Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG

1986. január 10., péntek

A résztvevők egy csoportja

(Folytatás az 1. oldalról)

Számszerűségében a termelőágazatokban az élő- és holtmunka együttes hozama

17—19 százalékkal javuljon. Az egy foglalkoztatott által létrehozott nemzeti jövedelem 21—23 százalékkal emelkedjék. Az egységnyi állóeszközre jutó nettó termelés csökkenését meg kell állítani. Csökkenteni kell a termelés fajlagos anyag- és energiafelhasználását. A növekvő termelés megvalósításának feltételeit segítik a szocialista export előirányzott 15-16 százalékos növekedése és a folyamatos kiviteli többletre való törekvés. Szükségessé válik az előirányzott 18—20 százalékos konvertibilis export növelése.

Áttérve Békés megye VII. ötéves tervének megvalósítására, az előadó kiemelte: a mostani tervidőszakban alapvetően a két fő programnak kell megfelelnie megyénk gazdaságának. így a termelés sokirányú fejlesztésével szükséges növelni a megye gazdasági teljesítményét, és annak eredményességét. Ezzel összhangban csökkenteni kell Békés megye szociális, kommunális és infrastrukturális elmaradottságát. Az első fő feladathoz kapcsolódóan elengedhetetlen a fej; lesztési források ésszerű koncentrálása, hatékony fel- használása, több termelőegység összefogásával, illetve kapcsolódó fejlesztésével. Célszerű a termelési szerkezet változtatásának gyorsítása. A versenyképesség fokozása érdekében eredményt növelő vállalkozásokkal, a termelés és termékek műszaki színvonalának, minőségének javításával kell számolni. Javításra szorul a nagyobb értékű alkotó munka anyagi és erkölcsi elismerése. Az ipar feladata a természeti és gazdasági adottságokra alapozott erőteljesebb műszaki fejlesztés, az intenzív fejlődés, a _ nehézipar alágazatának erőteljesebb növelése, újabb korszerű gyártási kultúrák meghonosítása. Az ötéves tervidőszak során a termelés gyorsuló ütemét, növekedését a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkenése mellett kelj elérni. A versenyképesség fokozása megköveteli azon tevékenységek és vállalatok gyorsabb fejlődését, amelyek gazdaságos, konvertibilis exportot, illetve importkiváltó tevékenységet tudnak elérni.

A szénhidrogén-kutatás és -kitermelés bővítésével, a hévizekből és hulladékokból kinyerhető energia szélesebb körű felhasználásával lehet fokozni a tágabb körű hasznosítást. A gépipar átlagot meghaladó növekedése különösen fontos. A gyártás- technológia korszerűsítésében nagy szerepet kap az elektronikai és automatizálási programokhoz való kapcsolódás. Biztosítani keli a jelenleg meghatározó gépek, járműipari részegységek,

forgácsoló szerszámok, energetikai berendezések és gépipari fogyasztói cikkek gyártásának fejlesztését. Az építőanyag-iparban a hazai igények kielégítése mellett az export fokozása is lényeges. Ezzel együtt a tartósan hiányzó termékek előállításához bővítő fejlesztésekre, hosszabb távon is megfelelő minőséget biztosító korszerűsítésekre van szükség.

A könnyűiparban az exportképesség folyamatos javításával szükséges a termelést bővíteni. Még fokozottabban fel kell használni a belföldi és nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A közlekedés-szállítás-hír- közlés területén a népgazdasági, a megyei és gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek együttes kihasználásával ki kel] elégíteni a termelő ágazatok és a lakosság igényeit. A kereskedelemben és a szolgáltatásban az ellátás színvonalát, a hálózati rekonstrukciók folytatásával, a területi ellátási különbségek csökkentése, illetőleg legelmaradottabb tüzelő- és építőanyag-telepek hálózatának fejlesztése is elengedhetetlen.

A tervidőszakra rendelkezésre álló beruházások ösz- szege csak mérsékelten nő. így tehát nagy jelentőségű a meglévő eszközök kihasználását javító, a termékek minőségét, korszerűsítését megvalósító kiegészítő és gépi

rekonstrukciós fejlesztések megvalósítása. Egyre nagyobb jelentőségűek a szellemi beruházások.

A megye munkaerőbázisa a tervciklus végére várhatóan növekszik, és célszerű felkészítés esetében szakmai teljesítőképességében is javul. Ez lehetőséget adhat a termelő ágazatok versenyképességének javításáéi f és az infrastrukturális ágazatok növelésére. A VII. ötéves terv időszakában a program szerint meg kell kezdeni a megye 17 legelmaradottabb településének fejlesztését. Cél az, hogy a meglevő gazdasági bázis erősítésével, szerkezetének módosításával, új fejlesztésekkel bővüljenek a foglalkoztatási lehetőségek, javuljon az itt élők életkörülménye, valamint .ezen települések eltartóképessége. Ehhez a feladathoz szükséges társadalmi és gazdasági program kidolgozása már folyamatban van.

A tanácsi szabályozás módosításával, a tanácsok önállósága jelentősen növekedett, sok lényeges társadalompolitikai feladat a helyi tanácsok döntésétől függ. A megyei tanács júliusi ülése után a helyi testületek kidolgozták saját tervkoncepcióikat, amelyek alapján megállapítható: a helyi tanácsok elképzelései nem minden esetben azonosak a megyei irányelvekkel.

Az előterjesztés befejező részében idei feladatainkkal foglalkozott. Az 1986-os terveinket a tervidőszaki célkitűzések és a múlt évi mérsékelt eredmények határozták meg. Az előirányzott 2,5—3 százalékos ipari növekedés teljesítésében az idén nagyobb ' részarányt kell vállalni megyénknek, a gép- és a könnyűipar lehetőségeinek maximális kihasználásával. Továbbra is meg-megújuló gazdasági szemléletre van szükség. Megyénk fejlődése

Hozzászólások

Szünet után elsőként Boros Mihály, a Csepel Autógyár

4-es Számú Szeghalmi Gyárának igazgatója [kapott szót. Elmondta, hogy gyárukban a múlt évben nagy erőfeszítéseket tettek az exportmegrendelések teljesítése érdekében. Mindent megtettek, hogy elkészüljenek határidőre és sikerült teljesíteniük a váratlanul érkezett \ kínai export- megrendeléseket is. Sokkal kevesebb gonddal járt volna ez, ha partnereik is jobban odafigyelnek a munkára. Sajnos, nagyon sok selejtes alkatrészt kapnak. Különösen az öntvények rosz- szak, volt olyan szállítmány, ahol több mint 80 százalék volt hibás és ennek egy része csak a megmunkálás során derült ki. Ilyenkor az öntöde visszaveszi a selejtet. de ettől még nem lesz helyette másik, amit beépítsenek. A hibák okát részben abban látja az igazgató, hogy nagyon kevés lehetőségük van a minőség szerinti bér- differenciálásra.

Bereczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője hozzászólása elején az utóbbi időben sokat hangoztatott viszonylagos elmaradottságunkról szólt. 6 mint mondotta, ennek hátrányait a megye egész lakossága viseli, érzészempontjából legfontosabb feladatokat így összegezte Kiss Sándor:

— Először is tudjuk, hogy január 1-vel a lehetőségek és a feltételek egycsapásra nem változtak meg, de nagyon fontos, hogy gondolkodásmódunkban, szemléletünkben váltani tudjunk. Különösen fontos a szemlé- létváltás a középtávú tervezés tekintetében, ahol a tervidőszak végére már dinamikus növekedést, fejlesztés^ és életszínvonal-emelést keli elérnünk. Mindez természetesen nemcsak a gazdasággal, hanem a társadalmi, politikai élet valameny- nyi színterével szemben is követelmény. Célkitűzéseink megvalósításában jelentős

keli. A hátrányos helyzetet a kormányzati szervek is elismerték. Ezt a tanácsi gazdaságban felhasználható pénz nagysága is tükrözi. Az elkövetkező tervidőszakban a lakossági infrastruktúra működtetésére és fejlesztésére fordítható 33 milliárd forintból 1,4 milliárd forintot a hátrány csökkentésére, a felzárkóztatási folyamat megindítására kapott megyénk.

A VII. ötéves terv készítésével kapcsolatban elhangzott: most fogalmazódnak meg azok a végleges célkitűzések, melyek az elkövetkezendő öt év feladatait meghatározzák, a végrehajtás során a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének útjait jelölik ki. Több tervidőszak példája igazolta: nem a cél kitűzésével, a feladatok megvalósításával van gond, hanem a végrehajtás során, a nem kellő odafigyelés miatt az elképzelések sokszor szenvedtek csorbát.

Tárnái Dezső, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának munkatársa elsőként megköszönte a résztvevőknek a múlt évi munkájukat. Elmondta, hogy Békés megye ipara a nehezedő körülmények között is helytállt és ha nem is sikerült mindig teljesíteni a célkitűzéseket, ez néha nem rajtuk múlott. Egyben kérte arra is a szövetkezeti, vállalati vezetőket, hogy ebben az esztendőben újult energiával végezzék munkájukat, mert nagyon nagy feladatok állnak előttük. Különösen oda kell figyelni a kormány- programokban kitűzött célok megvalósítására. Ezek közül is az egyik leglényegesebb az energiatakarékosság, mégpedig olymódon, hogy nemcsak a hatékonyságot kell növelniük, hanem abszolút értékben is kevesebb energiát szabad csak felhasználniuk. Erre lehetőséget ad a hulladékok és másodnyersanyagok fokozott hasznosítása, a korszerű elektronikus eszközök használata, a szállítás- technika elterjesztése.

Dr. Szolnoki Béla, a Békés Megyei Uni- verzál Kereskedelmi Vállalat igazgatója a kereskedelem és a lakosság kapcsolatáról beszélt. Mint mondotta, a vállalat az utóbbi időben a fogyasztási cikkek biztosítását stabilizálta,

az el'múlt évben nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint egy esztendővel korábban. A tavalyi 3,2 milliárd forintos forgalomból 8,2 százalékkal növekedett a lakossági vásárlás. Egyes tartós fogyasztási cikkekből, mint például a színes televíziókból, hűtő, fagyasztógépből és automata mosógépből nem volt kieléfeladatok hárulnak a tanácsokra, a településekre, az eredményes végrehajtás érdekében szükséges megyénk egész társadalmának mozgósítása. A párt-, állami, társadalmi vezetés tapasztalataink szerint színvonalasan dolgozott a pártbizottság által megjelölt célok megvalósításán. Az eredményes munka érdekében továbbra is kérjük ezt az igyekezetét. A gyakorlati megvalósítás példái már létrejöttek. A legjobbnak ítélt mozgalom elterjesztése, továbbfejlesztése, általánossá tételének meggyorsítása számottevő tartalékokat jelent, de csak akkor, ha általánossá és folyamatossá, s igényessé tudjuk tenni a megújhodást.

gítő az ellátás, noha másfélszer annyit adtak el. mint

1984-ben.

Az igazgató beszélt az új érdekeltségi rendszerről, az áruválaszték bővítésének lehetőségeit vázolta, majd az új időszak néhány beruházásáról szólt.

Kovács Győző, a Neumann János Számítás- technikai Társaság elnökhelyettese az elektronizáció fontosságáról, elkerülhetetlenségéről beszélt. Ma már nemcsak néhány megszállott szakember hangsúlyozza a lemaradás veszélyeit, hanem központi programok, így a legutóbbi KGST-prog- ram is az első helyre sorolta az elektronikát, számítás- technikát. Ma még nem behozhatatlan a hátrányunk, de ha nem hajtjuk végre céltudatosan a kitűzött feladatokat, végzetesen lemaradhatunk. Szerencsére vannak biztató jelek. A számítógép mindennapos oktatási eszköz lett az iskolákban, a becslések szerint legalább 100 ezer számítógép van már az országban. Ez annyit jelent, hogy mintegy egy millióan használják több-kevesebb rendszerességgel a számítógépet. Biztosítani kell azonban, hogy a számítástechnikával beoltott fiatalok később, munkahelyükön is hasznosíthassák tudásukat. Ehhez már komolyabb gépek kellenek, ilyeneket pedig csak nagy sorozatban lehet gazdaságosan gyártani. Hazánk ehhez kicsi, ezért nekünk különösen nagy érdekünk fűződik a szoros KGST együttműködéshez.

Trejil István, az ÉVM főosztályvezetője néhány gondolatban az építő- és építőanyagipar helyzetéről szólt. Mint mondotta, fala- ■ zóanyagokból megfelelő az árukínálat, ezzel szemben egyes területeken még ellátási gondok jelentkeznek. A jövőben a mennyiségi igények mellett mind az építő-, mind az építőanyagipar nagyobb figyelmet fordít a minőség javítására, a választék bővítésére, valamint a termelés és kereskedelem összhangjára.

Hozzászólása befejező részében az építőanyagipar néhány beruházásáról szólt. A programban szerepel többek között az Orosházi Üveggyár csomagolóüveg gyártásának fejlesztése, a finomkerámia ipar és a téglaipar rekonstrukciója. Az építőiparnak továbbra is sarkallatos pontja lesz a minőség, a határidő és a költség.

Zárszavában Kiss Sándor megköszönte az aktív részvételt, az értékes hozzászólásokat. Ismételten hangsúlyozta, hogy közös erőfeszítéssel megoldhatók az előttünk álló feladatok és ehhez a munkához kívánt sok sikert a részvevőknek.

L. L. — Sz. A.

Fotó: Fazekas László

Beszélgetések a szünetben

Az aktívaülés szünetében nagy a zsúfoltság az ifjúsági ház előcsarnokában. Kevés a hely, de azért sikerült egy viszonylag csendesebb sarkot találnunk Hódsági Tamással, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet főmérnökével.

— Az aktívaülésen elhangzottak sok szempontból érintenek minket közvetve vagy közvetlenül. Közvetlenül például abban, hogy fokoznunk kell a gazdaságos exportot, újabb és újabb termékekkel igyekszünk megfelelni a piaci elvárásoknak. A technológiák, gyártási eljárások korszerűsítésével, megújításával igyekszünk egyre kevesebb anyagot és energiát felhasználni. Közvetve úgy tudunk hozzájárulni az energiatakarékossághoz, hogy egyre korszerűbb, jobb hatásfokú elektromos háztartási eszközöket, lámpákat gyártunk. Nálunk folyamatos a fejlesztés és ennek eredményeként kapható már az üzletekben a BNV-díjas energiatakarékos fényforráscsalád. Licenc alapján gyártunk importpótló, energiatakarékos háztartási eszközöket és nem titok, hogy a közeljövőben újabbak forgalomba hozatalát tervezzük.

Szuchy Lászlóval, a Béköt igazgatójával a tanácsteremben maradtunk néhány percig beszélgetni arról, hogy a referátumhoz a vállalat a gyakorlatban melyik ponton csatlakozhat.

— Én a termékszerkezet váltását emelném ki. Vállalatunk új termékekkel jelentkezett, mind a külföldi, mind a hazai piacokon. Szabadidő-ruházati termékeink a nemzetközi divatnak megfelelően készültek. Belföldre a csecsemőruházati kollekcióinkat korszerűsítettük, ezekből biztosítunk nagyobb választékot. Termelésünkbe USA-kooperáció is belépett: az amerikai

partner gépet vett részünkre, s kötelezettségei vállalt arra, hogy ezeken a gépeken gyártott termékeket öt éven keresztül átveszi.

Az elmúlt évben a kötöttárugyár árbevétele nőtt, a tervezettnél nagyobb a nyereségünk. Mindezt a termelékenység javításával, az export túlteljesítésével, a szerződéses határidő tartásával értük el.

Erre az évre a termelés további bővítését tervezzük, s áttérünk a keresetszint- gazdálkodásra, az egyes üzemek önálló elszámolását továbbfejlesztjük, így igyekszünk a meglevő tartalékokat felszínre hozni.

Puskás Imrével, a Délép Békés Megyei Leányvállalata igazgatójával egy kávé elfogyasztásának erejéig beszélgettünk. A második éve önállóan gazdálkodó vállalat életéről faggattam.

— Az elmúlt évben termelésünk nagyságrendje elmaradt a tervezettől azért, mert több beruházás pénz hiányában eltolódott, mint például az orosházi posta építése. Az űrt próbáltuk kitölteni, de ilyen arányban nem sikerült, a több kisebb munka nem tudta teljesen pótolni a kiesést.

Gondjainkat csak növelte, hogy lemaradás volt a házgyári panel szállításában. Ezért kevesebb szerkezetkész lakást kapott a szakipar. S bennünket is utóért a létszám csökkenése, nagyarányú fluktuációja.

Persze, munkasikereink is voltak, mint például a gyulai kórház mosodája, több gabonasilót és -tárolót fejeztünk be. Lakásépítési tervünket 90 százalékban teljesítettük, de csak azért, mert nem akartuk félkészen átadni ezeket a lakásokat.

Ipari aktíva Békéscsabán