Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-27 / 22. szám
1986. január 27., hétfő S-ben láttuk, kommentáljuk Gyulán a SZOT-gyógyüdülőben rendezték meg szombaton, 25-én a már hagyományosnak számító román bálát. Az eseményen nagy számban vettek részt a Békés, Hajdú, Csong- rád megyében lakó román nemzetiségiek Fotó: Béla Ottó Malomtüz után Komáromban —LAPSZÉL Együttélés Változik körülöttünk a világ. Sokan megkongatták már a vészharangot a házasság intézménye felett, s az alkalmi együttélés híveinek adtak igazat. Titokban vagy nyíltan verbuválódtak össze a nyitott házasság, a több „férjből- feleségből álló nagycsaládok” létjogosultságának hirdetői. Olyan szövetségekről is hallottunk, amikor négy-öt (gyermekét egyedül nevelő) asszony vállalta közösen a család gazdasági, nevelő szerepkörének egyes funkcióit. Majd a kezdeményező szellemű „nyugaton” nagy port felkavaró könyv jelent meg Az utolsó mentsvár címen. Az író a körülöttünk zajló szörnyűségek között az anya, apa és gyermekek együttélő szoros kötelékében, a családban talált újra menedéket. A középnemzedék, a mi felelősségünk, hová vezet majd az út. A legkiszolgáltatottabbak vagy annak látszok a gyermekek és az idősek. Hogy miért feltételes módban írom ez utóbbi gondolatokat? Tapasztalás és sok-sok ismerős megoldhatatlan panasza nyomán. Mesélik; szombaton, vasárnap mily jó volt a drága nagyszülőkhöz bandukolni az egymást látás, a közös családi ebéd öröméért! Nagyapa az unokákkal játszott, nagymama az ebédkészítésnél tevékenykedett, röpködtek egymás körű] fiatalok és idősék. Olyan jól esett elmondani egy-egy hivatali sikert vagy kudarcot, kitárgyalni a hétköznapokat. Ez volt a legszebb családi együtt- lét, ami örömet, boldogságot, később szép emlékeket jelentett mindenkinekA tragédia, az egyik idős családtag elmúlása mindent megváltoztathat. Mi legyen a nagymamával, nagyapával, ha egyedül marad, beteges, jövedelme nem biztosítja minimális létfenntartását sem? A legkézenfekvőbb megoldás; nagy lakást összehozni a két kisebből, ahol a szaporodó család minden tagja elfér. Egyébként is nagy a megértés mindkét részről. „Miért szólnék az életetekbe bármiért is, mindent rátok bízok. Segítek, amiben csak tudok” — mondja az idős ember, és hiszi is. „Csak az anyagi és fizikai erőket összefogva tudunk jó feltételeket teremteni. Baj nem lehet; mindig jól kijöttünk egymással” — bizakodnak a fiatalok. Ezután kezdődik az együttélés tanulása. A fiatalok: apa, anya, gyerekek állandóan sietnek, iskolába, munkahelyre, otthon fogadják barátaikat, dolgoznak, tanulnak, hajtanak, próbálnak a régi módon élni. Közben kevés idő jut. az otthon maradó idős kisebb-nagyobb problémáinak kitárgyalására. Ez neki rosszul esik, csakúgy, mint az, ha nem kellőképpen méltányolják család- körüli munkájának igyekezetét. Természetének, szokásának megfelelően csendben, esetleg hangosan méltatlankodik, véleményt nyilvánít, szid, panaszkodik, és kiderül, hogy nem is jól ismerték egymást eddig. A türelmük csupán néhány órára szólt, s az életmódváltozás nem is olyan örömteli, mint kezdetben hitték. Mi a megoldás? Az eseményeket visszapergetni nem lehet, tovább keli tanulni az együttlétet. Körülöttünk egyre több a fiatal nyugdíjas, és a nyugdíjaskor „szabadsága” után áhítozó fiatal. Gyermek- nevelési és szülőgondozási örömökkel, terhekkel a fejünk felett, amit a család, az erősen összetartozó tud és köteles, akár kisebb- nagyobb konfliktusok árán elviselni. u. Zs. Gyed három évig.. A tegnap esti adásban láthattunk egy riportot, ami azt a lehetőséget tárgyalta, hogy a gyermekgondozási díj (a gyed) a VII. ötéves tervben 3 évre emelkedne. Ezt a makacs népességcsökkenés indokolja, ami a ’80-as évek elején indult el. Többek között a gyermek másfél éves koráig igényelhető gyednek is köszönhető, hogy ’85-ben nem csökkent tovább a születések száma, bár a halálozások számánál még mindig alacsonyabb maradt. Mindenképpen jó lenne, ha a gyed 3 évre emelkedne, főleg ha a társadalom teherbíró képessége ezt nem más fontos terület megcsapolásával bírná el, ám csodát ettől még aligha várhatunk. Mert a legtöbb szülő nem az első évek anyagi nehézségeitől fél. A gyermek még akkor a „legolcsóbb”. Aztán ahogy a gyermek növekszik, egyre több kell(ene) mindenből, s amikor elkezdődik az iskola, a költségek megugranak. Amikor még meg kell venni a méregdrága játékokat, de már a divatra is figyel az apró ember. S amikor egy télre nem elég nekik egy csizma, az anyagi gondok már végképp mellénk szegődnek. A gyerekek sokoldalú képzése sem olcsó dolog, hogy állni tudják a versenyt a továbbtanulási harcban, aztán a pálya elején. Az életszínvonal csökkenését nem könnyű vállalni, még a több gyermek miatt sem, főleg azért, mert azt leginkább a gyerekek sínylik meg. Sok szülő a veszélyt Sorsdöntő szakaszához érkezett a negyven nap óta folyó éjjel-nappali munka a fábián- sebestyéni forróvlz- és gőzki- törés elfojtásáért. A hét végére megérkezett a helyszínre Hollandiából a különleges elzáró szerkezet, amilyet hazánkban eddig még nem alkalmaztak. A kitörésgátló elhelyezésének előkészítésére a védelmi brigádok sikerrel oldották meg Micsoda pompás illat! Valamilyen sült lehet — talán pulyka? Nem, inkább töltött csirke, határozottan érezni a majoránnát. Két emelettel feljebb meg sütemény készül, vaníliás, biztosan tejszínhabbal, reszelt csokival a tetején — vagy esetleg mogyoróval? Ugye, ismerős ez a szombat-vasárnap délelőttöket betöltő lépcsőházi illatkaval- kád? Mert a hétvégeken a családok zöme otthon ebédel, süt-főz a háziasszony, vagy a házigazda. Sokan kényszerű kötelességből, nem kevesen viszont alkotó szenvedéllyel, sok fantáziával forgatják a fakanalat, majd élvezik a régi és új ízeket — érezve nem vállal több gyereket. Egyetértek azzal, hogy a gyed felemelése azért is szerencsés elképzelés, mert a gyerekek számára a . legtermészetesebb környezetet biztosítja 3 évig, az otthont. Csakhogy ezt a nők jelentős része úgy sem vállalhatja, különösen nem 3-szor, vagy 4-szer, Akiket akkora kihagyás a szakmai naprakészségben és a munkahelyi előmenetelben látványosan érintene, azok továbbra is hamarabb térnek vissza munkahelyükre. A legfontosabb, hogy mindannyiunk munkahelyi elfoglaltsága legyen a legkorszerűbb, a legtestresza- bottabb, s ezáltal a megtermelt érték, és a borítékban hazavitt pénz a lehető legtöbb. Vagyis a megoldás a Hét másik két riportjából még inkább megközelíthető. Az elektronikai kormány- programról szóló riportból, amihez nem kell több kommentár. mintsem, hogy mihamarabb sikerüljön, s abból az 5 percből, ami arról tudósított minket, hogy egy szövetkezet csúcstechnológiát tudó gépet üzemeltet, ám annak a gépnek a kapacitása 85 százalékban kihasználatlan. Ha majd ez az utóbbi ellentmondás (és sajnos, sok hozzá hasonló) megszűnik, akkor az életszínvonal-politika szó hallatán senki sem fog a szociális juttatásokra gondolni. rendkívül nehéz feladatukat: a gőz- és vlzáradat közepette vontatással eltávolították a 130 tonna súlyú acéltornyot, valamint a 160 tonnányi fúrócsövet. Hátralevő feladat még a visszamaradt sérült kitörésgátló leszerelése és eltávolítása, az új szerkezet felszereléséhez ugyanis teljesen tiszta terepre van szükség. Az új kitőrésgátló elhelyezésére várhatóan a jövő hét első felében kerül sor. meg a sikert. (A kudarcokról általában csak a szemetes vödör „tud”, de megbízhatunk a diszkréciójában.) Tehát főzünk — de vajon mit? *** Helyes fiatal pár nézelődik a békéscsabai vásárcsarnokban a szombati hetipiacon: Fejes István és felesége. Békésiek, a fiatalasszony általános iskolában dolgozik, a férj pedig a Ganz-Mávag- nál, mint lakatos. Fiatal házasok, tavaly augusztusban volt az esküvő. — Mi lesz holnap a vasárnapi ebéd? — Oldalas, sült kolbász tört krumplival — sorolják egyszerre. A szombatra virradó éjszaka kigyulladt, és teljesen leégett komáromi malomnál még vasárnap is akadt munkájuk a tűzoltóknak. A négy emeletes, 700 négyzetméter alapterületű üzemépület a tűzoltók legnagyobb erőfeszítése ellenére is teljesen kiégett, összeroskadt, gépi berendezései elpusztultak; a mentés alatt ketten köny- nyebb sérülést szenvedtek, a kár tetemes, sok millió forintot tesz ki. Az esetről, az oltás munkáiról Busa János alezredes, a tűzoltóság Komáromi megyei parancsnokhelyettese a következőket mondta el az MTI munkatársának: a tűz — Van-e étel, ami rendszerint csak ünnepnap kerül az asztalra? — Hogyne! Például a húsleves, az olyan vasárnapi, és ilyenkor általában húsételt készítünk. A szüléink segítenek, baromfit, tojást, zöldséget, egyebet mindig kapunk, úgy hogy könnyebb, mintha mindent a boltban kellene venni. — Étterembe szoktak-e járni? — Az már nagyon ünnepi alkalom, mondjuk évforduló, vagy ilyesmi. Eddig még nem voltunk, de hamarosan meglesz a lakásavató, és akkor elmegyünk valahová megünnepelni. a szombat éjszakai műszak ideje alatt keletkezett az épület földszintjén. Az üzem dolgozói megkísérelték az oltást, s miután ez nem sikerült, értesítették — sajnos, megkésve — a tűzoltókat. Szombat délutánra sikerült oly mértékben lokalizálni a tüzet, hogy a malomhoz tartozó betonsilóból a napi feldolgozásra szánt búza kimentését megkezdhették. Így mintegy 15 vagonnyi terményt sikerült elszállítani. A füstölgő, a belül még parázsló anyagtömegből időnként még lángok csapnak fel, s ezért vasárnap is készenléti ügyeletet tartottak a helyszínen. A férj, zömök, bajszosszakállas férfi cipeli a kosarat, a felesége, helyes filigrán asszony éppen virágot vásárol. Marik Lászlóék rendszeresen és szívesen járnak a csabai piacra, nézelődnek, vásárolnak, persze csak az apróbb dolgokat, mert ahogyan a feleség mondja: „A nagy bevásárlást nerp szabad a hét végére hagyni”. — Megvan a meghitt hangulata az ilyen szombat-vasárnapi ebédeknek, együtt a család, beszélgetünk. Szeretjük a sülteket, kipróbáljuk az újabb fűszereket, recepteket — így a férj, akinek pihentető időtöltés a konyhában foglalatoskodni. Különösen a töltött káposztával és a majorannás sült malaccal szokott remekelni, sőt, a múltkor nagy családi sikert aratott a csontozott, előre fűszerezett rántott csirkecombbal is. — Most vasárnap csirke- aprólék-leves lesz, malacsült sült krumplival, párolt piros káposztával. — Mintha ismét divat lenne a sütés-főzés, befőzés? — Igen. Olcsóbb, és nyilván ízesebb, egyedi —- vélekedik a háziasszony. —, s az embereket is közelebb hozza, meghívjuk egymást egy- egy különlegességre. Ezeknek a téli ebédeknek van sajátos hangulata, amit nemcsak az étel, hanem az egész szertartás ad meg. Szertartásokra pedig — jól tudjuk Saint-Exupery Kis hercegéből — éltető szükség van... Tóth Ibolya Fotó: Kovács Erzsébet HÍREK Hírügyeletünk 19 óráig hívható, a telefon - számunk: Ma hírügyeletes: Tóth Ibolya. MA: ANGELIKA NAPJA A Nap kél 7.17 — nyugszik 16-37 órakor A Hold kél 18.10 — nyugszik 8.30 órakor ÉVFORDULÓ Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1891. január 27-én született Kijevben és 73 éves korában, 1964-ben hunyt el Moszkvában Ilja Ehren- burg szovjet-orosz elbeszélő, regényíró, költő és publicista. Ilyen volt... Az elmúlt hét végén alapos változás történt az időjárásban. Amíg pénteken este plusz tíz fok mellett langyos eső esett, addig szombaton reggel nyolc óra tájban nulla fokot mértek, és szakadt a hó a megye nagy részén. A viharos északi szél kíséretében érkezett hótakaró azonban nem volt tartós, sehol sem maradt meg hosszabb ideig. Szombat délutánra felszakadozott a felhőzet, és vasárnap délig változóan felhős, de csapadékmentes volt az idő. A hőmérséklet vasárnap hajnalra nulla Celsius-foktól mínusz 1 fokig süllyedt, 14 órára pedig plusz 2, plusz 3 fokig emelkedett. Csapadékban gazdag volt a hét vége, átlagosan 15—18 milliméter hullott. Rendkívülinek számít a pénteken késő este mért légnyomás, amely tengerszintre átszámítva 989 millibár volt. Az utóbbi 50 évben mindössze 3-4 alkalommal fordult elő ilyen alacsony légnyomás a megyében. Egyébként az évszakhoz képest még mindig mérsékelten enyhe az idő. A tájékoztatást Szudár Bélától, a Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletesétől kaptuk. ...ilyen lesz az idő Az ország északi felén gyakran lesz erősen felhős az ég, másutt csak időnként növekszik meg a felhőzet. Futó hózáporok alakulnak ki. A még többfelé erős északnyugati szél éjszaka mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: —5 és —10 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok közelében várható. — ELHUNYT HINCZGYU- LA festőművész. Hincz Gyula Kossuth- és Munkácsy- díjas festő, grafikus, kiváló művész január 26-án, vasárnap, életének 82. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. — NÉPÚJSÁG-ANKÉT LESZ január 27-én, hétfőn délután 15 órától Medgyes- egyházán a pártbizottság épületében. Itt az olvasók elmondhatják véleményüket lapunkról, ötleteiket és kívánságaikat, mit olvasnának szívesen a Népújságban. — BÉKÉSCSABÁN a TIT értelmiségi klubjában január 27-én, hétfőn 9-től 11 óráig megyénk közlekedésének helyzetéről és jövőjéről tart előadást Spröber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője. Az előadást fórumrendszerű konzultáció követi. — GYULÁN a SZOT-gyógy- üdülő különtermében január 27-én, hétfőn 14 órától ülésezik a városi szakmaközi bizottság Értékelik eddigi munkájukat és megismerkednek a tanács ez évi költségvetési és fejlesztési tervével. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 4. Játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 138 fogadónak volt, nyereményük egyenként 83 827 forint. 3 találata 10 906 fogadónak volt, nyereményük egyenként 530 forint. A 2 találatos szelvények száma 285 362 darab, ezekre egyenként 25 forintot fizetnek. Pályázat A hazai távközlés fejlesztéséért országos pályázatot hirdet a Magyar Posta, a Technová Ipari Innovációs Alap, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület és az MTESZ szakértői irodája. Pályázni lehet a hazai távközlés meglevő eszközeinek, berendezéseinek jobb kihasználását, újabb szolgáltatások bevezetését, a szolgáltatások minőségét javító megoldásokkal, melyek illeszkednek a hazai távközlés koncepciójához és figyelembe veszik a postai előírásokat, szabályokat. Követelmény, hogy a pályázat a megvalósítási szintig kidolgozott, gazdasági számítással alátámasztott (műszaki, pénzügyi, szervezési, stb) legyen. A pályázatok beküldési határideje 1986. május 12. Cím: MTESZ Szakértői Iroda, 1372 Budapest. Postafiók: 451. Békés megyeiek Békéscsabán az MTESZ István király téri irodájában érdeklődhetnek. U. T. Folytatódik a küzdelem a gőzkitöréssel
