Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 6., hétfő Befejeződött a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Kapolyi László ipari miniszter. A kongresszusi dokumentumok feletti vitában a mintegy 30 hozzászóló közül tőben hangsúlyozták: a követező öt évben — élve a megnövekedett vállalati önállósággal — további erőfeszítésekre van szükség a textiliparban is. A célok eléréséhez a feltételek megteremtése az elsőrendű feladat, s arra számítanak, ha a kormány áttekinti az ágazat helyzetét, olyan döntések születnek majd, amelyek hatékonyan segítik a fejlődést. A szabályozók gyakori változtatása viszont — mondották — sokszor még a szakemberek számára is érthetetlen, áttekinthetetlen. Ez különösen megnehezíti a bizalmiak dolgát, főként azért, mert a dolgozókat egyre inkább a dolgok miértje érdekli — s erre magyarázatot adni nagyon sokszor nem tudnak. Általános vélemény, hogy szükség volna felsőbb szinten megteremteni azokat az átfogó, keretjellegű szabályozókat, amelyeken belül a vállalatok ténylegesen élhetnek önállóságukkal. A bérekről szólva elmondták: a dolgozók nem tekintik a munkabér részének a műszakpótlékot, enélkül pedig a jövedelmek nem állják ki semmiféle összehasonlítás próbáját. Elsősorban ez az oka annak, hogy a főmunkaidőben elért teljesítmények elmaradnak a vgmkrban végzett munkáétól. A jövedelmeket illetően felvetődött az is, hogy egy textilipari vállalaton belül alacsonyabb a vidéki gyárakban dolgozók bére. mint a fővárosiaké. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a számos gazdasági, anyagi gond közepette sem lehet lemondani arról, hogy a textilipar dolgozói állandóan gyarapítsák tudásukat, művelődjenek, kulturáltan töltsék nem túlságosan sok szabad idejüket. Ebben eddig is, és ezután is jelentős szerep jut a szak- szervezeti szerveknek. A vitában felszólalt Kapolyi László és Gál László is. Az ipari miniszter méltatta a textilipar, s általában az ipar minden jogos kritika mellett is kétségtelenül jelentős teljesítményeit, s hangsúlyozta, hogy a jövőbeni feladatok megoldásához valóban elengedhetetlen az eszközállomány fejlesztése, a műszaki színvonal növelése, a korszerű technológiák széles körű elterjesztése. A vitát követően a kongresszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalóiról. Ez leszögezi, hogy a textilipar alapvető feladata változatlanul a lakosság jó színvonalú ellátása, és a megnövekedett exportfel- adatok teljesítése. A vállalati kolektívák, a szakszervezeti tagság alapvető érdeké, hogy a végzett munka meny- nyiségétől és minőségétől függően, az eredményekhez való hozzájárulás arányában alakuljon a dolgozók bére, jövedelme. A szakszervezeti testületek — a dolgozók széles körű bevonásával — segítsék a vállalati gazdálkodást, ezzel párhuzamosan erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket. A továbbfejlődés kulcskérdése a vállalatok' működőképességéhez minimálisan szükséges feltételek biztosítása, s elengedhetetlen az olyan jövedelemteremtő képesség elérése, amely lehetővé teszi az indokolt fejlesztést, a termelés ösztönzését, a munkaerő megtartását is biztosító kereseteket, s nem utolsósorban a munkakörülmények javítását. A kongresszus végül megválasztotta a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének vezető testületéit, tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke: Apró József, főtitkára: Martos Istvánná; titkárai Aigner Ferencné és Turáni József. Látványos tél a Mátrában, a Vértesben, Sopronban Élénk volt a forgalom az új év első vasárnapján a Mátrában. A magyar síparadicsomban hamisítatlan tél fogadta a vendégeket. Kékestetőn hajnalban mínusz nyolc fok volt a hőmérséklet, így ez volt a tél idei leghidegebb napja, és napközben is csak mínusz öt fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A több napos borús, havas napok után vasárnap több órán át ragyogó napsütés fokozta a látványosságot, a napsugarak valósággal táncot jártak a fehér havon. A hótakaró vastagsága 15 centiméterre gyarapodott a téli sport kedvelőinek örömére. Galyatetőn, Kékestetőn, Mátraházán a behavazott pályákat valósággal ellepték a sízők és a ródlizók. Kékestetőre csak autóbuszokkal lehetett feljutni. A mátraházai elágazásnál kitették a behajtani tilos táblát. A Volán sűrítette járatait, és MátraTéli napsütésben házáról Kékestetőre napközben nyolc autóbusz ingajáratban szállította az utasokat. Mátraházán a parkolóhelyek már a délelőtti órákban megteltek gépkocsikkal A Mátrán áthaladó 24-es főútvonalon a forgalom zavartalan volt, a havat idejében eltakarították. Helyenként a vízátfolyások lefagyása, a jeges út és a hóbordák óvatos haladásra kényszerítették a gépjárművezetőket. Kékestetőn a látványosságot fokozta, hogy a ragyogó napsütésben 50—60 kilométer távolságban be lehetett látni a távoli környéket. Két évszak, tél és tavasz fogadta vasárnap a Vérteshegységbe kirándulókat. A hegység északi oldalán húzódó ösvényeken és a fáktól védett tisztásokon érintetlenül maradt a két, napja lehullott hó, a napsütötte, gyorsan melegedő hegyoldalakon pedig — az elmúlt hetek tavaszias időjárásnak Fotó: Gál Edit hatására — leveleket hozott a bodza, barkásodnak a mogyoróbokrok, s helyenként már hóvirágra is rábukkantak a szemfüles turisták. Most volt az első igazi kirándulásra alkalmas, havas vasárnap a soproni hegyekben is. A kissé csípős időt, a ragyogó napsütést ezrek használták ki. Megteltek sétálókkal, síelőkkel és szán- kózókkal a hegyvidék kirándulóhelyei. Az 500 méter magasban lévő Károlyi-kilátó tetejéről is százak élvezték a gyönyörű téli panorámát. Idelátszottak a közeli Alpok, a több mint 2 ezer méteres Schneeberg, s más magas hegyek hóborította csúcsai is. Ebben a látványban évente csak kevés alkalommal gyönyörködhetnek a soproniak, s a városba kirándulók. A város több mint 10 állandó múzeumi tárlatát is sokan keresték fel a két hét végi pihenőnapon. Konyhabútor mozgáskorlátozottaknak A csongrádi Tisza Bútoripari Vállalatnál ergonómiai szakemberek, belsőépítészek bevonásával úgynevezett rehabilitációs konyhabútort terveztek rokkantak, testi fogyatékosok számára. A sikeres hazai és külföldi bemutatók után az első sorozatot a budapesti rokkantak lakás- szövetkezetének megrendelésére készítették. Befutottak az első külföldi rendelések is: az első 40 garnitúrára szóló próbaszállítmányt hamarosan Irakba küldik. Nagy az érdeklődés a bútorok iránt az NDK-ban, ahol egyelőre 1000 garnitúrára tartanak igényt. A garnitúra darabjainak közös jellemzője, hogy a munkaasztalok, szekrények, beépített sütő- és főzőlapok olyan magasságban vannak, amely tolókocsiról is köny- nyen elérhető, tehát a moz- káskorlátozottak kocsin ülve is dolgozhatnak a konyhában. Három a kislány + egy fiú A három kislány... és a báty, Gyuri A szerző felvétele Az év utolsó napja meghozta az első hóesést... Mint négy szilaj csikó trappolnak le az első emeletről a Tóth- testvérek jó levegőt szívni, havat „kóstolgatni” ... Időm sincs utánuk nézni, pillanatok alatt eltűnnek a kapun kívül. 1977 elején láttam utoljára a békéscsabai hármas ikreket, a három kislányt, akkor 3 hónaposak voltak. A fiúcska kétéves lehetett. Hogy élnek azóta Éva, Mariann és Andrea? — Ó, de sok viz lefolyt a Körösökön, amióta a piciket láttad — kezdi az édesanya. — Sok örömmel és gonddal telt ez az idő, ami persze, nemcsak az ikrek jellemzője, így van ez mindenütt, ahol több gyerek van egy családban. Szépen fejlődtek, szerencsére keveset betegeskedtek. Édesanyám segítsége nélkül bizony nehezebb lett volna. A három lány mellett még a két évvel idősebb Gyuri fiunkról is gondoskodni kellett, kicsi volt ő is. Édesapjuk (a Volán gépkocsivezetője — a szerk. megjegyzése) sokat dolgozott, vállalt és vállal ma is túlmunkát, hogy a családnak mindene meglegyen. (A Tóth család három szobás lakásban lakik Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen. Nem tudom, Zsuzsa asszony hogy csinálja, de olyan babaszobarend van mindenütt, hogy elrestellem magam, arra gondolva, nálam bizony gyerekek nélkül is előfordul egy kis zűrzavar a lakásban.) — Szóval eltelt 9 esztendő, a lányokról kiderült, hogy nem is olyan egyformák, mint ahogy azt elvárnánk tőlük, lévén egypetéjű- ek b.. Beszélgetésünk közepén megérkeznek a gyerekek. Kipirult arccal, egymás szavába vágva, mesélik havas élményeiket. Miután a főszerepet nekik szántam, megkértem életük első interjúját. Ügy tűnt, Éva a legbátrabb, ő kezdte a bemutatkozást. Éva — A Szabó Pál téri iskolába járunk, a 3. a-ba. Én a rajzot szeretem a legjobban, a többi tárgyból sem vagyunk túl rosszak, 4-es az átlagunk. (A későbbiekben majd kiderül, hogy fejedelmi többesben nyilatkozik mind a három kislány ... Érthető! Életük 9 éve alatt megszokták, hogy őket mindig csak „hármasban” emlegetik.) — Mariannái szoktam legtöbbet játszani, mert vele alszom egy szobában, meg Andi egyébként is inkább Gyurival érti meg magát jobban. Mindhármunknak más-más a barátnője, nincs t egy ízlésünk. De szerencsére másban sem nagyon! Mariann —< Évával jól megértjük egymást, nem is szoktunk veszekedni. Andival inkább, mert ő Gyuri párti. Nekem az olvasás a kedvenc tantárgyam. Itthon is sok könyvet forgatok ... de szeretünk tévét nézni, mesét hallgatni. Van olyan, hogy Gyuri megver minket, főleg engem meg Évát, mert Andi rágót, meg csokit ad neki, ezért ő megússza a verést.. . Andrea — Azért vagyunk Gyurival jó barátok, mert egy szobában alszunk. Meg azt mondják rám, én inkább fiús típus vagyok. Lehet, hogy így van. Nekem is kedvencem a rajz. Mariann szerint engem nem ver meg a bátyám. Tévedés. Engem is megcibál, ha mérges, csakhogy én visszaadom! Nem is baj, hogy nem vagyunk teljesen egyformák, így is megbámulnak minket, hát ha még hasonlítanánk is! Bz anyuka A mama arcán látható büszkeség, ahogy hallgatja lányait. Aztán megszólal: — Ne sértődjetek meg, most egy mondatban én is jellemezlek benneteket. Ügy gondolom, Andrea a legjobban alakítható, segítőkész, ö az, aki semmiből sem csinál ügyet, és mindig mosolyog. Éva a leganyásabb és a legkomolyabb. Mariann ragaszkodik láthatóan legjobban az édesapjához! Hadd mondjam el Gyuriról is, hogy testnevelésből mindig dicséretet hoz haza, és nagy kézilabdás .. . Visszatérve a lányokra, nagyon szorgalmasak, de azért előfordul, hogy nógatni kell őket, különösen nyelvtanból. Sokat segítenek, ami természetes is, hiszen én is dolgozom az IKV-nál. .. Érdekesség, ha annak nevezhető, hogy a lányok, bár ajándékokból két tucat babájuk van, szinte sosem babáznak. Szeretik az anyagból, szőrméből készült állatkákat. — Kapnak valahonnan valamilyen segítséget? — Nem! A fizetésből és a családi pótlékból élünk, ami havonta kb. 12—13 ezer forint. Nem könnyű beosztani, de azért nincs okom panaszkodni. Azt hiszem, a gyerekek nem szenvednek semmiből hiányt! Most, az ünnepek előtt a Szabó Pál téri iskolától 1200 forintot kaptunk, amolyan segélyfélét. Nagyon jól esett, hogy gondoltak ránk! A gyerekek már a tévénézéssel vannak elfoglalva, teljesen leköti őket a műsor. Szépek és egészségesek, jólneveltek, értelmesek. Béla Vali „Ki miben tudós?” — a képernyőn Fordulópontjához érkezett a tavaly októberben megkezdődött „Ki miben tudós?” verseny. A budapesti és a vidéki válogatók után immár a televízió nézői is tanúi lehetnek a vetélkedősorozatnak: januártól nyolc héten keresztül kísérhetik figyelemmel a játék elődöntőit, illetve döntőit. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió által meghirdetett országos, több fordulós versenyen a tanulók ezúttal biológiából és történelemből ■i te mérhetik össze tudásukat. A területi versenyeken részt vett több ezer diák közül a január 11-én kezdődő adásokban már csak nyolcnyolc, tantárgyanként legjobbnak bizonyult középiskolás áll a kamerák — és a zsűri — elé. Csakúgy, mint az eddigi vetélkedőkön, a cél most is az, hogy a lexikális ismereteken, a tananyagon túl a versenyzők elsősorban a lényeget és az összefüggéseket felismerő képességüket bizonyíthassák. Mindkét tárgyban a hazai vonatkozású témák kerülnek előtérbe, s a kérdések olyan jellegűek lesznek, hogy a verseny a tudományt kevésbé ismerők számára is érdekes, szórakoztató programot ígér. Az elődöntőket szombatonként — január 11-én, 18-án és 25-én, valamint február 8-án, 15-én és 22-én — a második műsorban láthatja a közönség, a döntőket pedig az első csatornán sugározzák: biológiából február 1- én, történelemből február 29- én. A biológiazsűri elnöke Ádám György akadémikus, a történelemé Berend T. Iván akadémikus lesz.
