Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
1986. január 9.. csütörtök o Központi segítséggel Átképzés — politika Zirci ötlet Kakaó a Bakonyitól A szabolcsi cipőgyár volt az első fecske, elsőként ismerte fel az átképzési támogatásban a lehetőséget, a kormány segítő szándékát. A szabolcsiak kővetőire viszont várni kellett, nagy ritkán jelentkezett pénzért egy-egy vállalat vagy szövetkezet. Ez év augusztusában megváltozott a helyzet, a gazdálkodó szervezetek egymás után, főként betanítóképzéshez kérnek központi segítséget. Mi történt? Nyertes vállalatok A kormány már régóta szorgalmazza, hogy a szövetkezetek. a vállalatok hagyjanak fel gazdaságtalan termékeik gyártásával, korszerűsítsék termékszerkezeteiket. Kizárólag olyan cikkeket készítsenek, amelyek minden piacon jól értékesíthetők, még abban az esetben is, ha a váltás létszám- csökkentéssel jár, vagy új módszer, technológia bevezetését igényli. Mit tagadjuk: a beidegződés szülte döntések még egyáltalán nem ritkák hazánkban. A korszerűsítés kockázattal jár, a dolgozóknak pedig keresetcsökkenést okozhat, tehát nem szívesen vállalják a vezetők, mint ahogy a létszámcsökkentést sem. Inkább maradnak a régi, a megszokott gyakorlatnál. Erre gondolt a kormány, amikor megszavazta az átképzési támogatást. Hogy a munkásokat ne érje kár, és hogy szorgalmazza a központi célok elérését, a korszerűsítést, vállalta: a költségvetésből fedezi az esetleges keresetkülönbségeket, ugyanakkor pénzt biztosít az átképzéshez. Mégpedig úgy. hogy nem terheli elvonással a termelőket, sőt, a bérköltségre sem gyakorol hatást. Ha meggondoljuk, igen kedvező a döntés, csak nyerhet a vállalat az átképzési támogatással. (Azért is, mert ellensúlyozhatja például az átállásból, az átképzésből adódó termeléskiesést, ,,a pénztárcájában” maradó ösz- szeget alkalmasint a „húzó- munkások" ösztönzésére is fordíthatja.) Ezek után sokan azt hitték. a gazdálkodó szervek tolonganak majd az átképzési támogatásért. Nem így történt. Ezt azzal magyarázzák, hogy túl sok megkötéssel, adminisztrációs munkával jár a támogatás igénybevétele. Mindenesetre tavaly módosultak a feltételek, a vállalatokon belüli munkaerő-átcsoportosítás esetén is kérhettek pénzt a vállalatok, ha a tanulásban részt vevők száma meghaladta az ötvenet. Lényegében továbbra is lanyha volt az érdeklődés. A kormány törekvése tehát nem érvényesült, ezzel magyarázható, hogy az idei év derekán^ ismét módosították az átképzési támogatással kapcsolatos rendelkezéseket. Új pályát Ügy tűnik, ez már valóban hatásos változtatás volt. Igazolásul említhető, hogy csupán a fővárosban az elmúlt két hónapban hat vállalat kért pénzt. (A lakosságot komolyan érintő elképzelést akar megvalósítani a Fegyver- és Gázkészülékgyár. Huszonhárom dolgozóját központi támogatással átképzi, hogy átállhasson a Bosch-Junkers energiatakarékos konvektorok sorozat- gyártására.) Augusztus óta a rendelkezés megszüntette a létszámkeretet, és a bedolgozók átképzéséhez is igénybe vehető az anyagi segítség. Ami igazán meglepő: a jövőben a pályakezdők átképzését is támogatja a kormány. Mondván: előfordulhat, mire a gyerek befejezi tanulmányait, saját szakmájában el sem tud helyezkedni, vagy nem is akar, inkább mást szeretne dolgozni. Az átképzési támogatás most lehetőséget ad arra. hogy a gimnáziumi érettségivel rendelkezőket az ed- digeknél jobban bevonják a termelőmunkába, de ne segédmunkásként. Különösen az elektronikával, a számítástechnikával foglalkozó területeken számítanak rájuk. Becslések szerint az érettségizett lányok tíz százaléka tud ügyviteli munkaT körben elhelyezkedni, a többieket vagy a szülők tartják el, vagy idénymunkával, a gyesen levők helyettesítésével és segédmunkával próbálják biztosítani megélhetésüket. Ez viszont nem jó a népgazdaságnak, és nyilvánvalóan az érettségizetteknek sem. Ami a gazdálkodó szervezetekből valószínűleg továbbra is ellenszenvet vált ki, az az, hogy az átképzési támogatás összegét külön kell kezelni, vagyis: a szokásosnál több adminisztrációval jár a nyilvántartás. A rendelkezés egyértelműen a gazdálkodó szervezetekre bízza, miként tartják meg az átképzett dolgozókat. Köthetnek tanulmányi szerződést, megszabhatják azt is. hogy ha a dolgozó saját hibájából hagyja el a vállalatot, köteles Visszafizetni az átképzés költségeit. Egyébként betanító és szakmásító képzésekhez is igényelhető támogatás. Eddig leginkább csak betanító képzéshez kértek és kaptak pénzt a vállalatok. A kérelmeket a megyei tanács bírálta és bírálja el. Portás helyett varrónő A szakemberek állítják, továbbra sem kívánnak egyenlőségjelet tenni a felnőtt- és az átképzés közé, de a rendelkezés lehetővé teszi, hogy különleges esetekben különleges támogatást kérjenek a gazdálkodó szervezetek, ha előzetesen egyeztettek az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal. Igazán indokolt esetben például csökkenhet a nyereségadó, vagy akár az átképzéshez szükséges eszközök megvásárlásához is kaphatnak pénzt a vállalatok. Az új lehetőségek adták az ötletet a Fővárosi Tanácsnak, hogy próbáljon némi változást elérni az egyik legelhanyagoltabb területen: a csökkent munkaképességűek rehabilitációjában. Mindenki előtt ismert, hogy csupán néhány munkakör — portás, telefonközpontos — közül választhatnak azok. akik egészségügyi vagy más okból csökkent munkaképességűnek számítanak. Ezen változtatna a Fővárosi Tanács elképzelése. Nevezetesen: mozgáskorlátozottaknak, rokkantnyugdíjasoknak, szociális járadékon élőknek kisebb fizikai igénybevétellel járó szakmákban képzést indítanak. Kitanulhatják egyebek mellett a nőiruha- varrást, a cipész, a műszerészszakmát. Valószínűleg a jövő évben állami támogatással beindul az első szakmunkásképző tanfolyam. Végleges döntés még nincs, de hírek szerint mindenütt támogatják a tanács terveit. A Csepeli Oktatási Vállalat tudna tanműhelyeket, tantermeket adni, sőt, kollégiumi férőhelyeket is. Ily módon még vidékről is jöhetnének tanulni a csökkent munkaképességű emberek. A terv, az elképzelés mindenképpen dicséretes. Egyrészt azért, mert a megváltozott munkaképességűek nem lesznek tétlenségre, hátrányos megkülönböztetésre ítélve, másrészt azért, mert az ő munkába állásukkal javulhat a lakossági szolgáltatás. Ismerve azonban a csökkent munkaképességűek nagy számát, feltételezhető, hogy egyetlenegy intézmény nem képes minden igényt kielégíteni. Jó lenné, ha a nagyobb városokban, településeken is vállalnák a csökkent munkaképességűek képzését, átképzését, hiszen ennek gyakorlatilag nincs pénzügyi akadálya. Horváth Teréz A Hungaronektár békési üzemében csomagolják a közkedvelt gyógycukorkákat Fotó: Fazekas László Fotó: Fazekas László A Bcdeco név a Bakony—Dél kor-kooperációra utal Mitől függ egy termelőszövetkezet nyeresége? A természeti adottságoktól, a földrajzi viszonyoktól, a vezetéstől, a munka hatékonyságától .. . S még folytathatnánk a sort. „Nektek könnyű ott az Alföldön, pláne a Viharsarokban! Csak ne felejtsetek el vetni, a sok aranykoronás földetekbe!” — hallottam egy dunántúli hegyvidéki tsz főagronómusának féligaz panaszát. Ha kevés és gyenge minőségű a termőfölded — gazdálkodj okosan! Ezt teszi az 1974-ben — hat gazdaság egyesítésével alakult — Zirci Bakony Termelőszövetkezet is, amely 9700 hektáron keresi kenyerét. wwvwwwvwwwwv A gazdaság szántóföldje (14 aranykoronás) 4500, erdői mintegy1 1000 hektáron terülnek el. A föld többi része legelő, rét és talajvédő gyep. A búza-, anyarozs- és a vetőburgonya-termesztésen kívül repcével, zabbal, tavaszi árpával foglalkoznak. A szarvasmarha-állomány — bár az ágazat fejlesztésére a '80-as évek elején több mint 70 millió forintot fordítottak — az utóbbi időben rohamosan csökkent. A zirci tsz kiegészítő tevékenységei, s ezek megvalósításai példát mutathatnak a hasonló adottságok és gondok közt dolgozó gazdaságoknak is. A termelőszövetkezet faipara jelentős bevételt ad. A fafeldolgozó műhely több mint öt éve készít a Vasértnek exportra szerszámnyeleket. A Dunai Vasmű részére úgynevezett egyszer használatos fa csomagolóanyagokat, a MÁV-nak pedig raklapokat gyártanak. A termelőszövetkezet „fagyára” évi 95 milliós értékben állít elő kelendő termékeket. A vasipari melléküzemág forgácsolóműhelye tavaly több mint 8 milliós nyereséggel zárta a ’84-es esztendőt. Bedolgozást vállalnak a Mezőgép Vállalatoknak és a Bakony Műveknek. A 14 embert foglalkoztató kőbánya is jól jövedelmez. Az innen származó dolomitos mészkőre jelenleg az NDK- ban akadt vevő. A csemegeboltok pultjain néhány hónapja új, különleges formájú doboz keltette fel a vásárlók figyelmét. Az átlátszó flakonban Bedeco néven egy magyar gyártmányú instantkakaót találhatunk. Ha a televízió reklámjából nem is, de a termék címkéjéről megtudhattuk, hogy a Bedeco — fura neve ellenére — nem dollárimportból származik, hanem a Zirci Bakony Termelőszövetkezet új üzeméből kerül az üzletekbe. — Három éve a gazdaság kimagasló eredménnyel zárta az esztendőt — mondja Léber Ferenc, a tsz elnökhelyettese. — Ekkor vetődött fel a gondolat, hogy egy olyan melléktevékenységet keresünk, melynek terméke keresett országszerte, * s jó nyereséget biztosít hosszú távon. Többféle ötlet is szóba került, végül a team agyában megszületett a gondolat . . . Veszprém megyében fejlesztettek ki egy instanti- záló technológiát, melyet 1973-ban szabadalmaztattak. Utánanéztünk a dolognak, s kiderült, hogy ezt itthon még senki sem hasznosította. „Vegyük meg a technológiát, és csináljunk instantkakaót!" — hangzott a csapat parancsa. Némi segítségre szükségünk volt, s importot helyettesítő termékről lévén szó, a MÉM támogatta elképzeléseinket. A forgalmazáshoz és a kiváló minőségű holland kakaópor beszerzéséhez partnert kerestünk és találtunk. A tárgyalások után a Délker Vállalattal kötöttünk szerződést, s ezért ők a nyereségből 35, mi pedig 65 százalékkal részesedünk. Az instan- tizáló gépsort az Épgép gyártotta, a beruházást, az épületeket, a kazánt — egy kiselejtezett mozdonyból — mi készítettük. Tavaly június végén kezdődött meg a próbagyártás. A Hollandiából vásárolt kakaó kilója — a világpiaci ártól függően — 110—120 forint körüf van. A félkilogrammos Bedeco ára pedig 75 forint. A csomagolóanyagot is a Bakony Tsz tervezte és gyártja a frissen vásárolt csehszlovák gépeken. — Fektetve könnyebb kikanalazni a tartalmát — magyarázza az elnökhelyettes. — Régen a vegyesboltban hasonló alakú ládikákból mérték a cukrot és a lisztet — innen az ötlet. Bár bevallom, egy kicsit nagyra méreteztük a flakont, ezért a vásárlóknak olyan érzése lehet, mintha a kakaó egyhar- madát kilopták volna. Mivel nagyon sok dobozt legyártottunk, ezért azt tervezzük, hogy a kakaógranulátum térfogatát növeljük majd némiképp . . . — A gépsor évi kapacitása 1500 tonna kakaó feldolgozását teszi lehetővé. Mivel csak néhány hónapja indult be a termelés, még nem tudjuk, mekkora mennyiséget igényelnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy kis tételben gyárt hasonló terméket a kőszegi Áfész, az üzletekben bőségesen lelhetünk nyugati importból származó különböző minőségű, instantkakaót. Ha netalán kevesebb Bedecora lesz szükség, akkor a gépsor kihasználása érdekében ins tant gyümölcsport, esetleg tejport és kávégranulátumot is fogunk gyártani — mondta végezetül a Bakony Termelőszövetkezet elnökhelyettese. ■WWWWWWWW Hogy mennyire lesz kelendő ^z áru, a Bedeco, azt a vásárlók döntik majd el. Árban, csomagolásban és talán minőségben is a nyugati kakaókkal versenyképes terméket kínál a zirci melléküzemág. Az ötlet megvalósult, s most várják a sikert . . . Hornok Ernő I rí f I I t'\ f ' f ' J • f* 1 i ' f ' / JjjÍjIU-L JjiJ UjJ-ii jj j * I Üj egységes jogszabály a termelőszövetkezeti beruházások rendjéről. Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes szerdán délután tájékoztatta a sajtó képviselőit a termelőszövetkezeti beruházások és felújítások új rendjéről. A termelőszövetkezeti beruházások előkészítésének és kivitelezésének eddig igen bonyolult, hosszadalmas módját lényegesen egyszerűsíti az új rendelet. Azokban a szövetkezetekben, amelyek üzemfejlesztési távlati tervvel rendelkeznek, ezentúl nincs szükség beruházási programra, igénylőlapra. A programkötelezettség általában az eddiginek 10—15 százalékára csökken, csupán a speciális egyedi létesítményekhez kell ilyet készíteni. Egy további intézkedés az esetek nagy részében feleslegessé teszi a külön területfelhasználási és építési engedély megszerzését. Az új rendelet egyik legfontosabb alapelve, hogy a termelőszövetkezeti beruházásokat elsősorban a közös gazdaság saját eszközeiből, a helyi erők teljes mozgósításával kell megoldani. Fontos alapelv a gazdaságosság. a gyors és hatékony megtérülés. (Békés Megyei Népújság, 1966. január 7„ péntek.) Nem lesz veszteséges tsz a Dél-békési Szövetségnél. Mindenütt befejeződtek a leltárak, amelyek értékelése most folyik. Az értékelések ugyan még tartanak, annyi azonban máris bizonyos, hogy a Dél-békési Szövetséghez tartozó tsz-ek közül egy sem lesz veszteséges. Az orosházi termelőszövetkezetben például a kukoricatermelés városi átlaga 76,7 mázsa volt hektáronként. A szövetségi átlag — 45 ezer hektáron — 66 mázsa, a megyei pedig 56 mázsa volt 1975-ben. (Békés Megyei Népújság, 1976. január 8„ csütörtök.)
