Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
198(i. január 25„ szombat o Kél elnök tiltakozik Milliók homályos utakon Egy NEB-vizsgálat tanulságai - D leltár és a felelősség A közelmúltban jelent meg a kereskedelemben érvényes új leltározási jogszabály, amely kétségtelenül szigorúbb lett, ugyanakkor néhány lényeges gondot nem oldott meg. Leltározás, az anyagokkal, eszközökkel, az állami és a szövetkezeti tulajdonnal való elszámolás azonban nemcsak a kereskedelemben létezik- Ezért is figyelemre méltó a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata e fontos munka szabályozásáról, bizonylati rendjéről, a felelősség érvényesítéséről. A feltáró összeállítás hét ipari szövetkezetben, két mező- gazdasági termelőszövetkezetben, egy-egy élelmiszeripari és tanácsi autójavító vállalatnál tapasztaltakat elemezte. Nagyvonalú döntések Mindenekelőtt meg kell jegyezni: a vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy szükséges volt napirendre tűzni a leltározást. A megvizsgált gazdálkodó egységek többségénél nem szabályozták teljeskörűen a teendőket, a vezetők nem következetesek a .rendelkezések megtartásában. Az ellenőrzött ipari és mezőgazdasági szövetkezetekben pontatlannak bizonyult a leltárak felvétele, kidolgozása. Nem fordítottak kellő gondot az ellenőrzésre, az eltérések kivizsgálására, a felelősségre vonásra. A vezetők liberális szemléletét tükrözi, hogy a leltárhiányokat a többletekkel szabálytalanul kiegyenlítették, így az utólagos ellenőrzést . megnehezítették. Ami a normalizált hiány alkalmazását illeti: ennek lehetőségét központilag csak néhány helyen szabályozták, nem egységesen értelmezték és alkalmazták. Mindez táptalaja a lazaságnak, sőt, a tudatos visszaélést is feltételezi. Ugyancsak nem megnyugtató a selejtezések gyakorlata, végrehajtása, homályos az ilyen termékek útja, baj volt a kivizsgálással, a javaslattal és az ellenőrzéssel. Elfogadhatatlan az is, hogy a selejtezési bizottság első embere például a szövetkezet elnöke. Megállapították a népi ellenőrök, hogy az ipari szövetkezetben a leltározást és az ehhez kapcsolódó anyagi felelősség érvényesítését a belső szabályzatokban meghatározták, de közöttük nincs meg az összhang. A gyakorlati végrehajtás is sántít. Gyakran előfordult, hogy az állóeszközök tartozékait nem vették leltárba, a számítások, mérlegelések részeredményeit elfelejtették feltüntetni, szabálytala- lanui javítottak, előfordult, hogy jegyzőkönyvet, sem vettek, fel, a leltár jegyekről lemaradtak az aláírások- Ezek a mulasztások és szabálytalanságok szervezetlenséget, szakszerűtlenséget mutatnak, megkérdőjelezik a mérleg valódiságát, lehe- teltenné teszik az esetleges felelősségre vonást. Gond az is, hogy a leltározási ütemterveken nem szerepelt a felvételért és annak ellenőrzéséért felelősök neve, munkaköre, nem határozták meg az egyeztetések módját, időpontját. A vizsgált ipari szövetkezetekben az áthárított leltárhiány az összes hiánynak 1984-ben 2,44 százalékát tette ki. Az eltérések okát viszont nem vizsgálták, csupán igazoló jelentést kértek a dolgozóktól. A magyarázatot kritika nélkül elfogadták, még a belső ellenőrt sem bízták meg az okok feltárásával. Hivatalos határozatot sem küldtek az anyagilag felelősöknek. Három év alatt egymillió 365 ezer forint leltárhiány keletkezett, de csupán 13 ezer forint térült meg. A Méta- kémia Ipari Szövetkezetben például a felelősségre vonástól eltekintettek, engedélyezték a hiányok és a többletek leírását. Fizet az igazgató A külső ellenőrző szervezetek feltárták a hiányosságokat, előírták az intézkedés módját, kevés sikerrel. Ugyanis a hibák megismétlődtek. Mindezekből arra a következtetésre jutottak a népi ellenőrök, hogy az ipari szövetkezetek vezetői nem érzik a leltározás konkrétságának, valódiságának a súlyát, a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát. Példa erre, hogy a vizsgált szövetkezetekben a leltárhiányok és többletek miatt fegyelmi felelősségre vonást nem alkalmaztak, három év alatt csupán huszonötén kaptam figyelmeztetést. A két mezőgazdasági termelőszövetkezetben és a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál a belső szabályzatokban leírtak gyakorlati megvalósításával voltak gondok. A leltározók némelyike nem ismerte a feladatát, a kilépett dolgozók nem minden esetben számoltak el a rájuk bízott anyaggal, áruval, a leltározás ideje alatt gyakran változtak e munkában részt vevő személyek- Ennek is tulajdonítható. hogy a leltárfelvételi jegäfek és'összes! tők egy része nem felelt meg a bizonylati elveknek. Az utóbb említett vállalatnál a helytelen árazás miatt a könyv szerinti készlet értéke nem egyezett meg a leltáríveken szereplő értékkel. A hiányok és a többletek kompenzálására jellemző: a vállalat elfogadta az úgynevezett lédig szörpök közötti keveredést, jaffát meggyel helyettesített. A Vésztői Körösmenti Tsz-ben zab és lóbab hiányzott, több volt viszont árpából és kukoricából. A hiányt fizetési kötelezettség nélkül elkönyvelték. Az üdítőital-ipari vállalatnál az 1984. évi leltárhiányok miatt tizenheten kaptak fizetési felszólítást, a munkaügyi döntőbizottság azonban csupán négy dolgozónál fagyta jóvá az igazgató határozatát. A hiányos leltárelszámolás, a számviteli és bizonylati fegyelem megsértése miatt a törvényességi felügyeletet ellátó szerv komoly pénzbüntetéssel sújtotta a vállalat igazgatóját és számviteli osztály vezetőjét. Azóta rendben mennek a dolgok. A selejtezés „tudománya” A selejtezéseknél, leértékeléseknél szintén több hiányosságot tapasztaltak a népi ellenőrök. A kiselejtezett anyagokat, fogyóeszközöket nem semmisítették meg. Állóeszközök selejtezésénél nehezen vagy sehogyan sem lehetett megállapítani, hogy a bontási anyagokat, a haszonvasakat mikor használták fel, illetve milyen módon értékesítették. A selejtezésekkel egyébként befolyásolni lehet az eredményt. Szabálytalan állóeszköz-selejtezésre bukkantak a külső ellenőrök Vésztőn, a Körösmenti Termelőszövetke- között a csaknem húszmillió zetben, ahol 1982 és 1984 forint nettó értékű állóeszköznek több mint a felét selejtezés után is használták- így adózatlan fejlesztési alapot képezhettek. A vizsgálat eredményét vegyes érzelmekkel fogadták az érintettek. A jogszabályok helytelen értelmezése tükröződik egyes észrevételekben. A Vésztői Körösmenti Tsz elnöke nem értett egyet a selejtezéssel kapcsolatos megállapításokkal, mert véleménye szerint egyetlen PM-rendelet sem írja elő ezeknek az eszközöknek a megsemmisítését, illetve ócskavasként történő értékesítését. Túlzottnak tartja, hogy a leltárértékelésekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Tegyük hozzá: mindezeket érvényes jogszabályok írják elő. Még furcsább a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnökének az álláspontja, aki indokolatlannak tartja a leltározók megbízólevelének kiadását. Szerinte nem követtek el mulasztást azzal, hogy a tetemes normán felüli hiány megfizetésére nem köteleztek senkit, mert a dolgozók tagsági viszonyukkal kapcsolatos kötelességüket nem szegték meg, következésképpen nem is vétkesek. A leírtakon érdemes elgondolkozni az egyszerű állampolgárnak, az illetékeseknek. A társadalmi tulajdon védelme senkinek sem lehet közömbös, bármilyen poszton is dolgozik. Mert nem babra, hanem forintra, sok-sok millióra megy a játék, és mindannyiunk erszénye bánja a felelőtlenségből eredő károkat. Seres Sándor „Bútor: a ház mozgatható berendezésének gyűjtőneve. A bútorok technikai és használati szempontból három csoportba oszthatók: 1. ülő-, ill. fekvő, 2. ingóságok elhelyezésére szolgáló bútorok (láda, szekrény stb.), 3. a munka és étkezés céljára szolgáló asztal különböző formái..." (Művészeti lexikon) Mikor kelendő egy bútordarab? A berendezendő lakás méretétől, a vásárlók ízlésétől, a bútor formájától, stílusától, célszerűségétől és nem utolsósorban az árától függ. Minden egyes szempontnak sajnos nehezen felelnek meg honi bútoraink; találkozhatunk az üzletekben ízléstelen, otromba fotelekkel, nagy darab, csicsás és drága szekrénysorokkal, rövid használat után széteső ülőalkalmatosságokkal, deformált fiókú asztalokkal . . . Szerencsére a* bútoripar jó példával sem marad adós. A megyei bútoripari szövetkezetek közül mindenféle nagyobb hírverés és reklám nélkül kiválóan dolgozik a Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet bútorüzeme, mely a hetvenes évek elején nyitotta meg kapuit a helybéli asztalosok előtt. Eleinte úgynevezett fatömegcikkeket (parkettát, cipősarkot) készítettek, s emellett a megyebeli bútorgyártóknak — Mezőberény, Békéscsaba, Szarvas, Gyula — is bedolgoztak. Néhány év múltán azonban a „fával összenőtt” asztalos- és szakembergárda saját tervezésbe, fejlesztésbe kezdett. Néhány hónap elteltével a kereskedelem képviselőinek bemutatták az egyszerű kivitelezésű — akkor divatos — olcsó „Gyoma” típusú kárpitosgarnitúrát. A siker nem maradt el: 5—6 ezer forintért a budapesti Centrum-áruházakba, a lakótelepi üzletekbe került a „Gyoma". A hazai piac mellett a kis szövetkezet termékei megjelentek külföldön is. Szovjetunióban éttermek és szállodák belsejét „öltöztették fel”. Franciaországba pedig kerti bútorokat szállítottak. Megkezdődött tehát a nagyüzem, s a termékfejlesztés, a kísérletezés is folytatódott. Jó ötletnek bizonyult az esztétikus, olcsó skandináv stílusú fenyőfa bútorok készítése. Konkurenciával sem találkozik idehaza a szövetkezet, hiszen kevés üzem műveli ezt a fajta bútorépítést. Immáron hat éve jelentős piaca van e terméknek idehaza és külföldön egyaránt. Az exportot teljesen három NSZK-beli bútorértékesítő cég köti le. A mintegy 70 asztalos keze alá az Erdért- től és a Möebelcoop Kereskedelmi Vállalattól érkezik a fenyőfa alapanyag. Természetesen a kárpitos bútorok mellett szekrénysorokat is gyártanak a békéscsabai és szarvasi bútoripari szövetkezettel közösen. Emellett a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek csillár elemeket faragnak, s a széles termékskálát jelzi az is, hogy a szobabútorokon kívül előszoba- és ebédlőgarnitúra is kerül az üzletekbe. A skandináv stílusú ülőgarnitúra külföldön is keresett termék — Tavaly az éves termelési értékünk 55 millió forint, a nyereség 5 és fél millió forint volt — tájékoztat Far- kasinszki Sándor, a faipari üzem vezetője. — Erre az évre már az összes kapacitásunkat eladtuk, s készülnek az 1987-es új bútoraink mintadarabjai, melyeket az őszi BNV-n szeretnénk a kereskedelemnek és a vásárlóknak bemutatni. Homok Ernő Tizenhárom évvel ezelőtt volt sláger a „Gyoma—4” bútorcsalád Klaudia, Hága, Nomád... Gyomai skandináv...
