Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
198fi. január 8., szerda Bemutatóra készülnek a színházban A Jókai Színházban jelen- le« Örkény István Forgató- könyv című tragédiáját próbálják. Az előadást Balogh Gábor rendezi. Premier január 24-én. Barabás Adám szerepét Barbinek Péter, a Mestert Gálfy László. Sztel- lát Felkai Eszter. Barabás édesanyját Szentirmay Éva. Misi bohócot Hodu József. Novotnit Harkányi János. Marosit Várday Zoltán. Litt- kénét Dénes Piroska. Nánási Pirit Pálfy Margit alakítja. A következő bemutató február 2íi-án lesz. Iván Slo- dola Tea a szenátor úrnál című szatíráját Martin Pe- teric. a zólyomi J. G. Ta- jovski Színház rendezője állítja színpadra Békéscsabán. A próbák január 25-én kezdődnek. Néhányon a szereplők közül: Csiszár Nándor, Dénes Piroska. Szabó Zsuzsa. Jancsik Ferenc. Da- ridav Róbert. Várday Zoltán. Szentirmay Éva. A szlovák vendégrendező békéscsabai szereplése minden bizonnyal tovább erősíti a zólyomi és a békéscsabai színházak baráti és munkakapcsolatát. ugyanakkor bepillantást nyújt a mai szlovák színjátszás jellemzőire is. Martin Peteric Rencz Antal aólyomi vendégrendezését viszonozza a Tea a szenátor úrnál című szatíra színpadra állításával. Jacobi Viktor Leány vásár című háromfelvonásos operettjét — Rencz Antal- rendezte — legutóbb Hajdúböszörményben. Mezőberény- ben. Tótkomlóson mutatták be a művészek tájelőadáson, nagy sikerrel. Februárban még további vendégjátékok következnek Gyulán. Mező- kovácsházán. illetve a megyén kívül. Kecskeméten. Ugyancsak februárban már a Forgatókönyvvel is vendégjátékra készül a társulat. Orosházára és Szarvasra. A jövő héten kezdődnek Paul Armont és Paul Van- derberghe Fiúk, lányok, kutyák című vígjátékának benJclcnet a Leány vásárból: Kővári Judit és Hallos József Fotó: Gál Edit ti próbái. A francia darabot 1971-ben már bemutatta a Jókai Színház: akkor Máté Lajos rendezésében, Gonda Györggyel, Felkai Eszterrel. Fodor Zsókával. Gálfy Lászlóval és Széplaky Endrével a főbb szerepekben. Most Pleskonics András a rendező, a szereplők stúdiósok: Micsinyei Károly. Sövény Tibor. Szatmári Gábor. Csizmadia Éva. Dóka Andrea, Dolp Andrea, Széplaki Annamária. Eleken már bemutatták október 28-án. Békéscsabán február 1-től játsszák. Februárban négy alkalommal vendégszerepei a Szegedi Nemzeti Színház Békéscsabán. Negyedikén Bizet Carmenjét. 13-án Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjét. 17-én Dario Foo Egy anarchista halála című művét. 18-án Verdi Nabuccóját adják elő. n. k Társadalmi problémáink dokumentumfilmeken Hagyományosan erőteljes ágazata volt a magyar film- művészetnek a dokumentumkészítés. Gondoljunk a hatvanas évek termésére, a Balázs Béla-stúdió fiataljainak világfigyelmet keltő, tehetséges kirajzására. Sára Sándor, Huszárik Zoltán. Szabó István munkáira, a dokumentarista Kovács Andrásnak a gazdaságirányítás reformját filmes eszközökkel támogató-előlegző műveire. Mi a helyzet napjainkban? Megéledőben van ismét a dokumentumfilm. Ennek egyrészt társadalmi, másrészt szakmai háttere van. Amiként a XIII. pártkongresszus is hangsúlyosan érzékeltette: bonyolultabbak a feladataink, a valóság minden eszközt igénylő kutatása létkérdéssé vált. így a dokumentumfilm is hozzájárulhat az útkeresés, a .tisztázás, az önmagunkkal való szembenézés folyamatainak elmélyítéséhez. Ami pedig a dokumentaristák hazai föl- eszmélésének szakmai okait illeti, e vonatkozásban két szempont látszik jelentősnek. Világszerte — így nálunk is — roppant mértékben megdrágult a filmgyártás, ezért kevesebb játékfilm készülhet. A dokumentumfilm azonban továbbra is viszonylag olcsó műfaj, a valóságnak nem kell tiszteletdíjat fizetni, nincs szükség költséges díszletekre stb. Másrészt: a filmszakma jelenleg folyó — e részben már lezárult — átszervezését a dokumentaristák vészelték át a legjobban, s kevésbé küszködnek olyan jellegű stiláris gondokkal is, mint amilyenek az utóbbi esztendők játékfilmes nem zed ék v á 11 ás á t szembeszökőn kísérik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a dokumentaristák körében ne volnának alkotói gondok, viták, tisztázásra váró elméleti és gyakorlati kérdések. A 25. miskolci filmfesztivál előtt, ez év tavaszán például arról folyt eszmecsere,' hogy a dokumentumfilm készítője milyen mértékben avatkozhat bele a valóság folyamataiba, s milyen mértékben szabad, kell. lehet nevetségessé, ellenszenvessé tennie valakit. S vitatkoztak, vitatkoznak persze arról is: mi a különbség a riport- s a dokumentumfilm között? Van, aki arra esküszik, hogy az életből kiválasztott figurákat, valamilyen konfliktushelyzetbe kell hozni, pontosabban: engedni kell. hogy a kamera előtt éljék a maguk életét, önmaguk lehessenek. Ezzel szemben sokan nem ódzkodnak attól a megoldástól sem, hogy kérdésekkel faggassák hőseiket, akik aztán a kamera felé fordulva közvetlenül mondják el érzéseiket, gondolataikat, amiként a televízió képernyőjén is lát- hatjuk-hallhatjuk számos esetben. A megéledö magyar do- kumentumfilm-mű vészét rőt szólva örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a Balázs Béla-stúdió — mely épp az idén részesült a film- kritikusok nemzetközi szervezetének kitüntetésében — ismét nagyobb figyelemmel fordul a hazai valóság ábrázolásának lehetőségei felé (mert volt egy korszak a közelmúltban. amikor meglehetősen öncélú formai kísérletek, polgárpukkasztó hatás- elemek uralkodtak el a stúdió munkájában). Balogh Gábor Otthon című filmje részvéttel és megdöbbentő erővel szól azokról az idős emberekről, akik magukra hagyatva — esetleg hasonló sorsúnkkal összekapaszkodva — tengődnek, s még a bürokrácia. a lélektelen hivataköznek. Vajda Péter Hazatérése pedig — itt-ott némi formai bizonytalansággal, szépelgő megoldásokkal bár — német ajkú embereket buszéra a filmkamera előtt. Ök voltak azok, akik mindvégig hűségesek maradtak magyar hazájuk, szülőföldjük iránt: elszenvedték azokat a sérelmeket, amelyeket a hitlerizmus miatt méltatlanul zúdítottak rájuk, s szenvedést, megpróbáltatást vállalva szöktek vissza Magyarországra, amikor kitelepítették őket. A dokumentumfilm — s ez így van jól — nálunk nem egyetlen stúdió kiváltsága. Készített ilyet más műhelyben például Gazdag Gyula a közelmúltban. Társasutazás című megrázó alkotása nem csupán a negyven év előtti fasiszta rémtettek fölidézése a szenvedések színhelyén, a koncentrációs táborban, hanem a közgondolkodásban ma is létező súlyos torzulásokra is fényt vet. például az antiszemitizmus, a zsidóelle- nesség megbúvó, néha azonban nyilvánvaló jelenlétére. Annak ellenére, hogy legújabb dokumentumfilmjeinkből izgalmasan áll össze a mai magyar társadalom tablóképe, annak ellenére, hogy ezek a művek fontos lajstromot adnak eredményeinkről és hiányosságainkról, nincs megoldva épp azoknak a dokumentumfilmeknek a moziforgalmazása. amelyek a Híradó- és Dokument umfilm-stúdióban készülnek. Ezek a húszper- ces vagy néha hosszabb filmek el-elsikkadnak a játékfilmek vetítése előtt, vagy el sem jutnak a közönséghez. Pedig számos alkotása ennek a műhelynek komoly figyelemre számíthat közönségtalálkozókon, nem hagyományos mozielőadásokon. Magyar József például rengeteg közönségtalálkozón vesz részt a filmjeivel, és legújabb — a mozikban is hamarosan megjelenő — munkája. A mi családunk is számíthat „késhegyig menő" vitákra, szenvedélyes elutasításra és rokonszenvre. Körképet ad társadalmunkról és olyasmit vétet észre, amit naponta meg kellene látnunk, mégsem tudatosul bennünk. Műsorra tűzik a mozikban Zombori Katalin rövid dokumentumfilmjét, a Húzzák a nótánkat című alkotást is. A manapság égetően időszerű közművelődés, szórakozás furcsa jelenségét ábrázolja. egyebek között azt, amikor a kocsma s a művelődési ház alkalmilag társul, s valójában mindenki rosszul jár, ami a szellemi értékek gondozását illeti. Talán a képernyő nyilvánossága lehet az, amely ezeknek a filmeknek a hatását nem csupán megsokszorozza. hanem egyáltalán működni engedi, valameny- nviünk érdekében. Kőháti Zsolt 1 osság akadályaiba is beleütJelenet Gazdag Gyula Társasutazás című filmjéből Játékdélután a gyermekkönyvtárban Békéscsabán az új megyei könyvtár gyermek- részlegében szombaton délután rendezték meg az első játékkészítő gyermekprogramot Vámosné Kardia Orsolya tanárnő vezetésével. Képeink a kellemes, jókedvű délutánt idézik. Fotó: Gál Edit wíÉi^:§
