Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

1986. január 29.. szerda o izijqui-Titö II TIT a számítástechnikai kultúráért ARATÁS ÜVEGHÁZBAN. Megkezdték az október ele­jén vetett búza aratását a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényházá­ban, ahol 15 ezer búzatör­zset nevelnek optimális kö­rülmények között. A mele­get, a fényt, a páratartal­mat automaták szabályoz­zák. Az intézet munkatár­sai a kalászok nagysága, a növény szárának magassá­ga és szilárdsága, továbbá leveleinek formája alapján már a növényházban szelek­tálnak. A döntő vizsgálat azonban a laboratóriumok­ban történik meg: ott vá­lasztják ki a további kísér­letekre, illetve a továbbsza- porításra érdemes egyede- ket. KUBAI SZAKMUNKÁS­TANULÓK a Goldberger Textilművekben. A Goldber­ger Textilművek első alka­lommal fogad külföldi fia­talokat; az üzemben 30 ku­bai fiatal kezdte meg tanul­mányait; a nyomó-festő szakmát sajátítják el ha­zánkban. Február elejétől a gyári szakemberek vezeté­sével 600 órás szakmunkás- képző tanfolyamon vesznek részt, amelyen az elméleti oktatás mellett a szakmai fogásokat is elsajátítják. A leendő szakemberek három év múlva tesznek elméleti és gyakorlati vizsgát. VIRÁGZIK A MOGYO­RÓ. A januári áltavasz ala­posan megzavarta néhány növény életrendjét. Szeged családi házas negyedeiben — Alsóvárosban, Móravá- rosban, Újszegeden, vala­mint Domaszéken és kör­nyékén — kibújt a földből és szirmot bontott a hóvi­rág. A tavasz hírnöke ezen a vidéken körülbelül három héttel előzte meg azt az idő­pontot, amelyben átlagos időjárású években jelentke­zik. A házi kertekben nevelt hóvirág nagyobb, dúsabban virágzik, mint hegy- és domboldalakon tenyésző ro­konai. A zalai domboldala­kon kivirágoztak a mogyo­róbokrok és kinyílt a sárga kankalin. Sok helyütt a mé­hek is engedtek a napfény csábításának: kirepültek a kaptárakból. A vadászok megfigyelése szerint az er­dők koronás nagyvadjai máris tavaszi módra, csor­dába verődve járják az er­dőt, a bozótosokban pedig megjelentek az első csíkos vadmalacok. Az enyheség­nek minden bizonnyal az utóbbiak örülnek a legjob­ban. Vegyes vállalatok A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagoza­tán összegezték a vegyes vállalatok tevékenységének tapasztalatait. Több mint 50 külföldi részvételiéi működő vegyes vállalat dolgozik Magyaror­szágon. A sikeresen műkö­dők többségénél a magyar és külföldi partnerek között már korábban jó együttmű­ködés alakult ki. Példa erre a magyar—NSZK Sicontact vagy a magyar—görög Olim- pos Kft. Mindkét esetben az alapítók között már ko­rábban kereskedelmi, majd kooperációs kapcsolat ala­kult ki. így a partnerek jól megismerhették egymást, és létrejöhetett a vállalkozás­hoz szükséges kölcsönös bi­zalom. A sikeres példák más külföldi vállalkozók érdek­lődését is fölkelthetik. Bebizonyosodott, hogy a jól működő vállalkozások egyaránt komoly előnyöket kínálnak a külföldi és ha­zai partnernek. A tapasz­talatok szerint a külföldi vállalatok számottevően szé­lesíthették magyarországi el­adásaikat. Arra is akad már példa, hogy a vegyes vál­lalat segítségéve] más szo­cialista országokban is meg tudják szervezni az értéke­sítést. Napjainkban egyre több fórumon hangzik el, hogy kiemelt feladattá kell vál­nia a számítástechnikai prog­ramnak. A programot azon­ban nem elég csak meghir­detni, szükség van a gépeket, programokat ismerő, az al­kalmazás kérdésében eliga­zodó szakemberekre is. Meg­kérdeztük a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Bé­kés Megyei Szervezetének vezetőjét, dr. Krupa Andrást, hogyan támogatja a TIT e célkitűzés megvalósulását. — A számítástechnika al­kalmazásának két alapvető feltétele van. Az egyik: a megfelelő számítógéppark beszerzése és működtetése, a másik: a megfelelő számító­gépekhez értő, azokat kezelő és programozó szakemberek biztosítása. A TIT a szakis­meretterjesztés eszközeivel az utóbbi feltétel Békés me­gyei előkészítését vállalta magára, alapfokú és tovább­képző jellegű tanfolyamai ré­vén. Ebből következik, hogy a lakosság és a szakemberek szinte minden rétegének szóló tudást tolmácsoló számítás- technikai tanfolyamokat hir­det és szervez. — Megvannak-e a TIT-nek ehhez a sajátos oktató tevé­kenységhez szükséges számí­tógépei és szakemberei? — Három évvel ezelőtt kezdtük a számítástechnikai ismeretek terjesztését, s első dolgunk volt számítógépek vásárlása. Jelenleg 13 oktató számítógépünk van, ebből Békéscsabán 5, Gyulán 4. Orosházán 4 működik. De igénybe vesszük a megyében meglevő üzemi számítógépe­ket is. Szerencsére mind a három városban több olyan számítástechnikai szakember dolgozik már, akik szívesen vállalkoznak e tanfolyamok színvonalas vezetésére. A TIT a pedagógusok részére is szervezett számítógép-kezelői tanfolyamokat. A jelenlegi igényeket tehát még ki \ud- juk elégíteni. — Milyen rétegek, üzemek kapcsolódtak be a TIT szá­mítástechnikai oktatásába? — Alapfokon mindenek­előtt a gyermekek vesznek részt nagy lelkesen a tan­folyamokon. Az általános is^ kólákban több „kis progra­mozók baráti köre” műkö­dik (12 kör 141 tanulóval), számítógépes gyermektan­folyamainkon 1985-ben 192 tanuló barátkozott a számító- gépes technikával. Sokolda­lú az üzemi szakemberek részvétele is. A megyebeli termelési, közlekedési, ke­reskedelmi, szolgáltatói üze­mek vezetői, középvezetői, illetve számítógép-kezelői ré­szére 1985-ben Békéscsabán és Gyulán számítástechnikai alapismereteket nyújtó tan­folyamot indítottunk 25 fő­vel. A Basic-programnyelv tanfolyamainkon az alap­ismeretekkel már rendelkező szakemberek vettek részt. Több üzem saját számítógé­pei felhasználásával szerve­zett 1985-ben a TIT által különböző szintű számítás- technikai tanfolyamokat. Békéscsabán a SZÜV-ben, a forgácsolószerszámgépelem- gyárban, a PM Ugyvitelszer- vezési Vállalatnál. Gyulán a Kövizigben, az ügyvédi mun­kaközösségben. Orosházán az Unior Ipari Szövetkezet­ben, a Béke termelőszövet­kezetben, a Röntgen- és Kór­háztechnikai Vállalatnál, a Gelkánál, valamint “a nagy- szénási művelődési házban 145 szakembert képeztünk. — Ebben az évben is foly­tatódnak a tanfolyamok? — Igen. Békéscsabán a Vo­lán részére egy, a SZÜV-vel közösen két tanfolyam van folyamatban. A Közúti Épí­tőipari Vállalatnál, a Nö­vényvédő és Agrokémiai Ál­lomáson és a Gyulai Körös­táj Termelőszövetkezetben februárban indítunk tanfo­lyamokat, és a TIT békéscsa­bai értelmiségi klubjában, megyei szervezésben tartunk alapismeretekre és Basic- programnyelvre felkészítő tanfolyamot. Az előző évi­hez hasonló számban szerve­ződnek gyermektanfolyama­ink is. Jelenleg Békéscsabán öt, Újkígyóson három. Ge­rendáson egy, Gyulán négy és Orosházán két tanfolyam­ra jelentkeztek tanulók. Hz ember küzdelme a gőzzel, a hideggel és a sárral Gőzben a fúrótorony Az óriási teljesítményű szivattyút szerelik Fábiánsebestyénben több mint hat hete folytatódik a küzdelem a gőzzel. Mint is­meretes, a közel 4 ezer méter mélységből 350—360 baros nyomással, mintegy 150 fokos víz tör a felszínre. A szakemberek véleménye szerint percenként 3-4 köbmé­ter víz ömlik ki, csapódik az acél fúróto­ronyra, majd onnan óriási cseppekben hull alá. Az óriási gőzben az orráig is alig lát az ember, a fülsiketítő zajban nem ér­tik egymás szavát sem. Mégis mindent megértenek egymás mozdulataiból. Ilyen körülmények között dolgoznak a kitörés­védelmi brigádok, közöttük az orosházi csapat. Több gáz-, illetve olajkitörésnél volt már alkalmuk az összeszokásra. Nem kapkodnak, mert tudják: egy rossz moz­dulat, és... A lecsapódott ásványi sóktól fehérük a kút környéke. Apró patakokban vezetik el a gőzölgő vizet. A 130 tonnányi fúrótor­nyot a kút felől elvontatták, s kiszerelték a mintegy 180 tonna fúrócsövet. A mun­kálatokat csak nappal folytatják, minden este a helyszínen értékelik a szakembe­rek, a védelem vezetői a nap eseményeit, eredményeit, megbeszélik a következő nap feladatait. Ügy tűnik, a fábiánsebes- tyéni gőzkitörés elfojtása befejező szaka­szához érkezett. Képeink a berendezés bontása közben készültek. — sz — Néha a szél iránya kegyeibe fogadja a mentőbrigádokat Nem könnyű a magasban dolgozók mun- A berendezéseket mentik kája Fotó: Szekeres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom