Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 9., csütörtök Ragasztóhabarcs a gázbeton falazóelemekhez Az idén már teljes szigorúsággá] érvényesül a lakóházak és kommunális épületek fokozott hőszigetelését előíró hőtech'nikai szabvány. Ennek megfelelően az építőanyag-ipar felkészült az energiatakarékos termékek ési szerkezetek gyártására, s folyamatosan bővíti kínálatát. A tavaly üzembe helyezett Mátra Gázbetongyár az idén már eléri teljes kapacitását, s több mint kétszeresére bővíti e kiváló hőszigetelő képességű gázbeton falazóelemek kínálatát. Ezekből évente mintegy 25 ezer családi házat lehet felépítem. A gázbeton termékekből készített falazat hőszigetelő képességét azonban erősen rontaná, ha a szokványos habarcsba ágyaznák ezeket az elemeket. A hagyományos habarcs szigetelőképessége ugyanis sokkal kisebb, mint a gázbetoné, s így páralecsapódás keletkeznék a habarcsréteg mentén, átnedvesítve a falat. Ezért a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat megkezdte a gázbeton-ragasztó- habarcs gyártását, amelyből mindössze 2—4 milliméter vastag réteget kell felkenni az elemek felületére, s így készíthető el az egyenletes hőszigetelésű, szilárd falazat. A vállalat az idei tervek szerint ezer tonna ragasztóhabarcsot készít debreceni gyáregységében, de szükség esetén más üzemeiben is berendezkedik az új termék gyártására, s 6000 tonnát szállíthat ebből az anyagból az építőknek. A ragasztóanyag száraz por, amelyből a megfelelő arányú víz hozzáadásával lehet elkészíteni a falazáshoz szükséges ragasztómasszát, amely alkalmas még szigetelőlapok felerősítésére, és a homlokzat falfelületének vakolás előtti alapozására is. Olcsóbb keveréktakarmányok A Gabonatröszt vállalatai az idén a keveréktakarmányok 75—80 százalékát a korábbinál olcsóbban hozzák forgalomba a kistermelők részére. A háztáji állattartást ösztönző további kedvezmény, hogy a kistermelők ugyanolyan takarmányokat vásárolhatnak — az intenzív és félintenzív tartáshoz — mint amilyeneket a mezőgazdasági nagyüzemek használnak. Az állami gabonaipar hozzávetőleg 100—110 olyan tápfélét kínál eladásra, amelyben a növényi és állati eredetű fehérjék árának csökkenését érvényesítették; ezek a tápok 0,5—5 százalékkal olcsóbban vásárolhatók meg. Az árváltozás nem érinti a minőséget, sőt, ezek a takarmányok általában magasabb értékűek az eddig forgalmazottaknál, mivel például energia-összetételük is kedvezőbb. Az elmúlt évben ugyanis jó minőségű kukorica termett — magas az úgynevezett beltartalmi érték és a hektolitersúly is —, és eleve ez fokozza a belőle készített takarmányok értékét. A Gabonatröszt továbbá intézkedett, hogy a tápokba az eddiginél 10 százalékkal több kukoricát dolgozzanak be, növelve az így készített takarmány energiatartalmát. A tápokban felhasznált zsír- koncentrátum szintén növeli a hasznosítható energiát. A háztáji állattartók ezt a hiz- lalási eredmények alakulásán is lemérhetik majd. A sertéstartáshoz hasonlóan a baromfiállománnyal foglalkozó kistermelők ugyancsak előnyösebb helyzetbe kerülnek; az ipar az idén mintegy 500 ezer tonna tápot jobb minőségben és mérsékeltebb áron forgalmaz, ami gazdaságossá teszi majd számukra a broiler- csirketartást és a tojástermelést. A többi ágazattal, például a nyúl- vagy a juhtenyésztéssel foglalkozó kistermelők sem maradnak ki a kedvező változásokból: javított összetételű és az eddiginél valamivel olcsóbb eleséget szerezhetnek be a közel hétezer boltból. 1985. november 1-jétől a rendelkezések szerint a hízott disznót leadok állatonként 300 kilogramm szemes abrakot vásárolhatnak hatósági áron. Ezzel a lehetőséggel igen sokan élnek, mivel a rögzített ár némileg alacsonyabb annál, mint ami a szabadpiacon kialakult. Fürkészdarázzsal a molytetü ellen A Csongrád megyei növényvédő állomás a Szentesi Árpád Tsz-szel együttműködve, eredményes technológiát dolgozott ki az üvegházi zöldségek vegyszeres permetezését helyettesítő biológiai védekezésre. Egy évtizedes kísérlet után most már üzemi méretekben alkalmazzák a biológiai védekezést, amely a legveszélyesebb növényházi kártevő, az üvegházi molytetü ellen irányul, amely egyaránt megtámadja a paradicsomot, az uborkát és a zöldpaprikát. Az ellene folytatott védekezés emészti fel a vegyszeres növényvédelemre fordított költségek 75 százalékát a fedett kertészetekben. A kemikáliák ugyanis csak a kifejlett rovar ellen hatásosak, de nem pusztítják el petéiket és lárváikat, ezért három-négy naponként kell a növényállományt permetezni. Ráadásul azonos hatóanyagok huzamos ideig való használata esetén a kártevő molytetűk ellenállóvá válnak velük szemben. Az üvegházi molytetü legsikeresebben bevethető biológiai ellenfelének a parányi fekete fürkészdarázs bizonyult, amely azzal pusztítja el a kártevőt, hogy petéit annak lárvájába rakja. Hódmezővásárhelyen és Szentesen több mint 2000 négyzet- méternyi üvegházi területen rendezkedtek be a fürkészdarázs tenyésztésére. Az itt elszaporított darázslárvákat dobozokba csomagolva juttatják el a megrendelő nagyüzemi és háztáji termelőkhöz, zöldségkertészekhez. A biológiai védekezést, amely alig negyedébe kerül a vegyszerezésnek, már 25 hektárnyi területet elfoglaló üvegházban alkalmazzák, elsősorban az alföldi megyékben, és főként a zöldségtermesztéséről híres szentesi tájkörzetben. Átfogó terv a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójára Többéves előkészítő munka eredményeként elkészült a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának átfogó terve. A részletes kivitelezési tervek elfogadása nyomán várhatóan az év második felében megkezdődhet egyik legnagyobb múzeumunk teljes, fokozatos felújítása. Mint Merényi Ferenc, a múzeum főigazgatója elmondta, a rekonstrukciót elsősorban az immár nyolc évtizedet „megélt” épület elöregedése, fizikai és műszaki állapotának rendkívüli leromlása tette szükségessé. Időközben örvendetesen megnövekedett állományának, a felbecsülhetetlen értékek megőrzésének és feldolgozásának krónikussá vált problémái is elkerülhetetlenné tették az átalakí- tást-bővítést. Fotó: Fazekas László A „jármű” szabályosan parkol Nemzeti összefogással közös céljainkért Beszélgetés Molnár Bélával, a HNF 01 titkárával 1985 a magyar közélet történetében igen jelentős helyet foglal el: tavasszal tartották meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát, a nyár elején rendezték a képviselő- és a tanácsválasztásokat, ősszel kezdődtek az ágazati szakszervezeti kongresszusok, amelyek a közelgő szak- szervezeti kongresszust hivatottak előkészíteni, és decemberben ült össze a Hazafias Népfront országos kongresszusa, amelyen értékelték az utóbbi öt évben végzett munkát, s kijelölték a mozgalom előtt álló feladatokat. A kongresszus tapasztalatairól, a következő évek feladatairól beszélgettünk Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával. — Alig néhány héttel a tanácskozás után lehet-e valamiféle értékelést adni a népfrontkongresszusról ? — Kétségtelen, hogy túl rövid idő telt el az alapos mérlegeléshez. Mégis, az eddigi reagálások, a közvélemény figyelme, a mozgalomba tömörült szervezetek vezető testületéinek véleménye, és a saját értékelésünk alapján is elmondhatom, hasznos politikai tanácskozás volt. A kongresszus a valóságnak megfelelő képet adott a magyar társadalom jelenlegi helyzetéről. Tapasztalataink igazolják, hogy ezt várta a közvélemény a kongresszustól. Amint Pozsgay Imre, a népfront OT főtitkára vitaösszefoglalójában említette, a VIII. kongresszus valóban országos népgyűlés is volt egyben, ahol mindenki meggyőződése szerint kialakított véleményét mondhatta el, és mondta is el. Jelzik ezt az adatok is: 54 felszólalás hangzott el, hatvanan pedig írásban adták be hozzászólásukat. Mód volt arra, hogy a társadalom minden rétegének képviselői hallassák szavukat: miként látják saját életüket, és az ország helyzetét, mit várnak a politikától, és hogyan vesznek részt a közös gondok megoldásában. Ebből következik a kongresszus hasznosságának további bizonyítéka: a tanácskozás nem ragadt meg a helyzet értékelésénél, hanem képes volt még a nagyon súlyos gondokat is úgy elemezni, hogy a cselekvés, a közös munka kerüljön előtérbe. — A politikai haszon azonban minden bizonnyal csak a következő években válik majd igazán kézzelfoghatóvá. — Igen, ez így van. Ha azt mondom, hogy hasznos volt a kongresszus^ akkor hozzá kell tennem, hogy valójában csak a jövő mutatja majd meg, milyen eredményeket hozott. Vagyis azt: mi valósul meg mindabból, ami a kongresszuson szóba kerüh. mint igény, akarat, terv. Hogy az állampolgárok milyen mértékben fognak a A hirtelen jött, kemény hidegben kitűnően edződnek az új, növényfajtajelöltek a Mátra tetején elhelyezkedő kísérleti parcellákon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetének mát- raszentlászlói fagykísérleti állomásán az új szántóföldi növényfajták, elsősorban az őszi vetésű búza-, valamint árpafélék fagyállóságát vizsgálják. Az állomás parcellái hétköznapi munkában, magatartásban, ítéletalkotásban érvényt szerezni mindannak, amit egyetértéssel fogadtak a kongresszuson. Ehhez a tanácskozás jó lehetőségeket adott, s ez már önmagában is értékes dolog, de befejezetlen. Befejezetté a hozzá kapcsolódó nemzeti méretű közös cselekvés teheti csak, amelynek viszont megvannak a feltételei. — Az eddig elmondottak jelzik a kongresszus politikai légkörét. Ezen túl, milyen konkrét kérdéseket emelne ki a szóba kerültek közül? — Prózai, de nagyon is fontos kérdéseket emelnék ki. Hiszen nagyon fontos, hogy kivétel nélkül minden felszólaló a békéről úgy beszélt, mint első számú közügyről, mint a legsajátabb személyes ügyről. Ez mérhetetlen nagy erőforrása a Magyar Népköztársaság külpolitikájának. Sok szó esett a család társadalmi szerepéről, tiszteletének megerősítéséről, a népességcsökkenés figyelmeztető folyamatának megállításáról. Ugyancsak sokan foglalkoztak a szocialista demokrácia minden oldalú fejlesztésének szükségességével. S ez a téma joggal nevezhető a kongresszus központi gondolatának is. Amit erről elmondtak, az egyértelműen bizonyítja, hogy a mai magyar társadalom nemcsak érett a demokráciára, hanem annak fejlesztése nélkül elképzelhetetlennek tartja az ország további fejlődését. A felszólalások bizonyították: az állampolgárok nem csak akarnak, de tudnak is felelősséggel élni a demokratikus lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, ahogyan a településpolitikáról szóltak, elismerően vagy kritikusan, vagy az ellátás gondjait és egyenlőtlenségeit kifogásolták. Amikor kifejezték’ hozzájárulási, részvételi készségüket a helyi gondok megoldásához. Konkrét példaként említhetem ezzel kapcsolatban az anyagilag is jelentős, de erkölcsi-politikai vonatkozásban túl nem becsülhető településfejlesztő társadalmi munkát. S még egy fontos jellemzője volt a felszólalásoknak: a magas fokú erkölcsi igényesség. És nemcsak általában, hanem nagyon is konkrétan a munkában, a közéletben, az emberi kapcsolatok minden területén. Ez pedig megfelel a mai magyar társadalom nagy többsége igényének, a köz- megítélésnek. — Említette: kritikus hangvételű volt a kongresz- szus. — Igen, és a hasznosságjelentőség körében az is lényeges, hogy a népfront VIII. kongresszusa a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott politika megvalósítását mozdította elő. A realitásokból kiindulva tudomásul vette a kényszerűségből hozott intézkedéseket, de egyúttal felhívta a figyelmet mintegy 850 méter tengerszint feletti magasságban, az ország legmagasabban fekvő mezőgazdasági területén vannak. A térségben szélsőséges az időjárás, gyakori a hőingadozás, ezért jó lehetőségek nyílnak a tudományos vizsgálatokra. Az idén különösen nagy várakozással tekintenek a szakemberek a vizsgálati eredményekre, mivel a Mátra a jövőbe mutató, az előrehaladást biztosító célkitűzésekre. — A Hazafias Népfront tömöríti mindazon erőket, amelyek világnézettől függetlenül készek a szocialista társadalom közösséggyarapító munkájához hozzájárulni. Nyitott-e kellően a népfront, vagy esetleg nem túl nyitott-e? — A kongresszus bizonyította a mozgalom, és az alapját képező szövetségi politika elvi következetességét és nyitottságát is. Erre az utóbbi években nagyon sok igazolást lehet találni. Ugyanakkor a kongresszus egyértelművé tette azt is, hogy ezt a nyitottságot folytatva lehet és kell is az egy-. ség társadalmi hatókörét bővíteni. Ha valaki figyelmesen elemzi a megválasztott testületek személyi ösz- szetételét, az megfigyelheti a még teljesebb nyitottságra való törekvést. A mozgalomban, a szocialista nemzeti egységben mindenki megtalálhatja, sí egyre jobban meg is találja a helyét, aki a közmegegyezés néhány alapvető elvét elfogadva, esetenként akár fontos kérdésekben is az úgynevezett hivatalos álláspontoktól eltérő nézeteket vall. Ezzel kapcsolatban alapvetően fontosr nak tartjuk a szocialista berendezkedés, a munkásosztály és a párt vezető szerepének, és a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának elfogadását. Az adott történelmi szituációban ez az egyetértés mércéje. A népfront kész integrálni az ennek megfelelő áramlatokat, ebbe az egységbe bevenni az ország minden tisztességesen gondolkodó, dolgozó állampolgárát. A nyitottság ugyanakkor azt jelenti, hogy a mozgalomban felerősödik a konstruktív vita. S meggyőződésünk, hogy az ország boldogulása csak ilyen konstruktív vitákkal lehetséges. A kommunisták nem légüres térben dolgoznak, élnek. A pártonkívüliek tömegei akarnak együtt dolgozni velük, ám ez a közös munka csak vitákban alapozódhat, erősödhet meg. — Befejezésül kérem, ismertessen néhány adatot az újonnan megválasztott népfronttestül etekről. — A megválasztásuk óta ötezer népfrontbizottság működik az országban. Ezeknek a bizottságoknak százezer választott tagja van. Közülük 60,7 százalék pártonkí- vüli, 15,5 százalék harminc éven aluli. A nők aránya 38,6 százalék, az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban dolgozóké pedig 37 százalék, az értelmiségé 26 százalék. Nem feledkezhetünk meg az egyházak aktív részvételéről sem: 836 egyházi személyiség foglal helyet a bizottságokban, az országos tanácsban 17-en vannak. Mindez igazolja: tömegeket egyesítő mozgalom a népfront. Friss Róbert tetején mostanáig viszonylag enyhe volt az időjárás, de január első napjaiban beköszöntött az igazi tél, és az utóbbi napokban éjszakánként már mínusz tíz fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. A fagykísérleti állomáson egyes parcellákról a havat rendszeresen elsöprik, ezzel a növényeket közvetlenül kiteszik a hideg hatásának, az így nyert eredményeket azután összehasonlítják a hóval fedett növények fejlődésével. Edződnek az új növényfajták