Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TANÁCS LAPJA 108«. JANUÁR 29., SZERDA Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Budapesten ülésezik az atomenergetikai kormányközi bizottság A Budapest Kongresszusi Központban kedden megkezdte 13. ülését az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bizottság. A tanácskozáson a bolgár küldöttséget Ognyan Dojnov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, gépipari miniszter; a csehszlovákot Ladislav Gerle miniszterelnök-helyettes, a jugo- szlávot Rade Pavlovics, az energetikai és ipari szövetségi bizottság elnöke, a lengyelt Zbigniew Szalajda, a minisztertanács elnökhelyettese, a magyart Kapolyi László ipari miniszter, az NDK-t Rölj Kersten nehézgépipari és ipari berendezések gyártásának miniszteie, a románt Konstantin Dumitru ipari és nehézgépgyártási miniszter, a Szovjetunióét pedig Ivan Szilajev, a minisztertanács elnökének helyettese vezeti. Az ülés napirendjén szerepel a KGST 41. rendkívüli ülésszakán elfogadott, a tagországok műszaki-tudományos haladásának 2000-ig szóló komplex programjából a bizottságra háruló feladatok megtárgyalása. A delegációk áttekintik az ' atom- eröművi reaktorblokkok és más berendezések gyártásával és szállításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, megvitatják a tagországokban 2000-ig létesítendő atomerőművek és atom- fűtőművek építési programját, illetve az ezekhez szükséges berendezések gyártásánál kialakítandó szakosításokat, kooperációkat, s erre vonatkozóan javaslatokat készítenek elő. A tanácskozást Marjai Jó- zsef, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője nyitotta meg. A kormány nevében üdvözölte a résztvevőket, majd a kormányközi bizottság mostani tanácskozásával kapcsolatban elmondta: — A testületösz- szehívása éppen arra az időszakra esik, amikor a KGST 41. rendkívüli, ülésszakán jóváhagyott komplex prog-* ram megvalósítása érdekében meg kell tenni az első konkrét lépéseket. A bizottságra felelősségteljes feladat hárul, hogy az atomenergetika gyorsított fejlesztésére irányuló együttműködési program megvalósítását megszervezze és irányítsa. Hazánk érdekelt e program végrehajtásában az energia- igények biztonságos és gazdaságos kielégítése és az iparfejlesztés szempontjából is, hiszen az e területen kifejlesztésre és alkalmazásra kerülő modern csúcstechnológiák segítségével az ipar más területei is gyorsabban fejlődhetnek majd. A kormány elnökhelyettese ezután rámutatott: a hatodik ötéves tervben eredményesen hajtottuk végre az energia racionálisabb felhasználására irányuló kormányprogramot, csökkentettük energiaellátásunkban a szénhidrogének arányát, elsősorban a kőolaj, a kőolajtermékek területén, üzembe helyeztük . a Paksi Atomerőmű első két egységét. E blokkok 1985-ben 6,5 milliárd kilowattóra áramot termeltek, és ezzel az ország összenergiaigényének közel öt százalékát, villamosenergia-termelésünk- nek egynegyedét az atomenergia biztosította. A KGST-országok atomenergetikai együttműködésében jelentős siker, hogy a Paksi Atomerőmű első két blokkja az- üzembe helyezés óta igen jól és megbízhatóan üzemel, teljesítménye nemcsak eléri, hanem a második blokk esetében kismértékben meg is haladja a névleges értéket, és kiváló üzembiztonsága a nemzetközi összehasonlításban is jónak minősíthető. — Az elért eredmények igazolták annak a következetesen végzett munkának a szükségességét és helyességét, amelyet az építés minden fázisában a minőség biztosítása és ellenőrzésé érdekében végeztek el a szakemberek — hangsúlyozna Marjai József —, majd így folytatta: mind hazánkban. ’ mind a többi KGST-ország- ban nagy tapasztalatokat szereztek az elmúlt néhány évben az atomerőművek építői, s ebeket a tapasztalatokat az együttműködésben mind hatékonyabban hasznosítják. Jelentős mértékben éppen e bizottság munkájának eredményeként javul a KGST-országok együttműködésében a berendezések szállításának koordinációja, ütemezése. Marjai József ezután a hosszú távra szóló hazai energetikai programról szólva kifejtette: — A 2000-ig terjedő idő-, szakra kialakítottuk energetikai fejlesztésünk koncepcióit, és hozzákezdtünk azok megvalósításához. A termelési struktúra megfelelő módosításával, az energiafelhasználás hatékonyságát növelő technológiák ki- fejlesztésével és meghonosításával ei kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedése legfeljebb 0,4 százalékkal növelje (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a Magyar EMSZ Társaság Intézőbizottsága Kedden Budapesten ülést tartott a Magyar ENSZ.Társaság Intézőbizottsága. Simái Mihály akadémikus, elnök ismertette azt a felhívást, amelyet az elmúlt héten Genfben az ENSZ szervezésében tartott „Együtt a békéért” elnevezésű tanácskozáson fogalmaztak meg. A nemzetközi békeév nyitóeseményének számító konferenciára több mint 100 országból érkeztek küldöttek, akik a felhívásban többek között meggyőződésüket fejezték ki, hogy lehetséges, megállítható, és visszafordítható a jelenlegi veszedelmes irányzat a nemzetközi életben, és az ezredfordulóig megteremthető egy jobb, biztonságosabb világ. Az intézőbizottság áttekintette az 1985. évben végzett munkát. Gömbös Ervin főtitkár többek között rámutatott. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulójával összefüggő hazai és nemzetközi rendezvények Magyarországon is megnövelték az érdeklődést a világszervezet tevékenysége, szerepének értékelése, és jövőjének vizsgálata iránt. A főtitkári beszámoló kitért arra is, hogy az elmúlt évben tovább bővültek a nemzetközi kapcsolatok. Számos tanulmányútra, megbeszélésre került sor itthon és külföldön. amerikai űrhajósok tragédiája Felszállás közben felrobbant a Challenger amerikai űrrepülőgép. A repülőgép héttagú személyzettel középeurópai idő szerint röviddel fél hat után emelkedett fel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről — többszöri halasztás után. Negyvenöt másodpreccel a rajtot követően az űrrepülőgép felrobbant, mintegy kilenc mérföldre a rajt helyétől. A Challenger robbanását megelőzően a műszerek semmiféle hibát nem mutattak. Az űrrepülőgépet három rakéta együtt juttatja pályára: két szilárd hajtóanyagú rakéta, amelyek kiégésük után leválnak az együttesről, és egy hatalmas, folyékony üzemanyagú rakéta, amelynek tartályában több mint egymillió liter hajtóanyag van. A pályára állást megelőző szakasz elérésekor ez is leválik, s csak az űrrepülőgép áll pályára. Az első képekből ítélve a robbanás akkor következett be, amikor a szilárd hajtóanyagú rakéták tolóerejét a rajt után körülbelül egy perccel fokozni kell. A Challenger rajtját eredetileg azért kellett elhalasztani, mivel az előző űrrepülőgép, a Discovery indítása rendkívül elhúzódott, s meg kellett várni annak visszatérését. Két ízben — szombaton és hétfőn — kedvezőtlen időjárási viszonyok gátolták meg az indítást. Vasárnap is a kedvezőtlen időjárási előrejelzés miatt állították le a rajtot, de utólag kiderült, hogy az előrejelzés rossz volt. az űrrepülő nyugodtan indulhatott volna. Kedden a hirtelen jött, és Floridában teljesen szokatlan hideg és fagy veszélyeztette az indítást: a rendkívüli hideg jégcsapokkal aggatta tele az indítóberendezést, és az űrrepülőgépet is, a jeget azonban állítólag, sikerült eltávolítani. A Challenger héttagú személyzettel indult a világűrbe. A gép parancsnoka Francis Scobee, a személyzet tagjai: Michael Smith repülőgépvezető, Judy Res- nik. Ellison Onikuza és Ronald McNair, valamennyien kipróbált űrhajósok, akik már jártak az űrben, és Gregory Jarvis fedélzeti mérnök. A Challenger utasa volt McAuliffe tanárnő. Feladataik közé tartozott volna két mesterséges hold pályára állítása, az egyik közülük a Halley-üstökös megfigyelésére. Több tudományos kísérlef elvégzése is szerepelt a programban. Christa McAuliffe volt az első teljesen „civil” utas az amerikai űrrepülőgépeken. Korábban egy szenátor és egy képviselő is járt a hivatásos űrhajósokkal a világűrben, azonban mindkettejüknek hivatalból felügyeleti joguk volt az űrkutatási program felett. (Folytatás a 2. oldalon) Hz MIT 1986-os terveiről Tegnap, január 28-án délután ülésezett Békéscsabán a megyei társadalombiztosítási tanács, Dér Lászlóné elnökletével. Ezúttal dr. Pankotai István MTT-titkár előterjesztésében hallgatták meg a résztvevők az ez évi munka- program tervezetét, és elfogadták azt. A javaslatok között szerepelt például, hogy a testület foglalkozik a kivételes nyugellátás emelésének tapasztalataival, a segítségre szoruló, alacsony jövedelmű idős korúak szociális támogatásával, a Teszöv és a Kiszöv társadalombiztosítási tanácsainak munkájával, a KPVDSZ és a pedagógusszakszervezet társadalombiztosítási munkájával. A társadalombiztosítási tanács jogorvoslati és méltányossági ügyeket is elbírált. Országos Idegenforgalmi Tanács Kedden Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elnökletével ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. A testület Rosta Sándornak, a Balatoni Intézőbizottság főtitkárának előterjesztésében elsőként a balatoni üdülőkörzet 1986—90-es évekre szóló fejlesztési koncepciójáról tárgyalt. A tanács megállapította, hogy az üdülőkörzet jövőbeni fejlesztésénél továbbra is a legfontosabb cél a vízminőség romlásának megállítása, a környezeti értékek védelme. Ugyancsak fontos. hogy egyensúly alakuljon ki az igények és az infrastrukturális kapacitások között, s az is lényeges, hogy csökkenjen a zsúfoltság a tó körzetében. Nélkülözhetetlen az üdülési és az idegenforgalmi feltételek továbbfejlesztése, s szükségessé válik az üdülőterület rekonstrukciója. A tanács állást foglalt amellett is. hogy jelentősen javítani szükséges az alapfokú ellátást. A vita során többen arról szóltak, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni a Balaton tehermentesítését. A Bakony alján és a pannonháti terület mintegy ötezer hektárén télen sem szünetel a fakitermelés: a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság mecséri hat brigádja most is dolgozik. A kivágott fákból 12 ezer köbméter tűzifa, 13 ezer köbméter ipari fa, 3 ezer köbméter papírfa lesz (MTl-fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Szakmaközi bizottságok Össztitkári értekezlet Békéscsabán Mint ismeretes, 1980-ban hozott határozatot a Szak- szervezetek Országos Tanácsa a szakmaközi bizottságok létrehozásáról. A megyeszékhelyen, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének útmutatása alapján 1983 májusában alakult meg a városi szkb, amely fontos láncszeme lett a szervezett dolgozók területpolitikai munkájának. A három év tapasztalatait választói össztitkári értekezleten vitatták meg tegnap, január 28-án Békéscsabán. az SZMT- székházban. Ennek a munkájában részt vett és felszólalt Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára, dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára. Fekete Jánosné, a városi tanács általános elnökhelyettese, ott volt a HNF és a KISZ városi bizottságának képviselője. Bácskai László, a szakmaközi bizottság titkára elmondotta, hogy munkaterv szerint dolgoztak, igyekeztek minél több testületi ülést a vállalatoknál, az üzemekben I tartani. így jobban megismerték egymás eredményeit, gondjait. Az SZMT titkársága 1984-ben megállapította: tevékenységük jól szolgálja a megyeszékhely politikai, gazdasági életének megismerését, a dolgozók érdek- védelmét. Véleményt mondtak a város középtávú pénzügyi és fejlesztési tervéről, figyelemmel kísérték a megvalósítást. Egyetértettek azzal, hogy mindenekelőtt az alapellátás javuljon, megoldják a belvízelvezetést, megfelelő általános iskolák épüljenek. A VI. ötéves tervben javult a lakáshoz jutás lehetősége, az esélyek viszont egyenlőtlenek voltak. A hitelfeltételek nem igazodtak a családok jövedelméhez. Az új rendelet csak részben hozott változást, a lakások árai magasak, az építőanyagok drágák, és csökkent a vállalati segítség is. A fiatal házasok zöme képtelen elviselni ezeket az anyagi terheket. miközben sokszor a 1,5 millió forintba kerülő lakások eladatlanul állnak. (Folytatás a 3. oldalon)
