel, többségében diót, mogyorót Fotó: Béla Ottó Városavató ünnepség Kisbéren A szakszervezetek központi vezetőségének írásos beszá­molójához Dobi Ferenc főtit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést. Mint elmondta, a Me- doszhoz tartozó ágazatok az elmúlt öt évben sikeres erő­feszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export nö­veléséért. ég növekvő mér­tékben járultak hozzá a nép­gazdaság fizetőképességének megőrzéséhez- A vállalatok, gazdaságok általában jól él­tek a gazdaságirányítási rendszer által biztosított új lehetőségekkel, és a korábbi­nál rugalmasabban alkal­mazkodtak a piaci követel­ményekhez. A mezőgazdasá­gi termelés színvonala több területen immár kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Közvetlen viszont, hogy a termelésben felhasznált anyagok, gépek árának nö­vekedése tartósan meghalad­ta a termelői árakét, s így szűkültek a termelés _ helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdál­kodó üzemek száma. Nehéz helyzetbe kerültek az erdé­szetek, mivel nyereségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miatt — folyama­tosan csökkent. S bár az er­dészetek dolgozói fegyelme­zett munkával igyekeztek úrrá lenni a helyzeten, erre önerőből a továbbiakban ke­vés a lehetőségük. A szak- szervezetek álláspontja sze­rint is megoldásra vár az erdészeti gazdálkodás anya­gi alapjainak újraértékelése. A vízügyi ágazatban a ter­vezettet meghaladó mérték­ben bővült az ivóvíz- és csa­tornahálózat, ám a szenny­vízművek teljesítménye el­marad a kívánttól. A Medosz segíti az új vál­lalatirányítási rendre való átállás folyamatosságát- A tapasztalatok általában ked­vezőek, de arra is intenek: a gazdasági vezetés jog- és hatáskörét szabályozó jog­szabályokat — a gyakorlati eredmények figyelembe vé­telével — korszerűsíteni kell. amit a szakszervezet is szor­galmaz — mondotta a főtit­kár —, majd arról szólt, hogy egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási ára erő­sen ingadozik, ami csökken­ti a termelői kedvet, akadá­lyozza az előrelátó gazdál­kodást. A Medosz támogat­ja a felvásárlási rendszer mielőbbi átszervezését, kor­szerűsítését. A beszámoló megállapítot­ta: a falvakban élők hely­zete jobb a korábbinál. Fel­számolták a múltból örökölt cselédlakásokat, és örvende­tes módon sikerült bővíteni a kulturális élet kereteit. A gazdaságok művelődési cso­portokat. önképzőköröket tartanak fenn, és előbbre léptek a könyvtári munkák­ban is. Még jobb lenne a helyzet, ha a továbbiakban a társszervezetek szorosabb együttműködéssel segítenék a falusi lakosság életkörülmé­nyeinek javítását. * * * A vitában szóba kerültek a vállalatirányítás korszerű­sítésével kapcsolatos törek­vések- A hozzászólók kifogá­solták, hogy az igazgatóvá­lasztásoknál jelenleg mél­tánytalanul hátrányos hely­zetben vannak a kívülről je­lentkezők. Mint helytelen gyakorlatot vetették föl, hogy a vállalati tanácsok ülésein gyakran mindössze egyetlen javaslat hangzik el egy-egy témakörben, így túl­ságosan szárnyaszegett a vi­takedv. Kifejtették, mivel a mezőgazdaságban az átlagos­nál nagyobb az alacsony nyugdíjúak aránya, tovább­ra is szükség van — túl a központi intézkedéseken — a vállalatok, gazdaságok megkülönböztető támogatá­sára. Helyes az a gyakorlat, hogy az üzem — a kollek­tíva helyeslésével — alkal­manként vagy akár rendsze­resen is anyagilag segíti az időskorúakat. A tsz-ekben 10. éve működő szakszerve­zeti alapszervezetek tevé­kenysége beváltotta a hozzá­fűzött reményeket; megújítói a szocialista brigádmozga­lomnak és nélkülük ma már nem képzelhető el például a társadalmi munka szervezé­se sem. ösztönzik a munka­versenyt, amely — a felveté­sek szerint — a jövőben az eddiginél jobban segítheti az exportvállalások teljesítését is. Többen, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter is, szóltak a munkaerő-gazdálkodás ellentmondásairól. A mi­niszter azt fejtegette, hogy bár az elmúlt öt év-i ben a mezőgazdaság kisebb létszámmal növelte a terme­lést, tehát növekedett a mun­ka termelékenysége, ám egy- egy területen még mindig túlságosan nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak. A belső munkaszervezés sem tart lépést a lehetőségekkel, holott számos üzem példája igazolta, a munkaerő helyes irányításával, mozgatásával javulhat a termelés haté­konysága. A vitában az egyes ágaza­tok helyzetére is kitértek- Az állattenyésztés jövedelmező­ségének javítására hozott in­tézkedések nyomán a hely­zet javulására lehet számíta­ni, de — erre Váncsa Jenő is utalt — nem szabad ki­használatlanul hagyni a hel- lyi lehetőségeket. Ezek fel­tárását a szakszervezet sajá­tos eszközeivel, szervező munkájával az eddiginél is jobban segítheti. Egyebek között az elhullást veszteség csökkentésétől is várható a gazdaságosság javulása. A tudományos kutatás jelentő­sége — mint többen rámu­tattak — a következő évek­ben tovább növekszik. Arra kell törekedni, hogy a szel­lemi tőke mindjobban ka­matozzék a gyakorlatban, ez­zel kapcsolatban az elmúlt időszakban kedvező tapasz­talatok vannak. Kedvezőtlen viszont, hogy visszaszoruló­ban van az alapkutatások aránya, ami a későbbiekben gondot jelent az újabb mód­szerek megalapozásánál ég a külföldi eljárások átvételé­nél egyaránt. A fölszólalók elemezték az erdészeti és a vízügyi ágazat helyzetét. Hangoztatták: ked­vező, hogy javult a szociális ellátás, aminek a szabadban végzett munkánál különösen nagy jeletősége van. Korsze­rűsödött az üzemegészség­ügyi ellátás is, ám ennek ja­vítása néha érthetetlen ren­delkezésekbe ütközik; a gaz­daságok üzemorvosai nem élvezik az egyéb dolgozókat megillető juttatásokat, nem kapnak például hozzájáru­lást a gépkocsihasználathoz. A kongresszusi küldöttek megkoszorúzták a földműves­mozgalom mártírjainak em­léktábláját­Ülést tartott a SZOT elnöksége A -Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A ta­nácskozás napirendjén a ma­gyar szakszervezetek 25- kongresszusának előkészítése szerepelt. Az eddig végzett munkáról és a hátralévő ten­nivalókról Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára számolt be a testületnek. Az elnökség úgy határo­zott, hogy január 21-re ösz- szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Földgázimport­szerződés Pénteken Budapesten meg­kötötték az 1986. évi szovjet földgázszállításokra vonatko­zó szerződést. A megállapo­dást Tóth József, a Mineral- impex Külkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatója és Ju- rij Domracsev, a Szojuzgaz- export Szovjet Külkereske­delmi Egyesülés vezérigazga­tó-helyettese írta alá. A szerződés alapján a ko­rábbi éveknél több, összesen mintegy 4,5 milliárd köbmé­ter földgáz érkezik Magyar- országra a Szovjetunióból a Testvériség gázvezetékrend­szeren keresztül. 1975 óta a szovjet partner már 30 mil­liárd köbméter földgázt szál­lított hazánkba. Magyaror­szág energiafelhasználásának szerkezetében jelentős arányt képvisel a földgáz. A szovjet szállítások jtözei 40 száza­lékát fedezik a belföldi gáz- felhasználásnak­Gyulán, az MSZMP szék­házéban tegnap, pénteken délután rendezte meg városi aktívaértekezletét az MHSZ. Az eseményen ott volt Fron­tó András alezredes. az MHSZ megyei titkára, dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, valamint a város és vonzáskörzetének politikai, társadalmi, gazda­sági élete vezető képviselői. A több mint kétszáz je­lenlevőt — klubvezetőket, titkárokat, társadalmi aktí­vákat — Szatmári Gábor, az értekezlet levezető elnöke üd­vözölte, majd Máthé István, a szövetség városi vezetősé­gének titkára terjesztette az értekezlet résztvevői elé az elmúlt öt év fontosabb ese­ményeit rögzítő beszámolót: — Hatékonyabbá, színvo­nalasabbá, vált a lakosság — elsősorban az ifjúság — kö­rében végzett hazafias, in­ternacionalista nevelő, hon­védelmi felkészítő, tömeg- és minőségi sport — hang­súlyozta bevezetőjében, majd elégedetten állapí­totta meg, hogy az 1981—85 tervidőszakra meghatározott feladataikat sikeresen tel­jesítették. Elmondotta, hogy Zárszámadás Ászáron Két jelentős esemény szín­helye volt tegnap Komárom megye: várossá avatták Kis­bért, az Ászári Aranykalász Termelőszövetkezetben pedig megtartották az első 1985. évi zárszámadó közgyűlést. A városavató alkalmából rendezett kisbéri ünnepi ta­nácsülésen Havasi Ferenc, slz MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyújtotta át a magasabb közigazgatási kategóriába lépett település vezetőinek a várossá nyilvá­nításról szóló okmányt. Ott voltak az ünnepségen Ko­márom megye párt- és ta­nácsi vezetői, valamint vá­rosaink küldöttei is. A Kisbérrel szomszédos Ászár községben gazdálkodó Aranykalász Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sének meghívott vendégei kö­zött ugyancsak ott volt Ha­vasi Ferenc, megjelent to­jelenleg a városi vezetőség irányítása alá 21 honvédelmi és négy szakági klub tarto­zik. Javult a testületekben a vezető-irányító munka, ak­tívabbá vált a szervezeti élet. Rendszeresek a klub­titkári értekezletek, örven­detesen csökkent a klubtit­károk átlagéletkora, és nőtt a klubok száma. A harminc- nyolc szakosztályban több mint ezren tevékenykednek. Eleken 1984-ben községi lő­tér épült, és tavaly a hon­védelmi klub új székházba költözött. Kétegyházán a két honvédelmi klub műkö­dését anyagilag is támogat­ja az MHSZ városi vezetősé­ge. a lökösháziak pedig saját bevételükből fedezik kiadá­saikat. Nemcsak a tagság, a társadalmi aktívák is dere­kasan kiveszik részüket a munkából. Mintegy kétszá­zan segítik rendszeresen a szövetség célkitűzéseinek megvalósítását. Jólesően ál­lapította meg. hogy egyre nő az MHSZ rendezvényei­nek látogatottsága. Csak az elmúlt évben több mint húszezren voltak kíváncsiak a különböző bemutatókra, versenyekre. Az oktatások gyakorlati feltételei jók. a tömeg- és vábbá Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizott­ság első titkára és Varga Gyula, a megyei tanács el­nöke. Már hosszú idő óta min­den évben ebben a közös gazdaságban számol be elő­ször a vezetőség a tagságnak a megelőző év eredményei­ről, gondjairól, s kéri tőle az új esztendő terveinek megerősítését. Az ászári kö­zös gazdaság vezetőségének beszámolóját Simon István állami díjas elnök terjesz­tette a tagság elé. Havasi Ferenc felszólalásá­ban gratulált a termelőszö­vetkezet kollektívájának, el­ismeréssel szólt tagjainak ^szorgalmáról, leleményessé­géről, azokról az ötletekről, amelyekkel felül tudtak ke­rekedni a természeti viszo­nyok által okozott nehézsé­geken. a minőségi sporteredmények egyre figyelemre méltóbbak. A repülőmodellezők a világ élvonalába tartoznak, de a könnyűbúváruszonyos- és búvárúszósport is adott ver­senyzőt a nemzeti váloga­tottnak. Eredményesnek íté­lik meg a tanintézetekben folyó honvédelmi képzést, amelyhez jelentős szakmai támogatást nyújtanak. A sporttevékenységgel, s ezen belül is kiemelten foglalko­zott a beszámoló a már ko­rábban említett két siker­sportággal. valamint a szer­vezeti és gazdasági élettel. Szó volt még a rádiós-,, a gépjárművezető-képzésről és a gazdálkodásról. Ebben el­hangzott, hogy a tervidő­szakban korszerűsítették a gyulai modellező-körpályát, és egy újat építettek a már meglevő mellé. A beszámoló összegzése­ként elhangzott, hogy az MHSZ szervezete és klubjai egyre jobban betöltik hiva­tásukat, mind nagyobb po­litikai jelentőséggel bírnak, széles körű együttműködé­sükkel jól illeszkednek a vá­ros társadalmi életébe. Az értekezleten meghatározták a következő tervidőszak leg­fontosabb célkitűzéseit, fel­adatait. A beszámoló után többen kértek és kaptak szót. Többségük ötleteket, taná­csokat adott a szervezeti élet további javítására, a hatéko­nyabb munkára, a vezető­irányító tevékenység színvo­nalának további növelésére. B. O. A tanácskozás egyik „színes” pillanata, amikor köszöntik Hunya Istvánt, a kongresszus legidősebb rézttfevőjét MHSZ városi értekezlet Gyulán Színvonalasabb lett a honvédelmi nevelő munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom