Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

1986. január 30., csütörtök 1--------------------------------------------------------------------------------------- ' 1 ERRŰL ÍRTUNK... 400 mázsa búzát adott el az államnak a tarhosi Kos­suth Tsz. A tarhosi Kos­suth Termelőszövetkezetben az elmúlt évben közgyűlésen határozták el, hogy csak annyi kenyérgabonát oszta­nak ki .amennyi a családta­gok évi kenyérgabona-szük­ségletéhez kell. Az így fenn­maradt 400 mázsa búzát el­adták az államnak. Ezenkí­vül kiosztották a többi ter­ményt is. Kukoricából pél­dául 7 kilogrammot osztot­tak munkaegységenként. (Békés megyei Népújság, 1901. január 29.) „Mik akartok lenni?" Akik megpróbálták már — felsza­badulásunk óta nagyon so­kan vannak ilyenek —, hogy előrehaladott korral a nagy figyelmet igénylő napi mun­ka és a családi gondok mel­lett milyen nehéz bármilyen oktatási formában részt ven­ni, azoknak nem kell ezt különösebben ecsetelni. Mégis sokan megpróbálják deresedő vagy ősz fejjel is az általános, a közép-, sőt a főiskolai bizonyítványt, oklevelet megszerezni... Okányban 06 hallgató irat­kozott be az Orostkázi Me­zőgazdasági Technikum ki­helyezett első évfolyamú ta­gozatára. A hallgatók jó ré­sze termelőszövetkezeti tag. s a technikum első évfo­lyamáig az általános iskola 7—8. osztályának és ezzel párhuzamosan a felvételi vizsga megszerzésével veze­tett az út. Pontosabban megjelölve a hét négy nap­ján az általános iskolai, ötö­dik napján a felvételi anya­got gyúrták át, de megtör­tént, hogy a vasárnap jó részét is az iskolapadokban töltötték. (Békés megyei Népújság. 1961. január 29.) ötezer lakást épít, jelen­tősen növeli termelési ter­vét a megyei építőipari vál­lalat. Elkészült a megyei építőipari vállalat új ötéves terve. Az elkövetkező öt év­ben 55—60 százalékkal nö­velik termelésüket a III. öt­éves tervhez viszonyítva. Több mint kétmilliárd 700 millió forint a termelési elő­irányzat... Gyorsított ütem­ben épül Békéscsaba város- központja. Még be sem fe­jezik egyik sorház építését, máris alapozzák a másikat a Tanácsköztársaság útján. Gyulán, Orosházán és má­sutt szintén sok szép új. vagy félben levő épület „ta­núskodik” a vállalat egyre jobb, gyorsabb tempójú te­vékenységéről. Általában az új technológiák alkalmazá­sára törekszenek. Előtérbe kerül a könnyűszerkezetes építési mód. (Békés megyei Népújság. 1971. január 30.) Űjabb belvízkárok. Még nem sikerült valamennyi belvizes házat újjáépíteni vagy felújítani megyénkben, máris újabb rongálódásnak lehetünk szemtanúi. Elsősor­ban Orosháza és Battonya mély fekvésű külterületein a régi vályog- és sárháza­kat fenyegeti a veszély Orosházán eddig egy tucat belvizes ház vált életveszé­lyessé, három családot ki­költöztettek. Egypár erő­sen megrongálódott lakást iparkodnak aládúcolással erősíteni. (Békés megyei Népújság, 1971. január 30.) Nyugdíjas munkavállalók Figyelemre méltó témát vizsgáltak meg Békéscsabán a népi ellenőrök. Arra keres­tek választ, hogy a nyugellá­tás megállapítását követő­en az öregségi és a rokkant­sági nyugdíjasok foglalkoz­tatására milyen lehetőségek vannak. A vizsgálat kiter­jedt a város egyesített egész­ségügyi intézményére, a sü­tőipari vállalatra, a költség- vetési üzemre, a szőnyegszö­vőre, az állami gazdaságra, a kondorosi termelőszövetke­zetre, és több általános és szakközépiskolára. Példamutató gyakorlat A vizsgálat során a népi ellenőrök megállapították, hogy a nyugdíj mellett dol­gozók között viszonylag ma­gas a pedagógusok és a fizi­kai munkakörben foglalkoz­tatottak aránya. Korábbi munkahelyén dolgozik a nyugdíjasok 22 százaléka, 56 százalékuknak a kapcsolata csupán a nyugdíjastalálko­zókra korlátozódik. A mun­kavállalást befolyásoló ténye­zők között első helyen az anyagi helyzet szerepel. A •nyugdíj melletti jövedelem évi átlaga 30 ezer forintig terjed. A viszonylag maga­sabb nyugellátással rendel­kezők vállalnak nagyobb számban munkát. A vizsgált egységek a nyugdíj-előkészí­tés során általában végre­hajtották az erre vonatkozó rendeleteket. A Békéscsabai Állami Gazdaság példamu­tató gyakorlatot folytat. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző két évvel tisztáz­zák a nyugdíjazás, vagy a továbbdolgozás feltételeit. Más egységeknél általában csak arra törekszenek, hogy az éves határidőt betartsák, illetve az ügyintézés a nyug­díjazás időpontjáig megtör­ténjen. A nyugdíjaztatás mindenütt a munkáltató és a dolgozó közös megegyezé­se alapján történik. 1983 óta a vizsgált egységekből 378- an mentek nyugdíjba, s kor­határon túl 26-an dolgoznak tovább. Foglalkoztatásukat különböző módon szervezik. Az általános iskolákban szó­beli megbeszélés alapján vállalják a munkát, a kon­dorosi termelőszövetkezet­ben üzemági szinten szer­vezik tevékenységüket. A nyugdíjasok foglalkozta­tását indokolja az állandó, vagy az átmeneti munkaerő- hiány, a részmunkaidőben ellátható feladatok, valamint a helyettesítések megoldása. Sokan hiányszakmában dol­goznak. A vizsgált időszak­ban az egységek átlagos ál­lományi létszámának mintegy 5,8 százaléka volt nyugdíjas munkavállaló. Legkeveseb­ben a kondorosi termelőszö­vetkezetnél, és az állami gazdaságnál dolgoztak. A költségvetési üzemnél ará­nyuk meghaladta a 9 szá­zalékot, a sütőiparnál pedig a 8 százalékot. Leggyakrab­ban portási, takarítói, fűtői munkakörben, és magasabb szakképzettséget igénylő te­rületen helyezkednek el. írásban vagy szóban A munkáltatók saját nyug­díjasaikat a nyugdíjazás előtti, vagy ahhoz hasonló tevékenységi körben foglal­koztatják. Alkalmazásuk so­rán szinte valamennyi szer­ződéstípus előfordul. Egy­aránt megtalálható a határo­zatlan időre, a határozott időre, a teljes munkaidőre, illetve a részmunkaidőre kö­tött szerződés. A munkálta­Vegyszerkép szezon előtt Minőségi követelmények A MÉM közleményben ha­tározta meg a kistermelők­nek forgalmazott tenyészko- casüldők és tenyészkanok minőségi követelményeit. Ilyen részletességű tenyész­tési előírás eddig nem volt érvényben. Ám mivel a kis­termelői sertésállomány ja­vításához fűződő érdekek megkívánják a tenyészálla­tok képességének folyamatos javítását, az idén átadott ál­latokat már az új rendszer­ben minősítik, bírálják el. A kistermelőkhöz az in­tegráció keretében vagy közvetlen értékesítéssel csak magyar nagyfehér hússertés, magyar lapály, észt sertés vagy ezek keresztezett utó­dai, illetve a hibridek kis­termelésre alkalmas vonalai kerülhetnek. Követelmény továbbá, hogy a kocák szár­mazása ismert legyen. A nem ellenőrzött tenyészet, a továbbiakban csak úgy ad­hat át anyaállatot, ha — bi­zonyos, biológiai okok miatt szükséges idő eltelte után — hivatalos ellenőrzésbe vonat­ja az állományt. A MÉM részletesen meghatározta a szakmai föltételeket, egye­bek között azt, hogy az ál­lat vemhességét ultrahangos ellenőrzés alapján kell iga­zoltatni. A kistermelők állataik vemhesítéséhez nemcsak igénybe vehetik az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet és a fajta­fönntartó termelési rendsze­rek által kihelyezett apaál­latokat, hanem azokat meg is vásárolhatják, és nemcsak saját állományukat, hanem másokét is — meghatározott feltételekkel — fedeztethe­tik. Az idén hozzávetőleg 75— 80 ezer tenyészkocasüldöt helyeznek ki kedvezményes feltételekkel a kistermelők­höz, akik várhatóan 1500— 2000 tenyészkant is megvá­sárolnak, javítva ezzel is a háztáji sertésállomány mi­nőségét. Gyomirtók, növényvédő szerek, műtrágyák bősége­sen állnak a kiskerttulajdo­nosok és a nagyüzemi gaz­daságok rendelkezésére. Kí­nálati piacra törekszik az Agroker. — A termelőszövetkezetek már tavaly nyár közepén jelezték igényeiket — tájé­koztat dr. Balogh József, a békéscsabai Agroker keres­kedelmi igazgatója. — Au­gusztusban már összeállítot­tuk a megrendeléseket, az anyagok lolyamatosan ér­keznek raktárainkba. Egy­két szerből mutatkozik hi­ány egyelőre, de ezeket he­lyettesíteni tudjuk másfajta, de azonos hatóanyagot tar­talmazóval. Az elmúlt évi­hez hasonló kínálat várja megrendelőinket. — Mintegy 150-féle nö­vényvédő szert szállítunk a kiskereskedelmi egységekbe — mondja Repka István, a műtrágya- és növényvédő­osztály vezetője. — Ez a sokféleség nem a hatóanyag szempontjából értendő, eb­be már beleszámítottuk a csomagol ás beli különbsége­ket is. Az anyagok még a szezonkezdet előtt az üzle­tekbe kerülnek. A kora tavaszi növényvé­delemhez szükséges úgyne­vezett lemosó permetezősze­rek kínálata bővül a No- venda és a Bárium Poliszul- fid nevűekkel. A gyümölcs­faolajnál egy korszerűbb ter­méket találhatunk a polco­kon : az Ágról olajos vegy­szert. A növényvédő 'szerek skálája új hatóanyagok fel- használásával szélesül. Em­berre és állatra nem veszé­lyes, ám a burgonyabogár legnagyobb ellensége lehet a Banco) — por alakú kisze­relésben kapható — szer. A fólia alattti kertészetek részére ajánlja az Agroker a Sükösdi Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság komposzt- üzemének különböző, úgyne­vezett növényspecifikus földkeverékeit. Baktériu­mok, gombák ellen is új ve­gyi anyag érkezett: a Kasu- minnal való permetezés után két nappal már fogyasztható a növény termése. A biokertészkedés egyre nagyobb teret hódít hazánk­ban. A vegyi üzemeink és az Agroker számított a növek­vő érdeklődésre. Talajjavító és termésfokozó hatású, va­lamint szervesanyag-után­pótlásra használható a Co- funa, a Szuperkomposzt és a gilisztahumusz. Kapható ezeken kívül szárított mar­hatrágya és az Alganit nevű magas szervesanyag-tartal- mú, agyagszerű talajjavító. Most érkeztek a kőzetlisz­tek; a bazalt- és dolomit­por, melyek a növények szá­mára fontos mikroelemeket (mész, magnézium stb.) tar­talmazzák. Műanyag kötözőanyagok- ból és fóliából bár jelenleg némi hiány mutatkozik, az ígéretek szerint lesz elegen­dő mennyiség. S végül néhány szó az árakról. Január elsejétől emelkedtek a műtrágyaárak: például a 34 százalékos am- móniumnitráf 50 kilogram­mos csomag mázsánkénti ára 390 forintról 415-re emelke­dett, az úgynevezett 3X16 százalékos komplex műtrá­gya ára 600-ról 920 forintra nőtt. Februárban a kiske­reskedelmi üzletek polcain lévő szerek ára is változik: például a Wuxal lombtrágya literének ára 18,90-ről 19,50- re nő . . Hornok Ernő Fotó: Fazekas László tók az általános szabályokat alkalmazzák, de előfordul csak a nyugdíjasok foglal­koztatására jellemző, az óra­keret kimerítéséig szóló szer­ződés is. A kondorosi tsz- ben a munkamegállapodá­sokat a tagsági viszony sa­játosságaira hivatkozva nem kötik meg. A szőnyegszövő­nél a dolgozó nyugdíjasok csak mintegy 40 százalékával készül írásbeli szerződés. Az írásbeli szerződések a bedol­gozóknál is hiányoznak, an­nak ellenére, hogy ebben a foglalkozási formában a szó­beli szerződésekre nincs le­hetőség. Az állami gazdaság a nyugdíjasokkal határozott időre szóló szerződést köt. A középfokú iskoláknál a pe­dagógusok esetében az óra­adói foglalkoztatás a jel­lemző. Az egészségügyi in­tézménynél részmunkaidő­re kötnek szerződést általá­ban határozott időre, melyet rendszerint meghosszabbíta­nák. Az órakereteket a ke­retösszegeket, a mentesítése­ket szabályosan állapították meg a kondorosi termelőszö­vetkezet kivételével, ahol csak szóban nyilatkoztatták a nyugdíjas munkavállaló­kat. Az állami gazdaság és a költségvetési üzem külön e célra szerkesztett, a részletes adatokat tartalmazó nyom­tatványt alkalmaz. Az egy­ségek többségére jellemző, hogy a foglalkoztatott nyug­díjasok nagy része korlátozás nélkül dolgozhat. Az ala­csony nyugdíja miatt kor­látozás alóli mentesítés jel­lemző a szőnyegszövőben és a kondorosi termelőszövet­kezetben. n bérkategória alsó határa A nyugdíjasok bérezésénél az aktív dolgozókra vonat­kozó jogszabályokat, és belső szabályzatokat eltérés nélkül alkalmazzák. Jellemző azon­ban, hogy a nyugdíjasok be­sorolása — kevés kivételtől eltekintve — a bérkategória alsó határa körül mozog, nem éri el a középértéket sem. Kivételt képeznek a pe­dagógusok. Besorolásuk az aktív dolgozókéval megegye­ző. Az egészségügyi intéz­ménynél dolgozó nyugdíjas orvosok és adminisztratív be­osztásúak bérbesorolása megközelíti az átlagot, sőt, esetenként meg is haladja. A nyugdíjas munkavállalók keresetének alakulásánál az óra- és a havi bér a megha­tározó. Egyéb, bér jellegű jut­tatásoknak csak kis mér­tékben van szerepe. A telje­sítménybérben dolgozók ke­resete a besorolástól és a teljesítménytől függ. Ám azonos besorolás esetén is általában alatta marad az aktív dolgozók keresetének. Teljesítménybérben foglal­koztatja a nyugdíjasokat a termelésben a sütőipar és a szőnyegszövő. A munkajogi és a társa­dalombiztosítási szabályokat betartják. A foglalkoztatás időtartamát a munkakönyv­be bejegyzik. A szabadság­hoz, a bérfejlesztéshez, a jubileumi jutalomhoz a munkaviszonyokat a nyug­díjas dolgozók esetében is nyilvántartják. A szabadsá­got a kondorosi termelőszö­vetkezet kivételével minde­nütt az előírásoknak megfe­lelően megkapták, beleértve a munkaviszony mértékétől függő pótszabadságot is. A kondorosi tsz munkaügyi osztályvezetője a népi ellen­őrök felvetésére azt vála­szolta: mivel több nyugdí­jas a szabadságot nem kér­te. így részükre azt nem ad­ták ki. A termelőszövetkezet munkaügyi szabályzata a ki nem vett szabadnapokra 50 százalék pótlékot ír elő. Ezt az előírást sem alkalmazták. Gazdasági szabályzók hatása A vizsgált egységekben a nyilvántartott nyugdíjasok száma 2 ezer 346. Megnyug­tató, hogy mindenhol igye­keznek rendszeres kapcsola­tot tartani a volt dolgozók­kal. Ez a feladat elsősorban a szakszervezeti bizottsá­gokra hárul. Különböző ta­lálkozókat szerveznek, tájé­koztatják őket a munkahely tevékenységéről, az eredmé­nyekről és a feladatokról. A rászorulókat segélyben ré­szesítik. A segélyalapra az állami gazdaság dolgozói egy napi bérüket ajánlották fel. Legtöbb helyen a munkahe­lyi étkezésre is lehetőség van. Beutalókat biztosítanak, s hozzájárulást adnak az üdülés költségeihez. Az ál­lami gazdaság és az egész­ségügyi intézmény megvizs­gálta saját nyugdíjasainak életkörülményeit. hogy szükség esetén a rászorult­ság mértékének megfelelő segítséget tudjanak nyújtani. Többen a felmérések alap­ján szociális segélyben ré­szesültek. A kondorosi ter­melőszövetkezet az alacsony nyugdíjúaknak két-három- száz forint nyugdíjkiegészí­tést ad. Jól működnek a nyugdíjasklubok is. A vizsgált egységek közül a költségvetésből gazdálko­dó szervezetek egyértelműen megfelelőnek ítélik a gazda­sági szabályozók ösztönző hatását a nyugdíjasok fog­lalkoztatására. A termelő- egységek szabályozókkal kapcsolatos megítélése nem ennyire egyértelmű. Az al­kalmazás lehetősége függ a választott jövedelemszabá­lyozási formától. Más befo­lyásoló tényezők is érvénye­sülnek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a termelési szerkezetben jelentős válto­zások történnek. A Békéscsabai Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati tapasztalatait ösz- szegezve megállapította, hogy a nyugdíjasok foglalkozta­tása általában az előírások szerint történik. A felmerült szabálytalanságok megszün­tetésére határozati javasla­tot tett. Ennek megfelelően az érintett egységek megtet­ték a szükséges intézkedé­seket. Serédi János Nyugdíjasok a szőnyegszövőben Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom